Válás, vagyonmegosztás

Csabend,

hol lakik most a feleséged?
Ha az 1/1 tulajdonú lakásodban, akkor elég nyilvánvaló, hogy van használati joga.

ÓbudaFan!
Különbséget tettél használati jog és lakáshasználati jog között, de az általad belinkelt törvénypont is használati jogot említ, ezért alkalmazom ezt a megnevezést.
De a lényeg - az első levelemben is ezt firtatom - "a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt." mondatrészből a "korábbi" szófordulat léte, keletkezése vagy nemléte.
A feleségemmel nem kötöttem szerződést használati jogra vonatkozóan, részére ilyen tartalmú bírói ítélet eddig nem született, és eddigi kereséseim alapján eddig jogszabály sem biztosít ilyen jogot számára.
Ha Te ismersz olyan szerződést, jogcímet vagy jogszabályt, amely számára (lakás)használati jogot alapít, biztosít, kérlek osszad meg annak pontos helyét velem! Szerintem ezen áll vagy bukik minden. Várom válaszodat!

ingatlanos12

" már a házasságkötés előtt rendelkezésre állt."

Akkor újabb kérdésként felmerül, hogy:

EGYÜTT éltek-e már a házasságkötés előtt is?
Akkor, amikor a pénzt adta a szülő.

Ha még nem, akkor nincs gond >> különvagyon volt.

De, ha már igen, akkor az előző kérdés éled fel újfent.

Nonolet, köszönöm a válaszod.
Csak az egyik fél kapta, az már a házasságkötés előtt rendelkezésre állt. A szülők sajnos elhunytak azóta, a tanú testvér, aki ugyanúgy külön szülői segítséget kapott ingatlanvásárláshoz.
Ezt még meg kell néznem, de ha minden igaz, az ingatlan adásvételi szerződésnél a szülő ezt a külön pénzt közvetlenül az ügyvédnek utalta letétbe, de ezt még tisztázni kell.

Nem használati joga van, hanem lakáshasználati joga és a kiköltözésre tekintettel kérhet megtérítést az alábbiak szerint:

Ptk. 4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése]
(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.
(2) Nem tarthat igényt térítésre az a házastárs,

1. aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta; vagy
2. akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.

Kedves alfateam!
A küldött hivatkozás a: Kúria: új ítélkezési szempontok a közös tulajdon megszüntetésére – 2. rész-ről szól.
Az én esetemben a saját tulajdonomat fenyegeti esetlegesen a feleség használati joga. A használati jog keletkezésének időbeliségére az írás nekem nem adott választ, de lehet, hogy még párszor el kell olvasnom.

https://jogaszvilag.hu/…esere-2-resz

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm a soraidat, régen nevettem ilyen jót! Közgazdászként azonban kellő óvatossággal, és tisztelettel közelítem meg a jog területét. Ez egy másik tudomány.
Komolyra fordítva a szót: a leírtak alapján látsz lehetőséget az érdekeim érvényesítésére?

Csabend, van ügyvéded, vele beszéld meg. De, ha jól látom, akár fel is mondhatsz neki, hiszen te jobban tudod.

"saját szülői segítséget kapott"

Nade...

CSAK KIFEJEZETTEN ő kapta egyedül (külön vagyonként)
vagy
közösen kapták a házasságra tekintettel (közös vagyonként)

Nem mindegy.

Tisztelt Fórumozók!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi témában:
Sajnos válok a feleségemtől 8 év házasság után, akivel az én különvagyon - 1/1 tulajdonú - családi házamban éltünk eddig. A feleségemnek van egy 1/1 tulajdoni hányadú különvagyon lakása egy 60 km-re lévő településen, valamint van egy közös tulajdonú, 1/2-1/2 tulajdoni arányú lakásunk velünk azonos településen. A bíróságtól a PTK 4:83.§ (1) alapján fogom kérni a kizárólagos lakáshasználatot részemre az 1/1 tulajdoni hányadom, és a feleségem különlakásának meglétére tekintettel. Az ügyvédem szerint, ha ezt megítélik, akkor a 4:84.§ (1) alapján a feleségem a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt. A feleségem már be is jelentette, hogy ez alapján a házam értékének 40%-ának megfelelő összeget követel használati jog vagyoni értékének megtérítéseként, amelyet még a közös lakásunk eladásával sem tudok előteremteni.
Én ezt vitatom előre, mert szerintem nincs jelenleg a feleségemnek használati joga. A 5:159.§ (1) a használat módját szabályozza, a (2) szerint a használatra egyebekben a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
A 5:146. § szerint haszonélvezet jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződés vagy más jogcím szükséges, illetve jogszabálynál fogva keletkezik. Én nem szerződtem ebben a tárgyban a feleségemmel, és a PTK 4. könyv Családjog többszöri végigolvasása folyamán nem találtam olyan pontot, amely használati jogot keletkeztetett volna az én házamra a feleségem számára. Indirekt módon minden használattal foglalkozó pontra tudok olyan esetet, amikor már megelőzően szerződésen vagy jogszabályon alapuló használati jog létezhet, amelynek a megtérítésére tarthatnak igényt. Tehát indirekt módon az említésből nem keletkezik egyenesen a jog megléte.
Az ügyvédem szerint sincs ilyen használati jogot keletkeztető pont a családjogban, de a bírói gyakorlat szerint vélelmezik ezt. Szerintem a bíróság jogalkalmazó, és nem jogszabályalkotó. Egzakt levezetés alapján szerintem el kellene fogadnia a kérésemet.
Elkerülhetem a feleségem korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítést? Mi a mozgásterem?
A válaszokat előre köszönöm!

„közös ingatlan értékesítésénél 1/2 - 1/2 tulajdoni aránynak megfelelően történt a válófélben lévő férj és feleség között az eladási ár elosztása.
Az egyik fél többletigénnyel kíván élni, mivel az ingatlan 5 évvel ezelőtti vásárlásakor saját szülői segítséget kapott. Ezt tanúval és banki utalási részletekkel igazolja. Tulajdoni lapon, sem más iraton nem szerepel erre vonatkozóan semmi.”

Az ingatlan vásárlásakor kellett volna annak a félnek bejegyezni a szülői segítségnek megfelelő többlet tulajdoni hányadot vagy azt a tanú és banki utalási igazolások is alátámasztják vagyonmegosztás esetén?

Előre is köszönöm a segítő válaszokat!

Bejelenteni mindent be lehet. Azt meg ne várd, hogy a Fórumon kapsz egy komplett jogi és ténybeli érvelést, pertaktikát egyik vagy másik fél érdekében.

Üdv,
közös ingatlan értékesítésénél 1/2 - 1/2 tulajdoni aránynak megfelelően történt a válófélben lévő férj és feleség között az eladási ár elosztása.
Az egyik fél többletigénnyel kíván élni, mivel az ingatlan 5 évvel ezelőtti vásárlásakor saját szülői segítséget kapott. Ezt tanúval és banki utalási részletekkel igazolja. Tulajdoni lapon, sem más iraton nem szerepel erre vonatkozóan semmi.
Lehetséges erre hivatkozva többletigényt bejelenteni házassági vagyonmegosztásban utólag az ingatlan értékesítését követő 1 év után?

Ha az értékesítésben meg tudnak egyezni, de még pereskednek a vételáron, akkor meg lehet egyezni például abban, hogy a vételárat ügyvédi letétbe helyezik addig.

Amiben megegyeznek... az lesz vele.

Ahol szándék van, ott megoldás is akad!

Nem egy nagy kihívás egyezségre jutni.
Értelmes emberek 2 perc alatt megállapodnak erről.

Mert mindkettő enged egy kicsit, hogy haladhasson az ügy.

Tisztelt Fórumozók, még egy kérdésem lenne.
Ha az ingatlan eladása megtörténik, de a vagyonmegosztásban még nem született megegyezés, akkor a vételárral addig mi történik?

Nagyon köszönöm mindenkinek a gyors választ.

Valóban nem lett teljesen pontos így.

Mivel a mai vagyon eredetében az egykori külön vagyonok aránya a lényeg.

Lévén, hogy a mai vagyon csak részben van az egykori külön vagyonokból, részben pedig már a közösen szerzett vagyonból van.

Az egykori külön vagyonok aránya pedig nem feltétlenül infláció arányosan alakult az idők során.

„Az építkezésbe forgatott ingatlanok árát át kell számolni a mai árra (inflációval végig szorozni) ennyit ér ma az egykori külön vagyon.”
Nem.

"Ha az új ingatlanokat valóban mindig a korábbiak értékén szerezték"

Mivel....
hitel is lett felvéve, így
aligha CSAK a korábbi különvagyonokból van a mai ingatlan.

Hanem részben már a házassági vagyonközösségben közösen megszerzett (ezért fele-fele arányú) vagyonrészből is.

h.edina

HA nagyon pontosan akarunk osztozkodni, akkor

Az építkezésbe forgatott ingatlanok árát át kell számolni a mai árra (inflációval végig szorozni) ennyit ér ma az egykori külön vagyon.

Aztán megsaccolni az ingatlan mostani reális árát is.

A matek első része...

Az ingatlan mostani reális ára
MÍNUSZ a beletett korábbi ingatlanok mai ára

Az eredmény a KÖZÖS rész a mostani ingatlanban.

Ebből még ki kell vonni az építési hitelt is, ha van még hátra belőle.
Ami marad az nettó közös vagyon.

A matek második része...

A bevitt külön vagyonok mai ára 1/3 és 2/3 arányban osztandó el.

A nettó közös vagyon 1/2 és 1/2 arányban osztandó el.

A hátra lévő hitel is 1/2 és 1/2 arányban osztandó el.

- -

Vagyis

az egyik fél: 1/3 (különvagyon) + 1/2 (közösvagyon) -1/2 (közöshitel)

a másik fél: 2/3 (különvagyon) + 1/2 (közösvagyon) -1/2 (közöshitel)

Ami így nem 2/3 de nem is 1/2 lesz hanem valahol a kettő között azaz a 67% és az 50% között valahol alakul.

Vélhetően: a 60% és a 40% praktikusan jó megegyezési alap.

Ha az új ingatlanokat valóban mindig a korábbiak értékén szerezték, akkor az bizony 2:1. (De gondolom, ezt te is ki tudod számolni, hiszen 1200:600.)

Üdvözlöm a fórumozókat,
a következő lenne a kérdésem.
Páromék négy éve elváltak, a vagyonmegosztás még nem történt meg. Párom exfelesége a két (mostmár felnőtt korú) gyermekkel bent maradt a házban, aminek a törlesztőjét egészen mostanáig párom fizette egyedül.
Most eljutottak a közös döntésig hogy értékesítsék a házat és mindenkinek legyen saját nyugodt élete.
Volt párja ragaszkodik a 2/3-ad részéhez az ingatlannak, mivel neki volt egy 1.2 M-t érő lakása, amin a szüleinek volt haszonélvezeti joga. Ez a házasságuk előtt már az övé volt. Párom ugyanígy vitt a házasságba egy 600.000-ot érő telket. Majd ebből a kettőből vették meg első közös ingatlanukat. Ennek a felén is volt a szülőknek haszonélvezeti jog (itt párom nem volt tulajdonosi státuszban). Majd ezt is eladva kezdtek el építkezni, tulajdoni lapon 50-50%-ban tulajdonosok.
Az gondolom nem számít, hogy az exneje 12 évig nem dolgozott, párom tartotta el....
Kérdésem a következő:
Jogosan formál-e jogot az eladásból származó pénz 2/3-ra a volt feleség?
A válaszokat előre is köszönöm,
Edina

Nagyjából így kell eljárni...

-

Abból kell kiindulni, hogy:

Alapban a házasságban szerzett vagyon felesben közös!
HA! az nem minősül külön vagyonnak egyébként.

(és ha nem kötöttetek eltérő elszámolást előíró házassági szerződést)

Ezért a MÉG fenálló tartozások is felesben közösek!

• -

Az elszámolás matek tehát egyszerű házasság esetén.

Első körben az elszámolás határnapja az elköltözés napja.
(mivel de facto addig állt fenn a házassági vagyonközösség)

1.
Összeírtok MINDEN vagyont, ami csak volt az elköltözéskor.
Akár ki lett már fizetve, akár nem még...
MOSTANI reális piaci értéken!
Ez lesz a: teljes vagyon.

DE!!! az esetleges CÉGES vállalkozási vagyon nem számolandó bele, hanem csak a CÉG tulajdon piaci értéke.
(mivel az a vagyon a cégé és nem a magán emberé)
Az egyéni vállalkozói/őstermelői vagyon viszont igen, mert az a magánemberé

2.
Összeírjátok a különvagyonokat is, külön-külön listába.
MOSTANI reális piaci értéken!

HA MÁR NINCS meg az eredeti cucc és tudod mi lett helyette, akkor a listába CSAK azt vedd bele,
ami LETT helyette (az eredetit pedig ne).

A különvagyon részei.
2/1.
Amit ki-ki saját maga vitt be a házasságba MÉG a házasság előttről, már meglévő vagyonként.

2/2.
Amit a házasság alatt örökölt valaki vagy kapott ajándékba KIZÁRÓLAG ő egyedül valakitől, azaz nem közösen kaptátok.

Ezek lesznek a saját, egyéni KÜLÖN vagyonok.

2/3.
A személyes használati cuccok.

Ezek lesznek a: külön vagyonok.

3.
Egyenleg képzés: teljesvagyon-különvagyonok=közösvagyon
Ez lesz a: közös vagyon.

Amit fele-fele alapon kell majd elosztanotok.

• -

Elszámolási egyenleg képzés ....
Kinek-kinek a vagyoni egyenlege a közös vagyon fele plusz a saját külön vagyona lesz.

különvagyon1+(közösvagyon/2)=vagyonrész1
különvagyon2+(közösvagyon/2)=vagyonrész2

Ennyi járna kinek-kinek a teljes vagyonból.
A tartozások nélkül!!!!

Jön a tartozások elszámolása.

Azok a MÉG FENNÁLLÓ tartozások amik MÁR
a házassági vagyonközösség alatt keletkeztek,
felesben közösek!

Amik MÉG a házasság előtt csak az egyik félnél keletkeztek a szétválás után ismét csak az egyik felet illetik majd.

Vagyis a VÉGSŐ egyenleg így alakul:

különvagyon1+(közösvagyon/2)-(közöstartozások/2)=nettovagyon1
különvagyon2+(közösvagyon/2)-(közöstartozások/2)=nettovagyon2

HA!!! van olyan kötelezettség, ami miatt már most látszik, hogy még abból is tartozás lesz majd!!!
pl. megelőlegezett, de visszafizetendő CSOK+büntije, más előre igénybe vett, de visszafizetendő kedvezmények

Akkor ezek fele is MÉG levonandó a nettovagyonokból!!!

- -
Az így kialakult nettovagyon1 és nettovagyon2 mutatja a végső vagyoni arányt köztetek.
- -

Ez (volt) az elszámolási egyenleg az elköltözésed napján.

Innen három eset lehetséges...

1.
Mindkét szám pozitív.
Ekkor aki kiakarja/kitudja fizetni a másikat
és ezzel kilépni a helyzetből, annak
a MÁSIK fél nettovagyonának az összegét
kell megfizetnie a másik félnek.
(azaz valaki megveszi a másik részét)

2.
Az egyik szám negatív.
(vagyis az egyik fél nettovagyona negatív, azaz tartozás)

2/1.
Ekkor a negatívosnak
ekkora összeget kell megfizetnie a távozásáért cserébe
(megfizeti a tartozását, a másiknak és/vagy a banknak)

VAGY
2/2.
A negatívos megfizeti a MÁSIKnak a pozitív összegét
(megveszi a másik részét is a saját negatívja mellé)

3.
Mindkét szám negatív.
Ekkor aki kiakarja/tudja fizetni a másikat
és ezzel kilépni a helyzetből, annak
a SAJÁT nettovagyonának az összegét
kell megfizetnie a másik félnek.
(azaz valaki megfizeti a másiknak a saját tartozás részét)

Ezzel az ügy az elköltözésed napjáig rendezve.

• -

Jöhet az elköltözéses óta nem felesben megfizetett tartozások kérdése.

Aki az elköltözése óta megfizetett tartozások
felénél kevesebbet fizetett meg
az már TARTOZIK a különbséggel a másiknak!

Ergo alapban meg kell fizetnie neki az elmaradást
és aztán a jövőben felesben fizetnek tovább.
(vagy köthettek valami más egyezséget is persze...)

• -

A fenti vagyon rendezés mellé, amikor megegyeztet a nettovagyonokról és az esetleges megváltásokról is.

Akkor mellé NYILVÁN gondoskodni kell
a fennálló szerződések sorsáról is!!!
Amiket úgy kell MÓDOSÍTANI, hogy majd
az egyezségetek szerinti fél fizesse őket tovább.

HA! nem módosítható, akkor át lehet váltani a hátralévő fizetnivalókat vagyon részre az egyenleg képzés során
és ezt egymás közötti szerződésben leírni, amit aztán be is kell tartani!

HA nincs egyezség, akkor viszont
FELE-FELE arányban kell fizetnetek tovább MINDEN hitelt-tartozást.

Aki nem így tesz az tartozást halmoz fel a másikkal szemben! ami pedig a vagyonrészét csökkenti a végső elszámoláskor.

- -

Hát így valahogy...

A lényeg, hogy a házasságban szerzett minden vagyon vagy fizetni való fele-fele alapban közös.
Kivéve különvagyoni részeket.

Függetlenül attól, hogy
a házassági vagyon közösség ideje alatt
ki és mennyi jövedelmet szerzett.