Válás, vagyonmegosztás

Nagyjából így kell eljárni...

-

Abból kell kiindulni, hogy:

Alapban a házasságban szerzett vagyon felesben közös!
HA! az nem minősül külön vagyonnak egyébként.

(és ha nem kötöttetek eltérő elszámolást előíró házassági szerződést)

Ezért a MÉG fenálló tartozások is felesben közösek!

• -

Az elszámolás matek tehát egyszerű házasság esetén.

Első körben az elszámolás határnapja az elköltözés napja.
(mivel de facto addig állt fenn a házassági vagyonközösség)

1.
Összeírtok MINDEN vagyont, ami csak volt az elköltözéskor.
Akár ki lett már fizetve, akár nem még...
MOSTANI reális piaci értéken!
Ez lesz a: teljes vagyon.

DE!!! az esetleges CÉGES vállalkozási vagyon nem számolandó bele, hanem csak a CÉG tulajdon piaci értéke.
(mivel az a vagyon a cégé és nem a magán emberé)
Az egyéni vállalkozói/őstermelői vagyon viszont igen, mert az a magánemberé

2.
Összeírjátok a különvagyonokat is, külön-külön listába.
MOSTANI reális piaci értéken!

HA MÁR NINCS meg az eredeti cucc és tudod mi lett helyette, akkor a listába CSAK azt vedd bele,
ami LETT helyette (az eredetit pedig ne).

A különvagyon részei.
2/1.
Amit ki-ki saját maga vitt be a házasságba MÉG a házasság előttről, már meglévő vagyonként.

2/2.
Amit a házasság alatt örökölt valaki vagy kapott ajándékba KIZÁRÓLAG ő egyedül valakitől, azaz nem közösen kaptátok.

Ezek lesznek a saját, egyéni KÜLÖN vagyonok.

2/3.
A személyes használati cuccok.

Ezek lesznek a: külön vagyonok.

3.
Egyenleg képzés: teljesvagyon-különvagyonok=közösvagyon
Ez lesz a: közös vagyon.

Amit fele-fele alapon kell majd elosztanotok.

• -

Elszámolási egyenleg képzés ....
Kinek-kinek a vagyoni egyenlege a közös vagyon fele plusz a saját külön vagyona lesz.

különvagyon1+(közösvagyon/2)=vagyonrész1
különvagyon2+(közösvagyon/2)=vagyonrész2

Ennyi járna kinek-kinek a teljes vagyonból.
A tartozások nélkül!!!!

Jön a tartozások elszámolása.

Azok a MÉG FENNÁLLÓ tartozások amik MÁR
a házassági vagyonközösség alatt keletkeztek,
felesben közösek!

Amik MÉG a házasság előtt csak az egyik félnél keletkeztek a szétválás után ismét csak az egyik felet illetik majd.

Vagyis a VÉGSŐ egyenleg így alakul:

különvagyon1+(közösvagyon/2)-(közöstartozások/2)=nettovagyon1
különvagyon2+(közösvagyon/2)-(közöstartozások/2)=nettovagyon2

HA!!! van olyan kötelezettség, ami miatt már most látszik, hogy még abból is tartozás lesz majd!!!
pl. megelőlegezett, de visszafizetendő CSOK+büntije, más előre igénybe vett, de visszafizetendő kedvezmények

Akkor ezek fele is MÉG levonandó a nettovagyonokból!!!

- -
Az így kialakult nettovagyon1 és nettovagyon2 mutatja a végső vagyoni arányt köztetek.
- -

Ez (volt) az elszámolási egyenleg az elköltözésed napján.

Innen három eset lehetséges...

1.
Mindkét szám pozitív.
Ekkor aki kiakarja/kitudja fizetni a másikat
és ezzel kilépni a helyzetből, annak
a MÁSIK fél nettovagyonának az összegét
kell megfizetnie a másik félnek.
(azaz valaki megveszi a másik részét)

2.
Az egyik szám negatív.
(vagyis az egyik fél nettovagyona negatív, azaz tartozás)

2/1.
Ekkor a negatívosnak
ekkora összeget kell megfizetnie a távozásáért cserébe
(megfizeti a tartozását, a másiknak és/vagy a banknak)

VAGY
2/2.
A negatívos megfizeti a MÁSIKnak a pozitív összegét
(megveszi a másik részét is a saját negatívja mellé)

3.
Mindkét szám negatív.
Ekkor aki kiakarja/tudja fizetni a másikat
és ezzel kilépni a helyzetből, annak
a SAJÁT nettovagyonának az összegét
kell megfizetnie a másik félnek.
(azaz valaki megfizeti a másiknak a saját tartozás részét)

Ezzel az ügy az elköltözésed napjáig rendezve.

• -

Jöhet az elköltözéses óta nem felesben megfizetett tartozások kérdése.

Aki az elköltözése óta megfizetett tartozások
felénél kevesebbet fizetett meg
az már TARTOZIK a különbséggel a másiknak!

Ergo alapban meg kell fizetnie neki az elmaradást
és aztán a jövőben felesben fizetnek tovább.
(vagy köthettek valami más egyezséget is persze...)

• -

A fenti vagyon rendezés mellé, amikor megegyeztet a nettovagyonokról és az esetleges megváltásokról is.

Akkor mellé NYILVÁN gondoskodni kell
a fennálló szerződések sorsáról is!!!
Amiket úgy kell MÓDOSÍTANI, hogy majd
az egyezségetek szerinti fél fizesse őket tovább.

HA! nem módosítható, akkor át lehet váltani a hátralévő fizetnivalókat vagyon részre az egyenleg képzés során
és ezt egymás közötti szerződésben leírni, amit aztán be is kell tartani!

HA nincs egyezség, akkor viszont
FELE-FELE arányban kell fizetnetek tovább MINDEN hitelt-tartozást.

Aki nem így tesz az tartozást halmoz fel a másikkal szemben! ami pedig a vagyonrészét csökkenti a végső elszámoláskor.

- -

Hát így valahogy...

A lényeg, hogy a házasságban szerzett minden vagyon vagy fizetni való fele-fele alapban közös.
Kivéve különvagyoni részeket.

Függetlenül attól, hogy
a házassági vagyon közösség ideje alatt
ki és mennyi jövedelmet szerzett.

Ha nem tudtok peren kívül megállapodni, akkor vagyonleltárra mindenképpen szükség lesz, mivel a bíróság ez alapján tudja megszüntetni a házastársi vagyonközösséget.
A vagyonleltárban viszont valamennyi közös (aktív és passzív) ingó és ingatlan dolgot fel kell tüntetni! Ehhez nem árt ügyvédi segítség.

Tisztelt Dr.Szűcs Lajos !

A férjem szerint engem nem illet meg a házból semmi,amit ő kapott az anyukájától,az szerinte az övé,ellenben amit én örököltem az közös.
Szeretnék nyugton elválni veszekedés nélkül,elég volt amit a kicsi lányom átélt,amiért el kellett költöznöm albérletbe.
A házunk kb 10 milliót ér ,van egy 12 éves kocsink,nekem az örökségem. Semmi mást nem szeretnék kérni,mint 5 mill és a kocsit.Szerintem ez korrekt ajánlat.
6-ért tudnék venni új lakást,amit csak így tudok kifizetni csokkal.
Köszönöm a válaszát

"Ki tud semmizni?"
Nem valószínű, de azért nem árt odafigyelni!

"Mi illet meg engem?"
Mivel te vagy a felperes, ezt neked kell meghatároznod!
Vagyonleltárt kell készíteni és indítvány tenni arra, hogy mely vagyontárgyakat, milyen értékben kapja az egyik vagy a másik fél.
Meg egy ügyvéd segítsége is hasznos lenne!

Tisztelt Fórumozók !
Segítséget szeretnék kérni.
25 év házasság után beadtam a válást.
Történet röviden: Megcsalt,megütött a 10 éves gyerek előtt,ami után én 6 hónapja albérletbe költöztem a kicsivel.Most az a célja,hogy kisemmizzen.
Lakásunk története:
1991-ben szerezte a férjem,1992-bem házasodtunk össze.10 %-ot befizetett,majd a fennmaradó részt közösen 18 év alatt fizettük ki. 1994-ben eladták a lakásunkat,ami a testvéreimmel a nevünkön volt,innen kaptam akkor 450.000 Ft-ot,majd 5 éve meghalt nagymamám,ahonnan szintén örököltem 1.600.000 ft-ot. Az anyósomtól 3 éve kaptunk 3 millió ft-ot,ebből 1 milliót a szekrényben tart,2 milliót a nővére fektetett be.ami a férjem szerint az övé,míg az örökségem közös tulajdon.
Végig dolgoztam én is.
Ki tud semmizni?
Mi illet meg engem?
Köszönöm szépen mindenkinek a segítséget.

A válási végzésben nincs erről szó? A lakáshasználat tekintetében nem döntött a bíróság? A hitel fizetésében sem állapodtatok meg?

Ha elköltözött, én kényszerkijelenteném.
Ha nincs a váláskor erről döntés, akkor határeset a zárak lecserélése - de én valószínűleg megtenném. Ha tényleg nem jár be, akkor úgyis mindegy, ha meg megpróbálna, legalább tudnál róla.

Az biztos, hogy az adós=adóstárs, mégpedig egyetemleges, tehát bármelyikőtöktől követelheti a bank a TELJES törlesztést/tartozást. Ha nem fizeti, és Te sem fizeted, akkor a bank fel fogja mondani a szerződést, egy összegben esedékessé válik a teljes hátralévő tartozás, és ha azt sem fizetitek, végrehajtásra adja. Végrehajtáson ugyanez a helyzet, mint egyetemleges adósokon, bármelyikőttől vonhatnak, letilthatnak, foglalhatnak. Nem kellene megvárni.

Aki többet fizet, mint azt a része alapján kellene, az utólag, végső esetben polgári perben követelheti a másiktól a többlet megfizetését.

Tisztelt Válaszadók!

Elváltam jogerősen 1 hete, de a volt férjem még mindig nem jelentkezett ki a lakásból. Már több mint 3 hónapja önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött. A lakás kettőnk nevén van, 50-50 % arányban. Én lakom benne a kicsi lányommal, el akarjuk adni, közösen fogjuk értékesíteni a volt férjemmel.
Azt szeretném tudni, hogy mennyi ideje van a kijelentkezésre? Kijelentkeztethetem-e, ha nem akar saját maga kijelentkezni onnan?
Mikor cserélhetem le a zárat, mert már elvitte a holmijait, és nem szeretném ha bejárkálna a lakásba annak eladásáig.
Másik kérdésem: vettünk fel lakáskölcsönt (nem a fent említett lakásra), aminek ő az adósa és én vagyok az adóstársa. Közvetlen kollégák vagyunk, a közszférában dolgozunk mindketten.
Mit fog tenni a bank, ha ő nem fizeti? Előbb rajta hajtják be, levonják a fizetéséből és ha esetleg nem tudnák (mondjuk annyira keveset keresne), akkor utána rajtam hajtják be?

Köszönettel!

Köszönöm!

ha házassági közös vagyon, akkor

• a 38 millió fele a tiéd

DE!!!

• a 13 millió hitel fele is a tiéd mellé

A másik fél ugyanígy áll...

Vagyis van fejenként 19-6,5=12,5 millió tiszta vagyonotok.

Ez a 12,5 milliós tiszta érték az amiről tárgyalni kell,
ha
hozzád kerül az egész ház és mellé a hitelt is átvállalod.

Ezt az összeget kell megfizetned a másik fél számára, alapban.

Persze alku tárgya is a végső ára ...

Ilyen egyszerű lenne?? A hatralévő hitelért cserébe (13 Mio) enyém a 38 Mio értékű ház?? Nehezen tudom ezt elképzelni.. Ez életszerű?

A ház nem egészen 3x annyit ér, mint a hatralévő hitel összege.
A gyerekek velem maradnának persze, De szeretném tisztázni a tulajdoni viszonyokat és nem a gyerekrk jogán itt élni.

Csak aztán nehogy devizahitel legyen,mert akkor a házon felül többet is bukhatsz. De ezeket neked kell tudnod. Hogy:

• Mekkora a hitel
• Mennyit ér a fél ház

(Ergó' mekkora a hitel fele ,amiért cserébe megkapod a fél házat)

Ha több a hitel,mint amennyit a lakás ér, akkor ostobaság magadra vállalni. (legalábbis ha sokkal több az eltérés) Ha nem, akkor a lakás feletti egyeduralom sokat érhet neked. De válásnál(főleg ha vannak gyerekek is) a bíróság odaítélheti a lakás egyedüli/rendkívüli használati jogát az egyik félnek(rendszerint annak aki a gyerekeket is kapja). Ha persze nincs hova menniük,az megint javít ezen az esélyen.

A fél házért cserébe, vagyis nem történik semmi.

A MÉG hátralévő törlesztés felét vállalod át tőle...

Ez az iránymutató adat.

Üdv, házasságban élünk, van egy hitellel terhelt ingatlanunk. Amennyiben én vállalom a hitel további törlesztését (én leszek az egyedüli tulajdonos), akkor az az elszámolaskor mekkora arányban módosítja a másik félnek fizetendő részt? Van erre valamilyen szabáy vagy szokás?

„ Mert bár közös felügyelet szerepel a szövegben, de után benne van, h én egyedül ügyintézhetek, beiratkoztathatok, stb.”

Az úgy azért nem tiszta közös felügyelet, bár kétségtelenül meg lehet úgy is állapodni, hogy vannak kivételek benne.

ObudaFan

Köszönöm, akkor azért most megnyugodtam. Mert bár közös felügyelet szerepel a szövegben, de után benne van, h én egyedül ügyintézhetek, beiratkoztathatok, stb. És külön részben a láthatás/kapcsolattartás leírása. Akkor ez így rendben?

„De férjem nem alkoholista vagy ilyesmi, hogy kizárólagos felügyeleti jogot kössek ki önmagamnak, tehát nem féltem tőle a gyereket.”

Azért az általánosabb az, hogy külön élő szülők esetén az egyikük gyakorolja a szülői felügyeletet.

„A közös szülői felügyelet a váltott (egy hét itt, egy hét ott) gyermekelhelyezést jelenti?”

Nem feltétlenül. A közös felügyelet arról szól, hogy a kiskorúval kapcsolatos minden jognyilatkozatot együtt tesztek meg, minden ügyében közösen döntötök. Ettől eltérő kérdés, hogy mikor kinél van a gyermek.

Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm válaszát.
A hitelt a bank felé azóta is közösen fizetjük, azonban egyik fél sem tudná "kivásárolni" a másikat, nincs félretett pénzünk. Éppen ezért én sem tudom kifizetni a férjem által kért 2M-t.
Ha az enyém lesz a 100% tulajdonjog, akkor nyilván csak én törlesztem a továbbiakban a hitelt (adóstárs bevonása, stb).
Mivel a férjem már nem lakik itt, fizetni sem óhajtja tovább a törlesztőt.

A közös szülői felügyelet a váltott (egy hét itt, egy hét ott) gyermekelhelyezést jelenti? Mert ezt kifejezetten nem szeretném! De férjem nem alkoholista vagy ilyesmi, hogy kizárólagos felügyeleti jogot kössek ki önmagamnak, tehát nem féltem tőle a gyereket. Mit javasol ezesetben?

facsiga₇₇

De, ez benne is van a megállapodásban, hogy én fizetem tovább (csak még nem írtuk sajnos alá)

Nem.

Ha a bíróság ítélettel osztja fel a hiteleket, akkor sem köti a bankot? :o

Dehogynem. (Azzal, hogy a bankot ez persze nem köti, amíg nem járul hozzá.)

Nem lehet a megállapodásban rögzíteni, hogy a hitel kit terhel a továbbiakban?

Ha jól értem, az ingatlan 1/2-1/2 arányban közös tulajdon. Így ha az egyik tulajdonostárs megváltja a másik tulajdonos illetőségét, akkor utóbbinak a forgalmi érték fele jár. (Lehetne ezt bonyolítani kölcsönnel, miegyébbel, de minek?)
Ha a feleknek közös tartozása van, azt egyenlő arányban kell törleszteniük tovább. Ez áll a bankkal szembeni tartozásra és a szülőktől kapott kölcsönre egyaránt.

Egyezség híján ez a jogi helyzet. Ettől egyezséggel a felek szabadon eltérhetnek, úgy állapodnak meg, ahogy akarnak illetve tudnak. (Számtanilag az a helyes levezetés, hogy ha az ingatlant magához váltó fél a kölcsönök törlesztését a jövőre nézve magára vállalja, akkor az aktuális tőketartozás felét a megváltási árból le kell vonni. De semmi nem kötelezi egyik felet sem arra, hogy ilyen egyezséget elfogadjon.)

Ha közös a szülői felügyelet, akkor a kapcsolattartás nem nagyon értelmezhető - de végül is nem tilos benne megállapodni. Miért akarnak közös szülői felügyeletet?