Enikő75,
A különvagyon értékén vett egyéb vagyontárgy továbbra is különvagyon marad. Ez teljes egészében téged illet, plusz a közös résznek a fele (beleértve az esetleges adósságot is).
Enikő75
A valamikori különvagyonod jelenleg is a különvagyonod értékét jelenti azzal a kiegészítéssel, hogy a felvett/kifizetett hitel összege is félig a tiéd - a jelenlegi hiteltartozás felével együtt...
Ahhoz hogy a továbbiakban egymagad lehess a lakáskölcsön fizetője előzőekben a bankot kell megkérdezni, mert lehet, hogy a férjed helyett valaki mást kell adóstársnak ill. kezesnek megnevezni, rossz esetben másik ingatlant is fedezetként felajánlani.
Ha a gyermekek maradnak nálad akkor a szocpol is marad nálad, mert az a gyermekek lakhatására adott állami támogatás.
"Lisa"
laikus hozzászóló
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Semmilyen mód nincs arra, hogy a pincét visszaszerezze? Itt nem az érték, hanem az ingatlan lenne a lényeges.A párom nem tudott az adás-vételről. Ha a feleség nevén van az ingatlan és nem osztották meg, akkor az nem közös vagyon?
És ha más mód nincs, akkor az adás- vételen szereplő összeg, vagy az ingatlan valós értéke számít?
Köszönettel: Kati
folytatom......
Nem lehet az adás-vételt semmissé tenni?
természetesen úgy, hogy visszafizetni a vevőnek az összeget.
Köszönöm: Kati
Nem. A vevő jóhiszeműen, az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva, ellenérték fejében szerzett.
Legfeljebb, ha ő is úgy akarja, meg lehet tőle vásárolni.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Jelenleg válófélben lévő 3 gyerekes anya vagyok. 2 nagykorú lányunk és egy 7 éves fiunk van.Férjem italozó életmódja miatt az együttélés lehetetlen,ezért 2007.november 25-én elhagytam páromat, magammal vittem a fiamat, ami után férjem gyermekelhelyezési pert inditott ellenem. Mivel ideiglenesen nála szándékozott elhelyezni a bíróság a kiskorú gyermeket, így a gyermek miatt én is visszaköltöztem közös tulajdonú családi házunkba. Ez 2008. március 16-án volt.Mivel férjem nem változott az italozás terén,és ilyenkor agresszív,kötekedő, házasságunkat külön szobában lakva folytattuk, de jövedelmünk közös kasszába került. Ő dolgozni járt, én végeztem a háztartási, a házkörüli munkákat, és a gyermeknevelés is az én feladatom volt. Most, hogy folyamatban van a válás, gyermekelhelyezés és vagyonmegásztás, párom úgy véli, a kiskorú gyermeket magának kéri,mivel én munkanélküli vagyok, csak segélyt kapok, neki viszont jövedelme van, és szerinte a közös vagyonból nekem nem jár a fele,mivel neki házasságunk fennállása alatt végig volt munkája, nekem meg ritkán, a többi időt gyesen töltöttem, vagy szociális segélyen, mint munkanélküli. Ügyvédje tanácsára most a 2007.december óta befizetett rezsiköltség felét akarja rajtam behajtani, holott a családi kasszába tettük mindkettőnk jövedelmét, és mindent abból fizettünk ki.Kérdésem: Miért kellene rezsit fizetnem arra az időszakra, amikor nem is laktam a közös tulajdonú házban? Ha én is hozzájárultam jövedelmem erejéig a család kiadásaihoz, kell-e emellett külön rezsit fizetnem? Ha a gyermekneveléshez ő kizárólag a fizetésével járult hozzá, és se gyermek körüli teendőkben sem háztartási munkákban soha nem segített, felszámíthatom-e a saját itthon végzett munkámat a rezsi felének fejében?
Válaszát köszönöm!
Üdv: manocs.ka
„Miért kellene rezsit fizetnem arra az időszakra, amikor nem is laktam a közös tulajdonú házban?”
Olyan rezsihez kell hozzájárulnod, amelyek nem fogyasztás alapúak, mint pl. közös költség, szemétdíj. A fogyasztást az a fél fizeti, aki a lakást lakta és ténylegesen használta a közműveket.
„a közös vagyonból nekem nem jár a fele,mivel neki házasságunk fennállása alatt végig volt munkája, nekem meg ritkán”
a törvény ilyen megkülönböztetést nem ismer. Jár a fele mindennek, amit a házasság alatt szereztetek függetlenül a tényleges anyagi hozzájárulás mértékétől.
„felszámíthatom-e a saját itthon végzett munkámat a rezsi felének fejében?”
Nem, kivéve ha ebbe ő is beleegyezik. Sajnos a gyermek javára végzett munkáddal nem lehet kifizetni a gázszámlát. A kényszerű együttlakás idejére neked is hozzá kell járulnod a rezsihez, vagy felesben, vagy legalább fogyasztásarányosan.
Arra a kérdésre nem kaptam választ, hogy ha a jövedelmemet én is a közösbe tettem, és abból fizettünk minden kiadást, a rezsiköltséget is, akkor kell-e még ezen felül (mondjuk miből,ha mindenem a közösben van) rezsit fizetnem. Mert az ügynek egyrészt ez a lényege. Úgy gondolom, ha egy családban vagyunk/voltunk, a gazdasági közösségbe mindenki annyit tesz, amennyije van. És ha ebből fedezzük a család kiadásait, nem tartom jogosnak, hogy ezen felül még külön rezsit is fizessek.
„ha a jövedelmemet én is a közösbe tettem, és abból fizettünk minden kiadást, a rezsiköltséget is, akkor kell-e még ezen felül (mondjuk miből,ha mindenem a közösben van) rezsit fizetnem.”
megválaszoltad a kérdést.
Tisztelt Ügyvéd úr!
Köszönöm a válaszát, csak arra a kérdésre nem kaptam választ, hogy az ingatlan valós értékének, vagy az adásvételben szereplő összegnek a fele jár-e a páromnak.Gondolom, valami potom ár van megjelölve a szerződésben.
Köszönöm:Kati
A valós értékének a fele, de ezt nektek kell bizonyítani, így nektek kell a szakértői díjat előlegezni az esetleges perben.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Férjemmel 2,5 éve vagyunk házasok, van egy 5,5 éves lányunk és egy 11 hónapos kisfiúnk. Van egy lakásunk, 2 éve vettük újonnan. 9 milliós hitelünk van rajta és van szocpolunk a 2 gyermekünk után.
Férjem egy hónapja bejelentette, hogy van valakije és el akar válni.
Férjem ismerőse most vált el úgy, hogy lemondott mindenről és nyilatkozata szerint semmit nem hozott ebbe a házasságba, így a volt feleségéé maradt a lakás és a szocpolt sem kellett visszafizetniük. Férjem is így szeretne válni. A hitelt át tudnám majd vállalni, ha visszamegyek dolgozni.
A kérdésem az lenne, hogy ha nem szeretném megtartani a lakást, hanem hagynám a férjemnek ugyanilyen feltételekkel, de a gyerekek velem maradnak, vagyis nem a szocpolos lakásba lennének bejelentve, akkor a szocpolt vissza kell fizetni?
Segítségüket előre is köszönöm
Bábel
Kedves Ildinnyó!
A feleség által örökölt ház eleve a felség különvagyona, közös csak a közös ráfordítások arányában lehet, annak fele mértékéig. A nyaraló közös, a hitel mindegy, hogy kinek a nevén van, ha az életközösség alatt vették fel, az is közös. A házastársi közös vagyont meg lehet korrektül osztani egy szerződéssel akként, hogy a nyaralórészt a feleség kapja gyermektartásdíj (esetleg házastársi tartás, de ez nem biztos, hogy jár neki, ha van nyugdíja, a megélhetése elvben biztosított) fejében. Ezt rendesen ki kell számolni, hogy mennyi lenne a tartásdíj (főszabályként nettó jövedelem 20%-a), illetve mennyi a fél nyaraló értéke. A hitelt ha a nyaraló a feleség nevére kerül, neki kell viselnie, viszont az átvállaláshoz kell a bank hozzájárulása is. Az egész eleve nem olyan egyszerű, a szerződés miatt meg amúgyis eleve kell ügyvéd, úgyhogy a lakóhelyük környékén keresniük kellene egyet. (Aki konyít is valamit a dologhoz, mert ma láttam egy kelet-magyarországi kollegina "remekművét", állítólag ilyesmiben utazik, de ha nálam a jelölt ilyet adna ki a kezéből, másnap már máshol dolgozna, pedig amúgy igen békés és türelmes munkaadó vagyok.) :-) Üdv:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
Köszönöm szépen a válaszokat.
Még egy kérdésem had legyen. Ha eltérő mértékben vittünk anyagiakat a lakásvásárlásba (különvagyonként) akkor van egy időhatár (mondjuk 5-10 év) ami után már nem számít hogy ki mennyit tett be, minden fele-fele alapon számít a válásnál?
Enikő
Enikő75,
Csjt. 28. §.
(2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2002-ben vásároltunk lakást, mely 100%-ban a férjem nevére került (akkor még nem voltunk házasok), bár mindketten adtunk bele pénzt, illetve felére hitelt vettünk fel, szintén az ő nevére. Másfél évre rá házasodtunk össze, előtte ő ill. szülei, majd mikor már nekem is volt jövedelmem, a férjem bankszámlaszámáról fizette (enyémből pedig a rezsit fizettük, de erről nincs bizonyíték). Közben született két gyermekünk.
Ezt a lakást idén eladtuk, folyamatban van egy másik vásárlása, mely 90%-ban az ő nevére kerül, 10%-ban az enyémre, mivel így kevesebb illetéket kell fizetnünk.
Ha jól gondoljuk, esetleges válás esetén ez az ingatlan nem fele-fele arányban osztódna, mivel papírok szerint a vételár 90%-át az eladott lakás árából fizettük, ami az ő házasság előtti különvagyonának számít, hiszen akkor nem írtunk semmilyen szerződést arról, hogy az önerő felét én fizettem.
Házassági szerződésen kívül van-e valami olcsóbb megoldás e helyzet tisztázására?
Köszönöm válaszát.
„és követeli, hogy fizesse a kb. 40000 ft-os hiteltörlesztést, ”
Azt nem ő követeli, hanem a bank. A párod meg a volt feleségétől követelheti.
„de mi erre a biztosíték?”
A bíróság előtt kötendő egyezség. (Feltéve, hogy a körülmények ezek után nem változnak lényegesen az ex hátrányára.) De azért nem árt előtte megnézni, hogy egyáltalán jogosult-e házassági tartásra, mert ilyen ingatlanokkal nem feltétlenül.
„Szeretném megkérdezni, hogy válás esetén hogyan lehetne megoldani, hogy ... a gyermekeiknek megmaradjon a ház?”
Sehogy. A saját vagyonával úgy rendelkezik, ahogy akar.
bobsza,
ha még nem váltok és a kérdés elméleti, akkor a házassági szerződésnél kevés olcsóbb megoldás van. Egy későbbi vita vagy per ennél jóval többe kerül.
Persze a tényleges tulajdoni arányokon vitatkozhattok, hiszen te is adtál pénzt a különvagyonodból az első lakásba. Ha meg tudtok állapodni az arányokról, amely lehet különböző, mint a tulajdoni lapon szereplő 90-10%, akkor mindenképpen írjatok róla ügyvéd által ellenjegyzett szerződést.
kisokos, köszönöm a választ.
Igen, a kérdés csupán elméleti, és remélem, az is marad, éppen ezért is sajnáljuk rá kiadni a lakás értékének 1%-át, jól jönne ez felújításra is...
Az arányokban abszolút meg tudunk egyezni, nem lenne ezzel gond.
Igazából olyan megoldásokon törtük a fejünket, hogy esetleg így utólag írni valamit, hogy anno az első lakásba én kölcsönadtam neki x ft-ot, és azt is beforgattuk ebbe a lakásba, vagy valami ilyesmi, amivel ezt a lakást teljesen közös tulajdonná lehetne tenni.
bobsza,
bármiben megállapodhattok, csak ne felejtsétek el, hogy az érvényesség feltétele a házassági szerződés közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása.
Persze írhattok megállapodást arról is, hogy az első lakásba te mekkora összegű különvagyonnal száltál be. Ez jól jöhet vita esetén, de nem biztos, hogy per esetén is elég erős bizonyíték lesz. Talán érdemes lenne egy kicsit körülnézni a piacon, hátha van olyan ügyvéd, aki olcsóbban dolgozik. Nyilván ez most kidobott pénznek tűnik és az is marad, ha sosem váltok el. Válás esetén azonban nagyon jól fog jönni, és ez lesz az olcsó megoldás. Kb. olyan, mintha lakásbiztosítást kötnétek. Ha nem lesz semmi, akkor kidobott pénz a biztosítási díj. Ha meg igen, akkor a legjobb befektetés.
Kisokos köszönöm szépen a linket, és a választ.
Enikő
Tisztelt Fórumozók!
A következő lenne a problémám.
Férjemmel majd’ 14 éve kötöttünk házasságot, ami sajnos megromlott. 3 éve kölcsönt vettünk fel a ház felújítására, a bank olyan feltétellel folyósította a kölcsönt, hogy én lemondok mindenféle követelésemről és jogomról a házzal kapcsolatban, így a teljes tulajdonrész a férjem nevén van, erről készült egy házassági szerződés is. A férjem édesanyjával ketten lettünk az adóstársak, ő haszonélvezeti jogot kapott. A házat annak idején a férjem édesapjától kapott lakás és a kettőnk (a férjem és én) által vásárolt garázs árából vettük. A lakásban 7 évig éltünk. Júliustól a férjem el akar költözni ebből a házból. A válókeresetet beadta a bíróságra, de az első tárgyalás időpontjáról nem kaptam még értesítést. Jelenleg munkanélküliként vagyok itthon, nevelem a 3 kiskorú gyermekünket.
A kérdéseim a következők lennének:
Köszönöm a válaszokat, további kellemes estét kívánok.
„ha elköltözik, a gyermekek tartásához és a rezsihez mennyiben köteles hozzájárulni?”
A gyermek eltartásához köteles.
„a válókeresetet (a legutolsó változat szerint) úgy adta be, hogy a törlesztőrészlet felével csökkenteni szeretné a gyermektartást – ehhez van joga?”
Ehhez biztos nincs, mert a gyermektartásba nem lehet semmit beszámítani. Más kérdés, hogy követelheti-e tőled egyébként a törlesztőrészlet felét. Az általad írt feltételek mellett valószínűleg nem.
„a házasság megszűnésével a házassági szerződés is érvényét veszti?”
Érvényét veszteni szerződés nem tud, mert a szerződés keletkezésétől vagy érvényes, vagy érvénytelen. Hatályát veszthetné, de mivel a házassági szerződés pont arra van kitalálva, hogy a házasság felbontása utánra szabályozzon, ezt sem mondanám. Szerintem nem ezt akartad kérdezni.
„mennyi törlesztőrészletet vagyok köteles fizetni a kölcsöntörlesztésnél?”
Meg kell nézni a házassági szerződést és a kölcsönszerződést, azokból kell kiderülnie.
„járna-e számomra és a gyermekeink számára valamennyi összeg, ha eladja a házat (már meghirdette a neten)?”
Ha az van a házassági szerződésben, amit írtál, akkor nem.
„most azt állítja, hogy ha sikerül eladnia a házat, „megkapjuk a részünket”… Ez a jóindulatán múlik vagy a gyermekeire gondolt – lehet nekik járna köteles rész a ház árából?”
Kötelesrész az majd ha apuka meghal, a halálakori vagyonából, meg abból, amit elajándékoz, de nem abból, amit elad.
Tisztelt Cím!
Érdeklődnék, Barátnőm együtt élt egy évig egy férfivel, aki nem volt bejelentve hozzá. A lakásba kisebb felujítás butorcsere stb-t fizetett a férfi.Egy év után megromlot a viszonyuk mert a férfi ivott. Bántotta a Hölgyet minden nap ivott, nem dolgozott, ezért a Hölgy kirakta a férfit.Ezután a férfi többször éjszaka részegen zaklatta a Hölgyet, rátörte a bejáratiajtót stb. A Hölgy, és a szomszédok feljelentették zaklatásért a férfit. Eltelt két hónap, és a férfi most követeli a pénzt, a lakásba vásárolt butorokért, poharakért.
Kérdésem lenne ha biróságra viszi a férfi az ügyet akkor neki ítélhetnek-e valamit,vagy a Hölgy fizesse ki a kb 200 ezer értékü bútort?
Elöre is köszönöm a választ!
Tisztelettel K.F.
Jogosan követeli.