Válás, vagyonmegosztás

Felhívod mind a házastársad mind a vevő figyelmét arra, hogy a földhivatali bejegyzéstől függetlenül közös tulajdonban van az ingatlan, tehát ahhoz, hogy eladható legyen ahhoz a Te hozzájárulásod is szükséges.

Vagyis a Te vagyoni értéked fölött senki sem rendelkezhet.

Az adásvételi szerződést ügyvéd készíti el, és minden ilyen okiratnak van egy pontja: vevő kijelenti, hogy az ingatlannal kapcsolatban külön jogvita nincs. És itt az adásvétel nagy valószínűséggel meg is bukik mert az eladó valótlanságot állít...

A fentiektől függetlenül sűrgősen írj egy ajánlott-tértivevényes levelet a válópert lefolytató bíróságnak és kérd, hogy az általad itt felvázolt ok miatt az ingatlanra tárgyaláson kívül a földhivatalnál rendeljenek el perzárlatot.

Ha mindezek ellenére mégis eladja az ingatlant, külön pert indítasz ellene az eredeti állapot visszaállítása érdekében.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Az eljáró bíróságtól kell perfeljegyzést kérni, a többi felesleges. Az eredeti állapot helyreállítása érdekében nem lehet pert indítani, ha a vevő jóhiszemű.

Üdvözletem!Szeretném megtudni,hogy mire számíthatunk egy perben amelyet a párom indított volt élettársa ellen élettársi közös tulajdon megszüntetése tárgyában.
Tulajdoni lapon páromé a családi ház 30 %-a.
Az ex teljesen elzárkózott a kifizetés elől ezért volt szükséges a per.
Jelenleg a bíróság kirendelt egy ingatlanforgalmi igazságügyi szakértőt aki megállapítja majd az ingatlan értékét.
Az ex 2 gyermekével él ott,viszont a nagymama /a hölgy anyja/ holtig tartó haszonélvezeti joggal bír .
Tudom,hogy sokkal kevesebbet fog érni ha lakottan fogják árverésre bocsájtani.
De szeretném tudni mi fog történni a továbbiakban a bíróságon.
Köszönettel
Ana

Még nem indítottuk el a válópert. Édesanyám eladott egy ingatlant, melyen összegen testvéremmel, és vele harmad- harmad -harmad arányban osztozunk. Még édesanyám nem adta ide ezt a pénzt. Kérheti-e ezt az összeget a férjem, mondván csak akkor hajlandó minden egyéb kérdésről beszélni, ha ez a pénz a lányom számláján lesz. Pedig most van eladás alatt a közös ház, nekem pedig lakóhelyet is kell váltanom, sőt egy hónapon belül 200 km-re lesz a munkahelyem is. Sürgős lenne a "közös" megállapodás. Köszönettel

mindenki azt kér, amit akar, viszont a férjednek az eladott lakás vételárához a leírtak alapján köze nincs, de ha ez a megállapodásának a feltétele, akkor ez az. A megállapodást kikényszeríteni nem lehet.

Még az előbbi kérdésez! Nem minősülhet ez zsarolásnak, hogy az édesanyám eladott ingatlanjának harmadrésze az unokája számláján legyen, csak abban az esetben hajlandó tovább tárgyalni? Ennek függvényében kíván arról is tárgyalni hogy az eladott közös ingatlanunk vételárát anya, apa ,gyermek/aki felnőtt, egyetemista/ kívántuk szintén harmadolni, és ő ennek megfelelően kíván még a lányunknak pénzt adni? És ha a mama még nem ad, akkor? Ehhez az egészhez mi köze, mivel még él az édesanyám, és én ezt örökségnek minősítem! Jó a gondolatom?

nem

Tisztelt fórumozók!

Egy évvel ezelőtt a feleségem kizárt a közös tulajdonú lakásunkból. Hónapokon keresztül hitegetett, hogy közös megegyezéssel elválunk.
Több féle vagyon megosztással megkerestem őt de mindegyiket elutasította. Februárban benyújtottam a válókeresetet és májusban volt az első tárgyalásunk. Indokként azt hoztam fel a bíróságon, hogy több alkalommal magunkra hagyott a közös 16 éves gyermekünkkel. Volt olyan, hogy 2 hónapra is.Ezt nem is tagadta a bíróságon. A bíróság nem tett semmit az ellen, hogy kizárt. Azt az ajánlatot kaptam, hogy forduljak a helyi jegyzőhöz birtokvédelemért.( egy ügyvéd azt mondta, hogy bármikor bemehetek a tulajdonomba egy lakatos segítségével) A lakáson 1.5 millió forint tartozás van még, amit az én számlámról vonnak havi rendszerességgel.A bíróságon azt mondta a feleségem, hogy hajlandó a közös megegyezésre. 1 hónap után megkerestem őt egy üres vagyon listával, amire nem írtam értékeket. Arra gondoltam, hogy így egyszerűbb lesz a megosztás. Természetesen szét tépte.
A gyermekünk nála lakik viszont naponta több órát tölt nálam szinte csak aludni jár a szobájába. Gyermektartást 4 hónapja nem fizetek. A gyermekre költöm a pénzt.
Augusztusig van határidőm a per folytatólagos tárgyalásának kérelmére.Ha nem tudunk addig megegyezni akkor 6% illeték ellenébe kérhetem a bíróságot, hogy ossza meg a vagyonunkat.
A kérdéseim a következők lennének:

Valóban bemehetek a lakásba zár feltöréssel?
Tényleg nekem kell fizetni a 6%-ot vagy kérhetem ennek a felezését?
Kérhetek lakás használati díjat tőle?
Visszamenőleg hány hónapot vonhatnak le gyermektartásként abban az esetben, ha a bíróság megítéli a gyermektartást?
A feleségem számláján közösen ( kizárásom előtt)felhalmozott összeg felét is megossza a bíróság, ha bizonyítom, hogy egy éven keresztül nem kellett kivennie a fizetését?
A nyílászárok azok ingóságok vagy az ingatlan része?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Mivel semmiféle bírósági rendelkezés nincs arra vonatkozóan, hogy a lakásból hivatalosan távozni szólítottak volna fel, így akkor mész oda vissza és addig maradsz ameddig neked tetszik. (Akár vendéget is vihetsz a "te" szobádba, akár ottalvóst is - a feleségednek beleszólása nincs.) A zárat akár te is kicseréltetheted...

Előbb jobb lenne elválni... A vagyonmegosztást talán egy következő perben majd köztetek. (A pertárgy-érték 6%-át kell annak előre befizetnie aki a felperes, különben a bíróság addig nem csínál az ügyben semmit. A keresetlevélben lehet kérni kötelezni az alperest a 3% utólagos megfizetésére - aztán vagy jóváhagyja a bíróság a kérelmet vagy nem.)

Kérni kérhetsz, de mível kitiltva a lakásból nem vagy, így nemigen fogsz kapni.

Az elmaradt t.díjat 6 hónapra visszamenőleg lehet követelni - kamatával együtt.

A közös hitel felét követelheted tőle. Ami az ő nevén lévő számlát illeti, bizonyítani kell tudni, hogy lényegében minden a te fizetésedből, a te számládról megy.

Külön írom: egy 16 éves gyermek már annál a szülőnél él/lakik amelyiknél akar - a gyámhatóság előzetes jóváhagyásával. Tehát nem okvetlenül csak és kizárólag te vagy egy t.díj fizetés kötelezettje, történhet ez akár fordítva is... Természetesen ebben az esetben a gyermekelhelyezést magadhoz kell kérned a bíróságtól, igaz, mire ez az ügy lezajlik addigra meg már nagykorú lesz...

Külön írom: egy kicsit keményítsél be, mert az olvasottak alapján szerintem nálatok nem te viseled "a" nadrágot.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Az ablakok/ajtók a lakás része, az ingóságok meg mint meg mobilizálható értékek értendők.

„Valóban bemehetek a lakásba zár feltöréssel?”

Azért előbb a jegyzőhöz fordulj.

„Tényleg nekem kell fizetni a 6%-ot vagy kérhetem ennek a felezését?”

Megelőlegezni neked kell, viselni majd a per végén felesben fogjátok.

„Kérhetek lakás használati díjat tőle?”

Kérhetsz.

„Visszamenőleg hány hónapot vonhatnak le gyermektartásként abban az esetben, ha a bíróság megítéli a gyermektartást?”

Az ilyen irányú kérelem előterjesztésétől vissza főszabály szerint 6 hónapot.

„A feleségem számláján közösen ( kizárásom előtt)felhalmozott összeg felét is megossza a bíróság, ha bizonyítom, hogy egy éven keresztül nem kellett kivennie a fizetését?”

Igen.

„A nyílászárok azok ingóságok vagy az ingatlan része?”

Az ingatlan része.

Üdv
Senki nem válaszol nekem?:(
Obudafan légyszíves csak pár szóban ...
nagyjából legyen elképzelésem a dologról.

Kedves Fórumozók!

Gyesen vagyok 2 pici gyermekemmel, férjem 4 hónapja elköltözött önszántából. A közüzemi illetve a hitel díj fizetésébe nem száll be, illetve a gyerekek után sem fizet semmit, mondván, én használom az ingatlant.
Mi az, amit kérhetek jogilag tőle, annak ellenére, hogy még nem váltunk el?
Az ügyvédemnek kijelentette, hogy több helyen is lakik, így a közös ingatlanunkban is. Életszerűen nem lakik az ingatlanban, hanem 2 hetente hétvégére átengedem neki, hogy a gyerekek a saját szobájukban aludhassanak. Ez a tény már ottlakásnak számít?

Köszönöm a választ!

ana001,

A bíróság felméri az ingatlan lakott és beköltözhető piaci értékét a szakértői vélemény alapján. Majd a keresetetektől függően kivásárolhatjátok egymást az így megállapított értéken, vagy árverésre bocsátja a bíróság a lakást.

A tulajdoni változások nem érintik a volt anyós haszonélvezetét jogát. Ennélfogva nem a beköltözhető, hanem a lakott forgalmi érték lesz az irányadó.

A per valószínűleg éveken át fog tartani és nem kevés kiadással (perköltség, ügyvédi és szakértői díjak stb.) jár majd. Érdemes megfontolni, hogy az ingatlan 30%-nak lakott értéke hogyan viszonyul a per költségeihez, időigényéhez és ennek függvényében dönteni arról, hogy érdemes-e ezt a harcot felvállalni.

single,

„A közüzemi illetve a hitel díj fizetésébe nem száll be, illetve a gyerekek után sem fizet semmit, mondván, én használom az ingatlant.”
Most akkor ott lakik, vagy sem? Ha igen, akkor kérheted rajta a rezsi kiadások felét is. Ha nem lakik ott, akkor a fogyasztás alapú rezsihez nem kell hozzájárulnia, csupán az olyan állandó, fogyasztástól független kiadásokhoz, mint pl. a közös költség.

A hiteltörlesztésnek nem feltétele, hogy ki hol lakik, így azt felesben neki is fizetnie kellene. Ha nem teszi, és te fizeted a teljes összeget, kkor kérheted a bíróságtól, hogy kötelezze a kártérítésre.

A tdíj fizetése is független attól, hogy hol lakik. A kereset beadásától számított 6 hónapra visszamenőleg kérheted ennek megfizetését. Ennek érdekében mielőbb kezdeményezned kell a válópert és kérni a bíróságtól a tdíj megállapítását, akár ideiglenes jelleggel is a gyermek érdekeire hivatkozva.

„Az ügyvédemnek kijelentette, hogy több helyen is lakik”
Ha lakik a lakásban, akkor járuljon hozzá a rezsihez. Ha nem járul hozzá arra hivatkozva, hogy nem használja, akkor ugye nem lakik ott. Hogyan is van ez?

„2 hetente hétvégére átengedem neki. Ez a tény már ottlakásnak számít?”
Miért fontos neked az ottlakás? Alapvetően kevés jogi következménye van annak, hogy ott lakik-e vagy sem. Nem tarthat igényt a lakáshasználati jog ellenértékére, ha önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el a közös otthont és nyilván megosztott lakáshasználatra sem. "A visszatérés szándéka nélkül" itt szerintem nem áll meg teljesen, mert 2 hetente ott alszik.

köszönöm kisokos a válaszodat!

Még egy kérdésem lenne: a férjem a saját tulajdonában lévő vállalkozását, amit hazásságunk 5. évében a közös pénzünkből vásároltuk, a múlt héten átiratta egy ismerőse nevére. Sajnos nem kevés pénzről van szó. Most akkor futhatok a pénzem után? Vagy ez egy mocskos kisemmizés?

Ezt úgy lehet megoldani, hogy ezeket a megállapodásokat meg kell kötni, mégpedig peren kívül, mert egyrészről a bank, másrészről a gyermekek nem fognak perben állni.

single,

Emiatt is pert kell indítanod, ha másképpen nem megy. Sajnos futnod kell a pénzed után, ugyanakkor a férjed is és az új vevő is nagyon rosszul járhat, mivel elég esélyes a rosszhiszeműségük. A cégnek a fele alapszabályként téged illet válás esetén, nyilvántartáson kívüli tulajdonos vagy, mivel a házasság alatt szereztétek.

KÖSZÖNÖM A VÁLASZT KISOKOS
Amúgy megkaptuk a mentességet a perköltségek kifizetése alól.

Üdvözletem!
Tanácsra lenne szükségem.
Mikor a feleségem bejelentette, hogy válni akar, rögtön elköltöztem, de nem tudom, helyesen tettem-e.
A ház a nevemen volt már az esküvő előtt is. Egyharmadára édesanyámnak haszonélvezeti joga van.
A házasság alatt hozzáépítettünk két helyiséget. Kb. egymillió a hitelünk. Az ingatlan értékét természetesen kettőnk jövedelméből növeltük.
A kocsi és az egyéb ingóságok nem érdekelnek.
Otthagytam mindent a feleségemnek és a két gyereknek.
A gyerekelhelyezésben meg tudunk egyezni.
A házat eladni nem szeretném, de nem is tudom a haszonélvezeti jog miatt.
Milyen arányú részt követelhet a feleségem? Hogyan oszlik meg ilyen esetben a vagyon?
Jogilag mi a különbség, ha heti két napot ott alszok, vagy ha egyáltalán nem megyek a házamba?
Lehet olyan variáció, hogy ők laknak a házban, miközben én maradok a tulajdonos?
A segítséget előre is köszönöm!

válás után nem volt vagyon megosztás mivel lakás építésbe kezdtünk és meghíusult nagyösszegű kölcsön tartozásunk maradt ezután fenn. 94-től 99-ig alapösszeggel fizettem amivel a szerződésben megvolt határozva ,de igy is árverésre kerűlt volna. Akkor az OTP felkínálta azt a lehetőséget, hogy átütemezzük és akkor megszüntetik az árverést. az átütemezést a volt feleségem is aláírta de ezek után sem fizette. Én egyedűl fizettem vissza 3 millió forintot, ebben benne van telek és az ifjú házasok kölcsöne is. Most jutottam addig hogy teljesen kifizettem hogyan tudom vissza követelni Tőle. Nekem nem kell a megmaradt ingatlan aminek az értéke kb 680ezer forint.

Karrel,

„Mikor a feleségem bejelentette, hogy válni akar, rögtön elköltöztem”
Miért te? Miért nem ő?

„Milyen arányú részt követelhet a feleségem?”
Mivel a ház megvolt már az esküvő előtt is, így vélelmezhetően a te különvagyonod, vagyis ahhoz alapszabályként semmi köze. Mivel közös felújítást végeztetek, így kérheti a rá eső rész megtérítést tőled. Természetesen az adósság fele is az övé.

„Jogilag mi a különbség, ha heti két napot ott alszok, vagy ha egyáltalán nem megyek a házamba?”
Utóbbi esetben vélelmezhető, hogy a visszatérés szándéka nélkül hagytad el a házat, így nem leszel jogosult a lakáshasználati jog ellenértékére, ha a bíróság az ex kizárólagos lakáshasználatát rendelné el.

„Lehet olyan variáció, hogy ők laknak a házban, miközben én maradok a tulajdonos?”
Igen. Érdemes szerződésbe foglalni a feltételekkel együtt.

káreset

Fizetési meghagyással, vagy keresetindítással.

Kisokos: Nagyon köszönöm a válaszokat!
Azért én mentem, mert nekem volt hova. Vissza tudtam menni édesanyámhoz. A feleségemnek távolabb élnek a rokonai.
Egyébként nem volt „muszáj” mennem. Nincs veszekedés. Csak azt hittem, így jobb lesz.
A ház valóban a különvagyonom, de fogalmam sincs hogyan lehet megállapítani, mennyi az amit közösen fizettünk a hozzáépítésből, illetve mennyit tesz ki, amit például az édesapám és a barátaim dolgoztak a házon. Nem keveset!
El se tudom képzelni, hogyan lehet megállapítani, hogy mennyivel nőtt a ház értéke.
Erről nincsenek számlák, adatok. Csak a felvett hitelről.
A feleségem amúgy nem a lakáshasználat megosztását szeretné, hanem hogy kifizessem a részét.
Ezt nem is vitatom. Ha lenne annyi pénzem, odaadnám. De sajnos nincs.
Mi ilyenkor a teendő? Újabb hitelt kell felvennem? Kötelezhet erre a bíróság?

Karrel,

Közösen felkértek egy ingatlanszakértőt akinek elmondjátok milyen volt és mivel bővült a ház., ő majd kiszámítja az "előtte - utána" értékeket - és ezen utóbbinak fele illeti meg a feleségedet. (Az hogy apukád és a barátaid sokat dolgoztak a házon, nos kettőtök érdekében tették, tehát a vagyoni gyarapodás közös.)

A feleséged válás esetén a hitel felét "viszi" magával, illetve ha át tudod vállalni annyival kevesebbet kell kp. átadnod neki. De ezt már a banktól kell megkérdezni, mert nem biztos, hogy elengedi őt a hitelből, vagy pedig te magad elég leszel egymagad adósnak őhelyette.

"Lisa"
laikus hozzászóló