Válás, vagyonmegosztás

Karrel,

„hogyan lehet megállapítani, mennyi az amit közösen fizettünk a hozzáépítésből, illetve mennyit tesz ki, amit például az édesapám és a barátaim dolgoztak a házon. Nem keveset!”
Felkérhettek ingatlanbecslőt annak megállapítására, hogy mennyit ér a plusz 2 szoba. Vagy pl. a környéken szokásos négyzetméterárat alapul véve magatok is kiszámolhatjátok.
Hogy ebből ki mennyi, az alapvetően megállapodás kérdése. Alapesetben fele-fele... de ettől eltérhettek.

„Erről nincsenek számlák, adatok. Csak a felvett hitelről”
Vélelmezhető, hogy a hozzáépítés nem került többe a felvett hitel összegénél?

„A feleségem amúgy nem a lakáshasználat megosztását szeretné, hanem hogy kifizessem a részét.”
Dícséretes... de semmi sem gátolja abban, hogy idővel módosítson az álláspontján.

„Ha lenne annyi pénzem, odaadnám. De sajnos nincs”
Több lehetőség is van. (1) Elfogad részletfizetést, vagyis havonta X összeget fizetsz neki addig, amíg teljesen ki nem fizeted. (2) Beszámítjátok a tdíjba, ha van közös gyermek. (3) közösen eladjátok a lakást. Anyuka 1/3 haszonélvezetét kifizetitek neki, a maradékból kifizeted az exed, a többi a tiéd. (4) vártok, amíg lesz annyi pénz, hogy kifizethesd. (5) ingyenesen lakhat a házban x ideig, így tudva le a fizetési kötelezettségedet. A meg nem fizetett albérleti díjjal váltod meg a hozzájurálást a bővítéshez. Stb...

A bankkal köthetsz új hitelszerződést., a jelenlegit lezárják, az új hitelből a feleségedet kifizeted, a hitelkülönbözetet meg fizeted egálig...

Lehet, hogy be kell vonnod adóstársat ill kezest - ez a jövedelmedtől függ. És valószínű, hogy a bank a házon kivül fog kérni másik jelzálogot is.

Vagy ha sehogy a dlog, akkor a feleségeddel eladjátok a házat, a vételárból rendezitek a bankkölcsönt, aztán az asszony is megkapja a részét, "a" maradékkal meg megpróbálsz új életet kezdeni - addig is az anyukádnál ellakhatsz.

Ismét köszönöm a válaszokat!
Az a gond, hogy édesanyám nem fog belemenni a ház eladásába, mert azt még az ő szülei építették.
A feleségem pedig minél előbb szeretné a részét, hogy új lakást tudjon venni. Ez mondjuk, érthető. Bár mint említettem, tőlem akármeddig lakhatnak a házban. Csak nem szeretném, ha egy idegen férfi költözne oda. Ez meg talán részemről érthető.
Így ha ő új életet akar kezdeni egy új társsal, csak az a megoldás marad, hogy vesz egy lakást.
Eddig rendben. Most jön a neheze. Ezek szerint fel kell vennem x millió kölcsönt, amit életem végéig nyöghetek a gyerektartás mellett. Hmmm, szép kilátások! De ez már az én bajom.
Hálás vagyok nektek az infókért!

kösz a választ

ObudaFan- szeretnék itt kérdezni egyet: a vevő jóhiszemű, és nem lehet keresetet indítani az eredeti állapot miatt. De: a nemo plus juris szerint nem adhatok át több jogot....A vevő vesz ingatlant "nem tulajdonostól" -vagyis 50%-os tulajdonostól. (ő szerepel 100% -ban az ing.nyt-ban) Az inyt kívüli tulajdonossal szemben ez az adásvételi hatálytalan...vagy nem???

KBS, és Grád András Tanár úr is segítene..? Nagyon köszönöm.

Karrel,

Mondjuk ha a gyermekednek ajándékozod a fele lakástulajdonodat - gyámhatósági engedély valamint ügyvéd kell hozzá -, akkor a továbbiakban nem kell fizetni t.díjat. (Tessék leülni és számolni: a gyermek életkora, a t.díj havi összege, valamint a fél lakás hiteltől független vagyoni értéke.)

Ekként eljárva talán könnyebb lesz a hitelt továbbra is fizetni, közben meg anyukádnál bizonyára ellakhatsz.

A volt nejed új párkapcsolatával ne foglalkozz...

„Mondjuk ha a gyermekednek ajándékozod a fele lakástulajdonodat – gyámhatósági engedély valamint ügyvéd kell hozzá -, akkor a továbbiakban nem kell fizetni t.díjat. (Tessék leülni és számolni: a gyermek életkora, a t.díj havi összege, valamint a fél lakás hiteltől független vagyoni értéke.)”
ez így ebben a formában nem igaz, ehhez még kellene az anya akarata is, mármint hogy a tartásdíj vagyontárgy adásával történő megváltásába beleegyezzen.

hugika01

Ha a kérdés arra irányult, hogy a jóhiszemű vevővel szemben a házastárs az ingatlannyilvántartásban fel nem tüntetett tulajdoni hányadára hivatkozhat-e, akkor a válasz: nem, csak a volt házastársától kérhet kártérítést.

Kedves Hugika01!

Számomra sem egyértelmű a kérdés, de ha úgy van, ahogyan Obudafan (is) feltételezi, akkor érdemben csak bólogatni tudok a válaszára. Mondjuk nem pontosan kártérítést tud majd kérni a másik házastárs, hanem a házastársi közös vagyon megosztásánál a teljes vételár beszámítását a közös vagyonba a jutó megállapításakor, de ez a lényegen nem változtat, a szerződés a jóhiszemű szerzővel szemben teljes egészében érvényes és hatályos. Üdv:

Tisztelt Tanár úr, és ObudaFan. Nagyon köszönöm. Az számít itt esetleg, hogy a tulajdonjogi igények nem évülnek el?

Én ezért még mindig úgy gondolom, az inyt kívüli tulajdonossal szemben hatálytalan a szerződés:(

Tisztelt ObudaFan- A tegnapi kérdésemhez csatlakozva nekem kamatos kamatot kellett vissza fizetnem én milyem kamat mértékkel kérhetem a volt feleségemtől?

Kedves Hugika01!

Természetesen joga van azt gondolni, hogy jobban ért a joghoz, mint mi, de nem világos, hogy akkor miért kérdez tőlünk bármit is. Üdv:

Sziasztok!

Egy elég kényes ügyben szeretném a segítségeteket, tanácsotokat kérni. Tavaly januárban elváltam. A közös házunkban a férjem maradt, nekem kellett a két gyerekkel eljönni, ugyanis ő nem hajlandó onnan elmenni. Azóta albérletből albérletbe költözünk. A bírósági végzés szerint ha valamelyik tulajdonos igényt tart a házra, a tartozások rendezése után köteles a másik felet kifizetni. Fele-fele tulajdonban állapodtunk meg, tavaly nyáron ügyvédnél voltunk (a volt férjem ügyvédje) ahol megbeszéltük, papírra fektettük, hogy 2008.szeptember 30-ig ki kell fizetnie.
Ez azóta sem történt meg, mert egy "véletlen" folytán passzív BAR listára került, és mivel én voltam az adóstárs vele együtt én is. Így hitelt nem kap, és úgy érzem nem is nagyon sürgeti a dolgot. A "közös" házba visszaköltözött a barátnőjével, újítgatja, éli világát. Engem meg hiteget, hogy még várni kell, még nem tud lépni, legyek türelmes.
Jelenleg egy szoba-konyhában élünk a fiúkkal, hallani sem akarnak arról, hogy az apjukkal éljenek, nem véletlenül váltam el. Mindkettő kiskorú.
Mi lenne a legjobb, legcélravezetőbb megoldás?

Előre is köszönöm!

„A bírósági végzés szerint ha valamelyik tulajdonos igényt tart a házra, a tartozások rendezése után köteles a másik felet kifizetni. ”
Ezt nehéz elhinni. Én még feltételes ítéletet nem láttam.

A megoldást egyébként úgy hívják, a közös tulajdon megszüntetése. De minek hívják azt, aki az ellenérdekelt fél ügyvédjével készítteti az egyezség szövegét?

Látni kellene azt a korábbi bírósági határozatot, mert vagy csak végrehajtást kell kérni, vagy pert kell indítani.

Üdvözletem.Bátyám 11 éve él házasságban,2 gyermeket neveltek(illetve 3-at te ezt lentebb részletezem.).Az első házuk a bátyám nevén volt,azt eladták majd vettek ujjat.Az szintén eladásra került,és 2 éve vettek egy családi házat.Kb. 4-5 milliót vittek bele így,+ vettek fel közösen 5 millió hitelt.Most válnak.Ilyenkor hogy megy a vagyon megosztás.A régi ház értékét már nem lehet ugye számon venni?Vagy igen?
Mi lenne az legjobb megoldás?Persze a bátyám oldaláról nézve.A 2 gyermek elhelyezéséről közösen állapodnak meg,az egyik az anyánál,a tartós beteg fiú meg az apánál.Az anya költözött el,mivel a héten kiderült hogy a feleség félre lépett,és igen valószínű,szerintem 100%, hogy a harmadik gyermek nem a bátyámé.Most nem vagyok benne biztos hogy el is ismerte a feleség.De a gyermek a bátyám nevén van.De az apa igazi apa is a képben van.Mert ő is családos,ráadásul meg a kereszt apja is a saját fiának.(Gondolom így akart a szertő közelében lenni)Hitel az van rendesen,nem tud milliókat fizetni a bátyám.Mi lenne a legésszerübb?

Mivel 1 gyermek az anyánál,a másik az apánál lesz,ilyenkor hogy megy a gyerektartás?A harmadik gyermek után nem akar fizetni a bátyám,ezt hogy lehet megoldani?
A házzal kapcsolatban,ha benne akar maradni az egyik gyermekkel,akkor ugye ki kellene fizetnie a feleségét?Vagy eladják,kifizetik a bankot,a maradékot meg megfelezik.De mi van ha csak 100 ezer marad a hitelen túl?Akkor 50-50 és akkor rendben vannak?Mi van akkor ha nem kell el annyiért hogy kitudják venni a pénzüket?Vagy el sem akar kelni a ház?

Utolsó kérdés:
A válás folyamán,a fent leírtak alapján,mire figyeljen nagyon a bátyám,nehogy csőben húzzák.Mert könnyen megteszik.Tegnap elköltöztek,ma meg már mennek ügyvédhez(De sürgős nekik).Nem akarom hogy a bátyám rosszul járjon,hisz nem ő hibázott.

Várom mielőbbi válaszukat.

Üdv.

„Mi lenne az legjobb megoldás?”
Valószínűleg az, ha megbízna egy ügyvédet.
A vagyonmegosztás első sorban megállapodás kérdése; de ha nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság majd dönt helyettük. A különvagyon az különvagyon, miért ne lehetne, sőt kellene számolni vele?

abs75,

A különvagyon az is marad, vagyis ha eladja, beforgatja, megint eladja, beforgatja, akkor is megmarad olyan részben, amilyenben a szerzéshez hozzájárult. Persze ezeeket a részleteket bizonyítani is tudni kell...

„Most válnak.Ilyenkor hogy megy a vagyon megosztás”
Alapszabályként a különvagyon beforgatott értéke megy vissza az eredeti tulajhoz, a maradékon meg feleznek. A hiteleken is. Ha a közös vagyon nem elég a hitel fedezetére, akkor a különvagyonból kell a különbözetet visszafizetni.

„Mi lenne az legjobb megoldás?”
Ha leülnének és megegyeznének. Hogy a bátyádnak mi a legjobb, azt csak ő tudhatja.

„igen valószínű,szerintem 100%, hogy a harmadik gyermek nem a bátyámé”
Egy vérvizsgálat, vagy egy DNS teszt választ adhatna a kérdésre. Ha nem ő az apa, akkor nem kell majd tdíjat fizetnie a gyermek után. Addig azonban, amíg ő van bejegyezve, addig jogilag az ő gyermeke. Ha biztos a dolgában, akkor indítania kell egy apaság megdöntése iránti pert.

Az ügyvédnél "Házastársi Vagyonközösséget Megszűntető Szerződést" kötöttünk. A férjem kereste az ügyvédet, mivel ő tart igényt az ingatlanra. Én aláírtam.
Idézem:
" Felek az 1/2 tulajdoni hányad megváltási értékét .....millió forintban állapítják meg, mely összeget a Férj legkésőbb 2008. szeptember 30-ig köteles megfizetni a Feleség részére...."

A bíróságra írtunk egy megállapodást, amiben rögzítettük a vagyonmegosztást.

Idézem: "A felek a házasság fennállása alatt közösen szerzett ingóságok megosztása, a közös tulajdonukat képező ingatlan használata tekintetében jogerős bírói egyezséget kötöttek."

'''''De minek hívják azt, aki az ellenérdekelt fél ügyvédjével készítteti az egyezség szövegét?''''''
Nem én készíttettem, ő ragaszkodott ehhez, pontosan a fent leírt dolgok miatt. Semmiképp nem hajlandó eladni a házat, még akkor sem, ha máshogy nem tudna engem kifizetni. Nem hajlandó kiköltözni sem, hogy én menjek vissza a gyerekekkel, egyszóval várjuk a csodát....

Tisztelt Tanár úr! egyáltalán nem gondolom, hogy bárkinél is jobban értenék a joghoz- és úgy gondolom, jogvégzett emberek, ügyvédek között sem szeretnék különbséget tenni így. Viszont a Ptk magyarázata szerint "Tulajdonszerzés ingatlan-nyílvántartások kívüli tulajdonostól" cím alatt így van...és anno nekem is úgy tanították. Ezért kérdeztem volna, hogy ennyire más a gyakorlat? (gyakorlatban kötelmi kereset lenne?? ?) Csupán jó szándékkal és kíváncsiságtól "lovagoltam" a témán-elnézést kérek érte.

Ha lejár a határidő, végrehajtást kérhetsz, anyuka. (Egyébként nekem volt igazam, a bírósági végzésben ezek szerint nem az van, amit elsőre mondtál.)

Kedves Hugika01!

Nem tudom, melyik Ptk. kommentárra hivatkozik, több is van, és azon belül konkrétan mire, de a lényeg változatlan. Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonostól ellenérték fejében vásárló jóhiszemű vevő akkor is tulajdont szerez, ha az ingatlan részben a másik házastárs ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdona. (És igényelheti a házastársától, hogy a vételárat teljes egészében számítsák be a közös vagyonba annak megosztásakor.) Polgári bíró voltam, 10 éven át részben ilyen pereket is tárgyaltam, az utóbbi időben meg ügyvédként láttam jópár ilyet. Ettől persze még nem mindig nem köteles elhinni nekem, de ezzel az itt-ott összeolvastam valamit kezdetű érvrendszerrel nem sokat tudok kezdeni. Ha pontosan beidézi, mit olvasott, el tudom magyarázni, hogy az mire vonatkozik (erre biztos nem). Üdv:

hugika01

1. Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett tulajdonos a jóhiszemű vevővel szemben tulajdonjogára nem hivatkozhat.
2. Onnantól kezdve, hogy a házastárs a nem saját tulajdoni hányadát eladta, az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdoni igénye megszűnik, kötelmi igénye lesz a volt házastársával szemben. (Ami mellesleg 5 év alatt elévül.)

Kedves Sándor!

Elnézést, akkor én fogalmaztam rosszul az első hozzászólásomban. Ha végrehajtást kérnék, az mit takar?