Válás, vagyonmegosztás

Kedves Sly2009.

Köszönöm a gyors választ.

Amikor a jogi képviselőt megkérdeztem, a használati díjról és azt mondtam, hogy szerintem nem illeti meg a havi .... fix összeg mert önszántából költözött ki akkor az ügyvéd megmosolyogta és szó szerint ezt válaszolta " ha felállok és tiltakozok a használati díj irányában akkor azt fogja hinni a bíró, hogy nem ismerem a PTK.!!!!

Ilyenkor mi van ?

A kizárólagos használati jogot akkor is kérhetem ha már folyik a per?
Illetve a tárgyalás napján is be lehet nyújtani, vagy átadni a bírónak?

Lehet, hogy csak naiv vagyok de valami nekem azt súgja, hogy itt valami nem stimmel.

Köszönettel

Mondom mégegyszer.
Nem házasság, hanem élettársi jogviszony. Ezért az ingatlannal kapcsolatban nem a házassági vagyonjog, hanem az osztatlan közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. A tulajdonostársak egyike csak akkor köteles használati díjat fizetni a másiknak, ha annak ingatlanhasználatát maga akadályozza meg. Igaz, ez azt is jelenti, hogy a tudlajdonostárs bármikor jogosult vissza is költözni.
Kizárólagos használat bírói elrendeléséről pedig szó sem lehet. (A közös tulajdon megszüntetés lehetséges.)

Kedves Kovács Béla Sándor!

Köszönöm szépen.

Szívesen.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Most válok. Gyermek nincs. Békében szeretnénk elválni. Közös lakásunk van (1/2-1/2), amit teljesen felújítottunk, a felújításra közel 4.000.000 Ft-ot költöttünk. A lakáson még 7.000.000 forint hitel van, eddig 3.700.000 Ft-ot törlesztettünk. A férjem szeretné megváltani a részemet a lakásból. Ugye jól gondolom, hogy a felújításra költött összeg felét, valamint a hitelből törlesztett összeg felét is kérhetem tőle? Jelent e az valamit, hogy ő a lakásból elköltözött, de én maradhattam a lakásban, hogy ne kelljen albérletbe mennem (ő tudott hova menni) és azt beszéltük meg, hogy amíg nem tudok új lakást vásárolni maradhatok is, a rezsit azonban én fizetem (a hitelt ő). Korrekt ez így mindkettőnk részéről? Válaszát előre is köszönöm.

A kölcsönnek mindaddig te is adósa vagy, amíg a bank ki nem enged a kötelemből. (Nemigen szoktak.) Tehát egy olyan megegyezésnek, mely szerint te eladod a kölcsönnel csökkentett forgalmi érték feléért a tulajdoni hányadodat a férjednek, van egy veszélye: ha mégsem fizetné a kölcsönt, akkor rajtad is behajthatják, te is BAR-listára kerülsz, stb.

(Annak, hogy mennyit fizettetek eddig törlesztésre, nemigen van jelentősége.)

Értem. Köszönöm. De ha a hitelt átírják az ő nevére és új adóstársat von be a hitelbe ez akkor is így van?

kbs
ha eladja férjnek, akkor annak nem kell vagyonszerzési illetéket kell fizetni?
nem egyszerűbb a házastársi közös vagyon megosztása jogcímen megszereznie az ingatlanrészt?

De, illeték szempontjából az a jobb.

Egyiknek munkaügyi pere van.
Kereset: kirúgás jogellenességének megállapítására+kárátalányra.
A per évek óta ment, Egyik ezalatt elmaradt munkabérre és járandóságra is igényt jelentett be.
Házassági vagyonközösség szétköltözés miatt megszűnik.
Ezzel egyidőben közbenső ítélet a jogalapra.

Vagyonmegosztásban nem tudnak megegyezni, mert Másik igényt tart a perből befolyó pénzre. Is.
Egyik erre elsődlegesen nem vagyoni kártérítést kér, és másodlagosan kéri csak az elmaradt munkabér+járandóságok megállapítását és megfizettetését.
Munkáltató a nemvagyonit választja.
Per megegyezéssel megszűnik, kifizetés is megtörténik.

Másik bejelenti igényét az elengedett követelés felére, mivel az közös vagyon volt, és Egyik a hozzájárulása nélkül mondott le róla.

Szempontok:
a vagyonközösség megszűnésekor nem volt olyan vagyoni jellegű követelés, amit munkáltató elismert volna, vagy bíróság megítélt volna. (közös vagyon az ami megvolt annak megszűnésekor)
Egyiknek volt konkrét, tényleges nemvagyoni kára és volt egy joga, hogy esetlegesen elmaradt hasznát bizonytalan ideig vizsgálja, állapítsa meg és téríttesse meg a bíróság.

Kérdés/ek
Másik követelésének alapja lehet-e a perben bejelentett(de el nem ismert, meg nem ítélt) követelés, vagy neki kell bizonyítania, hogy Egyiknek és ebből eredően neki, elmaradt haszna keletkezett-e?

Egyiktől elvárható-volt e, hogy a nemvagyoni kártérítésre indított per tartama alatt felmerült vagyoni követelés lehetősége miatt nemvagyoni kártérítésétől elálljon azért, hogy ismeretlen ideig tartó eljárásban, ismeretlen összegű elmaradt hasznát realizálhassa csak azért, mert utóbbiból a pozitív szaldó esetén Másik is részesedne?

Tekinthető-e Egyik formailag vagylagosan előterjesztett keresetmódosítása joglemondásnak az ESETLEGES vagyoni követelésre nézve?

Tananyag:
házassági közös vagyon tárgyai,
a közös vagyon feletti rendelkezés,
joglemondás értelmezése,
az el nem ismert, meg nem ítélt kereseti követelés mint kárigényt megalapozó jogi tény, stb.

Szép. Sommásan: a követelések (ha nem személyes követelések) részét képezik a házassági különvagyonnak.

Jó estét!
Ügyvéd Úrtól kérdeznék én is, szüleim több évvel ezelőtt elváltak, akkor a közös tulajdonú ingatlanuk teljes használatát édesanyámnak ítélte a bíróság. Édesapám jeleneg pert indított a közös tulajdon megszüntetésére, melynek során most azzal állt elő ügyvédjén kersztül édesanyám felé,hogy a tulajdonrészére egy fix összgben megjelölt hasznáti díjat kér e hónaptól. Kérdésem, hogy ezt a fenti érvényben lévő bírói döntés mellett édesapám megteheti-e,illetve támadhatjuk-e kérését valamilyen módon?

Ha a bíróság megszünteti a kizárólagos laksáhasználatot, akkor a kereset benyújtásától jár a használati díj is.

Köszönöm a választ Ügyvéd Úr!

• jelölt, de nagyon szívesen.

Tanácsot kérnék válás/vagyonmegosztás ügyben:

1. 1993-ban házasság
2. 1995-ben lakást (L1) vettünk 1/2-ed 1/2-ed tulresz HTm-mal
3. 1995-ben szüleimtől kp-t kaptam (papir nincs), amin telket vásároltunk 1/2 - 1/2 arányban HT-mmal(ő nem adott bele, de én így döntöttem)
4. 1997-ben telket eladtuk, pénzt kiegészítettük, egy másik lakást (L2) vettünk 1/2-ed 1/2-ed thányad HTmmal
5. 1998-ban

• L1-t eladtuk, pénzt kiegészítettük, L3-t vettünk (1/2 - 1/2 thányad HTmmal). Szóbeli megállapodás alapján (papír nincs) ebben a lakásban azóta és jelenleg is szüleim élnek
• Én, családom hathatós segítségével szüleim házát felújítottam, bővítettem, (papir nincs, ingatlannyilvántartásban nem változtattunk, szüleim a tulajdonosok), HT-mmal, gyerekeinkkel azóta életvitelszerűen ott élünk, HTm állandóra oda bejelentett, gyerekeim részben oda, én L2-ben

6. Most HT-m külön bankszámlát nyitott, közös számlánkról pénzt tudtom nélkül odautalta, fizetését odautalja (extra kérdés: ebből jár-e nekem valami?), mert „gondolkozik azon, hogy válni akar”. Megtakarítási számlánk (én végkielégítésem, munkanélküli lettem) itt most nem részletezett okokból az én nevemen (azért nem tudta elutalni)
7. Sajnos a családi ház öröklésére számítani lehet (én fogom 50 %-ban, testvérem 50%-ban)
Jelenleg tehát két lakás van a nevünkön 1/2 - 1/2, de nem ott lakunk.
Kinek mi jár? Egy jó megoldási javaslatot szeretnék kérni, preferencia:

1. gyerekeknek HTmmal a családi házban lenne jo
2. én se szeretnék hajléktalanná válni, sőt a majdani örökségemet is inkább én szeretném, ha lehetne

PS. közös megegyezés nem látszik könnyűnek
Kösz előre is

arwini,

L3 vita nélkül közös vagyon, L2 esetében meg lehet próbálni bizonyítani a különvagyoni részt (szülői segítség), de elég nehéz lesz. Nem biztos, hogy megéri, ha gyengék a bizonyítékok.

A szülők háza értelemszerűen nem képezi a közös vagyon részét és osztozkodás tárgyát, mert az a szülőké.

„HT-m külön bankszámlát nyitott, közös számlánkról pénzt tudtom nélkül odautalta”
ilyen egyszerűen nem lehet kisajátítani a közös vagyont. Akárhová is rakja, az közös marad. Ezért felelősségel tartozik, ha egyoldalúan elkölti az életközösség megszakadása után, akkor lehet kérni megtérítését (kárpótlást az egyébként neki jutó közös vagyonból). Fontos, hogy legyen a kezedben egy számlakivonat, amely igazolja a kivonás nagyságát.

„Megtakarítási számlánk ... az én nevemen ”
ez is közös és ugyanaz vonatkozik rá.

„Egy jó megoldási javaslatot szeretnék kérni”
Ez nem ilyen egyszerű. Ugyanis a legjobb javaslathoz is két, abba beleegyező fél kell. Ha csak az egyik egyezik bele, a legjobb javaslat is kudarcra van ítélve. Hogy a feleknek mi korrekt, reális és fair, azt nekik kell tudni. Abban lehet segíteni nekik, hogy erről egyezkedjenek, de szerintem nem jó ötlet megmondani helyettük, hogy mi lenne a fair. Ráadásul, jó lenne tudni a másik fél prioritásait is.

„közös megegyezés nem látszik könnyűnek”
egy vagyonmegosztási per sem éppen könnyű... ezzel szemben sokkal hosszabb, költségesebb és lelkileg fájdalmasabb.

Sziasztok, én is tanácsot szeretnék. 2 éve zajlik válóperem (+gyermekelhelyezés) ezidáig vagyon jogi vita nem volt, mivel házassági szerződést kötöttünk anno. No, most már kezdene kéregetni a volt feleségem. A házassági szerződésünk leszögezte, hogy kinek milyen ingatlan tartozik a különvagyonához. Az én házamban laktunk (időközben részben a családomtól felvett kölcsönökből, amiket pár hónapja fizettem vissza, egy szobát+garázst hozzáépítettünk.), a feleségem háza bérbe volt adva, fel lett újítva (10 évnyi házasságról beszélünk). A kérdésem az, hogy igaz-e, hogy én nem követelhetek semmit az ő házának értéknövekedéséből, mert azt a bérleti díjból fedezték és haszonélvezője is van a háznak, ő viszont követelhet az enyémből? Egyébként az anyja halála után örökölt is, és a pénz egyrészét az apjának adta, aki több milliós gépeket vett az asztalos műhelyébe. Ez sem számít, hogy azóta az örökségből vett tárgy nem keveset hozott az asztalos asztalára :-) ? (én abból nem részesültem, az a házára lett fordítva, illetve apja feléli, valamint felújították azt a házát amiben az apja él, de az is fele részben a feleségem nevén van). Én nem szeretnék semmit sem követelni, de valahogy ki szeretném kerülni, hogy azért mert nálam laktunk közös legyen az értéknövekedés, annak ellenére, hogy én az ő kiadott házából egy kanyit sem láttam... És még egy adalék közös cégünk az én házámba volt bejelentve, és papíron a bérleti díjat fizetett, de általában úgy hogy ledolgozta, vagy építő anyagot adott cserébe. De gondolom ha én nem követelhetek az ővéből, mert azt a bérleti díjból fedezték, ez alapon sem követelhet ő sem az enyémből, mert az a haszon meg az én különvagyonomból származik. Remélem érthető voltam. köszönöm!

Sziasztok, én is tanácsot szeretnék. 2 éve zajlik válóperem (+gyermekelhelyezés) ezidáig vagyon jogi vita nem volt, mivel házassági szerződést kötöttünk anno. No, most már kezdene kéregetni a volt feleségem. A házassági szerződésünk leszögezte, hogy kinek milyen ingatlan tartozik a különvagyonához. Az én házamban laktunk (időközben részben a családomtól felvett kölcsönökből, amiket pár hónapja fizettem vissza, egy szobát+garázst hozzáépítettünk.), a feleségem háza bérbe volt adva, fel lett újítva (10 évnyi házasságról beszélünk). A kérdésem az, hogy igaz-e, hogy én nem követelhetek semmit az ő házának értéknövekedéséből, mert azt a bérleti díjból fedezték és haszonélvezője is van a háznak, ő viszont követelhet az enyémből? Egyébként az anyja halála után örökölt is, és a pénz egyrészét az apjának adta, aki több milliós gépeket vett az asztalos műhelyébe. Ez sem számít, hogy azóta az örökségből vett tárgy nem keveset hozott az asztalos asztalára :-) ? (én abból nem részesültem, az a házára lett fordítva, illetve apja feléli, valamint felújították azt a házát amiben az apja él, de az is fele részben a feleségem nevén van). Én nem szeretnék semmit sem követelni, de valahogy ki szeretném kerülni, hogy azért mert nálam laktunk közös legyen az értéknövekedés, annak ellenére, hogy én az ő kiadott házából egy kanyit sem láttam... És még egy adalék közös cégünk az én házámba volt bejelentve, és papíron a bérleti díjat fizetett, de általában úgy hogy ledolgozta, vagy építő anyagot adott cserébe. De gondolom ha én nem követelhetek az ővéből, mert azt a bérleti díjból fedezték, ez alapon sem követelhet ő sem az enyémből, mert az a haszon meg az én különvagyonomból származik. Remélem érthető voltam. köszönöm!

Elnézést de úgy vettem észre a kérdésem a sok probléma között elveszett:
Érdekelne konkrétan is mit jelent a végrehajtás.Mind időben mind pedig milyen vonzatai vannak rám nézve, esetleges anyagi szempontból.Ke­vesebbet kapok?Hogyan hajtják be?Mikor is jutok a pénzhez?
Előre is köszönöm.
pannik

Ha van jogerős, végrehajtható ítélet, és a kötelezett nem fizet, akkor menj el az adós lakhelye szerinti végrehajtóhoz, és kérd, hogy indítsa el a vh. folyamatot.

Arra fel kell készülni, hogy amíg a vh. költségeit nem előlegezed meg, addig nem fog elindulni a végrehajtás.

Ezek után már csak az a kérdés, hogy egyáltalán van-e miből végrehajtani, azaz van-e vagyona, jövedelme az adósnak?

Van egy garzon lakas mely már a házasság előtt is az apa tulajdonát képezte (bár törlesztések a közös háztartásban még vannak fizetve).
Kérdés, hogy mivel vállásra kerül a sor és van két gyermek is(6hónasos, másféléves) mi lesz a lakással?
Megmaradhat az apánál? Vagy milyen jogosultságai vannak az anyának erre az ingatlanra?
Előre is köszönöm a válaszokat

Van egy garzon lakas mely már a házasság előtt is az apa tulajdonát képezte (bár törlesztések a közös háztartásban még vannak fizetve).
Kérdés, hogy mivel vállásra kerül a sor és van két gyermek is(6hónasos, másféléves) mi lesz a lakással?
Megmaradhat az apánál? Vagy milyen jogosultságai vannak az anyának erre az ingatlanra?
Előre is köszönöm a válaszokat

Az apa különvagyona, így tulajdoni igény nem lehet. Ettől még a(z osztott) lakáshasználatra lehet igénye az anyának, különösen ha nála lesznek a gyermekek elhelyezve.

Tisztelt ObudaFan!

Egy egyszobás garzonról van szó konkrétan, vagyis egyetlen 18m2-es szobáról, hogyan kivitelezhető ilyen esetben az osztott lakáshasználat???
Képtelenség volt együttélni 4en 1 szobában, ezért is vagyunk most albérletben. A házasságon azonban ez sem segített. Persze ez nem jogi kérdés. De jogilag mit takar az osztott használat?? Rózsák háborújához hasonlatos piros vonalat a szoba közepén vagy hogy van ez?
"különösen ha nála lesznek a gyermekek elhelyezve."
miért van bármi esély arra, hogy az apához kerüljön két ilyenkorú gyermek??? Semmi szélsőségesen kirívó kizáró ok nincs ami elmondható lenne az anyáról, hacsak az nem, hogy a higénia nem az erőssége... de azt hiszem az elmászó konyha nem kizáró ok.