gyerekelhelyezés megváltoztatása

Sziasztok!
Segítséget és információt szeretnék kérni gyermekelhelyezés megváltoztásával kapcsolatban:
Egy barátom 11 éve vált el, a kislánya 13 éves. Az anyukánál van jelenleg elhelyezve a leányzó. Kb. 6 éves kora óta kérdezgeti, hogy mikor költözhet ide hozzá (apukához). A kapcsolatuk kiváló, és mára már megérettnek tarja a leányát arra, hogy tényleg hozzá költözhessen. Anyukával egyeztetve - aki azt mondta, hogyha a gyermek is úgy akarja, akkor nem gördít akadályt ez elé - beadta Bíróságra, kérve az elhelyezés megváltoztatását. Ír egy kérelmet, de a Bíróságon a szokványos mintaszöveget szedték elő számítógépből. Megjött az idéző végzés, hogy most, március 17-én lesz a tárgyalás. A leányzó nagyon örült, hogy ilyen hamar kitűzték. Az iskolába járását egyáltalán nem befolyásolja a változás, mert mindkét szülő kb. ugyanakkora távoltásra lakik a sulitól (kb. 500 m). Március 14-én jött egy újabb végzés, hogy a tárgyalást hivatalból elhalasztják június 4.-ére. Se jogszabályi hivatkozás, se indokolás, hogy ez miért történt és egyáltalán mi okból lehet elhalasztani a kitűzött tárgyalást - főleg majd 3 hónappal!!!
Van ilyen? Milyen oka lehet ennek? Nem is kell megindokolniuk? A gyerkőc már beleélte magát, hogy nemsokára költözhet... Mert a szóban elhangottakkal ellentétben az anyja mégis csak ellenségesen viselkedik az első levél átvétele óta. Érdekes módon pont a héten mondta a leányzónak, hogy ne higyje, hogy ez olyan hamar lezajlik... ...és erre rá két nappal jött a levél... ...érdekes...
Van-e mód arra, hogy mégis csak hamarabb kerüljön sor a tárgyalásra? Mire hivatkozva kellene kérni? Egyáltalán a Bíróság ad neki tájékoztatást, hogy mi ez a hivatalból "tolunk egyet az ügyön"?
Előre is köszönöm a gyors tájékoztatást.

Bírósági belső ügy egy tárgyalás elhalasztása, melynek okáról nem kötelesek a felet tájékoztatni - ez van, és sajnos bárkivel bármikor előfordulhat.

A 14. életévét betöltött gyermektől már megkérdezik melyik szülőnél szeretne a továbbiakban lakni/élni, a 16. életévet betöltött gyermekpedig már foghatja a cuccát és simán átköltözhet a másik szülőjéhez.

Azonban ameddig a bíróság a gyermekelhelyezés dolgában másként nem dönt, a t.díjat az előző szülőhöz kell fizetni...

Jobb lenne ha az anya engedné a kislányt átköltözni, szóban állapodjanak meg addig is róla.

Köszönöm válaszod :)
Az rendben van, hogy elhalaszthatja, ne de majd 3 hónnappal???
Az anyja pont, hogy most mégis csak meg szeretné akadályozni az átköltözést... :(
...meggondolta magát...kiesik neki a családi pótlék, a gyermektartás, és hát el kellene mennie dolgoznia is... Nagy szájjal nyilatkozta, hogy Ő nem fog gyerektartást sem fizetni, biztos azóta megérdeklődte, hogy nem így van (azóta változott meg a hozzáállása is).
Azt pedig az előbb elfelejtettem leírni, hogy a leányzó azt mondta, hogy akkor inkább megszökik...

Feltétlen magyarázd meg a kislánynak, hogy semmiképpen ne szokjön el otthonról, mert az anyja hívhatja a rendőröket és elsőre nálad kerestetve őt, hazaviszik. Ezzel csak bonyolódna/mérgesedne a jelenlegi helyzet.

Helyette próbálj hallgatólag egyezségre jutni a volt feleségeddel, hogy minél többet lehessen nálad a kislány - akár a hétköznapokra is.

Az ex-nek előbb-utóbb csak el kell mennie dolgozni és saját jövedelemre szert tenni, tehát próbáljon mielőbb elhelyezkedni. (A júniusi tárgyalásig van 3 hónapja arra, hogy ezt próbálja megoldani.)

Amúgy azt előre senki nem tudná boritékolni, hogy a bíróság a jelenlegi gyermekelhelyezést megváltoztatja-e, és ha igen, akkor is mikortól és milyen feltételekkel.

Minden bírónak meglehetősen táblás a tárgyalási előjegyzési naplója., az a 3 hónap még nem is olyan távoli, mert lehetett volna későbbi időpontra is kítűzve a következő tárgyalás - akár.

És hát a bíró is csak ember, pl. hányozhat ill. kieshet a munkából esetleges betegség és/vagy saját "programozott" műtét stb., stb. okán, és ilyenkor "borul" minden kitűzött tárgyalási időponta. (Ha másik bírónak adnák át az ügyetetek, ott csak a sor végére kerülhetnétek...)

Tisztelt Fórumozók!

A páromnak az első házasságából két fia van. A kisebbik 17 és fél éves. Nem igazán jön ki az anyjával, így megbeszéltük, hogy a tanév végén hozzánk költözik, legalább a nyári szünet idejére.
Ma kiderült, hogy megint nagyon csúnyán összevesztek, így megkérdezte a gyermek, hogy jöhetne-e már most. Természetesen igent mondtunk azzal, hogy azért ezt beszélje meg az anyjával is, annak ellenére, hogy ő már többször "elküldte" otthonról. Már megbeszéltük, hogy reggel indul (elég nagy a távolság, több, mint 300 km).
Ezután felhívott az anyja, vádaskodott, de a lényeg az volt, hogy nem jöhet a gyerek, mert 18 éves koráig ő mondja meg, hogy hova mehet! És ne is próbáljunk meg intézkedni ezügyben, mert "rosszul járunk". Kiderült a beszélgetés közben, hogy álltólag a családgondozók kb. félévente rendszeresen járnak a családhoz, ellenőrizni a körülményeket.
Én úgy tudom, hogy 16 éves kora után oda költözik a gyerek, ahova akar. Tényleg megteheti, hogy nem engedi el? Sürgős válaszra lenne szükségem, mert szegény gyerek borzasztóan ki van borulva, és félek, hogy valami hülyeséget csinál.
Köszönöm.

Párod felesége rosszul tudja a dolgokat.

A tanév befejeztével csomagoljon össze a srác és vagy érte tudtok menni kocsival, vagy felül a buszra/vonatra és onnantól nálatok lakik. A gyámhivatalba be kell jelenteni a változást, valamint a párodnak keresetet kell beadnia a bíróságra gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti kérelem dolgában. Egyidejüleg a t.díj fizetési kötelezettség megszüntetését is kérje, illetve azt kérje, hogy a továbbiakban az ex legyen kötelezve ezen kötelezetettségre.

Sajna amíg a bírásóg másként nem dönt, a t.díjat minden hónapban az exnek meg kell küldeni - mégha a fiu már ténylegesen nálatok is lesz. (Legfeljebb ha a nő korrekt, a pénzt visszautalja...)

Alkalmanként majd az anyjához jár haza látogatásra/kapcsolattartásra.

T. Monalisa!

Köszönöm a gyors választ. Most telefonált az anyuka, hogy mégis elengedi a gyereket, de ezzel a lendülettel teljesen le is mond róla. Pl. oda többet be nem teheti a lábát, meg nincs visszaút, stb.
Azt mondta, hogy ő hétfőn bemegy a Gyámhivatalba és lemond a gyerek feletti gyámságról, valamint lemond a szülői felügyeleti jogáról. Nem igazán akarta megérteni, hogy ehhez bírósági döntés kellene. Igazán nem tudom, hogy érdemes-e ezt elindítani, mert mire kitűzik a tárgyalást addigra a gyerek nagykorú is lesz. Erről mi a véleményed?
Valamint azt is szeretném megkérdezni, hogy mivel a gyerek családgondozás alatt állt, nekem ugye fel kell vennem a kapcsolatot a helyi családgondozóval, hogy átküldjék az aktáját. (Igazából nem is tudom, hogy miért került családgondozóhoz a gyerek, de ez most nem is érdekes.) Tiszta jogi helyzetet szeretnék teremteni, mert az anyuka ezt a költözést most a személye elleni támadásnak véli, és szankciókkal fenyeget.
Köszi.

Sok gőz van a párod feleségének a fejében (...), nagy sértődöttségében azzal fenyeget amivel csak akar, de már nemigen tud keresztbe tenni, lévén egy majd' 18 éves fiatalemberről van szó. Ha a két szülő írásban is meg tud egyezni arról, hogy az egyik "lemond" a másik "átvesz", akkor szerintem elég a gyámhatóság jóváhagyása - elkerülhető a bírósági eljárás. De akkor az ex a t.díjról is mondjon le!

Azonban ha a srác netán tovább akar tanulni, a t.díj még néhány évig fontos lehet, ezért a férjednek mégis csak meg kellene inditania a peres eljárást: a továbbiakban fizessen az ex!...

Okos taktikával: előbb mondjon le az anya a gyermek feletti gyámságról és a szőlői felügyeleti jogáról, és amikor ez megvan, a t.díjra kötelezés megváloztatás iránti kérelmet azt követően adja be a bíróságra a férjed.

Az egyik családgondozó majd átkéri az aktákat a másiktól, ez olyan mint amikor háziorvost vált valaki - hivatalból megküldik a papírokat.

A családi pótlék iránti kérelem is legyen elrendezve.

Mégegyszer köszönöm a gyors tájékoztatást. Most megpróbálok egy kicsit aludni. Majd holnap, azaz ma, tájékoztatlak az új fejleményekről. Mert ahogy a hölgyeményt ismerem, biztos lesznek.

Sziasztok!
Mondtam én, hogy lesznek fejlemények.
A gyermek megérkezett épségben, kezd megnyugodni. Az anyuka délutánra kitalálta, hogy kb. 2-3 hónapig hagyjunk mindent a régiben, tehát se gyámhatóság, se családgondozó, hátha meggondolja magát a gyerek. Én úgy tudom, hogy aki családgondozás alatt áll, annak mindenképpen be kell jelenteni a költözést. Azt sem tudom, hogy a válásukkor hogyan állapították meg a szülői felügyeletet, de majd kikérem a végzést. Ha közös szülői felügyeletet állapítottak meg, akkor ezt elvileg hagyhatjuk így?
Gondolom leginkább azért ez az engedékenység, hogy még eddig az ideig is ő kapja a juttatásokat. De most ez érdekel a legkevésbé. A gyerek jogi helyzetét akarom tisztázni.
Köszi.

Ha közös a szülői felügyeleti jog, akkor az apja is bizonyára jól megbírkózik ezzel - és miért is ne?! Én ismételten azt javaslom: a tanév végén pakoljon össze és átmenetileg költözzön hozzátok - bizonyára adott lesz a nyugalma és békessége.

Mert a probléma IGAZÁBÓL ott jelentkezik, hogy az érettségi előtti utolsó tanévben már nem tanácsos iskolát váltani - így legfeljebb csak a nyarat töltse nálatok.

Tehát még néhány hét otthon az anyai hajlékban, aztán bő két hónap szünidő, és eközben oda-vissza csak csillapodnak a jelenlegi felfokozott kedélyek.

Fél év múlva betölti a 18. életévét, onnantól már nem fog kelleni foglalkozni a gyámhatósággal stb.

Ellenben egyedül a t.díj megváltoztatása iránti kérelem marad mint feladat, de jövő ilyenkorig remélve az is elrendeződik és kedvezően.

Ha az anyja biztos lehet abban, hogy még egy tanévre - a tanulmány okán - nála lesz a fiú, nos remélve csak kimegy a bejéből a jelen sok gőz...

Aztán ha felveszik egyetemre és/vagy főiskolára, és ha el kell költözni, akkor meg már igazából se nálatok se otthon...

Szóval gondoljunk, tekintsünk előre!

Rilibá: be kell jelenteni. Ne legyetek rá restek.

„. Azt sem tudom, hogy a válásukkor hogyan állapították meg a szülői felügyeletet, de majd kikérem a végzést. Ha közös szülői felügyeletet állapítottak meg, akkor ezt elvileg hagyhatjuk így?”
Nem állapítottak meg közös felügyeletet. Egész biztosan.
De semmiképpen nem javaslom a hallgatást, se családi pótlék, sem tartásdíj, sem láthatás biztosítása, sem semmilyen szempontból.

A gyerek már tegnap óta nálunk van. Az előzmények miatt nagyon gyanús nekem ez a tegnapi nagy "megbocsájtás". Tehát mindenképpen azon vagyok, hogy tisztázzam a gyerek jogtiszta nálunk tartózkodását. Első körben az illetékes családgondozót fogom megkeresni, meg beszélek a gyámügyissel is. Csak most attól félek, hogyha én a megbeszéltek ellenére ezt teszem, megint elmérgesedik a helyzet.
Az teljesen egyértelmű, hogy az anyagiak miatt is döntött így, mert a múltkori éjszakai cirkusznál forintosította is az összeget, amit így ő havonta "bukni fog"- idéztem. Nem a pénz érdekel igazán, bár már eddig is volt a családban három kiskorú gyerek, én jelenleg gyesen vagyok, de ha csak ezen áll a békesség, azt majd megoldjuk. Számomra az a fontos, hogy jogilag ne köthessenek belénk, ne hurcolják meg a gyereket. Ebben segítsetek.

A gyámhatósági engedéllyel az átköltözés lehetséges, vagyis a jelen esetben vélem ehhez utólag is hozzájárulnak.

Ezzel egyidőben a férjed indítson peres eljárást és kérje a bíróságtól az ideiglenes intézkedést: lakhelymegváltoztatás jogcímet megjelölve.

A bíróság mindkét felet meghallgatja, valamint a már 17+ éves fiatalembert úgyszintén., őneki kell a bíróság előtt egyértelműen kijelenteni, hogy a továbbiakban melyik szülőnél akar lakni, és azt miért is. (Egy majd' nagykorú fiatal esetében kicsi a valószínűség, hogy a bíróság másként dönt.)

Az apa egyidejüleg kérje a t.díj fizetés kötelezettség megváltoztatását is, egyben megjelölve azt az összeget amit az anya mindenkori havi összjövedelméből 15-25 százalékos arányban kér a továbbiakra nézne t.díj címén megállapítani.

A szülői felügyelet dolgában is dönthet a bíróság, az marad a továbbiakban is közös megosztású, vagy esetlegesen sem.

Én csak egy laikus hozzászóló vagyok, amit itt összeírtam az a fórum hasonló témájú előző eseteiből "gyüjtöttem" egybe.

De mindezt a gyámhivatalban is bizonyára elmondják majd.

Aztán mire érdemben döntés születne a bíróságon, addigra a srác betölti a 18. életévét, tehát az egész eljárás okafogyottá válik - kivéve a t.díj dolgát.

Az anya éjszakai "nagyjelenetével" kapcsolatban: mível felsorolta, hogy a t.díj náluk mi mindenre volt beállítva (...), egyben azt is mutatja, hogy a pénzt NEM teljes mértékben a fiára költötte... (A nőnek akkor is fent kell tudni tartania a lakást ha történetesen egyedül él, tehát nehogy már a t.díjból fizessen egyes számlákat.) A t.díj a gyereknek kajára, ruhára, iskolai kiadásokra stb., valamint a gondoskodú szülő köteles (= a saját jövedelméből is) a kiskorú gyermekének biztosítani tiszta- meleg lakást stb.

A gyámhatósági engedélyezzéssel a kézben természetesen a cs.pótlék ügyében is kezdeményezzen lépéseket a férjed.

Üdvözletem a Fórum olvasóinak!
Az lenne a kérdésem, hogy van esetleg esély a gyermekelhelyezés megváltoztatására akkor
ha az édesanyjuknál elhelyezett gyermekeim tanulmányi eredményeik rohamosan romlanak, veszélyeztetik a továbbtanulást és egyben a jövőjüket is. A környezetük, lakásuk állandó rendetlenségben van. Csak hosszas várakozás után kapnak egy új zoknit, pólót. Ehhez képest időnként "luxus" dolgokat enged meg "maguknak" az édesanyjuk. Természetesen tartozik a lakás értékének másik felével nekem, miközben külföldi nyaralásokat tervez nem kevés (!) pénzért.

Nem csak vélem, látom is, hogy gyermekeim mentálisan, morálisan egyre mélyebbre süllyednek. Ingerszegény környezetben a legérzékenyebb időszakban (13 és 15 évesek) vannak. Nagyon kevés az, az idő amit 2 hetente velük tölthetünk a párommal, aki példásan áll ehhez a nem könnyű feladathoz, mert pl. ő is tanul velük, ha kell.
Csak reménykedem, hogy nem igazak azok a hírek miszerint a jog és a bíró akkor ítéli az apának a gyermeket, ha az anyánál (összefoglalva) életveszélyben vannak. Természetesen lehetnének a gyermekek nálunk amikor csak akarjuk csak éppen (jellemzően ) a pénzről nem kívánna lemondani ami azért nem kevés. Mivel én is bérből és fizetésből élek, ezért a gyerektartáson felül nem tudok még egyszer annyit kifizetni. Nem tudhatom persze mennyivel lesz jobb a tanulmányi eredményük és lesz pozitívabb az "életképük", ha velünk lesznek, de egy biztos amióta elváltunk azóta csak a rendetlenség nő körülöttük és az tanulmányi eredményeik zuhannak. Van mód még idejében lépni vagy jó magyar szokás szerint meg kell várni, hogy tényleg minden összedőljön ahhoz, hogy a jog kimondhassa ez így nem jó.

tudni kellene, hogy a gyerekek akarnak-e hozzád költözni. Ha nem, felejtős az ügy. Ha igen: 14 év feletti gyerek véleménye ebben a vonatkozásban nagyon nyomós érv.
(csak akkor hozhatnak ellentétes döntést, ha a gyermek érdekével nyilvánvalóan ellentétes lenne a gyermek által válaszott elhelyezés. (pl ajándékok ígéretével rávett nyilatkozattevő))

A felnôtt élet küszöbén álló gyermek sajátos helyzetének felismerésébôl fakad a Csjt. 74. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlôdését veszélyezteti, pl. a gyermek az érdekeivel nyilvánvalóan szembenálló befolyás hatására vagy kizárólag azért választja a nevelésre kevésbé alkalmas szülôt, mert az jobb anyagi körülményeket biztosít, vagy eltűri a gyermek szabados életvitelét. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülôi házat vagy a szülô által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülôk beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll [Csjt. 77. § (2) bek.]. A bírósági eljárás izgalmaitól, feszültségeitôl való távoltartás lehetôségét teremti meg viszont a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülôk erre vonatkozó egyezô nyilatkozata útján is tájékozódhat.
Ezekben a perekben egyébként a jogszabály kötelezô rendelkezése szerint mindkét szülôt meg kell hallgatni, amely alól csak az elháríthatatlan akadály esete jelent kivételt (Csjt. 74. §).
A Csjt. 72/A. §-ának (2) bekezdése szerint a gyermekelhelyezés megváltoztatását a 18. § (3) bekezdésében meghatározott határidôn - két éven - belül, illetôleg a határidô letelte után is csak abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. E rendelkezés alkalmazásánál a körülmények lényeges megváltozását a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni. Nem elég tehát a körülmények lényeges megváltozása (pl. az elvált házastárs új házasságkötése, lakáshelyzetének rendezôdése, anyagi viszonyainak javulása), hanem azt is vizsgálni kell, hogy az elhelyezés megváltoztatása szolgálja-e a gyermek érdekét.
Ha a szülôk az életközösség megszakadása után peren kívül megállapodtak a gyermek elhelyezésében, és a megállapodásnak megfelelôen a gyermeket a szülô huzamosan gondozta, az ellene indított - gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pernek minôsülô - per csak akkor vezethet sikerre, ha a jogszabály által megkívánt kettôs feltétel fennáll.
Mindennek azért van nagy jelentôsége, mert elôfordul, hogy az a szülô, aki közvetlenül nem maga neveli a gyermeket, a másik fél zaklatására használja fel a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per indításának lehetôségét. A szülô gyakran éppen azzal bizonyítja a gyermek nevelésére való alkalmatlanságát, hogy a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt sorozatosan - nemegyszer rövid idôközökkel - egymás után indított perekkel nyugtalanítja a gyermeket megfelelôen gondozó szülôt, és zavarja a gyermek neveléséhez elengedhetetlenül szükséges nyugodt légkört. Az ilyen törekvés nincs tekintettel a gyermek érdekeire, ezért bírósági védelmet nem kaphat.
Ugyanígy kell megítélni azt a szülôt, aki tartási kötelezettségét nem teljesítette, vagy az alól kibújni igyekezett, s aki csak a másik szülô által ellene indított tartási perben támaszt igényt arra, hogy a bíróság a gyermeket nála helyezze el.
A gyermekelhelyezéssel kapcsolatban felmerülô kérdés az is, hogy miként kell értékelni annak a szülônek az új házasságkötését, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A gyermek életében is kedvezô fejlemény lehet szülôjének új házasságkötése, ha az új házastárs a gyermek nevelésére képes és alkalmas olyan személy, akitôl kellô erkölcsi, anyagi támogatásban részesülhet, s aki a közös otthonban nyugodt légkört képes biztosítani.
Az új házastárs gyermeknevelésre alkalmatlansága, a gyermekkel szembeni ellenszenve, a környezet olyan alakulása, melyben a gyermek nyugodt, egészséges fejlôdésének feltételei nincsenek biztosítva, a gyermek elhelyezésének megváltoztatását eredményezheti.
A szülô új házasságkötése tehát önmagában nem elegendô ok a gyermekelhelyezés megváltoztatására. Erre akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy a szülô új házasságkötésével kialakult új környezetre tekintettel az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
Vonatkozik ez arra az esetre is, ha az új házasság következtében a családban mostohagyermekek nevelkednek együtt. Ez a körülmény sem ok az elhelyezés megváltoztatására, hiszen a mostohagyermekek között kialakuló egészséges kapcsolat még kedvezô is lehet a gyermekek számára. Az elhelyezés megváltoztatása válhat viszont szükségessé akkor, ha a mostohatestvérek között olyan tartósan rossz kapcsolat alakul ki, amelyre tekintettel ez az intézkedés szolgálja a gyermek érdekét.
Abban az esetben, amikor a szülôk a gyermek elhelyezésérôl egyezséget kötöttek, és utóbb az egyik szülô a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt pert indít, gondosan vizsgálni kell, letelt-e a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidô, illetôleg a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét valóban súlyosan sérti-e, az egyezség megváltoztatása a gyermek érdekét szolgálja-e, továbbá hogy valóban megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek a gyermek korábbi elhelyezését indokolták. A tárgyalás gondos elôkészítésével érhetô el, hogy a veszélyeztetett gyermek azonnali bírósági segítséget kapjon elhelyezése megváltoztatásához, de az is, hogy kitűnjék, vajon nem alaptalan perlésrôl van-e szó. Ha igen, akkor a jól elôkészített elsô tárgyaláson indokolt befejezni a pert a kereset érdemben történô elutasításával, a lehetô legrövidebbre csökkentve azt az idôt, amely alatt a gyermeket megfelelôen tartó szülô zaklatása fennáll.

Barátom kérte Bíróságon a gyermekelhelyezés megváltoztatását 13 éves kislánya ügyében. Már kétszer elhalasztották hivatalból a tárgyalást. Az exe csak nevet rajta (benne van tutira a keze). A barátom a sarkára állt, hogy még egy tárgyalás sem volt, eltelt X hónap... Kijelöltek egy másik bírót. Talán a kérelem beadásától 5 hónap múltán lesz esélyünk az első tárgyalás megtartására.
Az lenne a kérdésem, hogy van-e mód arra, hogy az első tárgyaláson már meghallgassák a kislányt. Lehet-e írásban ezt kérni a Bíróságtól? Dönthet-e a kislány, hogy kinél szeretne élni vagy a körülményeket mérlegeli a bíró? A kislány már szeretne átköltözni a barátomhoz az ítélet meghozatala előtt, kérheti-e ezt Ő a bíróságon?
A választ előre is köszönöm.

a 13 éves kislányt vélhetően meg fogják kérdezni. (jelentős súllyal figyelembe is fogják venni) Ha 14 éves lesz időközben, és hozzátok akar költözni, akkor még többet javulnak az esélyeitek.

Ideiglenes intézkedést (közbenső ítéletet) kérhettek, de nem fog neki örülni a bíróság. (nem szeretik, ha dolgoztatjátok őket, plusz a fene tudja mi lesz a jogerős ítélet a végén.)

Kedves Forumozók!

Hatalmasat csalódtam a magyar igazságszolgáltatásban!
Jelenleg 10,5 éves fiam anyjával még 2005-ben megromlott a viszonyunk. Míg aztán 2007 márciusára sikerült kilakoltatnia az 1:1 tulajdoni hányadú házából. Fiamnak feltettem a kérdést, hogy Ő kivel szeretne maradni. Mivel anyja éppen egy olyan emberrel szűrte össze a levet, akiről sokkmindent ellehet mondani de jót nem, hát neki is egyértelmű volt hogy jön velem. Különköltöztünk. Persze az anya azonnal pert indított, hogy így erőszakkal megszerezhesse a gyereket. A bíró az első tárgyaláson kijelentette, miután meghallgatta a beidézett tanukat, hogy oda kerül a gyerek amit a szakértő mond. Tudni kell, hogy az anyósom nálam láttam jobb helyen a gyereket. Az anya igazságügyi szakértő kirendelését kérte. De nagyon leszerepelt előtte. A szakértő kerek-perec leírta, hogy jelenleg alkalmatlan az anyai szerep ellátására. Erre az anya és ügyvédje 6 oldalas válaszukban kifejtették, hogy mekkora nagy barom ez a pszichológus és hogy ez nem ért semmihez. Fél évre rá kértek másik szakértőt. Itt azt állapították meg, hogy már mind ketten alkalmasak vagyunk de az anyánál még mindig nagyon sok a pszichés korlátozó tényező. Időközben egy hónapra el ment a fiam az anyjához. Ez idő alatt hatalmasat romlott az iskolai magatartása. Osztályfőnöki beírás is lett belőle. Majd vissza jött hozzám és mintha elvágták volna minden lenyugodott nála.
Eljött az ítélet napja. És lássatok csodát…. a bíró az anyának ítélte a gyereket. Mert szerinte én befolyásolom… Hozzá teszem az anyjától karácsonyra kapott az én 10 éves fiam számítógépet, televíziót, mobiltelefont és egy jó drága játékot a számcsigépre. Tőlem össz-vissz 6000 Ft értékben kapott ajándékot.
Most kb. 2 hónapja az anyjánál van. Azóta gyakorlatilag nem láttam. Nem tiltja az anyja, egyszerűen csak nem akar eljönni és megint úgy beszél mindenkivel mint a kapcaronggyal. Az anyai nagymamát rendszeresen lehülyézi mert az az anyja szerint nem normális mert a bíróságon mellém állt. Most már azt az utasítást kapta az anyjától, hogy ha a mamáéknál alszik akkor a papával aludjon ne a mamával. A papa ugyanis mindenben támogatja a lányát. Sőt a mamának már a kajájából sem eszik a papa mert az ellenük mert lépni. Volt anyósom elakart küldeni valami az én szüleimhez a fiammal. Erre az volt a fiam reakciója hogy oda nem megy mert az már nem az ő családja… És még sorolhatnám az antiszociális viselkedését..

Most óvó-védő intézkedést kértem a gyámügytől. Kíváncsi lennék mit lépnek erre és mik lehetnek még a lehetőségeim. Ugyanis mikor szóban kértem ugyan ezt, finoman leszereltek. Akkor valaki azt javasolta, hogy kérjem írásban. Most így tettem. Azt is hallottam, hogy ha közben mégis eljönne a gyerek hozzám, akkor jelentsem be a rendőrségen és azonnal kérjem az elhelyezés megváltoztatását.

Mi a véleményetek?

Reménykedjünk, hogy egyszer majd a családjogi bírók is eljutnak majd odáig, hogy attól, hogy az anya szülte a gyereket, még nem a tulajdona. A társadalom is talán eljut odáig, hogy nem szükségszerűen elvált anya+gyerek, hanem elvált apa +gyerek felállás sem biztos hogy rosszabb. Az anyukák is talán eljutnak odáig, hogy a gyerek nem egyenlő a családi pótlék, házastársi tartás, kapcsolattartás költségei, vagyon ellenértékével. És talán majd a gyerekeink is eljutnak a lehetőségig, hogy szemébe merik mondani egy bírónak, hogy rosszul döntött...

Lárma:

nem értem. Nem fellebbeztél???