hagyatéki tárgyalás

@KBS: Sorry, akkor félreértettelek. :)

@wers: Meghatalmazás e-mailben nem, csak az RNY-ben, vagy a Pp. 325. §-a szerinti követelményeknek megfelelő eredeti elektronikus - ebbe tartozik a fokozott biztonságú vagy minősített oly tanúsítványon alapuló elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - vagy papír alapú iratról készített hiteles másolatnak minősülő (az okirat kiállítója a másolat záradékolásával, majd a záradék előzőek szerinti elektronikus aláírással/bélyegzővel ellátásával készíthet hiteles elektronikus másolatot a papír alapú iratról), KR-en beküldött iratban adható elektronikusan.

Közjegyző előtti nemperes eljárásban az elektronikus meghatalmazás a vonatkozó ÁNYK-s űrlap mellékleteként adható be elektronikusan, FMH-s eljárásban a MOKK fmh rendszerébe feltöltéssel terjeszthető elő.

Nem az első eset drága Béla, hogy nekem az épp elég, ha te érted. Ha nagyon elvesznék az erdőben, majd segítesz.

(de természeten az is még mindig érvényes, hogy mindenféle okításodat, törődésedet szívesen veszem)

Én értettem, rigoz, wers nem értette. :) Nem is téged javítottalak, hanem őt okítottam.

„Na most az a 3. a meghatalmazásra pont nem vonatkozik. :) ”
Akkor teljesen jól megértettem, hogy nem értem. :D

@ KBS: Valóban, bár az elektronikus útra vonatkozóan a kérdése úgy értelmeztem, hogy a személyes tudakozódásra vonatkozott csupán.

A meghatalmazás adás módjával kapcsolatban külön bekezdésben tájékoztattam, mivel ugyebár arra speciális szabályok irányadók.

Na most az a 3. a meghatalmazásra pont nem vonatkozik. :) Ti. a meghatalmazásnak a másolatát tudod csatolni a beadványhoz pdf.-ben. A másolat eredetijének pedig meg kell felelnie a papíron adott meghatalmazás formai követelményeinek.

oh, milyen egyszerű és praktikusss ez a 3. elektonikussss változat. Hipp-hopp megvan.

rigoz javasolt ám 1. és 2. változatot is. Tudom kőkorszaki vagyok, de én a 2. választanám.

@gregorberni: Ez ennél kicsit bonyolultabb.

Először is telepíteni kell az ÁLtalános Nyomtatványkitöltő Programot (ÁNYK), ami a NAV honlapjáról tölthető le.

Azt telepíteni kell.

Ezt követően a közjegyzői honlapról kell letölteni a Beadvány hagyatéki eljárásban (hiv.: https://start.mokk.hu/…beadvany.jar) megnevezésű űrlapot, majd telepíteni kell.

Ezt követően az ÁNYK-ban a már hivatkozott űrlapot meg kell nyitni és azon vagy ahhoz csatoltan tudja előadni a kérését, amelyet így, kitöltve kell Ügyfélkapus azonosítással az ÁNYK-ban elküldenie.

Ha erre sem kap választ 30 napon belül, akkor a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez (megyeszékhelyek szerinti illetékességűek) fordulhat eljárás elhúzódása miatti kifogással, a mulasztás tényének megállapítását és a szükséges intézkedés megtételére utasítást kérve.

Az elhúzódó válaszadásért szíves elnézését kérem!

Ott csak egy beadványt tudsz benyújtani a közjegyzőnek, amiben megkérdezed tőle azt, amit tudni szeretnél.

Tisztelt Gregorberni!

A meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokiratban (1. teljes terjedelmében saját kezűleg írt és aláírt, illetve ekként az iraton elismert. 2. két okirati tanú által aláírt (a két tanú azért vállal felelősséget, hogy az iratot Ön, mint meghatalmazó előttük írta alá vagy előttük Öntől származóként ismerte el), 3. elektronikus formában fokozott biztonságú vagy minősített tanúsítványon alapulú, az aláíró utólagos azonosíthatóságát, illetve a dokumentumnak az aláírás óta való tartalmi változatlansága megállapíthatóságát lehetővé tevő, avagy AVDH-bélyegzővel ellátott elektronikus irat, mely elektronikus úton kerül előterjesztésre is, 5. közjegyző/bíró/ügyvéd által ellenjegyzett okirat) vagy közokiratba foglaltan tehető meg, illetve a meghatalmazó szóban, az eljáró hatóság (közjegyző) előtt személyesen jegyzőkönyvbe mondhatja.

Felhívnám a figyelmét arra is, hogy tájékoztatást az Ügyfélkapuval rendelkező fél elektronikus úton is kérhet az adott ügy valamennyi adatára is kiterjedően, bizonyos adatkörre nézve felvilágosítás adható e-mailben és telefonon is, ezáltal a személyes megjelenés vagy a postázás akár meghatalmazott útján, akár közvetlenül elkerülhetővé válik.

Tisztelt ombrenorbi!

Nem, nincs ilyen jogszabályi kizáró ok.

Jo napot!
Kérdésem a következö lenne.Adott egy végrendelet ami 2016 májusában irodott amiben az akkor 92 éves nagynéném rám hagyta minden ingoságát és ingatlanát.Kézzel irodott amit ö csak diktált,de két tanu aláirásával van.és formailag helyes.2017 januárjátol én vagyok a gondnoka,mivel a családbol senki nem válalta el és mivel feleségem ápolja mai napig ezért én válaltam el.Kérdésem az lenne hogy ütközik e az hogy én vagyok a gondnoka és hogy a végrendelet rám vonatkozik.Azt hallottam hogy a gondnok nem örökölhet.Csak itt még a gondnokság elött lett a végrendelet megirva.
Elöre is köszi a választ.

Egyenesági testvér csak szegény Oidipusék családjában volt.

Egyébként igen, házastárs, leszármazó, és szülő hiányában a törvényes örökös a testvér.

Tisztelt Szakértők,

Az anyai ági unokabátyám elhalálozott.Végrendelkezésről nem tudunk, hogy írt volna, bár szóban többször említette.Az elhunytat édesanyám éveken keresztül gondozta, mivel rokkant volt és ápolásra, segítségre szorult. Az elhunytnak szülei meghaltak, felesége, gyermeke nincs, csak egy egyenes ági testvére van, akivel 30 éve nem beszélt,nem tartotta a kapcsolatot. Testvérét már évekkel ezelőtt, szüleik örökségéből kifizette.Ebben az esetben is csak, a testvérét nem gondozó, vele semmilyen módon kapcsolatot nem kereső öccse lesz az örökös? Esetleg van valamilyen jogi orvoslat az ilyen esetekre?

Tisztelettel:Kovit

Kedves KBS és Rigoz !
Köszönöm a válaszukat. Megértem. Közvetlenül nem vagyok érdekelt az ügyben szerencsére.(ezért nem is írtam le a részleteket bővebben :))Egy kedves barátom gyötrelme miatt írtam csak,mert tőlem kért tanácsot,(de én ugye nem tanultam jogot és okos tanácsot sem adhatok)csak a józan paraszti eszemre próbáltam hagyatkozni,ami úgy látom nem volt jó gondolat.Mindenesetre levontam a tanulságot,és tudom mi lesz számára a helyes válaszom. :) Köszönöm szépen a segítséget.Üdv.Szilvi

Tisztelt DSzilvi!

Az alaki meg nem felelősséget csak az abban érdekelt kérelmére, kifogása alapján veszik figyelembe, egyébként az abban foglaltak hatályosulnak.

Nem mellesleg - amire KBS is utal - erősebb bizonyító erővel bíró irat alapján a végrendelet nem hiteles másolata alapján igazolható és elfogadható az abban foglaltak szerinti végakarata az örökhagyónak, ez esetben ugyanis bizonyítási/állítás szükséghelyzet (is) előáll.

Talán az visz tévútra, hogy érdekelt vagy az ügyben. Éppenséggel az nem logikus, hogy egy - egyébként aggálytalan - végrendeletet csak azért hagyjanak figyelmen kívül, mert csak másolati példánya került elő.

Köszönöm a választ. Úgy gondolnám,hogy csak az eredeti érvényes. Ha az örökhagyó közben meggondolta Magát és megsemmisítette az eredeti végrendeletet,a fénymásolat pedig megmaradt,azt gondolnám nem állja meg a helyét. ( Főleg ha közben új élethelyzet alakult ki az évek során. ) Azért köszönöm,bár nem látom benne a logikát. Talán nem is kellene keresnem... :)

Miért ne?

Kedves Szakértők.
Segítséget szeretnék kérni.
Íródott 2002-ben egy végrendelet,aminek csak a fénymásolata van meg. Az eredetivel nem tudni mi történt.A Bíróság érvényesnek ítélhet meg fénymásolt végrendeletet is,vagy csak az eredetit? Köszönöm.

"továbbítja a perbíróságnak, a"(...) z elektronikus kapcsolattartó fél pedig a kereseti illetéket az adott járásbíróságot felügyelő törvényszék bankszámlájára átutalással vagy a kereset elektronikus benyújtására használt OBHGEPI_P01 űrlapon a megfelelő mezőben a megfelelő összegű illeték feltüntetése esetén az érkeztetési igazolásban szereplő hivatkozás követésével (72 órán át él a link) elérhető internetes felület igénybevételével, bankkártyás fizetéssel fizetheti meg.

Elektronikus ügyintézés esetén nincs helye a kereseti illeték meg nem fizetettnek tekintetésének a beadvány (keresetlevél) benyújtásától számított 3 napon belül.

Tisztelt ipso!

Nem, az teljesen más, önálló, a közjegyzői eljárástól független polgári peres eljárásban történhet.

A végrendelet csak rendkívül szűk körben, polgári peres eljárásban támadható meg, jellemzően szinte csak az érvénytelenségi/semmisségi okokra, illetve a Ptk. 2:09. § (2) bek. szerinti feltétel fennállására hivatkozva - végintézkedés kivételével nem semmis az a jognyilatkozat, amelyet a cselekvőképességében korlátozott vagy cselekvőképességgel nem rendelkező személy tett akkor, ha annak körülményeiből és tartalmából megállapítható, hogy az a cselekvőképesség fennállása esetén is indokolt lett volna, tehát semmis a cselekvőképtelen, illetve a cselekvőképességében ebben a körben korlátozott, belátási képességgel nem bíró személy által tett végrendelet - támadható meg.

A polgári pert a végrendelet alapján öröklő személy (több örökös esetén az örökösök egyike, bár lehet, hogy az örökhagyó helyébe rendelt ügygondnok, ebben kicsit bizonytalan vagyok) ellen kell megindítani, az örökös lakóhelye szerinti járásbíróságon (amennyiben ügygondnok ellen kell megindítani, akkor az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetéke járásbíróságon) lehet megindítani.

A polgári peres eljárás illetéke a vitatott érték (az öröklendő összeg, illetve az öröklendő jogok, vagyontárgyak összértéke) 6%-a, de legalább 15.000Ft és legfejebb 500.000Ft.

A kereset benyújtására és a kereseti illeték lerovására az alább írtak irányadók azzal, hogy a keresetet az illetékes járásbírósághoz címzett tértivevényes levélben vagy annak vagyonjogi kezelőirodáján vagy épületében lévő gyűjtőládában lehet írásban benyújtani, a papír alapon kapcsolatot tartónak eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van.

A perindítási jogot tudtommal nem érinti a kötelesrész elfogadása.

A kereseti illeték, amennyiben a 10.000Ft-ot meghaladja, akkor a beadvány bármely NAV Ügyfélszolgálaton való előterjesztésével, POS-terminálos fizetéssel is rendezhetp, ekkor a beadvány rábélyegzéssel jelezve az illetékfizetés megtörténtét a NAV Ügyfélszolgálata továbbítja a perbíróságnak, a

A kérelem szóbeli előterjesztésére az eljáró bíróságon, illetve a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy lakóhelye szerinti járásbíróságon, szóban, az ún. panasznapon is előterjesztheti jegyzőkönyvezés, illetve a nyomtatványhoz kötött beadványnak a nyomtatványon rögzítés terhével.

A keresetlevelet a jogi képviselő nélkül eljáró fél formanyomtaványon köteles benyújtani, mely megtalálható a bíróságok honlapján és fellelehető minden bíróság ügyfélcentrumában, illetve kezelőirodáin.

Ha a vitatott érték meghaladja a 30.000.000Ft-ot, akkor az ügyben a fent hivatkozott illetékességi szabály szerint illetékes törvényszék illetékes, amely előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, azaz a per egészében a kereset benyújtását is ideértve ügyvédkényszer van, az ügyvéd nélkül tett beadvány az ilyen eljárásban hatálytalan, a keresetlevelet (többek közt) ügyvéd nélküli eljárás esetén vissza kell utasítani, amennyiben pedig az ügyvédi képviselete a félnek az eljárás folyamán szűnik meg és az arra irányuló felhívás ellenére a tűzött határidőben annak pótlásáról nem gondoskodik, akkor a bíróság az eljárást, a pert hivatalból végzéssel megszünteti.

Tisztelt ipso!

A hagyatéki eljárást lezáró ügydöntő vagy eljárást megszüntető végzés ellen - szóban közölt végzés ellen a kihirdetéstől - a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amit az eljárt közjegyzőnél kell előterjeszteni, de a székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell címezni.

A fellebbezést indokolni kell és meg kell jelölni, hogy a fellebbező a közjegyző végzésének hatályon kívül helyezését és/vagy megváltoztatását, miért, milyen indokkal és mennyiben (a végzés egészében vagy csak részben, valamely rendelkezés(ek), illetve az indoklás ellen) kéri.

A fellebbezés illetékköteles, a fellebbezés tételes illetéke a tárgyi esetben 10.000Ft.

A fellebbezést:

• a papír alapon kapcsolatot tartónak tértivevényes levélben vagy bármely közjegyzőnél ügyfélfogadási időben leadva, az ügyben érdekelteknél kettővel több példányban
• az elektronikusan kapcsolatot tartónak elektronikus úton, elektronikus aláírással vagy bélyegzővel leadva
• mind az elektronikus, mind a papír alapú kapcsolattartónak pedig félfogadási időben szóban, jegyzőkönyvbe mondva

kell előterjesztetnie és a fellebbezési kérelmet tartalmazó iraton a papír alapon kapcsolatot tartónak vagy a kérelmét szóban előterjesztőnek választása szerint megfelelő mennyiségű és címletű illetékbélyeggel kell lerónia vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére átutalással kell megfizetnie, az elektronikus kapcsolattartónak pedig a MOKK bankszámlaszámára átutalással kell megfizetnie.

A fellebbezés díjának (illetékének) megfizetését, amennyiben az nem az iraton, illetékbélyeggel kerül megfizetésre, akkor a befizetést igazoló postai feladóvevény vagy banki bizonylatnak legalább nem hiteles másolatkénti csatolásával igazolni kell.

A fellebbezésnek akadálya és a fellebbezést vissza kell utasítani (érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani), ha:

• a fellebbező a fellebbezési jogáról korábban lemondott
• az ugyanazon fellebbező általi visszavont fellebbezéssel azonos tartalmú
• a fellebbezés elkésett
• a fellebbezés nem az előterjesztésre jogosulttól származik
• a fellebbezés törvényben kizárt
• a fellebbező felhívásra a fellebbezés illetékét nem rótta le vagy díját nem fizette meg (részben vagy egészben) és az alól nem is mentesült (költségmentessége, illetékfeljegyzési, költségfeljegyzési joga folytán)

Röviden: fellebbezhet arra való tekintet nélkül, hogy mit fogadott el vagy mit nem, feltéve, hogy a fellebbezési határidő, a végzés kihirdetésétől (illetve ha nem volt ott, akkor a kézbesítésétől, átvételétől) számított 15. nap még nem telt el

Leginkább így.

A hagyatéki leltár egy elég jó támpont. De mivel hagyatéki hitelezők elévülési időn belül később is bármikor jelentkezhetnek, így biztosra nem feltétlenül fogod tudni.