hagyatéki tárgyalás

Ez így helytálló. (Illetve elméletben megállapodni is lehet az államot képviselő PM-mel, csak azért nem jellemző, hogy megállapodnak.

Tisztelt jogi szakértők !
Röviden megpróbálom megfogalmazni a kérdésem, de előtte leírnám az előzményeket.

Édesanyámék 3-an voltak testvérek. 1997-ben Édesanyám elhunyt, utána 1998-ban nagyapám is. Nagyapám nevén volt egy ingatlan és egy földterület.
Az örökösök:

1. Édesanyám huga
2. Édesanyám bátyja
3. Testvérem
4. Jómagam

Idén télen sajnos elhunyt Édesanyám bátyja, a hagyatéki tárgyalásra nemsokára sor kerül.
A napokban Édesanyám huga felhívott telefonon, hogy mivel a hagyatéki tárgyaláson nem tudok részt venni, ezért írjak neki egy meghatalmazást, hogy a nevemben eljárhat.
Ez eddig ok.

Viszont utána megint felhívott, hogy az elhunyt testvérének volt egy betétkönyve (erről nem is tudtam), amit fel szeretne venni, de ehhez is kell a meghatalmazásom. Ebben a betérkönyvben lévő pénzből szeretné kifizetni a közjegyzői díjat.

Nem tudom mekkora összeg lehet a betétkönyvben, gyanítom, hogy több, mint a hagyatéki eljárás költsége. Számomra fura, hogy még nem zajlott le a hagyatéki tárgyalás, és Édesanyám huga máris intézkedik.

Szabályos ez így?

Felveheti a betétkönyvet, ha írok neki meghatalmazást?

Honnan tudom, hogy mekkora összeg van a betétkönyben?

Létezhet, hogy a hagyatéki leltárba nem lett felvéve?

Mit tegyek?

Köszönöm a választ előre is.

Üdvözlettel: Z

Saját érdekedben ne egészítsd ki a meghatalmazást a betétkönyv felvételére is, különben nemigen fogod megtudni mennyi pénz volt benne.

Írj pár soros levelet a közjegyzőnek hogy vegye hagyatéki leltárba az időközben tudomásodra jutott betétkönyvet., tértivevényesként add postára és haladéktalanul. (Informáld a nagynénédet.)

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves "Lisa" !

Köszönöm a gyors választ. Viszont egy dolgot nem értek. lehetséges olyan, hogy a bebtétkönyv nem került bele a hagyatéki leltárba?
Lehet eltitkolni ilyen dolgot?

Üdvözlettel: Z

És még sok más is kimaradhat egy hagyatéki leltárból -akarva-akaratlanul, pl. értékes ingóságok, értékpapír stb.

A közjegyzővel feltétlen tudasd hogy tudomásodra jutott: maradt egy betétkönyv az elhunyt után.

Amúgy van amikor valaki örököst is "kifelejtenek" az örököstársak, a közjegyző meg honnan is tudná...

Nagyon örülök,hogy megtaláltam ezt az oldalt mert szeretnék én is jogi tanácsot kérni.Édesapám akivel nem tartottam a kapcsolatot nem egészen egy éve meghalt és végrendelet nélkül egy ügyvédi iroda intézte a hagyatéki eljárást.Testvérem aki napi szinten kapcsolatban volt vele intézte és diktálta be a hagyatékot ami mint utóbb kiderült szinte nulla értékű.A hagyatéki eljárás lejártával testvérem építkezett és most éppen egy nagy értékű kishajót árul.Ezért jutott eszembe,hogy talán ez is az örökség része.Felhívtam az ügyvédi irodát ahol tudomásomra jutott,hogy a magas ügyvédi költség ellenére csak a testvérem bediktálása alapján hozták meg a határozatot és sem egy lehetséges másik bankszámla után sem az okmányirodán nem néztek utána a valós adatoknak,bár én ezt akkor nem kértem,mert bíztam abban,hogy a magas költségű eljárás szakértői munkát is magában hordoz.Én sajnos mint magánszemély semmilyen felvilágosítást nem kapok sem a bankoktól sem az okmányirodáktól.A kérdésem végül is az lenne,hogy ennyi idő elteltével van-e lehetőségem megtudni,hogy az elhalálozás időpontjában mi volt a valós hagyaték és hogy volt-e az örökhagyónak valamelyik pénzintézetnél még bankszámlája?

Üdvözlettel:Domotora

A hagyatéki eljárást ügyvéd nem folytathatja le. A többi is ennyire igaz?

domotora

A hagyatéki eljárást lefolytatni közjegyző dolga. Az elhunyt lakhelye szerinti jegyzőtől tudakold meg hogy az elhalálozás hónapjában ki volt az "ügyeletes" közjegyző és ővele vedd fel a kapcsolatot. Ha úgy érzed értékes ingóság vagy takarékbetét kimaradhatott a hagyatéki leltárból akkor ezt jelezd feléje, egyben kérj póthagyatéki eljárását. (Az ilyenkor felmerülő költség a tiéd, de nem lesz "akkora" összeg.)

"Lisa"
laikus hozzászóló

A közjegyző a nagyobb bankokat egy körlevélben megkérdezheti hogy xy elhunytnak volt-e bankszámlája - és annak az elhalálozáskori egyenlege, de pl. a kis takarékpénztárakban jól el lehet "dugni" a pénzt és ott már a kutya sem keresi. (Ha a testvérednek volt hozzáférése akkor veled szemben ő a nyerő...)

Tisztelt fórumozók! Szóbeli végrendelet ügyében, ill. az eljárás lefolytatásával kapcsolatban lenne kérdésem.
Az eset röviden, rokonom rosszulléte előtt két szomszédjának mondta, hogy minden vagyonát rám hagyja.
(Egyébként én, ill. anyukám viselte gondját).
Állapotára egyébként a szóbeli végrendelet tételének feltételei igazak voltak, sőt orvosi igazolást is adtunk le, hogy eszméletlen állapotban, agyi infarktussal került kórházba, s 2 hónap múlva elhunyt.
A hagyaték felvételénél bejelentettem a szóbeli végrendeletet, mellékeltem az orvosi igazolást az Önkormányzatnak. Az ügyintéző behívatta a tanukat, kérdezgetett tőlük, de csak az egyiktől kérdezte részletesen a körülményeket a másik tanut arról nem is kérdezte, hogy végrendelkezett-e a nagynéném. Felvett vmiféle jegyzőkönyvet, s ahogy kell továbbította a közjegyzőnek. Közölte, hogy nem biztat semmivel, majd a közjegyző vagy behívja a tanukat, vagy nem. Hát nem hívta be őket, mivel én már megkaptam az idézést, a tanuk viszont nem. Ahogy a jogszabályokat olvasgattam úgy értelmezem, hogy a közjegyzőnek be kell hívnia a tanukat.
Rákérdeztem, hogy miért nincsenek megidézve a tanuk, mire az volt a válasz, hogy mindenki be van idézve, akinek jönni kell, a többi majd megy a maga útján. (Vannak rokonok -testvér, ill. elhunyt testvér gyermeke, akikről egész életében hallani sem akart)
Helyesen jár el a közjegyző? Neki nem kellet volna meghallgatnia a tanukat?
Én ezek után arra számítok, hogy el fogja utasítani az igényemet.
Érdemes-e megfellebezni a döntését.
Amit én a törvényekből kiolvastam minden körülmény érvényes volt a szóbeli végrendelethez, a kórházban pedig megjárta a neurológiát-intenzívet-pszihiátriát kommunikálni nem tudott, sőt már a gondnokság alá helyezés is el lett indítva a kóház részéről, de már nem került rá sor, mivel elhunyt.
Ha valaki tudna tanácsot adni megköszönném.
Teki12

Nem lesz érvényes az a szóbeli végrendelet. Csak az érintettséged miatt véled úgy, hogy igen, mert a vágyaidnak megfelelően olvasol illetve értelmezel.

Kedves KBS!

Mivel inoklod, hogy nem érvényes?

teki112

Megérzés.
Az "életet fenyegető rendkívüli helyzetet" olyan szűken értelmezik meg a bíróságok, hogy békeidőben jószerivel lehetetlen, hogy ilyen helyzet álljon elő. Szinte mindig fennáll az írásbeli végrendelkezés lehetősége; aki diktálni tud, az alá is tud írni.
Ráadásul magad mondod, hogy azelőtt nyilatkozott az örökhagyú, mielőtt rosszul lett.

teki12

Nagynénédnek módjában állt volna hónapokkal- évekkel ezelőtt végrendelkezni, vagyis amikor még egészséges volt.

Ha ez egyre csak halogatva van lehet hogy valakivel nagyon kitolunk.

Az én végrendeletem már évek óta letétbe van helyezve a közjegyzőnél, miközben remélve még sokáig fogok élni. (Ha esetleg mégsem, ne "baj" esetén kelljen kapkodni - vagy már eleve elkésett lenne.)

"Lisa"
laikus hozzászóló

Tisztelt KBS!

Köszönöm a választ, nálunk már tényleg nem tudott semmit csinálni, karját emelni meg pláne, éppen azért jöttek át a szomszédok, hogy vigyázzanak rá, míg anyukám bepakol Neki, mert már felkelni sem tudott, beszélni is nehezen, de a lelkükre kötötte a szomszádoknak, hogy ezt akarja. Aztán hirtelen rosszul lett, s a rendes mentő helyett (amit egyébként vártak) rohammentő lett.
Hát ez van, engem az bosszant, hogy a kjegyző a tanukat egyáltalán nem hívta be, hanem az önkormányzati jkönyvre hagyatkozik (gondolom), akikkel egyébként is kész kálváriát jártunk annak érdekében, hogy kutassák fel a rokonokat, értesítse őket, mert intézni kellene a temetést. Az Önkormányzat a mi bemondásunkra nem intézkedett, várta a kórház értesítését, a kórház várta, hogy keressék az elhunytat stb stb. Szerencsétlen egy urnában kötött ki, holott kriptája van a fia és a férje mellett, s a mai napig nincs eltemetve, mert a fellelt rokonoknak nincs pénzük, azt se kérdezték, hogy hogyan halt meg. Mindenki azt javasolta, hogy ne temettessük el, mert nagyonvszínű, hogy nem kapjuk vissza a pénzünket. Arról még senki nem hallott, hogy vkinek azt a jogos örökös megfizette volna.
Bocs. de forr bennem a düh. (mennem kell mert a főnököm hív)

Tisztelt szakértők!

Szeretném a segítségeteket kérni.
Egy elég távoli rokonom húnyt el, a nagyanyám testvérének a fia aki egy intézetben élt, mert értelmileg sérült volt. Én nem is találkoztam vele soha, Polgárdiban lakott (ezt mostanáig nem, is tudtam, h pontosan hol volt az intézet) én meg Bp.-en.
A hagyatéki tárgyalás Szfváron volt, amin én nem tudtam jelen lenni. Vérgrendelet nem volt, törvényes öröklés alapján fogunk örökölni, mi a nagyanyánk unokái, hárman vagyunk (a felmenőink már nem élnek sajnos), meg az egyetlen még élő testvére meg a többi testvérek gyermekei, ők ketten vannak. A tárgyaláson az egyik örökös jelen volt, ő monda el hogy van még olyan örökös akit nem idéztek meg, vlszeg nem találták. Tehát a tárgyaláson határozatot nem tudott hozni a közjegyző, ki fog írni egy új tárgyalási időpontot.

• Az ott lévő örököst kérte meg a közjegyző, hogy adja meg a többi örökös személyes adatait neki 8 napon belül. Ezt lehet? Adatvédelmi trv? Személyiségi jogok nem sérülnek? Adószámot, szig számot is kért. Nem írásban kéne ezt kérnie tőlünk?
• A tárgyaláson jegyzőkönyv készült. Ezt én nem láttam, nem kéne ezt, megkapnom hivatalból autómatikusan?
• Felhívtam a közjegyzőt, hogy tájékozódjak, de a titkárnője azt mondta h a hagyatéki eljárásról, az örökség tárgyáról telefonon nem adhatnak felvilágosítást, kérjem írásban, vagy menjek be érte személyesen. Igaz ez?
• Úgy tudom ingatlant nem öröklünk csak pénzt, de a jegyzőkönyvben (ezt én csak a másik örököstől hallottam) hagyatéki hitelező is van, a polgárdi önkormányzat. Ez mit jelent?
• A hagyatéki hitelező, szal az önkorm., nem volt ott a tárgyaláson, jognyilatkozatot küldött a közjegyzőnek. Nem kéne arról tájékoztatnia a közjegyzőnek, hogy mi van abban a nyilatkozatban?
• Ha vannak az örökhagyónak adósságai - felteszem, hogy vannak, mivel van hagyatéki hitelező - akkor ezeket a hagyatéki leltár fel kell hogy sorolja, nem?
• Ha a következő hagyatéki tárgyaláson sem tudok jelen lenni, annak milyen következményei lehetnek?
• Igaz az, hogy az adósságot levonják a hagyaték értékéből és így az örökösöknek nem kell kifizetniük? Mi a helyzet, ha az adósság több, mint az örökség?

Előre is köszönöm a válaszokat.

„ * Az ott lévő örököst kérte meg a közjegyző, hogy adja meg a többi örökös személyes adatait neki 8 napon belül. Ezt lehet? Adatvédelmi trv? Személyiségi jogok nem sérülnek? Adószámot, szig számot is kért. Nem írásban kéne ezt kérnie tőlünk?”

Lehet.

„ * A tárgyaláson jegyzőkönyv készült. Ezt én nem láttam, nem kéne ezt, megkapnom hivatalból autómatikusan?”

Nem.

„ * Felhívtam a közjegyzőt, hogy tájékozódjak, de a titkárnője azt mondta h a hagyatéki eljárásról, az örökség tárgyáról telefonon nem adhatnak felvilágosítást, kérjem írásban, vagy menjek be érte személyesen. Igaz ez?”

Igaz.

„ * Úgy tudom ingatlant nem öröklünk csak pénzt, de a jegyzőkönyvben (ezt én csak a másik örököstől hallottam) hagyatéki hitelező is van, a polgárdi önkormányzat. Ez mit jelent?”

Azt, hogy a hagyaték terhére követelése van, amit az örökösök vagy elismernek, vagy sem. Az utóbbi esetben perben dőlhet el a követelés jogossága.

„ * A hagyatéki hitelező, szal az önkorm., nem volt ott a tárgyaláson, jognyilatkozatot küldött a közjegyzőnek. Nem kéne arról tájékoztatnia a közjegyzőnek, hogy mi van abban a nyilatkozatban?”

De, ez a hagyatéki tárgyaláson meg fog történni.

„ * Ha vannak az örökhagyónak adósságai – felteszem, hogy vannak, mivel van hagyatéki hitelező – akkor ezeket a hagyatéki leltár fel kell hogy sorolja, nem?”

Majd a végzés felsorolja, de attól, hogy abból kimarad egy követelés, azt a jogosultja még érvényesítheti később.

„ * Ha a következő hagyatéki tárgyaláson sem tudok jelen lenni, annak milyen következményei lehetnek?”

Jogvesztéssel nem jár, de megnehezítheti a helyzeted, pl. az esetleges vitás kérdéseket a hagyatéki tárgyaláson a jogi végzettséggel rendelkező közjegyző segítségével könnyebb tisztázni, mint esetleg később.

„ * Igaz az, hogy az adósságot levonják a hagyaték értékéből és így az örökösöknek nem kell kifizetniük? Mi a helyzet, ha az adósság több, mint az örökség?”

Az örökös a többletért nem felel.

segitséget szeretnék kérni.Kiskorú 17 éves gyermek, aki egyedüli örökös elhunyt apja után, megörökölt 850000.-ft adósságot,és egy kb. jelenleg 2millió ft körüli értéken levő kis házat.Jelenleg havi 24.500.-ft árvaellátást állapitottak meg részére. Mivel apjánál volt elhelyezve, jelenleg anyai ágon testvérét jelölték ki nagykorúságáig gyámul, akinél már az előző 1 évben is lakott apja munkanélkülisége idején. Iskolába jár, tanulmányait 2 év múlva fejezi be. A kitűzött hagyatéki tárgyalásra az értesités szerint 28.165.-ft eljárási költséget kell fizetni. Mivel jövedelme nincsen, kaphat-e valamilyen cimen költségmentességet???A házat az adósság miatt nem szeretné eladni, mert nagykoruságának elérése esetén nem lenne hol laknia.A tartozásra jelzálog van bejegyezve, amit munkába állása után szeretne letörleszteni, ezt vállalta az adódok felé.Megköszönném, ha a közjegyzői eljárási költséggel szemben tudnának javasolni valamit.

A közjegyzői munkadíj nem igen halasztható, kivéve, ha valamilyen formában megállapodnak vele pl. részletfizetés. Ő egy magánvállalkozó, akinek a díját az im rendelet állapítja meg, és ezt behajthatja. Ha nem fizetnek, akkor nem is fogja átadni a hagyatékot.

Természetesen valaki rokon kifizetheti helyette, vagy ha nem, akkor a közjegyző mint hagyatéki terhet rájelzálagozza a házra.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Örökléssel, hagyatékkal kapcs. kérdést szeretnék feltenni. Adott egy gyermektelen házaspár. A feleségnek van két fiútestvére, a férjnek pedig két lánytestvére. 2009. májusában meghalt az asszony, pár hónappal később a férje. Az asszony testvérei mindvégig örökösnek tekintik magukat, már a férj hátralévő életében is. 2009. augusztusában megtörténik az asszony utáni hagyatéki tárgyalás. A végzésben nem szerepel, hogy fiútestvérei örököltek-e bármit.
Tudtommal a férj volt az egyedüli örökös. Miután meghalt a férj, gyermekük nem volt a tv. szerinti örökös a két lánytestvére. Az egyik lánytestvér (a húg) az édesanyám. Szeretném megkérdezni, hány % illetéket kell fizetni, ha 1.) ő örökölne, 2.) ha a hagyatéki tárgyaláson lemondana 3 gyermeke javára az örökségéről, ill. 3.) mekkora az illeték mértéke abban az esetben, ha nem a hagytéki tárgyaláson mondana le a rá eső örökségéről. Milyen egyéb költség merülhet fel az illetéken kívül?
Az, hogy végrendelet van-e vagy nincs, csak a hagyatéki tárgyaláson derül ki, és csak ez alapján látható világosan, ki és mit örökölt. Ezért szeretném még azt is megkérdezni, van-e arra mód, hogy édesanyám, mint tv. szerinti "potenciálic" örökös, kérhet-e godnolkodási időt, hogy adott esetben utána tudjon járni dolgoknak és jól tudjon dönteni.
Az elhunyt házaspár lakóházának kulcsával kizárólag az elhunyt asszony fiútestvérei rendelkeznek és már több mindent elvittek a házból, többek között készpénzt is. Mit lehet tenni visszamenőleg ez ellen abban az esetben, ha az elhunyt férj lánytestvérei lennének az örökösök.

Várom válaszukat, ha lehetséges ápr. 20-ig.

Előre is kösznöm!

A lakásingatlan és az egyéb vagyontárgyak öröklési illetéke eltér, és egyébként is sávosan változó mértékű. Mindenesetre a testvért terhelő illeték kb. harmadával kisebb a testvér gyermeke által fizetendőnél. Tehát a visszautasítás (lemondani már nem lehet) itt és most drágább lenne. Annál drágább már csak az lenne, ha az anya nem utasítaná vissza az örökséget, viszont utólag odaajándékozná a gyermekeinek; mert akkor mindenki illetékelne, csak az utóbbiak ajándékozás után.

Egyébként az előbb elhunyt házastárs testvérei úgynevezett ági örökség címén követelhetnek ezt azt. De nekik kell bizonyítaniuk, hogy amit követelnek, az ági vagyon.

Utólag már elég nehéz lesz bizonyítani, hogy olyan ingóságok, amelyek nem szerepelnek a hagyatéki leltárban, egyáltalán léteztek, azt meg végképp, hogy ki vitte el őket.
Sürgősen birtokvédelmet kellene kérni.

Tényleg, felétek nincsenek ügyvédek?

Hagyatékról való lemondással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Férjemnek van egy testvére, és két féltestvére apai oldalról. Az apjukkal nem tartották a kapcsolatot. 2006-ban meghalt. Ekkor az önkormányzat először a férjemnek majd az egyik féltestvérének akarta az egyetlen örökséget (egy közel 30 éves autót)papírokkal kulcsokkal átadni. Mind a ketten visszautasították.Hagyatéki tárgyalás 2007. nyarán volt, ott a férjem és édestestvére jelent meg. Közjegyző előtt lemondtak minden örökségről. Akkor elhangzott, hogy őket semmilyen költség nem terheli, mert lemondtak az örökségről. Azt terheli a költség, aki majd örököl. Semmilyen papírt nem kaptunk azóta sem, sem a lemondásról sem a tárgyalásról (jegyzőkönyvet sem). Viszont azóta a hagyatéki költséget mégis ki kellett fizetni. Ma kapott a sógórnőm egy levelet, hogy vegye át az autót, mert ő az örökös, és fizessen több tízezret az önkormányzatnak. Mi alapján ő az egyetlen örökös, mikor még hárman vannak. Miért örökös egyáltalán, mikor a férjemmel együtt a közjegyzőnél nyilatkoztak, hogy nem tartanak igényt semmire.
Mit lehet ebben az esetben tenni? Főleg, hogy semmi papír nincs a kezükben?

A választ előre is köszönöm!

Elsősorban a közjegyzőnél érdeklődni.

Érdeklődtünk a közjegyzőnél, aki közölte, mivel, akinek a javára (volt sógórnője az apósómnak igényt tartott z örökségre)lemondtak az örökségről nem található, ezért nekik kell örökölni. De kötelező örökölni? Ha ők semmit sem akarnak, akkor rájuk lehet eröltetni azt az autót. Aminek a tartása állítólag az önkormányzat szerint napi 400 Ft volt, ami közel két év alatt több, mint 200 ezer ft. Ezt most ki kell fizetnünk? Én nem értem az egészet. Az autó 2 éve 80 ezret ért (közjegyző szerint), ma már az önkormányzat szerint 120 ezret ér. Kérem, hogy valaki adjon tanácsot, mit csináljunk!

Az örökséget senki javára nem lehet visszautasítani, hanem az örökös visszautasítja, és akkor a sorban következő örököl, ha pedig mindenki kiesik, végső soron az állam.