Az eddigi "nyomozásom" szerint a bérleti szerződés -amihez még nemsikerült hozzájutni- egy hosszú távra szóló szerződés volt az elhunyt anyám és a bérlő között. A bérlő az elhalálozás óta több ízben utalt bérleti díjat a szerződésben közreműködő rokonnak aki tovább utalta a végrendeleti örökösnek. Az egész abból derült ki, hogy az temetést finanszírozó unoka kijelentette, hogy abból fizette a temetési kölségeket és az majdnem az egészet fedezte. Ez a "majdnem" szó keltette fel a figyelmemet és próbáltam utána járni. Amit eddig sikerült kideríteni, hogy az eddig megkapott összeg közel 1 millió Ft volt. Tehát ezért mem mindegy, hogy része e a hagyatéknak vagy nem mivel ennek az 1/6 részesem kevés. De ha a temetési költség ebből lett fizetve akkor a hagyatéki tárgyaláson sem elhanyagolható tétel. Ráadásul jelenleg is van egy esedékes részlet ami még nincs kifizetve.
Öröklés, végrendelet,köteles rész
„ A bérlő az elhalálozás óta több ízben utalt bérleti díjat ”
A halál beálltakor az örökös lépett a bérbeadó helyébe mint jogutód. Amit a haláleset után teljesített a bérlő a jogutódnak, az főszabály szerint nem hagyaték. HA a földhaszonbérleti díjat utólag kell fizetni (Ptk. 6:352. §, HA a felek másként nem állapodtak meg), esetleg időbeli elhatárolásokkal lehet játszani (mert a elhunytakor az örökhagyónak volt egy jövőbeni követelése a bérlővel szemben a már "lelakott", de még ki nem fizetett földhaszonbérleti díjra - ennek a törtidőszaki bérleti díjra vonatkozó követelésnek van értéke, és része lehet a hagyatéknak).
Attól függően, hogy éven belül mikor halt meg az örökhagyó, és a bérlőnek mikor kellett bérleti díjat fizetnie, ezt lehet számszerűsíteni. A kötelesrész ezután várhatóan akkora, hogy nem érdemes sokat foglalkozni vele.
Az 1 millió ft arányos ríszéhez semmi közöd nincs. Az az örőkösé...
Kedves osztap, Majordomus, drbjozsef, Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm a válaszokat. Sikerült eligazodnom. Arról mi a véleményetek, hogy a kötelesrész pénzbeli kifizetésére kérhet-e a kötelezett örökös fizetési határidőt. Valahol azt olvastam, hogy a hagyatéki tárgyalástól kezdődően a ki nem fizetett köteles rész kamatozik. Ez szerintetek igaz? Lehet a kötelesrész kifizetést egy jövő beli olyan ingatlan értékesítéséhez kötni, ami jelenleg még az örökhagyó nevére van bejegyezve? Azaz csak a hagyatéki tárgyalás után történhet meg a bejegyzés az örökös részére. Az "igéreten" kívül van valami biztosíték? Vagy esetleg az örökös miután bejegyzik az örökséget a nevére hirtelen "nincstelenné" válhat? (kb 13 éve már ez megtörtént a tulajdoni lapok tanúsága szerint)
„ a hagyatéki tárgyalástól kezdődően a ki nem fizetett köteles rész kamatozik.”
A hagyaték megnyíltától.
„A hagyaték megnyíltától.”
Amíg nincs kitől követelni, örökösnevezés híján, addig nem nyugszik?
„Amíg nincs kitől követelni, örökösnevezés híján, addig nem nyugszik?”
Szerintem, aki nem utasítja vissza az örökséget, az elfogadja azt is, hogy a kötelesrészt és annak kamatait is meg kell fizetnie.
BH-k vannak rá, lap végén: https://birosag.hu/…7_lap10.html
„Arról mi a véleményetek, hogy a kötelesrész pénzbeli kifizetésére kérhet-e a kötelezett örökös fizetési határidőt. ”
Kérni nem tilos. Hogy a jogosult miben hajlandó megállapodni, és milyen feltételekkel, az meg a jogosult dolga.
„Lehet a kötelesrész kifizetést egy jövő beli olyan ingatlan értékesítéséhez kötni, ami jelenleg még az örökhagyó nevére van bejegyezve? ”
Megállapodás kérdése. Biztosítékként szóba jöhet pl. jelzálog, esetleg megtámogatva elidegenítési és terhelési tilalommal.
„Vagy esetleg az örökös miután bejegyzik az örökséget a nevére hirtelen "nincstelenné" válhat? ”
Ha fedezetelvonó szerződést köt (elajándékozza, stb.),2 az a Ptk. 6:120. § szerint a követelés jogosultjával szemben hatálytalan. Érdemes erre már előre felhívni a kötelezett figyelmét. Meg lehet vele előzni számos meglepetést és pert is.
Egyébként pedig a kötelesrészre is lehet a normál szabályok szerint fizetési meghagyást kérni, utána pedig végrehajtatni. Ha van egy jogerős FMH, és a jogosult gondoskodik róla, hogy ne évüljön el, az holta napjáig elkíséri a kötelezettet (ad absurdum, nyugdíjából vonható, stb.).
Szép napot!
Kérdésem az lenne,hogy unokatestvérem elhunyt,két kiskorú örökös maradt utána.A temetést az édesanyja fizette.Benyújthat-e hagyatéki hitelezői igényt a kiskorú örökösök törvényes képviselőjével szemben?
bogyoka,
Természetesen.
A temetés költsége a törvény szerint az első a sorrendben a hagyatéki hitelezői igények kielégítésekor. (A helyben szokásos mértékig, szóval a tízlovas díszhintót nem fizetik ki).
Ugyanakkor az örökösök ezt megtéríteni csak az örökségük erejéig kötelesek, ha az kevesebb, vagy nincs is, akkor a temetést kifizető elbukja ezt az összeget, nincs kin behajtani.
Annyit csak örököltek...
Ráadásul ha kiskoruak akkor a nagymama gondozza őket.
(feleségről/férjről nem esett szó)
Az unokatestvér édesanyja pont a nagymamája az unokatestvér gyermekeinek. Szerinted azt szeretné tudni a kérdező, hogy hogyan követelhetne valaki saját magától pénzt?
Gondolkozz, csak néha. Nem kell mindig, az nehéz. Csak néha.
Valamelyikünk nem tud olvasni.
A nagymamama kérheti a pénzt a törvényes képviselőtől.
Nem, itt nem az olvasással van gond egyikünknél.
„Ráadásul ha kiskoruak akkor a nagymama gondozza őket.”
...
„A nagymamama kérheti a pénzt a törvényes képviselőtől.”
(már eleve beleálmodni a nagymamát, csak mert nem volt szó arról, ki konkrétan a kiskorúak törvényes képviselője, már az... hát, mondjuk sajnálatra méltó állapot.)
Üdv!
Szeretnék egy kis segítséget kérni, mert nem vagyok benne biztos hogy jól értem mi a helyzet a köteles résszel.
Ajándékba kaptam egy ingatlant az apámtól 7 évvel ezelőtt. Apám idén elhunyt.
Van egy öcsém, aki jogosult lenne a köteles részre. (mi ketten vagyunk az egyetlen rokonok, akik élnek)
Az lenne a kérdésem, hogy jól gondolom, hogy egy 30 millió forintot érő ingatlannál 10 millió forintra lenne jogosult? (ha kéri a köteles részt)
Valamint az ajándékozás során egy sokkal kisebb összeg került feltüntetésre az ajándékozási szerződésre az ingatlan vonatkozásában, mint amennyit valóban ért az ingatlan. Gondolom ez nem befolyásol semmit ugye? Tehát az akkor valós érték számít és nem az ami az ajándékozási szerződésben szerepelt?
Lenne más is, amit örökölnénk, de azt most nem venném bele, mert arról hajlandó lennék lemondani, azonban az néhány millióval kevesebb, mint amennyi a köteles rész lenne, így ha követelné a köteles részt ( és a fent leírtam megállják a helyét, hogy 1/3-a járna neki), akkor még ki kellene fizetnem a maradékot/különbözetet? jól gondolom?
köszönöm a segítséget!
„Az lenne a kérdésem, hogy jól gondolom, hogy egy 30 millió forintot érő ingatlannál 10 millió forintra lenne jogosult? (ha kéri a köteles részt)”
Nem. A kötelesrész alapja (!) felének a harmada. Törvényes örökösként ugyanis az örökség fele jár neki. Ptk. 7:82. § (1)
„Lenne más is, amit örökölnénk, de azt most nem venném bele”
Pedig kellene. Mert a kötelesrészt nem egyes vagyontárgyakra kell kiszámolni. Veszed az egész hagyatékot és hozzáadod az ajándék értékét. Ez az összeg az lesz a kötelesrész alapja. Annak veszed a hatodát. Ezt csökkented azzal, amit öcséd a hagyatékból örököl. Csak a maradék a testvérednek járó kötelesrész. Ptk. 7:83. § (1)
„Tehát az akkor valós érték számít és nem az ami az ajándékozási szerződésben szerepelt?”
Főszabály szerint a juttatáskori érték (valós érték), de az öcséd kérheti, hogy a mai értéket vegyék figyelembe. A helyében kérném, tekintve, hogy az ingatlanárak hét év alatt nagyon felmentek. Ptk. 7:80. § (1)-(2)
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Kolnok,
„Az lenne a kérdésem, hogy jól gondolom, hogy egy 30 millió forintot érő ingatlannál 10 millió forintra lenne jogosult? (ha kéri a köteles részt)”
Szerintem nem. Egy 30 milliós ingatlant (ha csak ezt nézzük, ez volt az ajándék, és nincs más a hagyatékban), akkor 15-15M arányban örököltetek volna. A köteles része a harmada annak, amit örökölt volna, vagyis 5 millió.
„Valamint az ajándékozás során egy sokkal kisebb összeg került feltüntetésre az ajándékozási szerződésre az ingatlan vonatkozásában, mint amennyit valóban ért az ingatlan. Gondolom ez nem befolyásol semmit ugye? Tehát az akkor valós érték számít és nem az ami az ajándékozási szerződésben szerepelt?”
Főszabály szerint a kötelesrész alapja a juttatáskori tiszta érték. De ha ez valamelyik félnek súlyosan méltánytalan, akkor kérheti a bíróságtól más érték megállapítását. Ptk. 7:80.§
„Lenne más is, amit örökölnénk, de azt most nem venném bele, mert arról hajlandó lennék lemondani, azonban az néhány millióval kevesebb, mint amennyi a köteles rész lenne, így ha követelné a köteles részt ( és a fent leírtam megállják a helyét, hogy 1/3-a járna neki), akkor még ki kellene fizetnem a maradékot/különbözetet? jól gondolom?”
A hagyatékot egyben kell nézni, a teljesre kell kiszámolni a kötelesrészt, és az alapján meghatározni ki kinek tartozik vagy sem még.
A kötelesrészt főszabályként pénzben kell kiadni. Tehát úgy, hogy bizonyos vagyontárgyakat rátukmálsz a jogosultra, nem teljesíthetsz.
Kapard össze az 5 milló ft-ot és addig ne szólj mig öcséd nem háborog.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő a kérdésem: Édesapám elvált anyámtól már több mint húsz éve. Van egy húgom. Édesapámnak lett egy élettársa akivel régóta együtt élnek, lett egy közös gyermekük (tehát van egy féltestvérem) és közösen élettársával építési kölcsönt vettek fel, majd építettek egy ingatlant.(1/2, 1/2 tulajdoni hányad) Apám élettársának is van 4 gyereke + a közös. (féltesóm)
Édesapám most közölte, hogy haszonélvezetet ad az élettársának nevezett ingatlanra, hogy amennyiben ő elhuny, ne tudjuk kitenni az élettársát és amíg élettársa él, ne tudjam követelni a házból én és a húgom a részemet. Megteheti ezt? Amennyiben végrendeletbe foglalja, gondolom igen. De ha csak bejegyezteti a haszonélvezetet, és nem ír végrendeletet, akkor mivel élettársak nem lesz jelentősége?
Nekem nincs ingatlanom, kislányomat egyedül nevelem. Albérletben vagyok. Ha végrendeletben haszonélvezetet ad apám az élettársának akkor még a kötelesrészt sem követelhetjük? Köszönöm szépen válaszát! Üdv.
Teljesen mindegy, hogy még életében enged haszonélvezetet vagy végrendeletben. (Bár az utóbbit könnyebb elrontani.)
Ha teljes gyerekrészt örökölsz, akkor milyen köteles részt szeretnél még?
Nem kötelesrészt szeretnék, csak megbizonyosodni róla, hogy ha élettárs nevére haszonélvezetet jegyeztet, akkor mi csak akkor kapjuk meg részünket ha az élettársa elhunyt?
Köszönöm!
Nem. A hagyaték megnyíltával megkapod. Csak nem használhatod.
2015.szeptemberében meghalt az édesapám. A hagyatéki tárgyalás a következő év februárjában volt.
A szülői ház fele-fele arányban az édesapámé és anyámé volt.
A hagyatéki tárgyalásra egyedül mentem, a húgom, a férje és az anyám együtt jöttek.
Az lett a vége, hogy az édesapám tulajdonrésze a húgomé lett, a közjegyző közreműködésével.
Az anyám az ő tulajdonrészét 2018. októberében ráíratta a húgom két gyerekére.
Mostanában a tudomásomra jutott, hogy a húgom lehet, hogy nem is az édesapám gyereke, de ezt csak egy DNS vizsgálat tudná megerősíteni.
Az anyám velem úgy viselkedett kisgyerek koromban, hogy azt gondoltam, hogy nem is vagyok az igazi gyerekük, hanem örökbe fogadtak. Nem voltam rossz gyerek, mégis azzal fenyegetőzött, hogy javító-nevelő intézetbe ad, ahol majd szögesdrótra térdepeltetnek, ez nekem elég sokkoló volt kisgyerekként.
A húgommal sosem volt jó testvéri kapcsolatunk, nagyon sokszor megvertek miatta, ok nélkül.
Nem is igazán hasonlítunk egymásra, sem külsőleg, sem belsőleg. Én az édesapámra hasonlítok, állítólag az anyám haza sem akart vinni a kórházból, azt mondta, hogy én nem az ő gyereke vagyok, biztos összecserélték a kisbabákat. A Keresztanyám mondta neki, hogy nézzen már rám, teljesen olyan vagyok, mint az apukám.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mit kell tennem, hogy megkapjam a jogos örökségemet. Ha a húgom nem az édesapám gyereke, akkor nem is örökölhetett volna utána, jól gondolom?
Köszönöm előre is a segítséget: Szabó Zsuzsa
szabozsuzsa2000,
Szerintem nem működik, amit akarsz. A Ptk. vélelmezi, hogy az apa az, aki az anya férje volt a gyermek fogamzása idején, Ptk. 4:99. §. Ezt a vélelmet csak az apa, az anya, a gyermek, és a gyermek leszármazója támadhatja meg, Ptk. 4:109. §. Te mint testvér, nem.
Ellenben, ha anyád az ajándékozástól számított tíz éven belül (azaz 2028 októbere előtt) meghalna, kötelesrészre tarthatsz igényt.
„Az lett a vége, hogy az édesapám tulajdonrésze a húgomé lett, a közjegyző közreműködésével.”
Ha nem volt végrendelet, akkor ebben Te is közreműködtél. Mert a főszabály az, hogy a közösen lakott ingatlanban apád tulajdoni hányadán anyád haszonélvezetet örökölt volna , a tulajdonjogot pedig egyenlő részben Te és a testvéred örökölte volna meg. Ptk. 7:55 és 7:58. § Ha ettől eltérés volt, akkor a hagyatéki eljárásban pl. osztályos egyezséget kötöttetek, vagy Te visszautasítottad az örökséget. Ezek pedig csak úgy mennek, hogy Te aktívan nyilatkoztál róluk. Vedd elő az akkori hagyatékátadó végzést, ott le van írva.
