Öröklés, végrendelet,köteles rész

hbalazs25,

Igen, főszabály szerint a juttatáskori érték számít, de ha ez valamelyik félnek jelentősen méltánytalan, kérhet a bíróságtól más érték megállapítását.

Ptk. 7:80.§ (1) és (2).

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ha ez a juttatás sok éve volt, akkor lehet esély az érték emelésére.

hbalazs25

„Rejtély miért adta neki mégis.”
Hát az valóban rejtély, hiszen végrendeletben lehet valakire "meglepetésszerűen" vagyont hagyni, de az ajándékot el is kell fogadni, pláne az ingatlant, ahol a bejegyzéshez kell a közös okirat. Annyira nem lehettek rosszban, ha sikerült "rátukmálni"...

drbjozsef

„Annyira nem lehettek rosszban, ha sikerült "rátukmálni"...”

Létezik az a pénz vagy vagyon, amitől egyből elmúlik a harag. :-)

én is így gondolom ; )

Szép napot!

Ha valaki végrendelet szerint kötelesrészre jogosult és a hagyatekban 2 db bankszámla is van, akkor a bankszámla ráeső összegét ő tudja felvenni vagy a többi örökösnek kell átutalnia majd neki? Azért lényeg, mert van tartós lekötés köztük, amit mi (örökösök) nem szeretnénk felbontani a lejárat előtt (jövő év márciusa) mivel akkor elég nagy összegű kamattól esnénk el, így inkább vállalnánk, hogy más forrásból kifizetjük őt.

A köteles részt pénzben fejezik ki, és abban kell kifizetni is. Nem is értem, hogy jön ide a bankszámla. Miféle "ráeső összeg"?

(Az se tiszta, hogy valaki "végrendelet szerint kötelesrészre jogosult". Ez fordítva szokott lenni: azért jogosult kötelesrészre, mert a végrendelet megfosztja a törvényes örökségétől.)

Peter_Mv,

A kötelesrészre jogosultnak nincs köze a hagyatékhoz, hiszen pont azért arra jogosult, mert valamilyen okból (végrendelet, halál előtti ajándékozás) nem kap a hagyatékból (helyesebben, annak tiszta értékéből, hozzászámítva ugye a 10 éven belüli ajándékozásokat).
Ezért nem kell kapnia se az ingatlanokból részt, se semmilyen ingóságból se - így pénzből, bankszámlából sem. (persze, kaphat, közös megegyezéssel bárhogy lehet).
Neki pénz jár, teljesen mindegy, hogy milyen forrásból.

Üdvözlöm! Olyan kérdésem lenne, hogy jelentkezett nálam egy hölgy, aki most 37 éves azt állítja, hogy én vagyok vélhetőleg a vér szerinti apja. Ha ez nem bizonyosodik be az életemben az az nem kerül sor a dns vizsgálatra akkor ezt a halálom után is megteheti és örököl utánam, ha tényleg én vagyok a vér szerinti apja.

Igen. Sőt, ha úgy alakulna, akkor teljes örökrészre lenne jogosult.

És hogyan tudnám teljesen kizárni az örökségből?

58,

A rövid válasz: Igen, de. Miért: Apai jogállás négy dolog egyikeként kelekezhet:
„4:98. § [Apai jogállást keletkeztető tények]
Apai jogállást
(a) házassági kötelék;
(b) élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás);
(c) apai elismerő nyilatkozat; vagy
(d) bírósági határozat keletkeztet.”
A leánynak ma van-e vélelmezett apja a fentiek szerint (a születési anyakönyvi kivonatában az apa rovat nem üres, és nem is képzelt apa)? Ha van, a leány ellened nem indíthat pert, előbb a mostani apja ellen kell pert indítania apaság vélelmének megdöntése iránt, és azt megnyernie. Csak utána perelhet téged az apaság megállapítása iránt.
Ha meghalnál, mielőtt a pert megindítja, akkor ügygondnok ellen indíthat pert, Ptk. 4:106. § Ha azt megnyeri, törvényes örökösöd lesz, és próbálhatja behajtani a többi örököstől a neki járó örökséget.

Hogyan tudod ezt megelőzni: Egyfelől bíztathatod, hogy indítsa meg a pert mielőbb (akár magad is pert indíthatsz), és ott a kérdés eldől. Emellett tehetsz végrendeletet, amiben a kötelesrészre szorítod. Meg elajándékozhatod a vagyonod (akár haszonélvezet fenntartásával), vagy köthetsz tartási, életjáradéki szerződést, akkor tíz, ill. két év után már a kötelesrész alapjába sem számít bele a vagyon.

Olvasgasd:
https://jogaszvilag.hu/…gallapitasa/

És ha lemond saját és gyerekei nevében is az örökségről mielőtt még dns vizsgálatra mennénk ebben az esetben nem jár neki semmi igaz vagy ez nem járható út addig még nem derül ki hogy éppen én vagyok az apja vagy sem?
Én ezt úgy képzeltem el hogy megcsinálnánk ügyvédnél a lemondó nyilatkozatot és dátumot nem írnánk rá viszont a dns vizsgálat eredménye megjön és én vagyok az apa dátumot írnánk rá hogy érvényes legyen a lemondó nyilatkozat viszont ha nem én vagyok az apa semmis a papír

58,

Ügyvéd előtt szerződést kötni dátum nélkül? Ugye csak viccelsz.

Az öröklésről lemondhat az örökösöd, a veled kötött szerződésben.
Szerintem nincs akadálya, hogy egy ilyen szerződést kössetek, akár szerepeltetve benne, hogy a lemondó örökösi státusza nem tisztázott, de ez nem befolyásolja a szerződést. Ha ugyanis nem gyermeked, és nem örökösöd, akkor a szerződés lényegében érvénytelen, amúgy se örököl utánad (mert nem leszármazód). Ha pedig mégis te vagy az apa, akkor pedig a szerződés érvényes, és az alapján nem örököl utánad.

58,

A leány miért mondana le előre az örökségről a DNS-vizsgálat előtt? Nem volna érdeke. Nem olyan drágák az apasági perek, a helyében azt mondanám, egy próbát megér.

Meg ügyvédek sem szeretnek olyan iratokat készíteni, hogy "aláírjuk most, de dátumot nem írunk rá...". Amelyik pedig mégis vállalja, azt jobb elkerülni.

„A leány miért mondana le előre az örökségről a DNS-vizsgálat előtt? ”
Miért mondana le utána?

„akár magad is pert indíthatsz”
No, azt azért nem.

KBS,

Miért nem?
„Ptk. 4:104. § [Az apaság megállapítása iránti per indítására jogosultak]
(1) Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti.”
Már ha jelenleg nincs apa (vagy képzelt apa van) a leány születési anyakönyvi kivonatában.

„Miért mondana le utána?”
Azt nem tudom, de a kérdező előtte akarta lemondatni.
Mondjuk: van az az összeg, amiért...

Az említett hölgy nemrégiben felkeresett és felkért arra, hogy szeretné tisztázni, hogy én vagyok-e valójában az apja. Mivel az anyja azt mondta neki, hogy én lehetek a vér szerinti apa. Én kérdeztem, hogy az örökség miatt szeretné e? Azt mondta hogy nem az örökség miatt, hanem a saját lelki megnyugvása miatt szeretné ezt meglenni. Amennyiben így igaz, akkor gondolom lemondana az örökségről, ha ez lenne a feltétele a részemről, hogy dns vizsgálatot végezzünk ennek kiderítésére. Viszont, ha nem volna hajlandó lemondani az örökségről valószínű, hogy az örökségre pályázik! Ebben az esetben igaz indíthat apasági perc, vagy akár a halála után is jelentkezhet mint vér szerinti gyermek, habár ezt nem tudom hogy hogyan bizonyítják ilyenkor de minden esetre nem szeretném, hogy a gyermekeim kárára örököljön a vagyonból. Ezért szeretném előre tisztázni, hogy milyen lehetőségeim vannak ezzel kapcsolatban ugye legjobb lenne ha lemondana az örökségről a vizsgálat előtt. Ha ebben nem hajlandó belemenni akkor mi az amit tehetek annak érdekében hogy ne örököljön utána még a köteles részt sem?

„Ha ebben nem hajlandó belemenni akkor mi az amit tehetek annak érdekében hogy ne örököljön utána még a köteles részt sem?”
Ha halálodkor nincs vagyonod (és kellően sokáig túlélsz az ajándék stb. után), akkor nincs mire kötelesrészt kérni. Más út nincs, mert a kötelesrész lényege pont az, hogy a vér szerinti leszármazók kapjanak valamit, még ha kevesebbet is, mint ami a törvényes öröklése rendje szerint járna nekik.
Ezért, amint alább írtam, gondolkozz olyanokon, mint pl. ajándék, tartás, életjáradék, esetleg bizalmi vagyonkezelés... Ezek mind szerződések, tehát van benne másik fél. Aki nyilván megkérdezi, hogy miért akarod nekiajándékozni mondjuk a házad. Emellett nyilvános nyilvántartásokból is látszani fognak dolgok, pl. tulajdoni lap. Tehát egy családi beszélgetést várhatóan nem lehet elkerülni, ha a kötelesrészt minimalizálni akarod.

Nem gond a családi beszélgetés itt az a kérdés hogy melyik megoldás a legegyszerűbb és leggyorsabb értem itt ez alatt az ajándékozás ugye 10 év de valami más megoldást konkrétan tudnál javasolni?

Osztap: határidő is van rá. Ami alighanem rég eltelt. Megjegyzem, valószínűleg a hölgy számára is.

58,

Ajándék, bizalmi vagyonkezelés tíz év. Viszont ezek nem támadhatók. Tiszta sor. Plusz: az ajándék értéke haszonélvezeted fenntartásával csökkenthető.
Tartás, életjáradék két év, de jó eséllyel támadható, mert a gyereknek egyébként is tartási kötelezettsége van a szülő felé.
Bankbetétre, folyószámlára haláleseti rendelkezési nyilatkozatot tudsz tenni, azzal nem része az örökségnek ezek összege, egyből kapja a kedvezményezett. De ezek kamata alacsony. Értékpapírszámlára meg egyáltalán nem lehet ilyen rendelkezés tenni.
Életbiztosításnál jelölhető kedvezményezett, akkor az sem része a hagyatéknak. Tipikusan erre szolgál a befektetéshez kötött egész életre szóló (unit-linked whole life) biztosítás. De a hozama alacsony, mert a biztosítók pofátlanul magas költségeket terhelnek rá.

Emellett a helyedben elgondolkodnék azon, ha van feleséged, hogy ügyvéd/közjegyző előtti, és a Közjegyzői Kamara nyilvántartásába bevezetett szerződésben megosszuk a házastársi közös vagyont, és a jövőre nézve vagyonelkülönítési rendszert vezessünk be, a házastársi vagyonközösség helyett. A megosztás nem felétlen fele-fele.

Ami előfordul, de nem legális, és nem is ajánlom, az ingóságban vagy készpénzben otthon tartott vagyon eltitkolása vagy ajándékozása. Ha a készpénz vagy az aranytömb nem kerül bele a hagyatéki leltárba, vagy nem készül róla ajándékozási szerződés, a leánynak csak akkor van esélye van bizonyítani, hogy létezett, ha az pl. bankszámlakivonatokból nyomon követhető (hétfőn felveszel tízmilliót, egy hónap múlva a gyereked befizet a számlájára tízmilliót). Emellett nem kamatozik, és egy betörő is ezt viszi el először.

KBS,

Szerintem csak az apasági vélelem megtámadására van határidő, az apaság megállapítására nincs. Ezért szerintem ha a leány születési anyakönyvi kivonatán az apa rovat üres, vagy képzelt apa van, nincs határidő.

Ha az apa rovat nem üres, és nincs képzelt apa, akkor szerintem az apasági vélelmet kell előbb megdönteni. Akkor a leányt köti a (4):
„Ptk. 4:111. § [A megtámadási határidők]
(1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek hároméves koráig indíthatja meg. A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.
(2) Ha a vélelmezett apa a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tette meg, a vélelem megdöntése iránt a tévedés, megtévesztés felismerésétől, jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől számított egy éven belül indíthat pert.
(3) Ha az (1)–(2) bekezdés alapján a perindításra a gyermek a nagykorúvá válásáig nem került sor, az ezt követő egy éven belül a gyermek önállóan jogosult a perindításra.
(4) Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a rá megállapított határidő kezdete után szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét. ”

58

Van alapja a hölgy állitásának?

Mármint volt kapcsolatod az anyjával? Éppen 38 éve?