Öröklés, végrendelet,köteles rész

KBS,

Miért nem?
„Ptk. 4:104. § [Az apaság megállapítása iránti per indítására jogosultak]
(1) Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti.”
Már ha jelenleg nincs apa (vagy képzelt apa van) a leány születési anyakönyvi kivonatában.

„akár magad is pert indíthatsz”
No, azt azért nem.

„A leány miért mondana le előre az örökségről a DNS-vizsgálat előtt? ”
Miért mondana le utána?

58,

A leány miért mondana le előre az örökségről a DNS-vizsgálat előtt? Nem volna érdeke. Nem olyan drágák az apasági perek, a helyében azt mondanám, egy próbát megér.

Meg ügyvédek sem szeretnek olyan iratokat készíteni, hogy "aláírjuk most, de dátumot nem írunk rá...". Amelyik pedig mégis vállalja, azt jobb elkerülni.

58,

Ügyvéd előtt szerződést kötni dátum nélkül? Ugye csak viccelsz.

Az öröklésről lemondhat az örökösöd, a veled kötött szerződésben.
Szerintem nincs akadálya, hogy egy ilyen szerződést kössetek, akár szerepeltetve benne, hogy a lemondó örökösi státusza nem tisztázott, de ez nem befolyásolja a szerződést. Ha ugyanis nem gyermeked, és nem örökösöd, akkor a szerződés lényegében érvénytelen, amúgy se örököl utánad (mert nem leszármazód). Ha pedig mégis te vagy az apa, akkor pedig a szerződés érvényes, és az alapján nem örököl utánad.

És ha lemond saját és gyerekei nevében is az örökségről mielőtt még dns vizsgálatra mennénk ebben az esetben nem jár neki semmi igaz vagy ez nem járható út addig még nem derül ki hogy éppen én vagyok az apja vagy sem?
Én ezt úgy képzeltem el hogy megcsinálnánk ügyvédnél a lemondó nyilatkozatot és dátumot nem írnánk rá viszont a dns vizsgálat eredménye megjön és én vagyok az apa dátumot írnánk rá hogy érvényes legyen a lemondó nyilatkozat viszont ha nem én vagyok az apa semmis a papír

58,

A rövid válasz: Igen, de. Miért: Apai jogállás négy dolog egyikeként kelekezhet:
„4:98. § [Apai jogállást keletkeztető tények]
Apai jogállást
(a) házassági kötelék;
(b) élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás);
(c) apai elismerő nyilatkozat; vagy
(d) bírósági határozat keletkeztet.”
A leánynak ma van-e vélelmezett apja a fentiek szerint (a születési anyakönyvi kivonatában az apa rovat nem üres, és nem is képzelt apa)? Ha van, a leány ellened nem indíthat pert, előbb a mostani apja ellen kell pert indítania apaság vélelmének megdöntése iránt, és azt megnyernie. Csak utána perelhet téged az apaság megállapítása iránt.
Ha meghalnál, mielőtt a pert megindítja, akkor ügygondnok ellen indíthat pert, Ptk. 4:106. § Ha azt megnyeri, törvényes örökösöd lesz, és próbálhatja behajtani a többi örököstől a neki járó örökséget.

Hogyan tudod ezt megelőzni: Egyfelől bíztathatod, hogy indítsa meg a pert mielőbb (akár magad is pert indíthatsz), és ott a kérdés eldől. Emellett tehetsz végrendeletet, amiben a kötelesrészre szorítod. Meg elajándékozhatod a vagyonod (akár haszonélvezet fenntartásával), vagy köthetsz tartási, életjáradéki szerződést, akkor tíz, ill. két év után már a kötelesrész alapjába sem számít bele a vagyon.

Olvasgasd:
https://jogaszvilag.hu/…gallapitasa/

És hogyan tudnám teljesen kizárni az örökségből?

Igen. Sőt, ha úgy alakulna, akkor teljes örökrészre lenne jogosult.

Üdvözlöm! Olyan kérdésem lenne, hogy jelentkezett nálam egy hölgy, aki most 37 éves azt állítja, hogy én vagyok vélhetőleg a vér szerinti apja. Ha ez nem bizonyosodik be az életemben az az nem kerül sor a dns vizsgálatra akkor ezt a halálom után is megteheti és örököl utánam, ha tényleg én vagyok a vér szerinti apja.

Peter_Mv,

A kötelesrészre jogosultnak nincs köze a hagyatékhoz, hiszen pont azért arra jogosult, mert valamilyen okból (végrendelet, halál előtti ajándékozás) nem kap a hagyatékból (helyesebben, annak tiszta értékéből, hozzászámítva ugye a 10 éven belüli ajándékozásokat).
Ezért nem kell kapnia se az ingatlanokból részt, se semmilyen ingóságból se - így pénzből, bankszámlából sem. (persze, kaphat, közös megegyezéssel bárhogy lehet).
Neki pénz jár, teljesen mindegy, hogy milyen forrásból.

A köteles részt pénzben fejezik ki, és abban kell kifizetni is. Nem is értem, hogy jön ide a bankszámla. Miféle "ráeső összeg"?

(Az se tiszta, hogy valaki "végrendelet szerint kötelesrészre jogosult". Ez fordítva szokott lenni: azért jogosult kötelesrészre, mert a végrendelet megfosztja a törvényes örökségétől.)

Szép napot!

Ha valaki végrendelet szerint kötelesrészre jogosult és a hagyatekban 2 db bankszámla is van, akkor a bankszámla ráeső összegét ő tudja felvenni vagy a többi örökösnek kell átutalnia majd neki? Azért lényeg, mert van tartós lekötés köztük, amit mi (örökösök) nem szeretnénk felbontani a lejárat előtt (jövő év márciusa) mivel akkor elég nagy összegű kamattól esnénk el, így inkább vállalnánk, hogy más forrásból kifizetjük őt.

én is így gondolom ; )

drbjozsef

„Annyira nem lehettek rosszban, ha sikerült "rátukmálni"...”

Létezik az a pénz vagy vagyon, amitől egyből elmúlik a harag. :-)

hbalazs25

„Rejtély miért adta neki mégis.”
Hát az valóban rejtély, hiszen végrendeletben lehet valakire "meglepetésszerűen" vagyont hagyni, de az ajándékot el is kell fogadni, pláne az ingatlant, ahol a bejegyzéshez kell a közös okirat. Annyira nem lehettek rosszban, ha sikerült "rátukmálni"...

hbalazs25,

Igen, főszabály szerint a juttatáskori érték számít, de ha ez valamelyik félnek jelentősen méltánytalan, kérhet a bíróságtól más érték megállapítását.

Ptk. 7:80.§ (1) és (2).

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ha ez a juttatás sok éve volt, akkor lehet esély az érték emelésére.

drbjozsef

Köszönöm a válaszokat. És gondolom az ajándékozott ingatlan a köteles rész alapjába az ajándékozás pillanatában számított értéken kerül be.

Szomorú örökös

Nem, egyáltalán nem. Mondhatni egyik örökös se volt jó viszonyban az Örökhagyóval, legfőképp az aki ajándékba kapta az ingatlant. Rejtély miért adta neki mégis.

hbalazs25

„Kötelesrészre vagyok jogosult, mert kizártak engem és testvéreimet az örökségből Tartási szerződéssel.....Tartási szerződés fejében átíratták a teljes tulajdonrészt.....Közben találtam egy olyan ingatlant amit az örökhagyó az elmúlt 10 évben ajándékozott oda hozzátartozójának.”

És mindezek hogy derültek ki? A hagyatéki tárgyaláson? Nem nagyon beszéltél azzal, aki most gyakorlatilag meghalt?

hbalazs25,

Igen, valszeg ezt el kell engedned. Mármint, a köteles rész feletti igényt.
Igen, ez a most talált ingatlan is hozzászámítandó a köteles rész alapjához.
És igen, jól írod : ha akarod.
A köteles rész nem automatikusan jár. Csak akkor, ha igényleg.
Küldd be az igényt a közjegyzőnek a hagyatéki eljárásba, akár ott is megegyezhettek a kötelezett(ek)kel.
Ha ez a mostani megajándékozott nem örökös, nem vesz részt az eljárásban, tőle külön kérned kell.

A kötelesrészi igény egy kötelmi jellegű követelés, 5 év az elévülése, szóval nem maradsz le semmiről.

tehát megszívtam, köszönöm.

Közben találtam egy olyan ingatlant amit az örökhagyó az elmúlt 10 évben ajándékozott oda hozzátartozójának.
Ez elvileg akkor nem visszterhes így ha akarom akár kérvényezni is lehet a kötelesrész alapjához számoltatását?

Az egy másik érénytelenségi ok - és általában annyi esélye van rá hivatkozni, mint amilyen arányban a szóbeli végrendelet érvényes lehet: kb. 2 ezrelék. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés az egyik fél belátási képességeinek hiánya miatt legyen érvénytelen, a belátási képesség teljes hiányát kellene bizonyítani a szerződéskötés időpontjára. Valószínűség és a korlátozott belátási képesség nem elég.
Igen, ezt inkább csak megelőzni lehet a gondoksággal.

Értem, itt a kérdés az akkor, hogy ha a tartásra kötelezettnek nem volt szándéka azt teljesíteni, de a tartásra jogosult a csökkent belátási képessége miatt kötötte meg a szerződést, amelyik teljesen előnytelen számára. Gondolom, lényegében így járt - meg az örökösei is, ha nem helyezték időben gondnokság alá az illetőt.

Nem értelek. Ha legalább az egyik félnek valóban tartási szerződés kötése volt a szándéka, akkor a szerződés nem színlelt. Ha egyiküknek sem állt szándékaban tartási szerződést kötni, akkor az egyikük ingyenesen ruházta át az ingatlant a másikra, vagyis ajándékozás történt.

Azt ugye, tudod, hogy az, hogy az eltartó nem teljesít, nem teszi érvénytelenné a szerződést; és hogy az elmulasztott tartást csak az eltartott követelheti életében - ő is csak hat hónapra visszamenőleg?

Egyébként igen, ha egy adásvételi szerződésről kiderül, hogy az "eladó" nem tartott igényt vételárra, a vevő meg nem akarta azt megfizetni, vagyis, ha mindketten színleltek, akkor az is ajándékozás. (A teljesítés elmaradása önmagában nem igazolja, hogy a szerződés színlelt volt.)

„amelyben az egyik fél ingyenesen átruházza a másikra az ingatlanját”

Egyébként : nem ingyen ruházza át. A tartás visszterhes. De ha nem kapja meg a szerződés szerint neki járó tartást, akkor az miért alakulna át ajándékozássá?
Ennyi erővel az ingatlan adásvétel is ajándékozássá kellene alakuljon nem? Lejár a fizetési határidő, nem fizetem ki az ingatlant, akkor biztos ingyen akarta nekem adni az eladó. Na, jó, nem tökéletes analógia. :)