Hát ezért volt az, hogy első fokon első alkalommal én kaptam meg a kicsiket, mert elég nagy hatást gyakoroltak az ügyvédekre és a bírónőre!
A kislányom 3/4 órában, a kisfiam 1/2 órában ecsetelte nekik, hogy apához szeretnének kerülni és ezt még érvekkel is alátámasztották.
Ráadásul 2 hétig előtte nem találkoztam velük így befolyásoltság sem állt fenn.
Ez tartott cirka 3 évig.
Közben kialakult az 1hét itt, 1hét ott megosztás, a gyermekek még ezt is bevállalták volna, bizonyítható volt, hogy a tanulmányi eredményük javult, a tanárnők is tudták a valóságot, de még is, a nyilatkozatoknál megpróbáltak semlegesek maradni, amit megértettem ,hisz irdatlan erejű lejárató kampány folyt ellenem!
Végül pedig előre elnézést kérek azoktól a hölgyektől akik esetleg ezt az írásom olvassák, de a mi helyzetünkben csak az Ő részéről egy volt a cél, a gyerektartás megszerzése! Mind tudjuk a pénz nagy úr!
Ez pedig, a másik nem egyes személyeiből, elképzelhetetlen dolgokat tud kihozni!
Válás - Vagyonmegosztás - per
Kedves Fórumozók!
Tudnátok nekem abban informálisan segíteni, hogy gyermekelhelyezési perben a bíróság milyen szempontokat vesz figyelembe a döntés során, illetve hogy a kapcsolattartás (láthatás)egy 2,5 éves gyermek esetében milyen "időköz és rendszeresség" megállapítása jellemző a bírósági gyakorlatban.
Köszönet érte előre is.
Tivadar
A Csjt. szerint:
"Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlõdését veszélyezteti."
Ha az ex kéri (nyilván kérni fogja), akkor a bíróság köteles lesz majd vizsgálni és mérlegelni az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat. Új eljárás lesz, tehát nem feltétlenül gyakorol rá hatást, hogy most mit állapított meg. A gyakorlatban sajnos elég lutri, mert teljesen megjósolhatatlan, hogy egy adott bírónál mi számít a "fejlődés veszélyeztetésének". (Személy szerint szurkolok neked, csak közben próbálok realista maradni.)
Sajnos 9-10 éves gyermek esetén az ő akaratuk figyelembevétele teljesen a bíró mérlegelésére van bízva.
„ha az általa választott elhelyezés veszélyeztetné a fejlődését“, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy marad, ahol van. Sajnálom…
Ez nem állja meg, mert most is megfelelt a bíróságnak!
Rendezett körülmény stb.
A jelenlegi környezet biztosítja számukra a megfelelőséget!
Mivel kiskorúak az igaszságügyi jegyzőkönyvet és a bírósági meghalgatásukat nem vették figyelembe.
Ennyi a lényeg!
Az betöltött 14. életév... és még akkor sem bizos, mert "ha az általa választott elhelyezés veszélyeztetné a fejlődését", akkor a bíróság dönthet úgy, hogy marad, ahol van. Sajnálom...
Egyébként érdekelne, ha nem sértelek meg vele, hogy mire hivatkozva ítélt a másodfok ellentétesen az elsőfokkal.
Igen, tudom, de a gyermekek akarata sem mellékes, több mint fél éve megvolt a válás, de ezidáig ugyanaz a helyzet, a gyerekek napra számolják vissza az időt!
Szeretnének hozzám költözni!
Eljön az idő amikor figyelembe kell venni mit mondanak!
Most még hiába mondták szegények, hogy apához egy mondat másodfokon meghatározta az elkövetkezendő 2-3 évüket!
De a lelki kötődést semmilyen bírósági döntés nem írhatja át!
„és 1–2 éven belül szeretnék új gyermek-elhelyezési pert is indítani.”
Azért azt jó, ha tudod, hogy gyermekelhelyezés megváltoztatását elérni igen nehéz.
Köszönöm kimerítő válaszát, számomra az elfogadható a várakozás, mivel első fokon egyszer már nekem ítélték a gyermekeket, és bár másod fokon az anyánál helyezték őket el, a véleményük mit sem változott, és 1-2 éven belül szeretnék új gyermek-elhelyezési pert is indítani.
A gyermekek 10 és 9 évesek!
Akkor fordulhat a kocka, addig pedig befektetésnek is kitűnő a mai gazdasági helyzetben, persze hosszabb távon gondolkodva.
Tisztelettel:
Attila1
- Kéred a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy magadhoz váltod a másik 1/2 hányadot. A lakott értéken történő vásárlást jó befektetésnek tekinted addig is, amíg a gyermekek felnőnek, és kérheted a feleséged lakáshasználatának a megszüntetését.
- Kéred a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy a feleséged váltsa magához a te 1/2 hányadodat. A lakott érték miatti veszteséget leírod annak fejében, hogy más most készpénzhez jutsz.
- Kéred a közös tulajdon megszüntetését árveréssel.
- Nem kéred a közös tulajdon megszüntetését, ezt elteszed olyan időkre, amikor már nem lakott értéken kell számolni. Ez esetben most nem kapsz pénzt, de a tulajdonod piaci értéken megmarad.
Már csak 1 kérdés marad,
Mit tehetek?
„Milyen hátrányok lehetnek?”
Lakott értéket kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a volt feleséged a beköltözhető érték felénél sokkal kisebb összegért magához válthatja a részedet. Annak, hogy te válthasd magadhoz az ő részét, nem sok az esélye, tekintettel arra, hogy ő lakik benne; arról nem is beszélve, hogy hiába szereznéd meg az 1/1 tulajdoni jogot, az az ő kizárólagos használati jogát nem érintené!
Árverezni is a lakott értéken lehetne csak.
Igen, így volt!
"Én úgy értettem, hogy egy ügyvéd által készített szerződést vettek mintának, az alapján maguk írtak adásvételit, amit aztán közokiratba foglaltattak."
Lehet, zavaros volt egy kissé az írásom, de a per során megállapítást nyert, hogy a szerződésünk közokirat, és ebben a 3. pont rögzíti hogy a felek " A megvásárolt ingatlan tekintetében 1/2-1/2részben alapítanak tulajdoni hányadot, és az így kialkudott vételárat is 1/2-1/2 részben fizetik.
A válasz első része így némileg megnyugtató számomra, hisz én is rendelkezem arra nézve bizonyítékokkal, hogy miből teljesítettem az 1/2 hányadot.
Továbbnézve, azomban csak akkor tudok lépéseket tenni, ha bírósági döntés születik.
"A tulajdoni hányadoktól független bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Amíg azonban a lakást közös, kiskorú gyermekek lakják, addig az egyik fél számára ez a megszüntetés nagyon hátrányos lehet. Mivel itt ez a fél te vagy, nem biztos, hogy érdemes most forszírozni ezt a kérdést."
Milyen hátrányok lehetnek?
Köszönettel
Attila1
Én úgy értettem, hogy egy ügyvéd által készített szerződést vettek mintának, az alapján maguk írtak adásvételit, amit aztán közokiratba foglaltattak.
De nincs nagy jelentősége, hiszen az ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is teljes bizonyító erővel bír, akár csak a közokirat.
nekem az nem egyértelmű, hogy maga az adásvétel van közokiratban, vagy az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat másolatát hitelesítette a közjegyző vagy aláírást hitelesített, vagy ...?
Csipke
Természetesen elvben lehetséges, hogy a bíróság kimondja, hogy a valós tulajdoni arányok eltérnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzettől. Épp ez a per tárgya. Az a fél, amely bizonyítani tudja, hogy a szerzéshez a különvagyona terhére a másik felet meghaladó arányban járult hozzá, igényt tarthat rá, hogy az ingatlannyilvántartásba is bejegyezzék az ennek figyelembevételével megállapított arányokat.
Ha azonban a közokiratba foglalt adásvételi szerződés kifejezetten rögzíti, hogy a felek a vételárat felesben fizették, akkor ezzel szemben a bizonyítás nagyon nehéz.
A tulajdoni hányadoktól független bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Amíg azonban a lakást közös, kiskorú gyermekek lakják, addig az egyik fél számára ez a megszüntetés nagyon hátrányos lehet. Mivel itt ez a fél te vagy, nem biztos, hogy érdemes most forszírozni ezt a kérdést.
Egy ügyvéd által írt, adásvételi szerződést másoltunk le, ami ugyan olyan lakásra vonatkozott, mint amit mi vásároltunk.
Ezt közjegyző által hitelesítettük 1997-ben.
Ez a szerződés tartalmazza azt a ponto,t amit említettem.
A földhivatali bejegyzést a tulajdoni lapon is, ez alapján állították ki,
1/2-1/2 tulajdonosi bejegyzéssel.
Én ragaszkodom a fele tulajdonhoz, de a feleségem azt állítja, hogy a szerzéskor mások voltak az arányok, mint ami a szerződésen szerepel, ezért folyik most per. Jelen pillanatban, annak a bizonyítása folyik, ki milyen összeggel rendelkezett a vétel időpontjában.
Én a követelésem a szerződésre alapozom, míg ő a szülei tanúvallomására. Semmilyen más, vagyonszerződésünk nem volt.
A lakást a házasságunkat megelőzően, 2 héttel vásároltuk! Persze fele - fele arányban fizettük!
Azt szeretném elérni, hogy a bíróság a szerződésünk alapján mondja ki a tulajdonosi arányokat 1/2-1/2 részben, és vagy én szeretném megváltani a részét vagy ő fizessen ki engem.
Kérdésem: az adásvételi szerződésben, ami közjegyző által hitelesítve van megváltoztathatja-e a tulajdonosi arányokat?
Köszönöm válaszát!
Elnézést nem értem.
Addig tudtam követni, hogy van egy 1/2-1/2 arányban közös tulajdonú lakásuk; amelynek kizárólagos használati jogát a bíróság a házasság felbontása után a feleségének ítélte.
A többi viszont maga az őskáosz. Hogy jön ide a közjegyző meg a másolt szerződés? Mikor, hogyan szerezték azt alakást? Ki mit szeretne elérni? Követelését ki mire alapozza?
Ja: és mi a kérdés?
Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!
Segítségét szeretném kérni, vagyonmegosztási per folyamán, milyen lehetőségeim vannak!
Válaszát előre is köszönöm!
Tények:1/2-1/2 részben tulajdonosai vagyunk egy panellakásnak ami per és tehermentes.
Erről egy közjegyző által hitelesített okirat van, amit a feleségem támad, a tulajdonosi hányad megváltoztatása miatt.
A szerződés egy ügyvédi szerződésről lett másolva, és a 3. pont 1/2-1/2 részben alapítunk tulajdoni hányadot és a kialkudott vételár is 1/2-1/2 részben fizetjük.
Természetesen a célja a feleségemnek, a teljes vagyoni kiforgatásom.
Jelenleg a válást kimondták, és Ő a kizárólagos lakáshasználó, mivel van 2 gyermek!
Én, rendelkezem a szükséges 1/2 megváltási összeggel de ezt ő nem fogadja el.
Kifizetni sem akar,
mit tanácsol mit tegyek?
Köszönettel:Attila1
„Ha eladom a házamat,azt csak tudom bizonyítani!!”
Na ja. Csak adott esetben nem az szorul bizonyításra, hanem az, hogy a vitás ingatlant a különvagyonod terhére vásároltad.
Megjegyzem, először még azt írtad, hogy a szerződésben volt a két dátum. Most meg a határozatban.
Kovács_Béla_Sándor!
Ha eladom a házamat,azt csak tudom bizonyítani!!
Az előzőt pedid a határozatból másoltam ki.
Köszönöm a segítséged.
Valószínűleg félremagyarázod az ítéletetet, illetve azt, hogy mit tudtál sikeresen bizonyítani, mit nem.
Kedves websas!
Idézem pontosan:
"A bejegyzés az 1993 julius kelt adásvételi szerződés,területkimutatás,vázrajz és meghatalmazások és kérelem alapján történt."
Ez az első dátum.
A másik:..... 1994.04.
Ez szerepel a határozat alján az aláírásnál.
Sajnos iratokkal igazoltam,hogy az én házam árából lett véve,és az ex élettársam semmi iratot nem tudott bemutatni,ugyanis az élettársi kapcsolatba nem hozott semmit,mégis megítélték a felét neki.Az alsó dátumra hivatkozva.
Köszi a választ!
Kedves hopsza !
"Az akkori adás-vételi szerződésen 2 dátum szerepel,egyik az adás-vétel időpontja,másik a bejegyzés időpontja." Adásvételin 1 dátum szokott szerepelni.A bejegyzés időpontját, Öreg rutinos Ügyvéd"rókák"sem szokták megjósolni.
Házasság, Élettársi kapcsolat ma már szinte egyforma, mind a két esetben okiratban foglalva külön vagyonként lehet bármit szerepeltetni.
websas
Üdv az itt fórumozóknak!
Vagyonmegosztási perben állok volt élettársammal,és végre "megszületett" az első fokú ítélet.Ami sajnos egy dátum elnézés miatt nem hozott nekem jó eredményt.
Családi házról van szó,amit anno az én eladott házam árából lett véve(nincs közös néven),de már az akkori élettársammal.
Az akkori adás-vételi szerződésen 2 dátum szerepel,egyik az adás-vétel időpontja,másik a bejegyzés időpontja.Mivel a 2 dátum között eltelt 9 hónap,ezért lett a ház 1/2-1/2
részben ítélve.A végzésben ez szerepelt indoklásként.
Mi a tapasztalat ilyen esetben?Lehet-e ez bírói tévedés?
Választ előre is köszönöm.
