Válás - Vagyonmegosztás - per


Zsugabubus18 # 2019.02.14. 08:35

Üdvözlök Mindenkit!

Egy kis segítségre lenne szükségem. 11 év után válásra kerül a sor férjem és köztem. Az ingatlan, amiben éltünk, 50-50% tulajdonrészben van a Földhivatalnál bejegyezve. Viszont a vételárat a férjem testvére fizette ki. Úgyhogy ez alapján nekem semmi nem jár. Ellenben a ház berendezését közösen fizettük ki. A bútorokon kívül több nagy értékű külön ide terveztetett és beépített szekrény, redőny, riasztó, kandalló, nagyobb értékű gépkocsibeálló is beépítésre került. Ügyvédem szerint ez már keletkezet tulajdonjogot a házban, mivel nem kiszerelhető, már a ház részét képezi. Valóban így van-e?

Olyan információt is kaptam, hogy ez nem elég nagy érték és ha a másik fél tagadja, akkor nekem kell szakértőt felkérnem, illetéket fizetnem.

A telket és a rá épített házat 21.5 millióért vettük 2014-ben. Ma kb. 35 millió forintot érne. A házban a férjem él, a gyerekekkel elköltöztem a szüleimhez. Az én 50%-os tulajdoni részemet magáénak akarja, kérhetem-e hogy legyen a két kiskorú gyermeké? Lenne értelme?

Segítségeteket előre is köszönöm!

drbjozsef # 2019.02.14. 11:05

Olyan információt is kaptam, hogy ez nem elég nagy érték és ha a másik fél tagadja, akkor nekem kell szakértőt felkérnem, illetéket fizetnem.

Mire? A beépített dolgokra, ami az aprópénz? De hiszen van 50% tulajdonjogod. Tied a fele az ingatlannak. Aki ezt kétségbe akarja vonni, annak kell peresednie és bizonyítani.

Házasok voltatok, kaptatok ajándékot a sógorodtól, meg kell neki köszönni szépen, és azt csinálsz vele amit akarsz. (Illetve a vagyonmegosztásig inkább már nem).

Aztán ha ez a férjednek nem tetszik, akkor pereskedjen ő.

Nyilván nem ilyen egyszerű lesz majd a vagyonmegosztás, de egyelőre Te vagy a jobb pozícióban.

Zsugabubus18 # 2019.02.14. 11:32

Arról van papír, hogy a telek árát a sógornőm adta ajándékba a férjemnek, ügyvéd aláírta pecsételte. De a ház áráról (17 millió) nincs ilyen papír, csak a számlák, azon mi vagyunk a férjemmel feltüntetve a vevő rovatban, és a sógornőm fizette a pénzt. Van pár millió, amiről nincs számla csak átvételi elismervény, amin csak mi szerepelünk a férjemmel. Nyilván a sógornőm bankszámláján látszanak az utalások illetve a kp-s felvétek. Amin nincs az ő neve, nyilván állíthatnám, hogy azt a férjemmel ketten fizettük, de lenne értelme valótlant állítani?
Vagy inkább maradjak a jogosan járó ingóság kifizetésénél? vagy akkor lett így( a beépített ingóság után) tulajdonjogom vagy nem? ez a nagy kérdés :)

öcsike2 # 2019.02.20. 11:13

Tisztelet ObudaFan
Úgy látom Ön nagyon racionálisan és igazságosan látja a dolgokat.Szeretném megkérdezni, ha egy ház a barátnő magánvagyonából egy olyan telekre kezd épülni, amit a fiú testvére /rokoni kapcsolatra való tekintettel/ majdnem 1/3 áron ad el testvérének és annak barátnőjének, hogyan alakulhatnak a tulajdoni viszonyok.A házat a fiú családja már elkezdte építeni, mikor a tulajdonukba került.Utána jött a magánvagyon, házasság, építési hitel, szocpol.Ilyen anyagi háttérrel építette fel a házat a fiú családja.Szerintem az igazságos elosztás az 50-50 %.A feleség viszont a ház akkori bekerülési értéke és a magánvagyona alapján 75% tulajdonrészt követel, holott a megkezdett építkezés értéke még több is volt az Ő magán vagyonánál.Sajnos nekünk nincsenek papíralapú bizonyítékaink, hiszen a zsaluzást, falazást, villanyszerelést betonozást nem papíron csináltuk.Ha tud kérem adjon tanácsot .Köszönöm szépen.

wers # 2019.02.20. 11:24

Itt, és ennyiből nem hiszem, bárki tud okosat mondani. Csak annyit, igen jó eséllyel jósolható, hogy ezt majd a bíróság fogja megállapítani, ha nem tudtok megegyezni.

Az is előre borítékolható, hogy szakértők bevonásával, ami nem szokott olcsó lenni. + ügyvédek, + bírósági költségek stb. De nekik is élniük kell valamiből.

öcsike2 # 2019.02.20. 12:06

Az az igazság, hogy a férj próbált megegyezni a feleségével.Mivel a közös gyermek vele szeretne maradni, szeretné megtartani a házat.Természetesen a hitelek átvállalásával és a piaci ár felének kifizetésével.A feleség semmiféle hajlandóságot nem mutat sajnos, pedig minél hamarabb elválnának és megegyeznének
annál hamarabb tudnának új életet kezdeni.Annyira érthetetlen ez az egész háborúskodás hiszen ha bebizonyosodik, hogy jóval több volt a telek ára /erről van egy hivatalos papír szerencsére/ és a férj családja bebizonyítja a munkája értékét + még amit az elmúlt évek alatt készpénzben kapott a férj, lehet, hogy még a vagyoni arányok is megfordulnak.Mi értelme akkor?

wers # 2019.02.20. 12:11

Első körben nektek kell kiszámolni, mekkora összegen vitatkoztok. Azután pedig azt, hogy mennyibe fog kerülni a perköltség kocsistól, lovastól.

Utána újra megpróbálni egyezségre jutni.

Ezt a férj semmi esetre sem fogja megúszni ügyvéd nélkül. Keressetek egy jót.

öcsike2 # 2019.02.20. 12:24

Hát ezen már túl vannak.Persze a feleség ment először ügyvédhez.Az a baj, hogy nem lehet tudni a feleség szándékát olyan mintha nem is érdekelné,hogy mennyit kap, csak az, hogy tönkre tegye a férjet.Ezért jó lett volna tudni milyen esélyei vannak a férjnek és meddig fog ez az egész tartani.Van-e értelme a házért küzdeni.Nem fényezni akarom a fiút, de a gyermek miatt csinálja, mert Ő nem akar máshová költözni.Azt mondta ha nem ezt nézné, már régen ott hagyta volna az egészet.

wers # 2019.02.20. 12:51

Akkor kívánok egy jó ügyvédet.

Rosszindulatú, buta (így egyben pláne) feleségre nincs receptem.

drbjozsef # 2019.02.20. 13:17

öcsike,

Vagy van megegyezés vagy nincs. Ha van vége, ha nincs, akkor semmi más megoldás nincs mint a pereskedés. Ennyi.

ObudaFan # 2019.02.20. 13:53

A teljes felépítmény értékéből az építkezésre az egyik fél által a különvagyonából adott részből épült értéknövekmény az egyik fél különvagyona, a telek értékének 2/3-ának a mai ingatlanban képviselt értéke a másik fél különvagyona, a többi meg közös vagyonnak tűnik.

öcsike2 # 2019.02.20. 14:32

Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm válaszát.
Akkor ha jól értem a testvér hozzájárult a férj különvagyonához 2/3-nyi telekárral.Az nem számít, hogy a telket ketten vették meg papíron?És ha ez nem elég, hogyan lehet a család által végzett munkát felértékelni?Hiszen ez már majdnem 20 éve volt.Egyáltalán hogyan lehet bizonyítani?Elég ha tanúkat állít a család?Férj barátait akik segítettek, esetleg olyan embereket akik nap mint nap arra jártak munkába és látták kik dolgoztak a házépítésen?

ObudaFan # 2019.02.21. 10:26

Ilyen perekben a tanúbizonyítás domináns szokott lenni, persze előfordulhatnak más bizonyítékok is (pl. bankszámlakivonat). Hogy elég lesz-e, az attól függ, mit tudnak, mire emlékeznek a tanúk, mennyire ellentmondásmentesen tudják elmondani.

öcsike2 # 2019.02.21. 10:54

Tisztelettel megköszönöm a válaszát.
Remélem a tanuk bírósági meghallgatása eredményes lesz.

drbjozsef # 2019.02.21. 11:18

ObudaFan,

úgy érted, ha apósom hegesztette a kerítésemet - családi segítség, érted, a gyerekének, se én, se ő nem kérte rá konkrétan -, akkor azt csont nélkül kifizetteti a bíróság?
Hát én nem vennék rá mérget. (20év után meg aztán pláne...)

öcsike2 # 2019.02.21. 13:16

Itt most egy családi ház tulajdoni hányadáról van vita.
Én józan paraszti ésszel úgy gondolom egy ház felépítéséhez kell építőagyag és kell aki azt beépítse.Mivel a családban a férj édesapja kőműves, gyakorlatilag a kőműves munkával segítette ház felépítését..Igazából nem mi vitatjuk a tulajdoni hányadokat mert 1/2-1/2 rész van a földhivatalban bejegyezve, férj és feleség javára. Ami szerintünk így igazságos.Az egyik fél szülei anyagilag a másik fél szülei fizikailag /ami szerintem forintosítható/ járultak hozzá, hogy a gyerekeknek legyen otthonuk.Úgy hiszem ennek felmérésére van lehetőség.És szerintem ezt az tegye meg aki a jelen állapotot vitatja.

drbjozsef # 2019.02.21. 13:27

Aki vitat, az bizonyít.

De itt áron aluli telekről beszéltél. Sokmindent ki lehet abból hozni, akár az "így járt, teccett volna akkor okosabb lenni" is. Ahogy a családi munkákat is : segíteni nem kötelező, aki mégis úgy tesz, ne utólag kérje a munkája árát.
Szóval elég szélesnek érzem itt a bizonytalansági sávját egy ilyen pernek.

öcsike2 # 2019.02.21. 13:31

Az előző hozzászólásomban csak a gondolataimat írtam le, nem okoskodni akartam..Természetesen nem tudom ez jogilag elfogadható és mi módon bizonyítható.Azért írtam a fórumba, hogy ezt megtudjam és köszönöm ha valaki ebben segíteni tud.

öcsike2 # 2019.02.21. 13:43

Hát igen a mai ésszel lehet máshogy csinálnánk a dolgokat.És igen segíteni nem kötelező és ha valaki teszi azt önzetlenül tegye.Ja. És már meg is cáfoltam az első mondatomat mert mi ma is ugyanolyan hülyék lennénk mint akkor.Az áron aluli telek is igaz, remélem a bíróság elfogadja azt a papírt ami ezt bebizonyítja és akkor nem kell tovább bizonygatni az igazunkat.

ObudaFan # 2019.02.22. 11:00

úgy érted, ha apósom hegesztette a kerítésemet - családi segítség, érted, a gyerekének, se én, se ő nem kérte rá konkrétan -, akkor azt csont nélkül kifizetteti a bíróság?

Mármint mi az, hogy senki nem kérte rá? Nem tipikus, hogy az após csak úgy elkezdi heggesztgetni a kerítést a fiatal házasok kifejezett tilalma ellenére.

ucandoit # 2019.02.26. 20:46

Üdv.

A 1992. évi II. tv 25.§ (1) alapján juttatott részarány külterületi földtulajdon különvagyonnak számít?

PTK 4:38. § [A házastárs különvagyona]
(1) A házastárs különvagyonához tartozik

  1. a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás

Én ezt ingyenes juttatásnak értelmezem. Jól gondolom?
Köszönöm. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.27. 05:59

Szerintem nem jól gondolod. A 8. § melyik pontja alá tartoztál?

ucandoit # 2019.02.27. 08:51

Üdv!

A jelenleg elérhető oldalakon a 8-12§ szakasz üres, és nem én vagyok az érintett így sajnos nem tudom.
A nyomtavány neve önálló ingatlan tulajdonbaadása
Még 7.§ /5/ bekezdésre hivatkoznak.

ObudaFan # 2019.02.27. 11:40

Szerintem nem ingyenes juttatás, de valószínű, hogy különvagyon helyébe lépett vagyon. Az életközösség kezdete előtt lett az a föld betéve a szövetkezetbe az a föld, amire tekintettel ezt kaptad?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.27. 12:56

Ezért kérdeztem, hogy a 8. § melyik pontja alá tartozott. Lehet, hogy nincs szó semmiféle "betett földről", hanem például alkalmazottja vagy volt tagja volt a téesznek.

8. § (1) A közgyűlés a vagyonnevesítés keretében szövetkezeti üzletrészt juttathat

  1. a szövetkezet alkalmazottainak,
  2. a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek,
  3. mezőgazdasági szövetkezetnél a rendszeresen munkát végző segítő családtagoknak is.

(2) A közgyűlés köteles vagyonnevesítésben részesíteni azt a volt tagját, akinek legalább öt éves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg.

OFF.
Tud valaki valami ésszerű magyarázatot arra, az njt időgép funkciója miért nem teljes?
ON