Öröklés

szabozoli

Valamennyi örökös külön-külön köteles „hagyatéki kimutatás” nyomtatványon az örökhagyó halálától számított 90 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságnál az örökölt ingóságokról bevallást adni, vagy ugyanezen időn belül ezekre az ingókra a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha ezekkel kapcsolatban a közjegyző a hagyatéki eljárást hivatalból megindítani nem köteles, és az illetékmentesség feltételei nem állnak fenn.

Vica09

Amíg rendesen fizeti, semerre. Ahogy nem fizeti, és a te ingatlanrészedből kezdenek végrehajtani (vagy ha azt eladod, annak értékéig a vagyonodból), vele szemben keletkezik megtérítési igényed.

Tisztelt Jogi Fórum!

Öt és fél éve halt meg az édesapám, én egyedüli gyerekként még a haszonélvezeti jogomról is lemondtam az édesanyám javára. Gondoltam, úgyis egyszer az enyém lesz minden. Kb. 3 éve felbukkant egy anyukámnál 25 évvel fiatalabb hódoló, aki már minden mozdíthatót elvitt a háztól és félő, hogy ezek után a ház következik. Tehetek-e még valamit ilyen sok idővel a hagyatéki tárgyalás után? Lehet-e bármilyen követelésem?
Köszönöm a választ.

Kötelesrészi igényed azért vélhetően igen, ha el nem verik a házat.

Tisztelt Jogi Fórum!
Jogi tanácsukat kérem.Édesanyám 1 hónapja elhunyt.Utolsó éveit egy idósek otthonában töltötte.Volt házát már évekkel ezelőtt eladtuk.Ketten a nővéremmel vagyunk úgymond örökösök.Eddig úgy tudtuk,hogy csak a fel nem vett nyugdíja az öröklés tárgya de nem így van.Megtudtuk,hogy a nevén két un.szőlő is van a szülőváros határában.Ezeket mi ismertük,de azt mondták amikor még Apánk is élt,hogy eladták.Nos ez nem így van.Ráadásul nem csak az ő nevén van hanem még két már nem élő és annak idején Németországba kitelepített nővére is tulajdonos.Ráadásul az egyiknél még az önkormányzat is tulajdonos.Ezek kis területek és szinte értéktelenek.Se én se a nővérem nem kíván tulajdonos lenni.Mit tehetünk.Ha lemondunk akkor a nyugdíját se kapjuk meg amiből a sírt akartuk befedni kérésének megfelelően.

Ha külterületi ingatlanok, akkor termőföldnek minősülnek. Ebben az esetben ezen külön is visszautasíthatók, vagy a hagyatéki eljárásban az állam részére felajánlhatók.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Édesanyánk halálát követően az önkormányzat részére levél útján március utolsó hetében átadtuk a hagyatéki leltárt. Közjegyző még nem irta ki a hagyatéki eljárást.
Létezik, inditási illetve lezárási határidő?
Köszönettel

Egy év alatt illik befejezni egy hagyatéki ügyet, de ez sem mindig megvalósítható. Azért az átlagos hagyatéki ügy gyorsabban befejeződik.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesanyám meglehetősen nagy összeggel rendelkezett, amit részben örökölt, részben összespórolt. Jelenleg idősek otthonában él. A hugom látja el, ő fürdeti, mos rá, viszi neki az ennivalót, szóval kényezteti. Engem 1 évvel ezelőtt még az otthonból is kitiltatott, mert véletlenül elkotyogtam az ottani barátnőjének, hogy pszichiátriai osztályról került az otthonba. Akkor még azt hittem, gondnokság alá fogják helyezni, hisz a kórház megindíttatta a pert. Szerinte ezzel a tettemmel erkölcsi hullát csináltam belőle, ezért tiltatott ki.
Közben a bankbetétét megszűntette, eladta a lakását kb. 6 millió forintért és tudom, hogy minden pénzét a hugomra íratta és a lakás árát is neki adta. Azt hallottam, hogy végrendeletet készül csinálni és a többi ingatlanát is csak a hugomra akarja hagyni. Közben sajnos megszületett az ítélet és a gondokság alá helyezését a bíróság elutasította.
Mit tehetek ilyenkor? Mivel bizonyíthatnám, hogy minden pénzét a hugomnak adta?

Ha készpénzben adta át, akkor legfeljebb azon lehet gondolkodni, hogy tanúkkal igazolható-e. Ha átutalás történt, akkor majd a kötelesrész iránti perben a bíróság megkeresheti a bankot.

Köszönöm, hogy ilyen hamar válaszolt. Akkor is jár a kötelesrész, ha azt már elköltötték, tehát nincs meg?

Még azt szeretném megkérdezni, hogy ez a kikotyogás és betegségének megosztása a lakótársaival ugye nem ok a kitagadásra?
Beszéltem ügyvéddel aki azt mondta, hogy csak az képezi a hagyaték tárgyát, ami halálakor még a birtokában volt.
Ha ő a végrendeletben leírja, hogy bankbetétjét megszűntette, felélte, jótékonysági célra fordította és csak azért adta a hugomnak, vagy íratta át, mert ő 80 évesen nehezen tud bankba járni? Akkor majd mit tegyek?

" Ha csak az képezi hagyaték tárgyát , ami halálakor még a birtokában volt . "
A szülő még életében úgy oszthatja el ami a tulajdonában van , ahogy jónak látja ? Ha úgy gondolja akár mindenét egynek adja , azt is megteheti ?

Igen. De köteles részi igény azért maradhat.

kézpénznél ez mennyire bizonyítható, hogy az egyik gyereknek adta, és nem elköltötte, elkaszinózta?

Azt mindig a konkrét esetben kell vizsgálni. Átutalási bizonylat, átvételi bizonylat, tanúk, minden szóba jöhet. Még az elismerés sem lehetetlen. Annyira nem rosszak az emberek.

valahogy engem mindig megdöbbent, ha egy szülő és gyerek között ilyesmi történik, azaz egy szülő látványosan jobban húz az egyik gyereke felé - bár kitudhatja, mi volt előbb a tyúk vagy a tojás

Tisztelt Jogtudorok!

Kérnék tanácsot, hogy kötelesrész jár-e nekünk apám bankszámláján lévő összegből, s hogy juthatunk hozzá, mivel a közjegyző lezárta az eljárást egy öröklési bizonyítvány kiadásával, hagyatéki végzés nélkül.

Apám meghalt idén februárban. Hagyatéki leltárt kértem ingóságokra. A hagyatéki leltár a közjegyző szerint nem volt. Közjegyző közölte, hogy meg kell egyezni a volt feleséggel és a családjával. Úgy tudom, ha az öröklésben érdekelt kéri, a leltárt meg kell tartani ,s nem az ellenérdekelt fél kénye kedvétől függ, hogy mit ad ki.

A fontosabb: A bankszámlája közös volt a mostani feleségével, A bank írásban közölte a közjegyzővel, hogy a számlán elhalálozási rendelkezés van.
A közjegyző igen harcias volt, mondta, hogy minek kértük a hagyatéki eljárást, ha a számlán ilyen rendelkezés van (amiről a banktitok miatt nem tudhattunk, s emellett az összegről se tudunk semmit).
A közjegyző közölte, hogy így ez nem a hagyaték része, s ezért hagyatékátadó végzés nélkül, öröklési bizonyítvány kiadásával befejezte a hagyatéki eljárást.

Valóban nem a hagyaték része? Végső soron ez olyan, mintha a törvényes örököst végrendeletben kitagadnák, s akkor is jár a kötelesrész.

A bankot kértem a kötelesrész kiadására, beszéltem a bank jogászával, ő elismerte, hogy a kötelesrészre a törvényes örökösöknek joguk van az elhalálozási rendelkezéssel ellátott számla összegéből, de a kötelesrész mértékéről nem tudott felvilágosítást adni, s a további teendőkről se. (Előfordulhat, hogy a számlát már lenullázták, függetlenül attól, hogy februárban zároltattam, vagy eleve nincs is nagy összeg rajta) A bank a kötelesrész összegét visszatarthatja-e a javunkra, s hogyan jutunk hozzá?
Újabb közjegyzői eljárást kérni költséges és hosszadalmas. Mi a teendő?

„Végső soron ez olyan, mintha a törvényes örököst végrendeletben kitagadnák, s akkor is jár a kötelesrész.”
Nem olyan.

(ILenarth szóhasználatát átvenni rossz ómen.)

„Mi a teendő?”
Perelhetsz.

„Akkor is jár a kötelesrész, ha azt már elköltötték, tehát nincs meg?”

Igen.

„Beszéltem ügyvéddel aki azt mondta, hogy csak az képezi a hagyaték tárgyát, ami halálakor még a birtokában volt.
Ha ő a végrendeletben leírja, hogy bankbetétjét megszűntette, felélte, jótékonysági célra fordította és csak azért adta a hugomnak, vagy íratta át, mert ő 80 évesen nehezen tud bankba járni? Akkor majd mit tegyek?”

Csak az a hagyaték tárgya. Viszont a kötelesrész alapjához ezzel szemben hozzátartoznak főszabály szerint az örökhagyó által juttatott ajándékok is.

„A bank a kötelesrész összegét visszatarthatja-e a javunkra, s hogyan jutunk hozzá?”

A bank aztán végképp nem bírál el kötelesrészi igényt. De egyébként vita esetén a közjegyző sem, csak a bíróság.

Akkor , ha az egyik gyerekemet segítem , h boldoguljon , nem jól teszem ?! mivel a másiknak ittmarad a ház , amiben lakik velünk ?

Ha neki marad a ház, ami most a tiéd, az vélhetően a kötelesrészre elegendő.