Öröklés

Megkapja a gyerekrészt, és arra a házra melyben lakik, haszonélvezeti joga lesz.

A kérdésem a következő lenne:
Édesanyámnak van egy házasság előtt szerzett háza, gazdasági társasági részesedése, autója, földje, ezeket mind-mind házasság előtt szerezte. Ha valami történne Vele, ezekből hogyan örököl a férje? Megkapja a gyerekrészt, vagy az csak a közös vagyonra vonatkozik? Anyukám házában laknak, ugye az is házasság előtti, akkor erre mindenképpen haszonélvezeti joga lesz?
Köszönöm a válaszokat.

Tisztelt Ügyvéd Úr, Hölgy!
Levélben kértem az illetékes hatóságtól azonnali hagyatéki leltár felvételét. Azután érdeklődnék , hogy a kézhezvételtől számítva mennyi időn belül kell az eljárást lefolytatni.
Köszönöm válaszát

„Ha jòl tudom, az idèzèsbe nem vezetik fel az összes örököst, hanem mindenki "szemèlyre szòlòt" kap, ugye?”

Igen.

Köszönöm a gyors vàlaszàt! Elnèzèst, de mèg nem hallottam ilyenről ès èrdekel, hogy hogyan tud előkerūlni ilyen sok èv utàn? A közjegyző annyit mondott hogy egy ingatlanròl van szò. De hol volt ez az ingatlan több mint 20 èvig?

Előkerült egy olyan hagyatéki vagyontárgy, amelyet annak idején nem adtak át.

Tisztelt Szakètő!
Ma kaptam egy idèzèst pòt-hagyatèki tàrgyalàsra.. A nagypapàmè aki több mint 20 ève meghalt. Mi az a pòt -hagyatèki tàrgyalàs? Van egy nővèrem, nem tudom kapott-e idèzèst ő is, mert az èn idèzèsemben nem szerepel aző neve (remèlem kapott!). Ha jòl tudom, az idèzèsbe nem vezetik fel az összes örököst, hanem mindenki "szemèlyre szòlòt" kap, ugye?
Köszönöm!

„Csak az felfoghatatlan számomra, hogy az élettársnak, elég egy kézzel írt csak az ő nevében készült kölcsönszerződést felmutatni és nyilatkozni hogy a törlesztés az ő különvagyonából történt? Valamint a bíróságon a kölcsönt adó testvér nyilatkozata hogy ez így történt, ahhoz hogy megszerezze apám 1/2 lakástulajdonát?”

Nem azt mondtam, hogy elég. Azt mondom, hogy nem véletlenül nem egy ilyen internetes fórumon zajlik egy polgári per, itt ugyanis ezeknek a bizonyítékoknak a bizonyító ereje nem bírálható el. A perben majd lesz lehetőséged a bizonyítékokat vitatni és a másik félnek is lesz lehetősége arra, hogy ő is megpróbálja meggyőzni a bíróságot, hogy azok a bizonyítékok bizonyítják az állítását, aztán majd a bírósúg mérlegel.

„Az élettársi vagyonközösség megállapításánál a bíróság az élettárs bankszámláját, nem vizsgálja, apám halálának időpontjában?Külön számlával rendelkeztek. Csak a hagyatékból, hogy lehet megállapítani a szerzésben való részvétel?”

Vizsgálhatja, ha lesz ilyen irányú indítvány. A polgári perben a bíróság nem hivatalból bizonyít, hanem a felek indítványára.

Köszönöm a választ!
Eddig értem. Csak az felfoghatatlan számomra, hogy az élettársnak, elég egy kézzel írt csak az ő nevében készült kölcsönszerződést felmutatni és nyilatkozni hogy a törlesztés az ő különvagyonából történt? Valamint a bíróságon a kölcsönt adó testvér nyilatkozata hogy ez így történt, ahhoz hogy megszerezze apám 1/2 lakástulajdonát?
Az élettársi vagyonközösség megállapításánál a bíróság az élettárs bankszámláját, nem vizsgálja, apám halálának időpontjában?Külön számlával rendelkeztek. Csak a hagyatékból, hogy lehet megállapítani a szerzésben való részvétel?
Én tényleg csak azt szeretném amit apám rám hagyott, mit kellene tennem hogy ne járjak pórul. Sajnos ő már nem mondhatja el hogy valójában hogy történtek a dolgok.

NYEKLI

A perben a bíróság beszerzi az ítletet, ah kéred. A kártérítés jelelgétől függ, hogy különvagyon-e. A jövedelempótló kártérítés biztosan nem, a nem vagyoni kártérítés biztosan igen. Viszont élettársi jogviszonyban nincs ennek nagy jelentősége, mert ha nem különvagyon, akkor meg a szerzéshez való hozzájárulásnál figyelembe kell venni. De ha ez későbbi bevétel volt és biztosan nem lett ennek az ingatlannak a megvásárlásához felhasználva, akkor kérdéses lesz, hogy mennyire lehet ezt figyelembe venni. Azt a kölcsönszerződést meg nem magában, hanem a többi bizonyítékkal összevetve fogja a bíróság elbírálni.

Kedves szakértők!
Apám halála után a hagyatékában szereplő tehermentes 1/2 tulajdonú lakás, kizárólag az ő nevén szereplő se társkártyával se kedvezményezettel nem rendelkező két bankszámla, valamint egy pici tároló szerepel 1/1-es tulajdonával. 2013 nyarán hunyt el. Nem volt minta apa ritkán tartottuk a kapcsolatot, az élettárssal a közjegyzőnél szembesültem. Az élettárs pert indított ellenem élettársi vagyonközösség címén kéri a bankszámlákon lévő pénz felét, a tároló 1/2 tulajdonjogát és a lakás apámra eső tulajdonjogát is teljes egészében, mondván hogy a megvásárláskor a kifizetés teljes egészében az ő különvagyonából történt. Hozott egy kézzel írt kölcsön szerződést amin az szerepel hogy ő kölcsön kapott X Ft-ot a testvérétől. Formailag rendbe, de ezen nem szerepel apám aláírása. Állítása szerint ebből lett megvéve a lakás, 1/2-1/2 tulajdoni arányban, amit csak ő törlesztett vissza egy részét saját örökségéből, a fennmaradó részt pedig elengedte a testvére. Az egyik számlán lévő pénzt ATM-ből leemelte, az apám kártyájával halála után, amit elismert. Apám jövedelme mindig magasabb volt az övénél. Most különvagyont kell igazolnom apám részéről is, amit találtam az egy örökség a testvérétől, sajnos a lakásvásárlás után keletkezett. Viszont volt egy munkahelyi baleseti pere amit megnyert és onnan is kapott nagyobb összeget valamint baleseti járadékot is. Apám minden papírját az élettárs őrzi, én pedig csak körülbelül tudom az évet is amikor a baleset történt, abban kérem a segítséget hogy hogyan, illetve honnan tudnám beszerezni a bírói ítéletet ez ügyben? Igaz lehet-e az hogy a kártérítés is különvagyonnak számít ha az a balesetben szerzett fogyatékosságot kompenzálja? Valamint ha valakinek van tapasztalata, hogy a bíróság mennyire ismeri majd el a kölcsönt igazoló papírt, amin nem szerepel hogy mire kérte az élettárs a kölcsönt? Én tartottam volna apámmal a kapcsolatot, de valószínűleg az élettársa ennek nem örült, ezt abból is látom hogy nem mondott be apám után örökösnek. Még jó hogy megtaláltak. Úgy érzem, hogy ha a halála előtt nem végrendelkezett az élettárs javára valamint nem adta át a pénzét sem neki, akkor nekem szánta. Minden ötlet jól jön, én csak azt szeretném ami jár.

Tisztelt ObudaFan!

Kicsit félreértettük egymást.Rendszeresen tartottuk a kapcsolatot édesapámmal.Sajnos hirtelen lett rosszul és alig két napra rá meg is halt.Természetesen naponta nem hívtuk egymást,de hónapok elteltéről szó nincs.Én még is azt tartom normálisnak,hogy nekem mint a lányának már akkor szólnia kellett volna mikor hirtelen kórházba került,de nemhogy akkor, még aztán sem értesített,ahogy meghalt.Elég közismert ember volt,ezért rögtön híre ment a dolognak és én is így hallottam róla.Mindez egy hét leforgása alatt történt.A felesége viszont halála után egy héttel sem szólt. :(

Köszönöm a segítséget!

Bizonyítani kell, hogy nem szólt, de ő arra is hivatkozni fog, hogy Ön sem járt utána hónapokig, hogy miért nem tud kapcsolatba lépni az édesapjával, aki közben elhunyt.

Tisztelt ObudaFan!

Köszönöm gyors válaszát!

Mit ért azon,hogy "zökkenőmentes"?Bizonyítani kell,hogy valóban nem szólt,esetleg a kettönk közt lévő,nem éppen jónak mondható kapcsolatra hivatkozhat stb.?

Válaszát köszönöm!

A temetési költségeket az örökösöknek a hagyaték terhére egyetemlegesen kell viselniük. Esetleg azért ez a magatartás felvethet sérelemdíj iránti igényt, de azért ennek az érvényesítését zökkenőmentesnek nem mondanám.

Tisztelt Szakértők!

Szüleim még gyerekkoromban elváltak.Én anyukámmal maradtam.Édesapám újra megnősült,ahol született két gyermek.Engem a a felesége kezdettől fogva nem nagyon kedvelt.Azóta hosszú idő eltelt,de mi édesapámmal a kapcsolatot tartottuk,főleg,hogy időközben két unokája is született.Mindig ő jött hozzánk,mert mi az ő közös házukban, nem voltunk szívesen látott vendégek.Sajnos két éve tüdőrákot állapítottak meg nála és ez év májusában meg is halt.A felesége nekem sem arról,hogy kórházba került ,sem arról,hogy meghalt ,nem szólt.(ez 1 hét leforgása alatt történt).Szó szerint egy utcai pletyka révén értesültem a haláláról és a temetőben lévő gyászjelentésből bizonyosodtam meg ennek igazáról.

Teljesen ledöbbentem,és felfoghatatlan számomra,hogy ilyen emberek vannak,mikor annyi módja van manapság a kommunikációnak.Azóta sem tudom feldolgozni,hogy a kórházba nem mehettem be hozzá elbúcsúzni.

Kérdem én,hogy minek minősül ez jogi értelemben,mivel én a lánya vagyok?Nem lett volna kötelessége valami úton tudatni ezt velem?
Illetve,hogy a temetési költségeket nekem kötelességem e kifizetni,mikor arról sem szólt ,hogy meghalt,nemhogy milyen temetést szeretnék?

Segítségüket előre is köszönöm!

„Édesanyám halála után maradt egy hitelkártya tartozás, és a bankszámlája, amin az aktuális havi nyugdíja volt. Mi lesz ezeknek a sorsa? Ketten vagyunk testvérek, édesapánk már nem él.”

A hagyatékból elsősorban a tartozást kell kifizetni, az örökösök az örökrészük erejéig felelnek érte.

„a szüleim a lakásukat még éltükben nekem ajándékozták, melynek tulajdonosa én lettem, ők holtig tartó haszonélvezeti jogot kötöttek ki rá. Most a haláluk után ez a jog megszűnt. Van-e valami köze a testvéremnek ezek után ehhez a lakáshoz?”

Kötelesrészi igénye lehet, ha az ajándékozás az örökhagyó halála előtti 10 évben történt és ő nem jut hozzá a hagyatékból legalább a kötelesrészének megfelelő mértékű vagyonhoz.

Üdvözlet!
Sajnos aktuális lett egy öröklési kérdés a családban. Édesanyám halála után maradt egy hitelkártya tartozás, és a bankszámlája, amin az aktuális havi nyugdíja volt. Mi lesz ezeknek a sorsa? Ketten vagyunk testvérek, édesapánk már nem él.
Valamint egy engem érintő kérdés: a szüleim a lakásukat még éltükben nekem ajándékozták, melynek tulajdonosa én lettem, ők holtig tartó haszonélvezeti jogot kötöttek ki rá. Most a haláluk után ez a jog megszűnt. Van-e valami köze a testvéremnek ezek után ehhez a lakáshoz?
A segítséget előre is köszönöm, és sajnos rossz testvéri viszony miatt kérdezem ezt...

Köszönöm a kiegészítést!

„Itt a kérdés lényegi része az, hogy köteles-e megvárni a fiú, hogy elkeljen a ház (ami most nem egyszerű) vagy addig is követelheti egyben a rá eső örökrész összegét? (aminek viszont a kifizetésére képtelen a lány)”

Erre már megkaptad a választ: „ azt a tulajdonostársat, aki az ingatlanban bent lakik, a bíróság kötelezheti az egész ingatlan magához váltására - feltéve, hogy képes a teljesítésre”

Nem haragszom....

Ne haragudj meg érte, de ez buta és fölösleges kérdés.

A másik tulajdonos nem akar beköltözni....Neki pénz kellene, de rögtön!
Csak azt nem tudom pl. hogyan gondolja ezt. Hiszen mint írtam, még a hagyatéki leltár sem készült. Úgy gondolom, ez a minimum, hogy ennyit megvárna, hogy tudja mi is jár neki.
Igen, valószínűnek tűnik, hogy el kell adni a lakást, mert a benne lakó lány nem tudja kp-ben kifizetni a fiú részét.
Itt a kérdés lényegi része az, hogy köteles-e megvárni a fiú, hogy elkeljen a ház (ami most nem egyszerű) vagy addig is követelheti egyben a rá eső örökrész összegét? (aminek viszont a kifizetésére képtelen a lány)
És köszönöm!

„míg el nem kel) benne lakhat-e jogszerűen”
Ja, hogy míg el nem kel? Ez nem is kérdés, hiszen tulajdonos. De a másik tulajdonos is beköltözhet.

A törvényes örökös az örökhagyó két gyermeke. A hagyaték megnyíltával, vagyis az örökhagyó halálával az örökösök közös tulajdona lesz mindaz, ami az örökhagyó tulajdonába tartozik. Bármely tulajdonostárs követelheti a közös tulajdon megszüntetését; azt a tulajdonostársat, aki az ingatlanban bent lakik, a bíróság kötelezheti az egész ingatlan magához váltására - feltéve, hogy képes a teljesítésre.
Az örökhagyó vagyonába beletartoznak a követelései is.

Más tulajdonában álló ingatlant sok, különböző jogcím alapján lehet használni; pl. bérlet, haszonélvezet, használati jog, szívességi lakáshasználat stb.
Ha azt akartad kérdezni, akkor a közös tulajdon kényszer-értékesítése esetén általában beköltözhetően árvereznek. Kivételes a lakottan árverezés, de a bent maradó tulajdonostárs azzal is elég rosszul jár.