Öröklés

Kérlek segítsetek!!!
Férjem az egyik tanú egy allográf végrendeletnél, amelynek kedvezményezettje egyedüliként én vagyok. A másik tanú egy ápolónő az idősek otthonából. De több ápolónő is hallotta a szóban elmondott végakaratát a nagymamámnak. A közjegyző azt mondja, hogy mégsem öröklök semmit, mert a férjem az egyik tanú (bár a végrendelkezés előtt direkt rákérdeztünk az ügyvédünkre, hogy így lehet e - persze, miért ne lehetne mondta). Diktafonos hangfelvétellel is rendelkezünk a nagymama mit szeretne, de ez sem számít....Jelenleg egy régebbi dátumú végrendelet lett a közjegyző szerint az érvényes, pedig a diktafonos hangfelvétel szerint, amit a mamától azóta felvettünk egy szélhámos szomszéd üres papírt íratott a mamámmal alá és arra írták a szélhámos ügyvédjével rá a nekik megfelelő szöveget.
Szóval lennének még tanúk, van mamától származó hangfelvétel . Mit tehetünk, hogyha az új végrendelet a férjem tanúskodása miatt nem érvényes? Emiatt elválni nem szeretnénk, mert már régóta boldog házasságban élünk.Kérlek segítsetek! :(

vizipok70

Egyrészről, ha az ajándékozás óta édesanyád haláláig legalább 10 év nem telt el, akkor kötelesrész jár neki. Másrészt olyan okot nem írtál, ami alapján magát az ajándékozást is megtámadhatná, hogy ne csak a kötelesrész járjon neki, de hát látatlanban nyilván semmit nem zárhatunk ki.

Azután érdeklődnék, hogy az édesanyám halála előtt nekem ajándékozta a lakás fél tulajdon és haszonélvezeti jogát.
Van egy féltestvérem aki kb. 10-15 éve felé sem nézett, mikor kiderült a halálos betegsége is csak egyszer, kétszer nézett rá, pedig időbe értesitettem. Ingóság tulajdonképpen nem maradt édesanyám után.
Kérdésem a hagyatéki eljárás hogyan történik, és megtámadhatja-e az ajándékozási szerződést a testvérem? tehát előfordulhat-e, hogy mégis örököl ?
Válaszát előre is köszönöm.

A fórummotor?

erika26

Ebben a kérdésben aztán minden mindennel keveredik. Ha van ingatlanhagyaték, akkor hivatalból el fog indulni az eljárás, de természetesen bármikor bemehetsz a polgármesteri hivatalba érdeklődni.
Kötelesrész akkor jár, ha nem vagy örökös, mert végrendelettel kizár az örökhagyó, vagy ajándékozással kiüresíti a hagyatékot. A kötelesrész rendszerint pénzben jár és nem tulajdoni hányadban. Amire valószínűleg te gondolsz, az nem ez, hanem hogy ha megöröklöd az örökrészedet, de így közös tulajdon keletkezik, akkor ezt hogyan teheted pénzzé, erre az a válasz, hogy ha megegyezni nem sikerül, akkor közös tulajdon megszüntetése iránti perben. Ha lesz tulajdonjogod és nem terheli az ingatlant haszonélvezet, akkor minden bizonnyal megoldható lesz, hogy beköltözz.

kérdésem lenne!
öcsém(féltestvérem) együtt élt édesapjával és nagymamájával. A nagymama 2014 09 6-án elhunyt. Nyugdíja felvételére lánya volt jogosult,aki minden hónapban át adta a nagymamának.Útólsó havi nyugdíját halála után is felvette. Kérdésem,jogosa vette fel e a pénzt .és ha igen ez kit illet?
Hagyatéki tárgyalásig mit követelhet a nagynéni? ugyanis már albérleti díjat akar kérni,és folyamatsósan fenyegetőzik.Amíg élt az édesanyja ,az öcsémék látták el.Lánya nem foglalkozott vele.

Köszönöm a választ!

Senki nem mondta, hogy tudnod kellett volna róla. Csak annak, hogy tudtál-e róla, semmi köze ahhoz, hogy tartozol vele.

„Ha a teljes örökrészedből futja ennek a követelésnek a megfizetésére, akkor meg kell fizetni. Ha nem, akkor talán egy végrehajtás korlátozása iránti per lehet a megoldás.”

Abszolút nem értem. Ha nincs szó a hagyatékban a terhelésről, akkor nekem honnan kellett volna tudnom róla.
Úgy látszik ez az ügy sokkal bonyolultabb!

Tényleg nem értetted a választ? Vagy csak nem tetszik?

A hagyaték szerint 1000000 Ft, de az jóval későbbi mint a végrehajtás. A foglalási érték nincs megállapítva. A hagyatékban viszont semmi utalás nincs a foglalásra,.

A hagyatéki eljárásban nem állapították meg?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az autó értéke sem lett megállapítva, mivel a haláleset miatt az egész végrehajtási folyamat félbeszakadt.

Andi, ha nincs jövedelem, nincs adó sem.

Massat

Ha a teljes örökrészedből futja ennek a követelésnek a megfizetésére, akkor meg kell fizetni. Ha nem, akkor talán egy végrehajtás korlátozása iránti per lehet a megoldás.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Oldalági öröklés során örököltem ingatlant és termőföldet augusztusban, ezekre már lenne is vevő. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben mennyi adót kell fizetni értük ha valóban eladnám őket? Az ingatlanért nem adnának annyit, mint amennyit a közjegyző megállapított.
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretném a segítségét kérni!
Örököltem egy autót, amit a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése után szerettem volna levizsgáztatni és a nevemre íratni. Az okmányirodában közölték, hogy az autó végrehajtás miatt ideiglenesen ki lett vonva a forgalomból. Erre vonatkozóan a hagyatéki jegyzőkönyvben semmilyen utalást nem találtam. A forgalmi engedélyt és a rendszámokat le kellett adnom, a forgalomból kivont autót a nevemre írják, a törzskönyvét pedig majd postázzák.
Nem kellett volna ezt feltüntetni a hagyatéki jegyzőkönyvben? Így örököltem egy nagy semmit, sőt még nekem kellett illetéket fizetni.
Ön szerint mi a teendőm?
Kösszönettel

Tisztelt Szakértő!
Az alábbi esetben kérem a tájékoztatását:
Szüleim vásároltak nekem egy lakást 7 éve. Az adásvételi szerződésben én szerepelek vevőként. Kérdésem az lenne, hogy szüleim halála esetén, ha végrendelet nincs, vagy erről az ingatlanról nem rendelkezik, a lakást megtarthatom-e, vagy pedig a köteles rész miatt a lakás egy részét a bátyám örökli, illetve igényt tarthat-e a lakás piaci értékének egy részére?
Válaszát köszönöm!
Tisztelettel:
K. János

Lacy40

Minden testvér egyenlő arányban örökölne, a kieső testvérek helyén pedig az ő leszármazóik öröklik egymás közt egyenlő arányban, amit a testvér örökölne. Tehát lényegtelen, hogy az akkor még élő testvér életében, vagy halála után nézzük a felosztást.

Siegelinde

1-2. Az, hogy ők egymás között a házastársi jogviszonyukból adódóan hogyan kellene osztozzanak a vagyontárgyakon, és így mi az, ami egyáltalán a hagyaték tárgya, nem az öröklési jog, hanem a házassági vagyonjog területébe tartozik, legalábbis a magyar jog szerint, így erre minden bizonnyal a német jog alkalmazandó.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő öröklési ügyben kérném szíves segítségét:
Adott egy idős hölgy, aki 2011. decemberében elhalálozott. Egyenes ági leszármazottja nem volt sem végrendelete. Ebben az időben csak egy édestestvére volt életben.
Mivel a hölgy halála előtt súlyos demenciában szenvedett, így ő az őt kezelő orvosoknak azt mondta, hogy nincs egy rokona sem. Halála után nem keresték meg a még életben lévő egyetlen testvérét, aki örökölt volna és ő sem jelentkezett a hagyatékért, mivel nem tudta a halál létét, majd ő is meghalt 2013. áprilisában.
2014. augusztusban az örökhagyó egyik unokahúga megtudta, hogy elhalálozás történt, jelentette és utána ment az eseményeknek, amellyel megindult a hagyatéki eljárás és felkeresték a többi lehetséges örököst, akik unokaöccs-unokahúg szinten vannak szintén.
A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a halál idején (2011. december) még életben lévő testvér milyen hányadot örökölt volna és ennek a testvérnek lánya, vagyis az egyik unokahúg a többi közül ez által milyen részt kapott volna édesapja halála után 2013-ban? Most milyen lehetőségei vannak, mivel most a többiek ugyanolyan mértékben rokonok. van e lehetőség jogorvoslatra, hogy 2011-ben a még élő testvér nem kapta meg az örökségből neki járó (?) részét, illetve az ő lánya az apja (örökhagyó testvére) halála után? Illetve a többi unokahúg és öcs is részesedett volna valamilyen százalékban 2011-ben, amikor a testvér még élt? A közjegyző jogi álláspontja, hogy gyerek 1 nagyobb hányadot örököl, mint a többiek. De miért nem az egészet,? Ugyanis az élő testvér után nem annyi járna neki?

Örökhagyó
(halál: 2011. December)
(nincs egyenes ági leszármazott, nincs házastárs, nincs felmenő ági rokon, nincs végrendelet, van 5 testvére amely 5 ből csak 1 van életben az örökhagyó halálakor, van 6 Gyerek az 5 testvértől, akik most az örökhagyóhoz unokahúg és –öccs viszonyban azonos szinten állnak)

Testvér 1 (2011-ben még élt.)Halál: 2013.
Testvér 2 (Nem él 2011-ben.) Halál: 2005.
Testvér 3 (Nem él 2011-be.) Halál: 1996.
Testvér 4 (Nem él 2011-ben.) Halál: 1999.
Testvér 5 (Nem él 2011-ben.) Halál: 1999.

Gyermek1 Testvér 1-től.
Gyerek2 Testvér 2-től
Gyerek3 Testvér 3-tól
Gyerek4-5 Testvér 4-től
Gyerek6 Testvér 5-től

(Hogyan alakul az örökség a most 2014-ben megindult hagyatéki eljárás alapján?)

Várom megtisztelő válaszát
Tisztelettel

1. Könnyen lehet, de erről egy német jogászt kell megkérdezni.
2. Haszonélvezete van.
3. Igen.

Esthajnalszirom

Ha nem adja ki magától a követelt összeget, örökösként polgári pert indíthatsz ellene.

Siegelinde

1. Elvileg itt is, ott is.
2. Igen. Illetve a házastársi vagyonjogra viszont a német törvények irányadóak, így hogy mekkora az ő vagyona, azt a német jog mondja meg, de a vagyona felét öröklöd.
3. Ha német állampolgársága nem volt, akkor a német jog az öröklésre nem alkalmazandó.

Esthajnalszirom, az a pénz követelésként része lehet a hagyatéknak.
("Egyenes ágú" rokonaik csak az enteknek vannak.)