Öröklés

Niki1

Az két külön dolog, hogy a végrendeletben kapsz valamit, ami az örökhagyóé volt és hogy valami eleve nem az örökhagyóé volt, mert élettársak voltatok és erre tekintettel van tulajdoni hányadod. Viszont az élettársak, a házastársakkal ellentétben, nem 50-50%-ban szereznek.
Polgári perben érvényesítheted az igényedet, ha megegyezni nem lehet. Erősen ellenjavallott jogi képviselő nélkül eljárni.

Tisztelettel azt szeretném megtudni Édesanyám 25 évig élt élettársi kapcsolatban {nem bejelentett élettársi kapcsolat} saját lakásában az élettársával.Önkormányzati lakás amit Édesanyám saját nevére 8 évvel ezelőtt vett meg, és saját számláról fizetett.Az élettársa elhunyt,a 33 éves fia kérhet e örökösödési részt a lakásból Köszönöm

Lehet, hogy lesz tulajdoni hányada, mert lehet, hogy élettársi közös tulajdon keletkezett. De ezt ennyi adatból nem lehet megmondani.

Köszönöm.Milyen adatokra lenne szükség hogy utána tudjak nézni és mi alapján állapítják meg a tulajdonrészt.Amúgy semmi közös tulajdonuk nem volt

Mondod te, hogy semmi közös tulajdonuk nem volt, de ha élettársak voltak, akkor ez valószínűleg nem így van. Részletesen ismerni kellene az együttélésük és különösen a közös gazdálkodásuk jellemzőit, azt, hogy kinek milyen jövedelme volt és azt is hogy azt az adott vagyontárgyat miből szerezték.

Tisztelt Válaszadó!
Tudom uj családjogi törvény lesz érvényben.
Igyekszem röviden kérdezni de valószínű más is fog velem egyidejűleg választ kapni az őt foglalkoztató kérdéseire.
25 éve élek élettársa kapcsolatban, amely nem regisztrált élettársi kapcsolat.Született egy gyermekünk is de sajnos néhány éve meghalt.
Első kérdésem kaphatok e majd özvegyi nyugdíjat ha elveszíteném a páromat.Mert sajnos a párom sok éve nem engedte hogy dolgozni járjak, ezért saját jogon nagyon kevés nyugdíjam várható.
Második kérdésem:mit tehet velem szemben a párom első házasságából született 3 gyermeke ha meghal az apjuk.3 gyermeke közül 2 egyáltalán nem hajlandó kapcsolatot tartani vele.Én nem is ismerem őket de az örökséget már nagyon várják.
A családi házunk és a földünk is fele-fele tulajdonunkban van.Itthon van egy elég értékesen felszerelt műhely, és van egy kis kft-nk ami szintén
fele-fele tulajdonunkban van.A székhelye ide van a házunkba bejelentve.
Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem szabad bejárást követelhetnének-e pl.ide.
Párom elég beteg de nem hajlandó gondolni semmiféle jogi lépésre.
Az utolsó kérdésem:amennyiben a gyermekei nagyon támadnának érvenyesíthetem-e azt, hogy nekem az előző házasságomból jutott egy elég értékes ingatlan amit az élettársi közösségünk 10-ik évében eladtam /erről minden papír megvan/és azt a pénzt a jelenlegi közös házunk felujítására költöttünk, valamint abból indítottuk be a vállalkozást is.Ezenkívűl volt egy teljesen uj hitelmentes autóm is.Igaz azt már 2 szer ujabbra cseréltük.
Köszönöm.

Az örökösök kérhetik a közös vagyon megosztását, vagyis a teljes vagyonnak a szerzési arányok meghatározása szerint az élettársadra eső részének a kiadását. Hogy a felújítás számít-e, az attól függ, hogy annak van-e máig ható értéknövelő hatása.
Ha egyébként nyugdíjra jogosult vagy már, akkor valószínűleg özvegyi nyugdíjra is jogosult leszel.

Tisztelt Fórumozók!
Lehet e földtulajdont úgy szerezi, hogy elmegyek a közjegyzőhöz és azt mondom(illetve viszek egy kölcsönadási szerződést), hogy az illető tartozott nekem és a tulajdonában lévő föld kerüljön az én nevemre a tartozása fejében?
Válaszukat előre is köszönöm.
Andrea

:) Nem.

Maximum úgy, hogy mondjuk nem mond ellent a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyásra vagy megnyered a pert és a végrehajtás során árverezik a földet, és te ott az árverésen megveszed a földet (csökkentve persze a tartozással). De nem valószínű, hogy ez az egyetlen vagyontárgy vagy más módon nem hajtható végre a követelés. Pláne, ha amúgy is alaptalan a követelésed.

Azt látjuk, hogy az ügylet célja valamely jogszabály megkerülése lenne. Az pedig akkor is érvénytelen, ha az ügylet maga nem színlelt (márpedig itt az is valószínű).
Csak kíváncsiságból: pontosan melyik normát szeretnétek kicselezni? Az elővásárlási jogot vagy a tulajdonszerzés korlátjait?

Hú, és most látom, hogy az illető „tartozott” neked, nem pedig tartozik, túl azon, hogy csak „azt mondod”.

Tisztelt Jogi Fórum, a tanácsukat kérném az alábbi, örökléssel kapcsolatos ügyben.
A kétkezi munkánkkal épített családi házunk tulajdonosai - 10 %-ot leszámítva - fele-fele arányban a szüleim voltak. Tehát ha jól értelmezem, akkor édesapám halálát követően a 45 %-on osztozunk testvéreimmel és anyukámmal együtt, akinek haszonélvezeti joga marad az egész ingatlanon. Csakhogy édesapám kétlaki életet élt, vagyis van még egy házasságon kívül született gyereke is, aki szintén törvényes örökös. Szóban többször is kijelentette apukám, hogy ami ott van, az az övék, ami nálunk, az a miénk, de a végrendelet nem készült el haláláig. A másik ház csak az asszony nevén van, az élettársi viszonyuk nem volt hivatalosan bejegyezve, vagyis abból mi nem örökölhetünk. Valószínűleg a másik családja is elfogadja szóbeli végakaratát, de mivel írásban nem született lemondó nyilatkozat, féltestvérem igényt tarthat a mi házunk egy részére is. Önök mit javasolnak? Hogyan mondhat le örökségéről? Esetleg nekünk ajándékozhatja a részét? (Az ajándékozás adómentes vérrokonok között.)
Köszönöm előre is válaszukat.

Tisztelt jogi fórum!
3 felnőtt gyermekem közül az egyik,minden ok és magyarázat nélkül,5 éve megszakította a kapcsolatot az egész családdal.Komoly betegség,haláleset esetén sem reagált megkeresésemre,nem vett tudomást az eseményekről.Másik 2 gyermekem segítségére mindig számíthatok.Ezért az eltávolodott gyermekemet végrendeletben szeretném kizárni az öröklésből.Ezzel kapcsolatban kérdezem:

1. Lehet-e ok a kitagadásra,ha a felnőtt gyermek nem törődik a szülővel,nem nyújt segítséget,nem tartja a kapcsolatot?
2.Az örökségből kitagadási nyilatkozat,lehet-e része a végrendeletnek?
3.Kitagadás esetén megilleti-e az érintett gyermeket a köteles rész?
Köszönettel Tiarilla

7:29. § [Kizárás az öröklésből]
(1) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.

Tanácstalan Örökös, több tekintetben is tévesek az ismereteid. Adott esetben ezek drága tévedések lehetnek, úgy hogy jobb lenne, ha megkeresnétek egy ügyvédet, aki segít a szándékotoknak megfelelően, felesleges költségek nélkül rendezni ezt az öröklést.

Kedves Immaculata!
A választ nekem szánta? Ha igen egy elérhetőséget szeretnék kérni Öntől.
Üdvözlettel:
Andrea

Tiarilla

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Tehát végintézkedésben kell lennie a kitagadásnak.
A régi szabályok szerint nem lettek volna azok kitagadási okok, amiket írsz. Van néhány újabb kitagadási ok az új törvényben, amibe akár bele is férhetnek, de ezeknek meg még nem alakult ki a gyakorlata, így nem kockázatmentesek.

Tanácstalan Örökös

Az ajándékozás nem illetékmentes testvérek között. Hogy az öröklés visszautasítása megoldás lehet-e, az függ attól, vannak-e neki leszármazói.

Kedves Fórumozók!
Mielőtt rosszat feltételeznének, rólam be kell valljam,hogy egy bonyolult helyzetbe kerültem, és ehhez kellene segítség, mert bár negatív tapasztalatom van az igazságszolgáltatással, még azért bízom benne. Kérem, türelmesen olvassák, mert röviden nem lehet leírni, de úgy gondolom nem mindennapi eset a miénk. Van, vagy inkább már csak volt egy közös osztatlan tulajdonú földterület, melynek 6 tulajdonosa volt és mindannyian rokoni kapcsolatban vannak (voltak). Az egyik tulajdonos elhalálozott 20 éve, de még a gyerekei nem hagyatékozták le a földet. A halott ’tulajdonos’ gyerekei ide adták a földet művelésre nekünk, amit 20 éve, ugyan annyi földterületet, ugyanazon a helyen műveltek. 3 éve műveljük mi. Ősszel, árpával bevetettük. Kora tavasszal a helyi presszó tulajdonos szól az örökösnek, hogy megvette mindenkitől a földet és szeretné tőlük is. Kicsit furán nézett, mert az övé nem eladó, sőt ő is csak vett volna az örökölt földterülethez, és mondta, hogy nem eladó az ő részük. A következő héten a presszó tulajdonos már azért szólt, hogy feleslegesen szórtuk meg pétisóval az árpát, mert ki fogja szántani, amit meg is tett néhány nap múlva. A földterület egyik széléről megindult és az általa megvásárolt földterületet saját magának kimérte. A mi árpánk bele esett az „ő” tulajdonába és a föld alá forgatta. Ez körülbelül március 10-e körül volt. De rendes volt az úriember, mert a másik szélen meghagyta azt a földterület nagyságot műveletlenül, gondolta vessük be újra majd csak lesz belőle valami. Felszólítottuk, hogy fizesse meg a kárunkat, melyet természetesen megtagadta mondván, hogy ő csak a sajátját műveli. Felvettük a kapcsolatot 2 tulajdonos(férj, feleség) fiával aki a szülei tulajdonában lévő földet művelte, hogy ő mit tud a földeladásról. Természetesen kiment a szüleihez azonnal, mert a szülők sajnos döntésképtelenek betegségükből kifolyólag, de még nem kerültek gyámság alá. Az apukája nem emlékezett, hogy eladták volna a földet, az anyukájával, meg nem is tud kommunikálni egyáltalán. Az adásvételi szerződés február 17.-én kelt és már mint társtulajdonos vette meg a földet tőluk. ( A fiú elindította a bíróságon az ügyet, hogy hogyan írathatták a szüleivel alá az adásvételi szerződést.) Március végén jött a földhivataltól egy bejegyző határozat, hogy a földterület egy része (2 tulajdonostól) az úriember birtokába került január 22.-én. Ezután kutakodni kezdtem. Hivatalosan a Földügyi Főosztály megküldte, email-ben, hogy ez a földterület az interneten nem került kifüggesztésre. Bementem a polgármesteri hivatalba és a február 17-én kelt szerződés NEM volt kifüggesztve az önkormányzat hirdetőfalán sem még április elején! A földhivatalnál a múlthéten közölték, hogy hagyatéki hitelezési kérelemmel a december 10 –én meghalt 5- tulajdonos részét március 6.-ával szintén bejegyezték az úriembernek. A néni, aki meghalt annak a 2 tulajdonosnak az anyukája, akinek a tulajdonrészét jan. 22-én jegyezték be az úriembernek. Tudjuk, hogy nem valós a tartozás, de ezt úgy sem tudjuk bizonyítani, mert az örökösök a pénzükhöz jutottak viszonylag gyorsan, nyilván beleegyeztek a kölcsönadási szerződés megírásába, illetve annak aláírásába a néni helyett. De abban nem vagyunk biztosak, hogy így lehet földhöz jutni. Mit tehetnénk? Mi nem vagyunk tulajdonosok ettől függetlenül kérhetjük- e a kárunkat? Vagy kérje az örökös mintha ő művelte volna? Van e esély arra, hogy az első szerződés semmisé vételét kérjük a bíróságtól, mert nem volt kifüggesztve az interneten az elővásárlási szerződés és így sérültek a tulajdonosok elővásárlási jogai? Igaz e , hogy azért nem kell kifüggeszteni a polgármesteri hivatal hirdető falán az adásvételi szerződést, mert már csak egy tulajdonos maradt a közös osztatlanból, akinek a tulajdona nincs hagyatékozva? Köszönöm, hogy elolvasták hosszú levelem!
Üdvözlettel:
Andrea

Erika, valószínűleg a hagyatéki tárgyalás ennyi idő alatt le is zajlott. Érdeklődj az illetékes közjegyzőnél.

Kedves Fórumozók!
Édesanyánk halála után három testvér örökölte a házat, amelyben édesanyánk lakott, fiútestvérünkkel.
Arra nincs lehetőség, hogy az ott lakó fiútestvér kifizesse az én részemet. Én nem fogom a házat használni, nem fogok ott lakni.
Az ingatlanon van egy különálló ház, ami albérlőnek van kiadva. Egy üzlethelyiség, ami szintén ki van adva.
Lehet-e olyan megállapodást kötni a továbbra is ott lakó fiútestvérrel, hogy ha már az ingatlan hasznából nem részesülök, akkor az esetleg felmerülő költségek, vagy károk se terheljenek engem.
Esetleg milyen megoldások lehetségesek?
Köszönöm, Magdi

Cornerstone

Igen, elolvastam.

A kifüggesztés nélküli adásvétel akkor sértheti a jogotokat, ha az elővásárlási jogotok megelőzné a vevőét.
Onnantól kezdve minden borulna és elveszítené a jogosulatlanul szerzett tulajdoni hányadokat.

Nem tudom, hogy be volt-e jegyezve a földhasználati jogotok a földhivatalba.
Mindenképpen a tulajdonostársaknak meg kell egyezni a használat kérdésében. Ha ez nem történt meg, akkor vissza lehet követelni a területet, plusz a károk megtérítését, akár természetben is.

Magdi, megállapodni bármiben meg lehet, de tudni kell, hogy az a megállapodás csak egymás között hatályos, harmadik személyekkel szemben nem.

Ha a hagyatéki tárgyaláson nem tudunk megegyezni a végrendeletben leírtakkal akkor amit addig használtam autót mivel a páromé volt és hagyaték részét képezi azzal mi lesz?Használhatom tovább amíg a bíróságon nem lesz végleges határozat,hogy mi legyen az ingóságokkal?