Öröklés

Nem jár, mert nem része a hagyatéknak.

Sziasztok! Anyósom férjhez ment és egy gyermeke van. Ha halála esetén rendelkezik a számlája felett a férje javára (haláleseti kedvezményezett) akkor abból a gyermekének mint örökösnek nem jár semmi belőle? Ha így van akkor ez megtámadható?

Igen, a hagyatéki tárgyaláson lehet kérni, vagy most lehet pert indítani rokontartás iránt, ha ennek a feltételei fennállnak.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Segítségét szeretném kérni a következőkben.
Nagymamánk idős, ápolásra szorul. A bátyámmal ketten vagyunk az örökösei, jelenleg az összes felmerült kiadást én fizetem, amit nem fedez a nyugdíja. (Otthoni ápolónő fogadása, gyógyszerek, egyéb dologi kiadások.) A testvérem ebben nem akar/tud részt vállalni, sem természetbeni, sem anyagi segítségnyújtásban.
A kérdésem az lenne, hogy egy esetleges hagyatéki tárgyaláson felléphetek-e vele szemben a kiadások 50% százalékát követelve az ő hagyatéka terhére?
Vagy milyen megoldást javasol, azt elkerülendő, hogy én szinte kifizessem előre az örökségem, null vagy mínusz szaldóval kikerülve a történetből, míg ő megkapja az örökségét?
Válaszát előre is köszönöm.

Végrendeletet. És így is, ha a korábbi ajándékozást követően még több, mint tíz évig él az örökhagyó, akkor kötelesrészt kell fizetni. Nem kötelező az ügyvéd igénybe vétele, de azért azt érdemes figyelembe venni, hogy meglehetősen sok az érvénytelen végrendelet a laikusok által írtak között.

Sziasztok, segítséget szeretnék kérni.
Nagymamámnak van 2 lánya. Az egyik lánynak (nagynéni) anno vették a házukat. Jelenleg a fél ház amibe a nagymamám egyedül él az az ő nevén van másik fele a másik (édesanyám)lánya nevén. Nagymamám azt szeretné ha az ő háza után a fél házat édesanyám kapná,mivel anno a másik lánynak vettek már házat. Ehhez mit kellene írnia nagymamámnak, hogy majd a hagyatéknál hiteles legyen.Közjegyzőt, ügyvédet szeretnénk egyenlőre kihagyni

Sziasztok, segítséget szeretnék kérni.
Nagymamámnak van 2 lánya. Az egyik lánynak (nagynéni) anno vették a házat. Jelenleg a fél ház a nagymamám nevén van másik fele a másik (édesanyám)lánya nevén. Nagymamám azt szeretné ha utána a fél házat édesanyám kapná,mivel anno a másik lánynak vették a házat. Ehhez mit kellene írnia nagymamámnak, hogy majd a hagyatéknál hiteles legyen.Közjegyzőt, ügyvédet szeretnénk egyenlőre kihagyni.

Másrészt azért egy özvegynek ilyesmiben nagyon körültekintően kell eljárnia. Akár az a helyzet is előadódhat, hogy visszautasítja a hagyatékot, így abból nem kap semmit, a tartozásnak viszont ugyanúgy adósa marad.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretném a segítségét kérni!
Édesapám a nővére akarata miatt, az akkori zavarodott állapotát (alkohol) kihasználva és megtévesztve hagyta magát rábeszélni, hogy végrendelkezzen az ő javára, és gyermekeit kitagadja. Így 1996 június hónapban ügyvédi végrendeletet készítettek közösen.
Később ezt a cselekedetét tisztességtelen befolyásolás miatt megbánta, ezért titokban a lelki ismerete tisztázása miatt, saját kezűleg írt végrendeletet készített (1997.08 hónapban), mivel ügyvédi díjra már pénze nem volt.
Ebben a végrendeletben mindkettő gyermekének megbocsát, és a kitagadás alapjául szolgáló okokat érvényteleníti, és őket törvényes örököseinek ismeri el.
Majd 1999-ben édesapám az alkoholos problémák miatt gyámsága alá került, édesanyám lett a gondnoka, mindvégig a családban maradt és anyukámmal volt napi, gyermekeivel heti kapcsolatban, a nővére nem is foglalkozott vele.
A kérdésem a következő: Valóban így minden rendben van, visszaállt a törvényes örökösödés, ahol a családra, gyerekekre öröklődik a vagyon? A későbbi saját kezűleg írt végrendeleten tanú nincs, de úgy tudom nem is kell. Ez a végrendelet sehol nem került letétbe, édesapám őrizgette, és most hozta tudomásunkra.
Válaszát előre is köszönöm!

Nem csak arról.

Tisztelt szakértők!
Azt szeretném megkérdezni,hogy kinek jár az utolsó nyugdíj? Édesanyám meghalt és olvastam ,hogy az utolsó nyugdíjra az egyenes ági leszármazott jogosult és nem a férj mert ő özvegyi nyugdíjat kap majd.Édesapám már rég meghalt és Édesanyám újraházasodott (sajnos)!
Köszönettel! Kari

Kedves Szakértők!

Kérek egy gyors segítséget. A férjem decemberben halt meg, tehát az öröklés a régi Ptk. szerint zajlik. Mivel a különvagyonában több az adósság, mint a vagyok, a leszármazók vissza fogják utasítani az örökséget. A férjem lánya ügyvédet fogadott, aki azt mondta nekem, hogy nekem csak az özvegyi jogról kell lemondanom, mert én akkor sem öröklök, ha a leszármazók visszautasítják. A következő a férjem öccse lesz, mert a szülei már nem élnek.
Viszont én úgy értelmeztem a régi Ptk.-t, hogy a leszármazók után én következem, és akkor nekem is vissza kellene utasítanom.
Nem szeretném, hogy sokáig húzódjon az ügy, de azt sem, hogy hallgatólagosan elfogadjam az örökséget. Még a hagyatéki tárgyalás előtt szeretnénk elküldeni a nyilatkozatokat, de most nem tudom, hogy nekem akkor pontosan miről kellene nyilatkoznom. Csak az özvegyi jogról?

Mármint közös felmenő.

Bármelyik ügyvéd vagy bármelyik közjegyző előtt. Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Lesz 9% illetéke is a dolognak, bár ha van élő és megbízható felmenő, akkor ez megkerülhető.

Tisztelt Cím!
Édesanyám után testvéreimmel hárman örököltük meg a családi ház felét 6 évvel ezelőtt. A másik fele édesapámé. Az egyik testvérem szeretné elajándékozni nekem a részét. A kérdésem, hogy ezt ügyvéd előtt elég megtennie vagy közjegyző szükséges hozz? Ha közjegyző kell, akkor ez esetben ott tudjuk intézni, ahová tartozik az ügy, vagy más megyében is lehet közjegyzőt keresni? És egy ilyen elajándékozási szerződésnek mennyi a díja?
Előre is köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: Hajni

maczi0

Túlzás lenne azt állítani, hogy világos, amit leírtál. Ha valakit ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott meghatalmazásban a szerződéskötésre meghatalmaztál, akkor ő olyan szerződést tudott kötni a vevővel, amilyet akart, tehát adott esetben vételárat is átvehetett. De csak találgatok, hogy ez történt-e.

Üdvözlöm!
A segítségüket kérném egy öröklési ügyben.Örököltem egy ingatlan tulajdonrészét.Meghatalmaztam egy illetőt azzal hogy járjon el az ügyemben.Meg is történt az adásvétel Júniusban.De eddig még pénzt nem láttam belőle.Az lenne a kérdésem hogy az ellenjegyzésnél nem kellett volna nekem is ott lenni és aláírnom a szerződést?Vagy a meghatatalmazás arra is feljogosítja az ellenjegyző ügyvédet hogy nélkülem ügyintézzen?Várom megtisztelő válaszukat.

Tudjátok, így a XXI. században, békeidőben mikor érvényes a szóbeli végrendelet? Ha senki nem támadja meg.

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
Olyan szigorúak a feltételek, hogy a lehető legritkább esetben fogadják el.

Mivel még nem zárult le a hagyatéki eljárás, szeretném megkérdezni, hogy szóbeli végrendeletre esetleg lehet e hivatkozni? A nagymamám az idősek otthonában, a halála előtti órákban is, amikor már nagyon beteg volt (hólyagrák) többször elmondta az ápolónőknek a végakaratát. Persze ez merőben ellentétes a szélhámos nő által bemutatott végrendelettel. Ha eljönnének az ápolónők tanúskodni, akkor ezt nem lehetne szóbeli végrendeletként elfogadtatni?

„A szélhámos nő által bemutatott végrendelet egy lapos. Az első oldalon a végrendelet szövege, dátum, végrendelkező aláírása. A második oldalon záradékként az ügyvédnő és egy idegen aláírása, neve, lakcíme, mint tanuk. Az oldalak nincsenek sorszámozva. Nem kellett volna sorszámozniuk? Nem kellett volna a nagymamámnak a hátoldali záradékos résznél is aláírni?”

Nem.

„Mi van akkor, hogy ha nem a tulajdoni lap szerinti lakcímre hivatkozik, mint hagyatéki ingatlan, hanem elírták az utca nevét (pl. nem Kossuth utca 1, hanem Széchenyi utca 1 szám alatti ingatlan felett rendelkeznek)? Az utca neve most Széchenyi utca és a szélhámos, végrendeletet hamisító nő is ebben az utcában lakik, szembe szomszéd. De ő nem tudta, hogy a tulajdoni lapon ez a ház még mindig a régi utcanéven szerepel, ezt csak a nagymamám tudta. Ezért is gondolom, hogy hamisították a végrendeletüket egy mamám által üresen aláíratott lapra. Ezek a dolgok alapját képezhetik e egy esetleges végrendeleti megtámadásnak?”

Ha nem az örökhagyó írta alá a végrendeletet, az nyilván érvénytelen, de ezt meg úgyis megmondja az írásszakértő. Ha meg arra akarsz kilyukadni, hogy az örökhagyó aláírt valamit, aminek a hátoldalára ezt utóbb írták, azt önmagában ezzel aligha lehet bizonyítani, de persze több más érv mellett ez is lehet használható.

„A hangfelvétel és a tanúk nyilatkozata a peres eljárásban sem használható fel (ill. a sajnálatos módon megírt "összeférhetetlen" tanús végrendelet? ”

Az érvénytelen végrendeletnek nem valószínű, hogy van bármilyen relevanciája.

„Egyébként hivatalosan Ön tudna képviselni ebben az ügyben”

Igen.

A szélhámos nő által bemutatott végrendelet egy lapos. Az első oldalon a végrendelet szövege, dátum, végrendelkező aláírása. A második oldalon záradékként az ügyvédnő és egy idegen aláírása, neve, lakcíme, mint tanuk. Az oldalak nincsenek sorszámozva. Nem kellett volna sorszámozniuk? Nem kellett volna a nagymamámnak a hátoldali záradékos résznél is aláírni?
Mi van akkor, hogy ha nem a tulajdoni lap szerinti lakcímre hivatkozik, mint hagyatéki ingatlan, hanem elírták az utca nevét (pl. nem Kossuth utca 1, hanem Széchenyi utca 1 szám alatti ingatlan felett rendelkeznek)? Az utca neve most Széchenyi utca és a szélhámos, végrendeletet hamisító nő is ebben az utcában lakik, szembe szomszéd. De ő nem tudta, hogy a tulajdoni lapon ez a ház még mindig a régi utcanéven szerepel, ezt csak a nagymamám tudta. Ezért is gondolom, hogy hamisították a végrendeletüket egy mamám által üresen aláíratott lapra. Ezek a dolgok alapját képezhetik e egy esetleges végrendeleti megtámadásnak? A hangfelvétel és a tanúk nyilatkozata a peres eljárásban sem használható fel (ill. a sajnálatos módon megírt "összeférhetetlen" tanús végrendelet? Nagyon, nagyon köszönöm a segítségét. Egyébként hivatalosan Ön tudna képviselni ebben az ügyben, természetesen honorálium fejében?

sanykoko

Ha elváltok sem lesz érvényes. És lényegtelen, hogy milyen tanúk vannak, ha nem írták alá tanúként a végrendeletet és lényegtelen az is, hogy miről van hangfelvétel. Körültekintőbben kellett volna eljárni. (Már nem nektek, mert ti ügyvédet kérdeztetek meg, hanem az ügyvéd kollégának, akinek ezt a szabályt ismerni kellett volna kapásból.)

vizipok70

Az ajándék után jár a kötelesrész.

Gyakorlatilag nem volt vagyona semmi, csak a lakás fele, a másik fele az édesapámé, ő pedig nekem a féltestvérem. 2014.08.28-án hunyt el édesanyám, és előtte megtörtént az ajándékozás és a lakás tulajdonrész nevemre írása.
Így nem tudom vagyis nem értem miután járna neki kötelesrész? A hagyatéki eljárás során nincs mit hagyatékolni nincs tulajdonképen min osztozni.
Tehát nem maradt utána semmi. ( se autó, se arany, se semmi értékes.)
Édesanyám betegsége februárban kezdődőtt és 08.28-ig végig én ápoltam, gondoskodtam róla, ő semmit nem tett.
Én fogtamm a kezét mikor eltávoozott. Én ugy gondolom, hogy neki nem jár semmi, de nem tudom mit mond a jog!
Válaszát előre is köszönöm