Öröklés

Valamely testvér nem lehet, mert akkor nem minden gyermek törvényes örökös, ott beléphet még élő testvér is.

Úgy érted, mindannyian az örökhagyó valamely testvérének gyermekei.

(Gyanakszom, hogy ez a tényleges helyzet, és így a válaszod ebben a részében helyes volt. De ehhez gondolatolvasónak kell lenned, mert a kérdező által közölt tényállásból nem jön le.)

„mind a 6-an ugyanolyan mértékben rokonok”

Ez a kijelentés tényleg hülyeség, mivel csak úgy lehetnek ugyan olyan mértékben rokonok, ha mindannyian a testvér gyermekei.

Továbbra is az a kérdés, hogy milyen igényt érvényesíthetnek az örökhagyó unokatestvérei. Az első hozzászólásodban ugyanis biztattad őket.

„A törvényes örökös a testvér. A testvér kiesése folytán, annak gyermekei.”

Maradjunk ennyiben. Ha más megnevezést használtam, azzal áthidaltam a megértési nehézségeket.

Ha az örökhagyó halálakor volt egy élő testvére, akkor az volt az örököse. Csak akkor hogy jönnek ide az unokatestvérei? (Akik ráadásul lehet, hogy csak egymásnak unokatestvérei, az örökhagyónak pedig az unokaöccsei, unokahúgai, ami nem ugyanaz.)

Mindenesetre a valódi örökös pert indíthat. (A póthagyatéki eljárás nem az öröklési viták rendezésére szolgál.)

Az örökösök kerültek elő.

A törvényes örökös a testvér. A testvér kiesése folytán, annak gyermekei.

A kérdezőnek: az örökhagyó testvérének a lánya nem az unokatestvére az örökhagyónak.

Póthagyatékit? Előkerült olyan vagyontárgy, amelyről a jogerős hagyatékátadó végzés nem intézkedett?

(Azt már csak zárójelben, hogy ki is annak a héhainak a törvényes örököse?)

Az unokatestvérek indíthatnak póthagyatéki eljárást az idős hölgy hagyatéka után.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő öröklési ügyben kérném szíves segítségét:

Adott egy idős hölgy, aki 2011. decemberében elhalálozott. Ebben az időben csak egy testvére volt életben, valamint 6 unokatestvére. Egyenesági leszármazottja nem volt sem végrendelete.
Mivel a hölgy halála előtt súlyos demenciában szenvedett, így ő az őt kezelő orvosoknak azt mondta, hogy nincs egy rokona sem. Halála után nem keresték meg a testvérét, aki örökölt volna és ő is meghalt 2013. áprilisában. 2014. augusztusban az egyik unokatestvér megtudta, hogy elhalálozás történt és jelentette, amellyel megindult a hagyatéki eljárás és felkeresték a 6 unokatestvért.

A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a testvér milyen hányadot örökölt volna és a testvér lánya, vagyis az egyik unokatestvér a 6 közül ez által milyen részt kapott volna édesapja halála után 2013-ban, illetve most milyen lehetőségei vannak, mivel most mind a 6-an ugyanolyan mértékben rokonok. van e lehetőség jogorvoslatra, hogy 2011-ben a még élő testvér nem kapta meg az örökségből neki járó (?) részét?

Várom megtisztelő válaszát
Tisztelettel

1. Ez azért elég általános kérdés. ha azt mondom: "eshet eső, lehet sár" - azzal beljebb vagy?
2. Az ajándék a köteles rész alapjába beleszámít. (Ha ezt kérdezed. Mert ez sem világos.)

2+ Az örökösök az örökhagyó tartozásaiért egyetemlegesen, egymás között az örökrészük arányában (és persze, az örökrészük erejéig) felelnek.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbiakban kérném a tanácsát.Hárman vagyunk testvérek. Édesapám 2003-ban meghalt, a hagyatéki tárgyaláson az ingatlan felére édesanyám haszonélvezeti joga mellett 1/6 részben a tulajdonunk lett. Volt 2 db földterülete, melyet kárpótlásként kapott. Az öcsém a hagyatéki tárgyaláson kérte, hogy az ő nevére kerüljenek a földek, majd velünk az ellenértékét rendezi. erről írásos megállapodás nem született, a rendezésre azóta sem került sor (hiszékenyek voltunk, vagy tapasztalatlanok?). Az eltelt időszakban édesanyánkkal csak mi foglalkoztunk, öcsém rá sem nyitotta az ajtót. Sem karácsonykor, sem máskor meg nem látogatta. Az unokái esküvőjéről, dédunokái születéséről idegenektől hallott. 2009.-ben édesanyám a tulajdonafejében (fél ház, 1 db kárpótlásként kapott föld)eltartási szerződést kötött a húgommal és velem, majd ezt 2013-ban ajándékozási szerződésre módosította. A közelmúltban édesanyám meghalt. Temetésére éppen eljött az öcsém, de semmilyen költséget ezzel kapcsolatban nem vállalt.
1.A hagyatéki tárgyaláson mire számíthatunk?
3.2.Az ajándékkal kapcsolatban lehet-e követelése? Egy teher megmaradt: az utca csatornázására hitelt vett fel édesanyám, mely 2 év múlva jár le. A hátralévő hitelt a tulajdoni hányad arányában kell törlesztenünk (közjegyző előtt, a hagyatéki tárgyaláson ez lehet téma)?

„a Közjegyző 2 ingatlan értékét a forgalmi értékükhöz képest aránytalanul magas áron becsülte fel- hirdetésékhez és a házak állapotához képest. Érdeklődni szeretnék,hogy ezt köteles vagyok elfogadni?”

Nem vagy köteles elfogadni, a közös tulajdon megszüntetési perben ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki a bíróság, ha nem egyeznek meg a felek az értékben.

A barátnő akkor örököl, ha végrendeletben örökösként nevezik. Ha az együttélés helyreállítására nincs lehetőség, akkor örökölni édesanyád sem örököl, akkor maradnak a leszármazók.

Tisztelt Kovács Béla Sándor Ügyvéd Úr!
Gyors reagálást a problémámra köszönöm!
A hagyatéki eljárás során a 2 házra megállapított érték a házak állapotához mérten nagyon magas, mivel még az öröklési illetéket nem fizettük be, azért lennék rá kiváncsi, hogy van e lehetőség a fellebbezésre.
Bár már most már avval sem vagyok tisztában, hogy a Közjegyző vagy az Én kötelességem a NAV felé bejelenteni az örökösödés tényét?
Sorra jönnek a hivatalos felhívások, hogy az örökösödéssel kapcsolatosan ide-oda fizessünk és már nem is tudjuk, hogy hol tartunk...
Válaszát előre is köszönöm!!!

A kérdésem a következő. Az apám 35 év utáni házasságból elköltözött a barátnőjéhez. Válni egyik szülő sem akar. Apám halála esetén ki örököl? A barátnő hozzáférhet-e bármilyen vagyonhoz? Ha anyám halna meg előbb, akkor mi a helyzet az együtt élő barátnővel? Előre is köszönöm a válaszokat!

Származik-e valami hátrányod abból, ha a hagyatéki leltárban az ingatlanok értéke meghaladja a valós forgalmi értéket?

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik fél bíróságtól kérheti, ha másképp nem megy. "Megvétózni" egy módon tudod az értékesítést: ha te magad váltod magadhoz az ingatlant.

Üdvözlöm!
Örökösödési eljárás során a Közjegyző 2 ingatlan értékét a forgalmi értékükhöz képest aránytalanul magas áron becsülte fel- hirdetésékhez és a házak állapotához képest. Érdeklődni szeretnék,hogy ezt köteles vagyok elfogadni? Sajnos a végzés kézhezvételétől már elmúlt 14 nap.
Továbbá kérdezni szeretném, hogy mi a menete a Földhivatali bejegyzésnek?
Ha egy ingatlant 4-en örököltünk köteles vagyok én is értékesíteni ha a többiek azt szeretnék vagy megvétózhatom az eladást?
Válaszát előre is köszönöm!

wasabi11

1. A beköltözhető forgalmi értéket.
2. Vitathatja.
3. Használati díjat akkor követelhet csak, ha beköltözne, de te ebben akadályozod. HA be sem akar költözni, akkor nem.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi helyzetben kérem a segítségét:
Testvéremmel közösen most örököltünk egy családi házban tulajdonrészt (végrendelet alapján 7/12 rész rám, 5/12 rész a testvéremet illeti). A házban édesanyámmal én laktam családommal együtt már több mint 30 éve. Most voltunk a hagyatéki eljáráson ahol az értékbecslés 2 féle árat állapított meg: egy beköltözhető és egy lakott értéket. Testvérem most követeli rajtam (egyelőre szóban), hogy fizessem ki a részét 1 éven belül. +azt is követeli, hogy addig 40000Ft havi bérleti díjat fizessek neki. A kérdéseim a következők lennének:

1. Amennyiben ki szeretném fizetni (vagy bíróságra kerül a sor), melyik árat kell figyelembe venni az értékbecslésnél? (jelenleg is ott lakunk)
2. Az értékbecslést, amit az önkormányzat készítetett megtámadhatja, vagy azt kell elfogadni?
3. A bérleti díjat követelheti rajtam, vagy azt csak bíróság állapíthatja meg? (hiszen jelenleg Ő is ugyanolyan tulajdonos mint én csak éppen nem lakik ott, nincs kizárólagos használati jogom.

Célom, hogy bíróságon kívül egyezzünk meg, de mivel csak hitel felvételével tudnám kifizetni (minimálbéresek vagyunk, a testvérem pedig milliomos, de ez így szokott lenni), nem mindegy, hogy mi a jogos követelése.
Köszönettel: V. Zsuzsanna

Arra pedig már válaszoltam.

Bocsi, igen, úgy gondoltam, hogy az elhúnyt gyermek után annak gyermeke természetesen az örökös. A kérdésem, hogy a temetés költségét kinek kell fizetni. A feleségnek, vagy az elhúnyt gyermekeinek. Köszönöm.

dolgozómunkavállaló

Illeték az nincs egyenesági rokonok között. De hogy milyen ügyletet érdemes kötnötök, azt nem is ez alapján kellene eldönteni, mert az ilyen döntésekből adódnak aztán a még nagyobb problémák.

vörös

A feleségnek aligha kell elhagynia a lakást, hacsaknem érvényes kitagadást tartalmaz a végrendelet (ami azért nem egyszerű, annak konkrét, törvényes oka kell hogy legyen nevesítve a végrendeletben), mert kötelesrészként az őt kizáró végrendelet ellenére is megilleti a lakás használatának a joga.
A már meghalt gyermek pedig nem lehet örökös, legfeljebb a leszármazói.