Öröklés

De hülye vagyok. Megyek haza, lefekszem. :)

Kedves Fórumtársak.
Egy kis (nagy) segítséget kérnék.
Nagymamám tavaly elhunyt, ingatlanát három gyermeke örökölte, akik közül ketten átadták az örökséget a harmadik gyermeknek, édesapámnak. Eddig egyszerű is a történet, most jönnek a bonyodalmak.

Kiderült, hogy csak 1/3 tulajdonrésze volt nagyimnak, mert a ház nem is az ő nevén van, hanem az ő édesanyjáén (vagyis dédim nevén). Így belépnek a képbe nagyim két testvérének örökösei (mert ők már nem élnek). A házat a mamám építette fel a háború után kis gyári keresetéből, de az akkori tanácsi emberke ezt nem vette figyelembe és mert a telek dédim nevén volt, a házat is dédim nevére írták. Bizonyítani ezt semmivel sem lehet. Hacsak azzal nem, hogy mikor beköltöztek a felépült házba, nagyim két testvére már rég máshol élt a családjukkal.

A házat, a telket nagyim három gyermeke gondozta. Dédimet nagyim temettette el. 50 év után olyan ember is részesedhet, aki - vidékiesen szólva - egy kapavágást nem ejtett ott? Soha semmilyen anyagi ráfordítással nem éltek az ingatlanon? Most pedig tartják a markukat? Apukám, aki haláláig gondozta nagyimat, rendben tartotta az ingatlant, anyagi ráfordításai voltak, ő pedig fizessen idegeneknek?

Mit lehet tenni? Ha mindenképpen osztanunk kell az örökséget, élhetünk-e igényünkkel, hogy az elmúlt évek ráfordításait viszontköveteljük a felbukkant örökösöktől?

Minden segítségért nagyon hálás lennék. Előre is köszönöm.

Tanúkat kellene felkutatni a múltból és az örökségi eljárásra beidéztetni őket, akik elmondásukkal igazolni tudnák, hogy a házat a nagymama egymaga építette - és senki más. Így a tulajdon kérdése ha utólag is de tisztázódna.

Egyébiránt "a" kapavágástól függetlenül is lehet tulajdonrészt örökölni - szerencsés esetben.

Igen, a ráfordítás követelhető a tulajdonos társaktól, ha másként nem peres eljárással.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Nagyim 88 évesen halt meg. Azok, akik tanúsíthatnák, hogy ő építtette a házat, már nem élnek.

Milyen lépéseket kell megtennünk, hogy értékesíthessük az ingatlant?

Mikor, az ügy mely fázisában kell a ráfordítási igényünket bejelenteni az örökösök felé? Mennyi időre visszamenőleg lehet forintosítanunk a ráfordítást? Amennyiben nem akarják elismerni (kifizetni) a ráfordítási összeget, vajon mekkora eséllyel érvényesíthetjük igényünket jogi úton?

Akkor a tulajdon (= egyedüli építtetés) kérdése nem jöhet szóba.

Értékesíteni kell az ingatlant, ezen belül az egyik/másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van az általad megörökölt részre - már amennyiben ezzel élni kíván. Végső soron bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, de ez hosszadalmas és költséges peres eljárás.

Igazszágügyi építész szakértőt kell felkérni annak megállapítására, hogy apukád munkája mi volt az ingatlanon és annak összege/díjazása mekkorára is tehető.

Ez a kérdés mint költségtényező nem kerülhető el, mert ex has nem lehet pénzt követelni senkitől.

Javaslom fordulj ügyvédhez, mert egymagad nem fogsz eredményt elérni a többi örököstárssal szemben. (Végső soron a bíróság a felmerülő ügyvédi költséged megfizetésére is kötelezheti őket - az egyéb fizetnivalókon kívül.)

De azért jól gondold át a dolgot, mert pl. az épület állagmegóvása stb. az apukádnak is érdekében állt.

Ha nem lehet megállapodni a többiekkel, akkor elbirtoklási pert kell indítani. Mindenek előtt pedig le kell folytatni a hagyatékikat/póthagyatékikat.

Akkor a tanúk felkutatása a múltból stb. sajnos nem jöhet szóba.

Meg kell próbálni eladni az ingatlant., az egyik/másik örököstársnak elővásárlási joga van a részedre - már amennyiben élni kíván ezzel.

Végső soron bírósághoz kell ill. lehet fordulni a közös tulajdon megszüntetése iránt - költséges és elhuzódó eljárás -, melynek során a kényszerértékesítés- árverezés zárja az ügyet. (Valószínűleg áron alul kerül eladásra a ház, ezzel előre számolni kell.)

Apukád által elvégzett munka mikéntjét és mennyiségét igazságügyi építészmérnök szakértői vizsgálat tudja meghatározni., annak alapján követelhető x összeg a többiektől - ha egyáltalán érdemes-e ez...

Bocs, nem volt szándékom kétszer leírni nagyjából ugyanazt a szöveget, de a motor késve jelentette meg az előző hozzászólást - azt hittem egyáltalán se...

üdvözlet!! a kérdésem a következő: 41 éves vagyok édesapám nem nevelt külön éltek de fizetett gyerektartást. ritkán láttuk egymást már csaknem felnőttként ismertem meg... neki vannak a feleségétől gyermekei/én egy szerelmi kalandbol születtem/. nemrég tavaly oktoberben elhalálozott és mivel 5 n vagyunk testvérek azt hittem én i öröklök legalább a köteles részt. e helyett januárban tudtam meg hogy egyáltalán meghalt nem értesitettek... és irtama helyi jegyzőnek az örökléssel kapcsolatban és azta levelet kaptam hohy halála időpontjában nem volt semmi a nevén..... gondolom elajándékozta valamelyik testvéremnek.... kérdésem lenne hogy mit tehetnék? legalábba köteles részt lehet kérni? de kitől? akinek odaadta?

A köteles rész alapjába beleszámít mindaz, amit az örökhagyó a halálát megelző 15 évben bárkinek ingyenesen juttatott.

akkor ez azt jelenti hogy be kell perelnem valamelyik testvéremet? és hogy kezdjek hozzá?? tanácsot kérek köszi

Ha megegyezni nem sikerül, akkor pert kell indítani.

Kedves Zsumama!

Ha jól értem, az csak egy feltevés, hogy a korábbi vagyonát elajándékozta, el is adhatta (akár színleg is), de köthetett tartási, életjáradéki, öröklési stb. szerződést, nem tudjuk. Én megfontolnám, hogy érdemes-e ilyen körülmények között pereskedni, de Ön dönt. Üdv:

köszönöm ügyvéd Ur! de akkor én ezt honnan tudom meg hogy mi történt? és mikor lehet perelni és mikor nem? mert a jegyző két sorban ennyit irt:"az elhunyt nevén elhalálozása időpontjában nem volt örökölhető ingatlan, és ingoság" vagy valami ilyesmi. megköszönném ha tájékoztatna a lehetőségekről, érdemes e perelni és honnan tudom meg mi történt valojában? a testvérekkel nem tartom a kapcsolatot. köszönöm

Üdv.

Édesapám meghalt, én mint a lánya vagyok az egyedüli örököse, van egy autó, amin még hitel van ezt fizetjük tovább. Életében ezt az autót az unokájára, aki az én fiam szerette volna hagyni ezt többször szóban tanúk előtt ki is jelentette. Nekem sem lenne ez ellen kifogásom, de ha el is fogadják a szóbeli végrendeletet, az illetéket ebben az esetben ki kell-e fizetni, és ez mennyi. A fiam tizenhét éves, a gyámhatóságnak van-e köze az egészhez.

Köszönettel

Nem érvényes a szóbeli végrendelet. (Hacsak nem Afganisztánban, egy ütközet előtt tette az elhunyt, amely ütközetben aztán el is hunyt.)

„egköszönném ha tájékoztatna a lehetőségekről, érdemes e perelni és honnan tudom meg mi történt valojában?”

A lehetőségekről már kaptál tájékoztatást - a többit pedig csak te tudhatod, mi nem.

Több helyen szt olvastam, hogy két tanú egybevágó állítása, illetve a végrendelkező akadályoztatása kell a szóbeli végrendelet érvényességéhez. Nálunk mindkét feltétel adott. Édesapám halála előtt hónapokig mozgásképtelen volt.

Puszta akadályoztatás nem elég, a törvény rendkívüli élethelyzetet ír, ami azt jelenti, hogy egészen a haláláig írásbeli végrendelet készítése teljesen ki kellett, hogy legyen zárva. A mozgásképtelenség meg még nem jelent írásképtelenséget is.

Le volt bénulva, írni sem tudott.

De valaki azt írja már meg, ha mégis elfogadnák az unokának kell-e illetéket fizetni, vagy nem.

Még egy esetleg négyvégtagbéna emberhez is lehet közjegyzőt hívni végrendelet készíttetése végett - bár költséggel jár...

Gépkocsi öröklése esetén nem un. öröklési illetéket hanem tulajdonjog átírási illetéket kell fizetni a motorköbcenti alapján, ha nem tévedek 17 Ft/cm3 a mérték, valamint dizelnél más.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Pontosítva: 1890 cm hengerűrtartalomíg 18 Ft/cm3, azon felül 24 Ft, míg dizelnél egységesen 34 Ft/cm3.

Köszönöm a választ.

Tisztelt Fórum! Arról szeretnék érdeklődni, hogy nagyapám jogosan tagad-e ki a végrendeletéből arra hivatkozva, hogy nem tettem eleget eltartási kötelezettségeimnek, miközben én még halálakor is tanulmányaimat folytattam, én is eltartásra szorultam, valamint nem csekély nyugdíjjal rendelkezett és élettársával egy háztartásban lakott. Hivatkozik még arra is, hogy korábban jogi úton megtámadtam az örökösödési szerződést is, amit az élettársa javára kötött, szintén kitagadási céllal. Állítása szerint ezzel megkíséreltem megakadályozni az "örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását". Köszönöm.

Mind a nagyapád végrendeletét mind a megtámadott örökösödési szerződést mutasd meg ügyvédnek - részletekben a lényeg. (Amúgy kitagadni nem könnyő valakit az öröklésből, ha semmi más a kötelesrész - mindannak a fele amít egyébként örökölne - járhat neki.)

Szóval te is mondod a magadét és nagyapád is, a jogász majd megpróbálja a te oldaladról látni a helyzetet.

"Lisa"
laikus hozzászóló