ObudaFan
2009.09.01. 09:19
A bíróság, ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján.
Öröklés
ObudaFan
#
2009.09.01. 09:17
A bíróság, ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján.
Kiara9
#
2009.08.31. 17:36
Amennyiben a bíróság rendeli el a megváltást, akkor az árat is ő határozza meg? Vagy a másik fél megmondhatja mennyit kér érte? Gondolom azért egy per amúgy is hosszadalmas eljárás.
Köszönöm válaszod, sajnos nem egyszerű helyzet, és teljesen kiborítja már most az embert, pedig a hagyatéki még csak most jön. De azért jó egy-két dolgot már most tisztán látni.
ObudaFan
#
2009.08.31. 17:18
Peren kívül csak a sajátját adhatja el, és arra is elővásárlási jogod van. A perben a bíróság elrendelheti, hogy valamelyikőtök váltsa meg a másik tulajdoni hányadát, vagy ha ezt egyikőtök sem akarja, vagy arra nem képes, akkor árverést rendel el a bíróság.
Kiara9
#
2009.08.31. 15:28
Ha jól vettem ki abból amit írtál, akkor csak a tulajdonrészt adhatja el, nem hirdetheti meg az egész lakást. Jól olvastam? Tehát ha én meg szeretném tartani a lakásrészem, és nem tudom kifizetni őket, nem értékesíthetik az én részemet?
Mit tehet a bíróság a közös tulajdon megszüntetése érdekében?
Bocsánat, ha sok butaságot kérdezek, de nagyon szeretnék anyunak segíteni, hogy ha lehet, akkor a másik két testvér ne semmizze ki.
Katakomba
#
2009.08.31. 15:22
Csak egyetértésben. Ha valamelyik tulajdonostársnak nem tetszik, bírósághoz fordulhat a közös tulajdon megszüntetése iránt.
Eladni ugyan lehet a tulajdonrészt, de a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga lesz.
Kiara9
#
2009.08.31. 15:09
Ha viszont majd a mama is elhal, akkor hogyan változnak a jogok és kötelezettségek? Eladás, albérlő esetén döntés csak egyetértésben lehet, vagy egymás nélkül is?
Katakomba
#
2009.08.31. 15:00
Nem, a bíróság csupán arról dönt, hogy gondnokság alá helyezi-e az alperest, vagy sem. Ha gondnokság alá helyezi, a jogerős ítélet alapján a gondnok személyének kiválasztása és kirendelése, majd azt követően a rendszeres felügyelete, számonkérése a gyámhivatal feladata lesz.
A gyámhivatalnak minden, gondnokként szóba jöhető hozzátartozót meg kell hallgatnia, az alkalmasságukat vizsgálni és a legoptimálisabbat fogja választani. A meghallgatások során a gyámhivatalnál el lehet mondani, hogy ezideig hogyan viselkedtek a mamával, és hogyan használták ki. Kétlem, hogy ezek után bármelyiküket gondnokul rendelné a gyámhivatal.
Osztatlan közös tulajdon keletkezik, s ráadásul a gyerekek részét a mama özvegyi joga fogja terhelni. Amíg a mama él, a haszonélvezeti jogánál fogva egyik tulajdonos sem csinálhat semmit az ő (ill. majd a gondnoka és a gyámhivatal) hozzájárulása nélkül.
Albérletbe is csak a mama adhatja ki, hiszen e jog magában foglalja a hasznosítás jogát is. Azt szokták mondani, hogy a haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál.
Kiara9
#
2009.08.31. 14:43
Ismét köszönöm válaszod. Ez tehát azt jelenti, hogy a bíróság először meg fogja kérdezni a gyerekeket, hogy ki vállalja a gondnokságot, esetleg gondozást? S ha ugyanaz vállalná, aki most is ezt teszi de nem megfelelően, akkor azt meg lehet támadni?
Még lenne egy kérdésem. Hárman fogják most örökölni a papa ingatlanrészét, majd később a mama részét is. Mire jogosult már most a tulajdonosok, és mit tehetnek illetve nem tehetnek egymás nélkül? Pl. költöztethetnek-e be albérlőt a másik beleegyezése nélkül, vagy eladhatják-e a lakást szintén ugyanígy?
Katakomba
#
2009.08.31. 06:41
Ahogyan leírtad a nagymama szellemi állapotát, valószínűnek látszik, hogy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá fogja helyezni a bíróság. Ez magyarul azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljesen beszámíthatatlan, ügyei intézésére képtelen. Ilyenkor az aláírása érvénytelen, bárminemű jognyilatkozatot kizárólag a gondnok tehet helyette.
A gondnokság nem azonos a gondozással. A gondnokság tkp. csak törvényes képviseletet jelent és a vagyon, jövedelem kezelését, beosztását. Természetesen a jövedelemből a gondnok feladata a nagymama ellátását, gondozását megszervezni, de nem jelent gondozási kötelezettséget. Természetesen a gyámhivatal jobban szereti, ha a gondnoki feladatot olyan hozzátartozó látja el, aki a gondozást is hajlandó vállalni. A jogszabály is ezt a megoldást preferálja, és emberileg is így helyes, de sajnos nem mindig van rá lehetőség. Ha nincs hozzátartozó, vagy van ugyan, de nem vállalja, vagy teljesen alkalmatlan a feladatra, akkor hivatásos gondnokot rendel a gyámhivatal, akinek éppen ez a feladata. Ő viszont valóban csak törvényes képviselő és vagyonkezelő, de nem fogja a tányért a mama elé tenni és a gyógyszerei beadása sem lesz a feladata.
Kiara9
#
2009.08.31. 04:57
A mama azért nem veszi át a nyugdíjat, mert már nem ismeri fel a bankjegyeket, és a memóriája is kb 1 perces, nem tud semmit, nem találja a szavakat, van hogy nem ismeri fel az unokáit sem. Bármit kérdezünk tőle csak azt tudja mondani, hogy nem emlékszik rá. Tehát még az is lehet, hogy aláírattak vele a testvérek bármilyen papírt, akár ajándékozást is.
Ha gondnokság alá lesz helyeztetve, akkor a napi ellátását kinek kell megoldania? Pl. étkezés, gyógyszerelés, télen fűtés (szenes kályha), tüzelő beszerzés, stb.?
Katakomba
#
2009.08.30. 19:37
Kedves Kiara!
Mindenképpen a gondnokság a megoldás. Ha ezt így elmondjátok a gyámhivatalnál, elméletileg pár napon belül kell, hogy rendeljenek ideiglenes vagy zárgondnokot, s ebben a határozatban rendelkeznek arról is, hgy a nyugdíjat a jövőben a kirendelt gondnoknak folyósítsa a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A gondnok esetleg ki tudja majd csikarni az "önzetlen" gyerekekből a náluk "őrzött" pénzt is (már ha megvan még).
Azt egyébként nem értem, hogy miért nem a Mama veszi át a nyugdíjat, miért a gyerekeinek adja oda a postás. Ha netán a Mama korábban aláírt egy meghatalmazást, akkor azt most ugyanígy szépen visszavonhatja (a postásnál). Talán segít még a dolgon - a gyámhivatal határozatáig -, ha nyittattok a Mamával egy folyószámlát és arra kéritek utaltatni a nyugdíjat. Ahhoz már csak nem férnek hozzá a T. rokonok!
A gyámhivatalhoz vigyétek a nagymamád tulajdonában álló ingatlan(ok) helyrajzi számait, azt is, amin esetleg csak haszonélvezeti joga van, nyugdíjtörzsszámát, arra mindenképpen szükségük lesz. Az adatait gondolom úgyis tudjátok.
Kiara9
#
2009.08.30. 19:18
Kedves Katakomba!
Köszönöm a gyors választ, egy kicsit el is szomorít. Már mi is gondolkodtunk gyámság alá helyeztetésen, csak nem tudtuk a menetét. Viszont ők meg így szépen lenyúlják a nyugdíjat, és élnek belőle mint Marci Hevesen (160 e Ft/hó plusszpénz). Szegény mama meg csak sír, hogy senki nem törődik vele, és semmit nem tud (naponta egyszer kb 10 percre jönnek hozzá, kirakják a gyógyszereit és már mennek is, de azzal már nem törödnek, hogy napi kétszeri adagot akár fél óra különbséggel veszi be).
Már gondolkodtam azon is, hogy esetleg kérni kellene egy hatósági vizsgálatot, hogy hova tették azt a pénzt, mert ugye az nekik egy le nem adózott (eltitkolt) jövedelem. Ott talán elszámoltatnák. Mivel a postás hozza, így aláírásukkal igazolják, hogy ők veszik át.
De ez csak marad gondolati szinten, mert ez a hozzáállás távol áll tőlem, csak bosszant az, hogy nem fordítják arra a személyre a pénzt, akit ténylegesen megillet.
Ha van esetleg az elszámoltatással kapcsolatban egyéb más ötleted, akkor azt is szívesen fogadnám.
Katakomba
#
2009.08.30. 19:08
Kedves Kiara9!
- Igen, anyukád lemondhat a te javadra, vagy a te gyermeked javára is. Azonban, ha a gyermeked még kiskorú, nem javaslom, mert azt követően mindenhez a gyámhivatal kell majd.
- A hagyatéki eljárásban a felvett és valószínűleg elköltött pénzt nem fogjátok tudni számon kérni, a közjegyzőnek ugyanis nem az a feladata, hogy elszámoltassa az örökösöket. Meg lehet próbálni esetleg mint hagyatékot bejelenteni a megspórolt pénzüket, de nem sok reményt fűznék hozzá. A hagyaték: az örökhagyónak a halála pillanatában meglévő vagyona. Ergo ami nincs meg, az nem hagyaték.
Azt írod azonban, hogy a nagymamának nem teljesen tiszta a tudata. Amennyiben valóban így van, érdemes lenne a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezését kezdeményezni, hogy legalább őt a további vagyoni károsodástól megóvjátok. A gondnokság alá helyezés iránti pert édesanyád és akár te is, mint egyenesági leszármazók közvetlenül megtehetitek a bíróságon (a per költség- és illetékmentes), de elindulhattok a gyámhivatalnál is, ez esetben picit hosszabb, mert a pert megelőzi egy közigazgatási eljárás is, ami azért nem annyira hosszú, pár hét az egész. Ne ijedj meg a bíróságtól, azért ez nem olyan per! Csupán arról van szó, hogy a Ptk. (Polgári törvénykönyv) szerint a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljes mértékben, véglegesen hiányzik, illetőleg nagy mértékben csökkent. Ez azonban olyan mértékű beavatkozás az ember személyi állapotába, hogy erről csak és kizárólag bíróság dönthet. Amennyiben azonban kizáró gondnokság látszik indokoltnak és a gondnokság alá helyezendő személy érdekei úgy kívánják, a gyámhivatal rendelhet ideiglenes gondnokot, aki a per ideje alatt is már ellátja a gondnokolt törvényes képviseletét.
Ilyenkor a gondnokolt személy jövedelmét a gondnok (ideiglenes gondnok) kezeli.
Kiara9
#
2009.08.30. 18:32
Kedves Fórumozók!
Nemrég meghalt anyukám édesapja, és valószínűleg lassan itt lesz a hagyatéki tárgyalás ideje, ez ügyben kérném a segítségeteket.
1)Anyukám és szülei 50-50%-os tulajdoni hányaddal egy telken, egy régi parasztházban élnek, két külön lakás egymás mögött, közös az udvar, de az egyéb építmények miatt oszthatatlan az egész. Most a szülök tulajdonának 50%-a fog 3 felé öröklődni ha jól gondolom, mivel hárman vannak testvérek. Lemondhat-e anyukám az örökségről részemre vagy fiam részére? És ez milyen kötelezettségekkel jár?
- Már több mint egy éve jeleztük a testvérek felé, hogy a szülőknek nem teljesen tiszta a tudatuk, ezért jobb lenne, ha a spórolt pénzüket bankszámlára helyeznénk, és a nyujdíjuk is oda jönne (mármint nyitni nekik egy bankszámlát) Tudtunkon kívül az egyik testvér eljött, összeszedte a spórolt pénzüket, majd berakta a saját bankszámlájára. Mikor ezt nehezményeztük, anyukámat megverték. Erről készült látlelet is, rendőrség is kijött, de nem tettek semmit, mert nem 8 napon túli sérülés. Azóta ők veszik fel a két öreg nyugdíját is. Most, hogy a papa meghalt, számon lehet-e kérni a hagyatékin a pénzt és a felvett nyugdíjat? Gondolom az elvitt pénzt vagy letagadják vagy azt mondják, hogy ajándékba kapták, viszont a nyugdíj átvételét nem tagadhatják. Kérhetünk-e pl. tételes és számlákkal alátámasztott elszámolást a nyugdíjjal kapcsolatban tőlük? Valamint hogy a megmaradt nyugdíj összegét mutassák fel? Nem lenne semmi gond, ha a mamát megfelelően gondoznák cserébe,de ez sajnos nem így történik.
Ez sajnos egy nagyon nem szép ügy, de valahogy szeretnénk ha anyukámat minnél kevesebb rossz dolog érné. Így is nehéz lesz, ha a másik két testvér tulajdonos lesz egy oszthatatlan közös ingatlanban.
Várom hozzászólásaitokat.
ObudaFan
#
2009.08.30. 09:50
A tartási szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint - annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja.
Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Minden egyéb esetben csak az örökség egésze utasítható vissza.
Anfema
#
2009.08.29. 19:08
Tisztelt Fórumozók!
Segítségre van szükségem.
Apámat, szüleim válása miatt gyermekkoromban láttam utoljára.
Nemrégiben elhunyt. Van egy féltestvérem, akivel részben örökösei vagyunk. A többi örökösök a testvérei. Apánk az ő apjával tartási szerződést kötött, ingatlan átruházás fejében, így az ő része tartási szerződésből 3/6 (1998), öröklés címén 1/6, testvéreinek 1/6, 1/6 rész. Az eltartó halála esetén, annak örökösei öröklik az eltartást? Lemondhatnak róla? Örökségünk része egy zártkert is, ami 1/1 arányban apánk tulajdona volt. Ez kivétel lehet a lemondás alól?
Mi a jó megoldás?
A választ előre is köszönöm.
msmarple
#
2009.08.29. 18:11
Óbudafan
Köszönöm
Dr.Attika
#
2009.08.29. 16:52
Annyit még hozzátennék, hogy nem az édesanyja harcolta ki Önnek, hanem Önnek a Polgári Törvénykönyv öröklésjogi szabályai szerint járt. Ugyanis - leegyszerűsítve- az elhunyt személy leszármazói a törvény alapján egyenként öröklik azt amit az elhunyt örökölt volna. Ezen semmit nem kellett kiharcolni, mert ez járt. Menjen el a közjegyzőhöz aki a hagyatéki eljárást intézte és kérjen egy példányt a hagyatéki végzésből, abból minden kiderül. A "kedves mama" orra alá kell dörgölni. Persze neki is van egy példánya, mert mint az örökösödéskori törvényes képviselője megkapta. Egyébként az édesanyja nem volt gyámja, mert gyám csak szülő nélkül maradt gyermek esetében lehetséges. Az hogy a gyámhivatal kezelte az Ön örökölt vagyonát és ezzel bizonyos mértékig rendelkezhetett az édesanyja- de csak is az ön kiadásait fedezhette volna belőle- nem azt jelenzti, hogy a gyámja volt.
káreset
#
2009.08.29. 16:09
köszönöm a megnyugtató választ
Katakomba
#
2009.08.29. 15:49
Édesanyádnak egyáltalán nem jár abból a pénzből, ami a te gyámi fenntartásos számládon volt. A gyámhivatal ugyanis csak és kizárólag a gyerek pénzét felügyelheti, tehát ami esetleg az anyukádnak járt volna akkor, ahhoz semmi köze nem lett volna a gyámhatóságnak. Az meg, hogy ő harcolta ki neked, kész röhej. Ha a hagyatéki eljárásban kiskorú van (volt)), a gyámhatóságot hivatalból kell(ett) értesíteni, tehát akkor is a tiéd lett volna az a pénz, ha édesanyád a kisujját sem mozdítja. A gyámhatóságnak ugyanis az a feladata, hogy a kiskorú vagyonát megvédje - ha kell még a saját szülőjétől is.
Édesanyád egyébként sem örökölhetett édesapád után, még akkor sem, ha házasok lettek volna, de így meg végképp nem. A szülő után ugyanis, ha van leszármazó, mindig az örököl (ő az állagörökös). Ha túőélő házastárs van, ő csupán a haszonélvezeti jogot kapja. Itt tehát még erről sem lehet szó!
Ne hagyd magad!!!
káreset
#
2009.08.29. 15:00
1996-ban elhunyt Édesapám aki élettársi kapcsolatban élt Édesanyámmal.Mikor elhunyt a apai nagyszüleimmel éltünk közös háztartásban. Azután 1997-ben elköltöztünk mert édesanyám férjhez ment. 2002-ben elhunyt az apai nagyapám és akkor az egyharmad részt megörököltem az elhunyt édesapám után, mivel akkor én még kiskoru voltam édesanyám volt a gyámom és a hagyatéki tárgyaláson kérte hogy váltsák meg a részemet a másik két testvér; ezt meg is kaptam és a Gyámügyön lett letétbe helyezve és utánna édesanyám hol ilyen hol olyan ürüggyel a részemre is és az uj házasságából született hugomnak is ebböl az összegből vásárolt több tartós dolgokat. 2008. decemberében nagykorúvá váltam és megkaptam a Gyámügytől a letétbe helyezett pénzemet, de közben megromlott a kapcsolatunk és én elköltöztem a szülői háztól és vittem magammal a pénzemet és most követeli tőlem a fele összeget azzal az indokkal hogy ő harcolta ki a pénzt a részemre (nem kis összegről van szó). Édesanyám azt állítja hogy ő is örökölt ebböl a házrészből de ezt nem tudja papírokkal alátámasztani ez ügyben kérem a tanácsokat. tisztelettel.
plankaagi
#
2009.08.29. 13:50
Köszönöm!
Akkor ha jól értem,nyugdíjat kaphatnék ha igényelném..A házban meg csak haszonélvezetem van..
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.08.29. 13:45
A hagyaték egy gyermekrészét öröklöd - ha nem utasítod vissza. 50 Ft-os tartozásból azért túl sok nem jut rád.
Megkérek mindenkit, az élettársi kapcsoltaról nem írja oda, hoyg "nem volt bejegyezve". Ennek az információtartalma annyi, mint annak, hogy a Nam ma is keleten kelt fel.
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.08.29. 13:43
Plankagi: a hatóság nem fogja különösebben firtatni, hogy a jogilag bfennállt házasság tényleges életközösséget jelentett-e. Ugyanígy a másik oldlaról: azt az ingatlant, amely az elhunyt kizárólagos tulajdonaként van nyilvántartva, a leszármazóknak adja át a közjegyző - ha te magad nem firtatod a tulajdonjogodat.
Ha gondolod, a haszonélvezetről is lemondhatsz.
