Öröklés

Apám és második felesége minden addigi és jövőbeni közös vagyonáról lemondok, így szól a nyilatkozat.
Reményt keltő amit írtál, de az a furcsa, hogy ők is és az ügyvédjük erre a lemondó nyilatkozatra építenek mndent. Szerintük ez bőven elég, semmire még a köteles részre sem vagyok jogosult. A haláleset idén történt.
A nagyobbik gond, hogy pár éve már azért mindenre felkészülve elajándékozták a lakást a gyerekeiknek, ők pedig haszonélvezők maradtak. Mindent úgy rendeztek, már egy évtizede legalább, hogy apám nevén se autó, se bankszámla se ingatlan ne legyen A negyven év közös házasságban szerzett vagyon apai része így kimenthető? Lehet ennek a vizsgálatát kérni peres eljárásban? Vagy egy éven belül még a hagyatéki tárgyalást kellene kérnem?
Köszönöm válaszod.

Ez a hajó elment és már messze jár.
Életében jogosult rendelkezni a vagyonáról és meg is tette.
Igy jártál.

Valószínűleg igazad van a hajóval... De nehéz feldolgozni, valószínűleg nem is sikerül. Azért, ha van valakinek ötlete, írjon. Köteles rész?

„Apám és második felesége minden addigi és jövőbeni közös vagyonáról lemondok”
Szó szerint ez, semmi szó az öröklésről, örökségről? Nem értem én ezt a nyilatkozatot. A vagyon tulajdonosa nem Te voltál, annak tulajdonjogáról lemondani nem tudtál. Az öröklésről való lemondásról pedig, mint alább írtam, szerződést kellett volna kötni.

„ők is és az ügyvédjük erre a lemondó nyilatkozatra építenek mndent”
Nem meglepő: ők fogadták az ügyvédet. Ki védje az ő álláspontjukat, ha nem az ügyvédjük?

„A nagyobbik gond, hogy pár éve már azért mindenre felkészülve elajándékozták a lakást a gyerekeiknek, ők pedig haszonélvezők maradtak. Mindent úgy rendeztek, már egy évtizede legalább, hogy apám nevén se autó, se bankszámla se ingatlan ne legyen”
Ez viszont teljesen legális döntés volt, még ha Neked nem is esik jól. A szándékuk az volt, hogy a Te örökséged is és a kötelesrészed is minimális legyen. Ha a halál napja előtt tíz évnél korábban történt az ajándékozás, akkor már a kötelesrész alapjába sem számít bele az ajándék. Ptk. 7:80. §
Amivel még próbálkozhatsz, az az, hogy a halál napján fennállott házastársi közös vagyon fele apád hagyatéka. Pl. feleség nevén levő ingatlan, bankszámla, értékpapír, autó, stb. - ha az közös vagyon. Főszabály szerint minden az, amit az életközösségük fennállása alatt szereztek, függetlenül attól, hogy melyikük nevén van, kivéve ami különvagyon, amit a Ptk. 4:38. § listáz. Ha kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, abban eltérhettek a főszabálytól, és úgy szabályozták, hogy van-e és mi a közös vagyonuk, ahogy akarták. De nem tudhatod, hogy kötöttek-e ilyen szerződést - ha igen, akkor majd a feleség előáll vele.

Jelentős összeg lehet a közös vagyon? Mert a leírtak alapján van legalább három gyerek, plusz a feleség, szóval a közös vagyon apai fele négyfelé oszlik. Azaz a közös vagyon nyolcada lehet a Tied. Megéri érte küzdeni?

Találtam egy ilyet:

"Érdemes azonban tudni, hogy az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke a kötelesrész alapjához tartozik. Tehát, ha az örökhagyó az ingatlant elajándékozza, a megajándékozott bizonyos esetekben felel a kötelesrész kielégítéséért: a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelhetnek."

Nyilatkozat:
"..lemondok apai örökrészemről apám második házasságából született testvéreim .. javára. Nem tartok igényt az édesapám második feleségével ...együtt szerzett közös szerzemények esetleges rám eső részére sem."

Elég súlyos. Ez kihat a köteles részre és a halál napján a közös vagyonról írtál? 10 éven belül vagyunk. A közös vagyon nagyságát nehéz megítélni, mert titkolták rendesen. Amit tudok, hogy volt egy telek amit közösen építgettek, de ez még a házasságuk elején a feleség öröklése volt, ezt és egy autót is pár éve eladtak, ennek biztosan nyoma van, illetve apám nyugdíja is a feleség bankszámlájára mehetett hosszú évekig.
Hogy megéri e? Nem az összeg, és nem a pénz motívál, az a ember lelkét és igazságérzetét akarja rendbe rakni, hogy a két másik gyerek mindent megkap, míg te az első házasságból származó, semmit. Szóval inkább ez motívál. Már az írásszakértő is aláírásonként 200eFt- lenne + ügyvédi díj, vesztes per esetén az ő ügyvédi költségeik, stb. szóval van benne rizikó, főleg ezzel a papírral. De az még mindig foglalkoztat, hogy a hamisított tanúval ez a nyilatkozat érvényes e?

„De az még mindig foglalkoztat, hogy a hamisított tanúval ez a nyilatkozat érvényes e?”
Úgy érted, hogy a nyilatkozatot tényleg te tetted, és aláírtad, csak a tanú "hamis" (jelentsen ez bármit) rajta?
Hát, akár érvényes is lehet, legfeljebb nem teljes bizonyító erejű magánokirat.

De ha nem te tetted a nyilatkozatot, nem te írtad alá, akkor a részedről hogy merülhet fel, hogy érvényes-e?
Nyilván ha senki meg nem támadja, és felhasználják, akkor érvényes és hatályos lehet, miért ne lenne, ha senki sem vitatja?

Boy_ 68,

„a hamisított tanúval ez a nyilatkozat érvényes e?”
A két tanú teljes bizonyító erejűvé teszi a magánokiratot. "A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el." Pp. 325. § (3), a régi Pp. ugyanígy szabályozta.
Ha az egyik tanú aláírása hamis, akkor az okirat nem teljes bizonyító erejű, csak egyszerű magánokirat, azt a bíróság az összes többi bizonyítékkal együtt, a bizonyítás általános szabályai szerint értékeli. Ha a Te aláírásod hamis, akkor nyilván az egész irat érvénytelen.
De szerintem az irat elsősorban azért érvénytelen, mert örökségről az örökhagyó életében lemondani szerződéssel lehet. Ha ezt elfogadja a bíróság, akkor nem kell írásszakértő meg a tanú vallomása.

„10 éven belül vagyunk.”
„Mindent úgy rendeztek, már egy évtizede legalább, hogy apám nevén se autó, se bankszámla se ingatlan ne legyen ”
No most döntsd el: A halál napjához képest tíz évnél régebben történt az ajándékozás, vagy tíz éven belül? Csak az utóbbi esetben számít bele az elajándékozott vagyon a kötelesrészbe. Az öröklésről való lemondás – ellenkező megállapodás hiányában – a kötelesrészről való lemondást is jelenti, rPtk. 605. § (az új Ptk-ban ugyanez van). Tehát a nyilatkozat érvényessége itt is számít.

„A közös vagyon nagyságát nehéz megítélni, mert titkolták rendesen. ”
Az baj, mert a bíróság nem fog nyomozni. Neked kell megmondani, hogy mi az a közös vagyon, amiből kérsz örökrészt.

„az a ember lelkét és igazságérzetét akarja rendbe rakni, ”
Értem. De a bíróság nem a lelki támaszról szól. A leírásod alapján, ha perre mennél, nem tudnál értékelhető mennyiségű közös vagyonra rámutatni, aminek a nyolcadára tarthatnál igényt. Ha az ajándékozások tíz éven belül is történtek, a kötelesrész mértéke a kötelesrész alapjának 1/12-e lenne (négy örökös, az egyre eső rész harmada). Számold ki, hogy ezek mennyi lennének, forintban. A keresetlevélbe úgyis be kell írni mint pertárgyértéket.
Nekem ez úgy tűnik, hogy ez nem lenne egy gyors és egyszerű per, ellenben jó drága lenne, kicsi összegért. A helyedben komolyan gondolkodnék azon, hogy megéri-e.

Egy olyan emberrel folytattok hosszas társalgást, aki nem tudja, hogy egy bizonyos tartalmú okiratot aláírt-e. Vagy ami rosszabb: tudja, hogy aláírta, csak előttünk akarja ezt a tényt elhallgatni.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm építő jellegú hozzászólásod, már vártam, hogy megjelenjen, az ami mindenhol megjelenik, a fotelból ítélkezés. Mintha a mostohaanyám szószólója lennél.
Ha figyelmesen olvastad volna amit írtam, leírtam, hogy egy jól utánzott aláírás, az aláírásom. Ez nem egyértelmű?
Tarthatok attól, hogy esetleg olyan szakértői véleményt szereznek, ami kétes, vagy nem ad egyértelmű választ.
Kérlek, ha nincs segítő jellegű tanácsod ne ítélkezz, valószínűleg nem voltál ilyen helyzetben, még, de még lehetsz.
Az nem zavar, hogy tanúk, tanúk adatait lopják el és hamisítják a másik aláírását egy okiraton, vagy az, hogy egy család a saját vérét próbálja meg kijátszani mindenféle mocskos módszerrel.
Kérlek, ne az én bejegyzéseimet olvasd.

Köszönöm.

Osztap, köszönöm a válaszaidat.
Ezek tényleg nagyon sokat segítenek abban, hogy felmérjem, érdemes e, akárcsak csak az igazságérzet és a lelki gyötrődés miatt megpróbálni revansot vennem rajtuk. Jelenleg úgy gondolom, és megfogadom a tanácsod, valószínűleg nem éri meg, és beletörődöm. Talán majd egy másik, felsőbb ítélkezés kiosztja azt, ami ezért jár.
Még egyszer köszönöm!

drbjozsef most olvastam amit írtál. Zárásul. Nem én tettem a nyilatkozatot, de nyílván ők állítják, hogy érvényes. Az aláírásom akárhogyan is készült, még nekem is megtévesztő, hozzáférhettek ehhez, mert egy jó ideig együtt éltünk. De már eleve, akkor miért nem lett a tanúzás része normálisan egy helyszínen, velem és velük együtt végrehajtva? Miért kellett hamisítani? Hogy lehet egyáltalán, egy ilyen hamisított papírral a bíróságon érvényt, jogot lehet szerezni bárminek is, ehhez úgy, hogy egy lefizetett vagy benézett szakértői vélemény is társulhat esetleg részükről? Bár ez utóbbi nyílván feltételezés, de ezek után bármit eltudok képzelni.
A megtámadásra pedig már az itt normálisan válaszolók leírták, pedig én szívem szerint tenném, de az aláírásvizsgálatok és minden kiadás és díjazás még nekem jelentene plusz költséget, és kérdés, a per hossza, kimenetele, ezért is írtam, hogy érdemes e belefogni.

Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Felesleges részleteken lovagolsz. Ha nem mondtál le az öröklésről, akkor nem mondtál le. Ennyi. Jogosult vagy köteles részre.
(De nem számít bele a köteles rész alapjába a hagyaték megnyílta előtt több, mint tíz évvel elajándékozott vagyon; és a köteles részi igény kötelmi jogi jellegű, öt év alatt elévül.)

Tisztelt Fórumozók,

a következő a problémám. Édesanyám novemberben elhunyt, az adminisztrációt pedig egy temetkezési cégre bíztam, ők intéztek mindent. Ám már amikor kérték, hogy a halotti anyakönyvi kivonathoz hozzam be anyukám házassági anyakönyvi kivonatát, illetve a válási papírt (mert apámmal kb. 20 éve elváltak), hiába kerestem ezeket anyu lakásán, sehol sem találtam. Így csak hozzávetőlegesen tudtam megmondani az ügyintézőnek, hogy kb. 1974-76 között házasodtak össze, és valamikor a 2003-2008 közti időszakban bontotta fel a bíróság a házasságukat. Ám mivel a házasságkötés helyszínére, mint kiderült, téves kerületet mondtam (nem tudtam, pontosan melyik Bp-i kerületben történt), a halotti anyakönyvi kivonatot kiállították ugyan, de a családi állapotra vonatkozóan hiányosan.

Az a kérdésem, mi van ilyenkor? Ez hogy befolyásolhatja a hagyatéki eljárást, ha nincs papír arról, hogy anyuék rég elváltak, sőt a házasságit se találjuk, de apám a válás óta (sőt már előtte sem) lakott együtt anyuval, azaz minimum 20 éve megszűnt köztük az életközösség, tudomásom szerint apám azóta új házasságot is kötött. Sajnos tőle nem tudok információt szerezni, mert egyáltalán nem állunk kapcsolatban, ő semmiképp nem állna szóba velem.

Mi lehet így Anya lakásának a sorsa, amit jóval a válás után, 2014-ben vett és abban élt egyedül? Egyáltalán ilyen esetben a közjegyző meg tudja indítani a hagyatéki eljárást, ha az elhunyt családi állapota a dokumentumok hiánya miatt ismeretlen marad?

Köszönöm a választ.

Bogi78,

Várhatóan senki nem fog nyomozni. Tőled a jegyző bekéri majd a hagyatéki leltárhoz az adatokat egy nyomtatványon, azt kitöltöd, és jó eséllyel senki nem fog mást kérni (elvált családi állapot, öröklésben érdekelt Te és testvéreid, ha vannak, apádat nem írod be).

Ha apádat mégis megtalálnák, vagy maga jelentkezik, akkor a közjegyző előtt hivatkoznod kell elsődlegesen arra, hogy a házasságot felbontották, másodlagosan, hogy az életközösség megszűnt, Ptk. 7:62. §. Ha apád ezt vitatná, perben kell bizonyítanod.

Ha teljesen nyugodtan akarsz aludni, akkor keresd meg a kerületi anyakönyvi hivatalokat, ahol házasságot köthettek, a halotti anyakönyvi kivonattal és a Te születési anyakönyvi kivonatoddal (vagy személyi+lakcímkártyával, azon is van anyja neve), és kérd ki mint öröklésben érdekelt leszármazó a házassági anyakönyvi kivonatukat. Azon rajta kell legyen, hogy elváltak. (Ha le akarod rövidíteni a keresést, kérdezz meg idősebb rokont, hogy hol volt az esküvőjük.) Ha nincs rajta, akkor marad a Fővárosi Levéltár, azt hiszem, oda helyezik a polgári perek iratait 15 év után. Ott meg kell legyen a bontóper ítélete. Ezeket mindet legjobb személyesen intézni. Minderre van 2-3 hónapod.

A hagyatéki leltározó tudja, hogy elváltak. Azt ugyanis anyakönyvezik.

KBS,

Szerintem ezek papíron vannak még, azaz tudni kell, hogy hol van a házasságkötés/válás anyakönyvezve. Ha nem így lenne, már a halotti anyakönyvi kivonatra is ráírták volna a családi állapotot, és a kérdezőnek nem lenne problémája. Honnan tudna a hagyatéki ügyintéző többet?

osztap

„Szerintem ezek papíron vannak még, azaz tudni kell, hogy hol van a házasságkötés/válás anyakönyvezve.”

Vagy lehet, hogy mégsem csak papíron? :-O

https://mnl.gov.hu/…i_gyujtemeny

Sőt digitális anyakönyv is létezik 2020 óta:

https://www.parlament.hu/…b2b30d19f10e?…

Csak azért kerestem rá, mert nem tudom elhinni, hogy a 21. században még nem létezik ilyen.

Szomorú örökös,

A papíralapú vagy mikrofilmre vitt anyakönyvben nem lehet személyre keresni. Ha Gipsz Jakab született Miskolcon, házasodott Debrecenben, másodjára házasodott Szegeden, meghalt Szolnokon, akkor ő négy város anyakönyvében szerepelt. Ha nem tudod, melyik városban, akkor nem fogod megtalálni.

Az elektronikus anyakönyv már tud személyre keresni. Beírja az ügyintéző, hogy Gipsz Jakab, és az összes anyakönyvi eseménye megjelenik a képernyőn. Ezt viszont csak 2014-ben kezdték építeni, felmenő rendszerben. Ha valaki 2014 előtt született, csak akkor viszik fel az adatait, ha anyakönyvi eseménye történik (megházasodik, meghal, stb.) vagy ha anyakönyvi kivonatot kér. Akkor átböngészik a papíralapú anyakönyveket, és visszamenőleg beírják az elektronikus anyakönyvbe, amit tudnak. Itt is ez történt, csak nem találtak meg mindent. Ez akkor nem gond, ha még él az alany, mert ő nyilván tudja, hogy mikor meg hol házasodott, és jelzi a hibát. A kérdező esetében viszont gond.

osztap

Köszönöm a kijavítást, így teljesen érthető.

„csak akkor viszik fel az adatait, ha anyakönyvi eseménye történik (megházasodik, meghal, stb.)”
Pl. elválik. Sic erat demonstrandum.

Nem beszélve arról, hogy magad írod: ha például meghalt. Hát itt pont meghalt.

KBS,

Az anya 2014 előtt vált el, akkor még nem volt elektronikus anyakönyv. Most, amikor meghalt, már volt, ezért fel kellett volna vinni bele a házasság és a válás adatait is, de ez mégsem történt meg. Ezért a halotti anyakönyvi kivonaton a családi állapot rubrikában nincs ott, hogy elvált. Pont ez kérdező baja. Vagy én olvasom rosszul?

„de ez mégsem történt meg.”

Honnan tudod? Még nem állították össze a hagyatéki leltárt, sőt, még nem is hívták fel Bogit78-a, hogy nyilatkozzon mindarról, amiről ilyenkor nyilatkozni kell. Kicsit előreszaladt a kérdéssel.

Úgy érted, hogy az önkormányzat hagyatéki ügyintézője majd Bogi nyilatkozatára kijavítja az amúgy már kiállított, hiányos anyakönyvi kivonatot?