Öröklés

Köszönöm a gyors választ, igen én is ettől tartok, hogy macerás lehet a dolog, csak jó lenne úgy ügyvédhez menni hogy már ne csak azt tudjuk mit szeretnénk, hanem azt is hogy mit lehet és mit nem. Talán a számlák esetén megoldható hogy a befektetéseket megszüntetjük, koncentráljuk a (kb50M) vagyont egy számlába ( vagy kettőbe) és egymás haláleseti meghatalmazottjai leszünk, így az nem számít bele a hagyatékba - ha jól gondolom.

• Kérdés az autók, ez (kb15M) és legrosszabb esetben osztozkodni kell a másik fél gyerekével . Elvileg egy gyerek rész hagyatékba megy, így elvileg a túlélőnek lesz két fél autója ami "közös vagyon része" volt és lesz két negyed autója ami "1 gyerek rész a hagyatékból " tehát "elvileg csak kettő darab negyed autót kell átadnia a leszármazott örökösnek. - jól gondolom ?
• Az ingatlan esetében (kb70M) meg majd osztozkodás lesz, végül is kié legyen, nem kisemmizni akarjuk őket csak a magunk anyagi függetlenségét bebiztosítani. Az ingatlan esetben a másik fél csak haszonélvezetet kap a hagyatéki részre ? - vagy itt is kap egy gyerek részt is ? ( amiről nyilván le is mondhat)

Egyébként érdemes is, mert az egyes vagyonelemek hiába vannak egyikőtök vagy másikotok nevén, ha az a házastársi közös vagyonba tartozik, akkor arra hivatkozhatnak a felek (a túlélő házastárs, hogy csak a fele tartozik az elhunyt hagyatékába, és az örökös, hogy a túlélő házastárs nevén lévő vagyon fele beletartozik).
Ezen el lehet vitatkozni, pláne, hogy az örökös nem a túlélő házastárs gyermeke.

Érdemes ügyvéddel csináltatni, mert több fontos alaki kelléke van, amit ha elront az ember otthon, akkor érvénytelenné válik az egész. Plusz bejegyeztetni a nyilvántartásba.

kisvasutas,

Természetesen.
Végrendelet. Akár a Ptk. 7:23.§ szerinti közös végrendelet is.
Ha az ingatlan elég értéket képvisel a többi vagyonnal szemben, akkor a kötelesrész is kielégítésre kerülhet vele (bár kizárni amúgy sem tudnátok belőle az örököst).

Tisztelt Szakértők
Nejemmel házasságban élünk több tíz éve. Neki és nekem is van egy-egy gyereke az előző házasságból. Kettőnk tulajdonában van egy családi ház amiben lakunk. Van két kocsink mindkettő a nejem nevén, én az üzemben tartójuk vagyok. Neki és nekem is van kincstári befektetési számlája, amin egymás meghatalmazottjai vagyunk, de sajna ide nem lehet haláleseti kedvezményezettet kijelölni. A bankszámla az enyém ahová a járandóságainkat kapjuk és ő a meghatalmazott külön bankkártyával , (most intéznénk, hogy haláleseti kedvezményezett is legyen,) A bankszámlához is tartozik egy befektetési és Tbsz. számla, ahol csak meghatalmazott lehetne kijelölni haláleseti kedvezményezett nem. Miképp alakulhatnak a vagyoni hagyatéki kérdések ha valamelyikünket baj érné ? Van e jogi megoldás arra hogy csak az ingatlan képezze hagyaték tárgyát az ingó vagyon a kocsik és a számlákon lévő megtakarítás, befektetés pedig ne ? , Legfőképp azért, hogy legyen majd miből ön-gondoskodni a túlélőnek, mert nem szeretnénk kiszolgáltatott helyzetbe kerülni egyik örökösünkkel szemben sem.

Akkor az anyja. A lényegen semmit nem változtat.

Apja örököse?
Édesanyja halt meg, a bt beltagja, akinek egyedüli örököse a kérdező.

„hogyan száll át a bt-ben a részesedésem?”
Miért szállna át? Te élsz. Az apád örököse meg vagy belép a bt-be, vagy elszámol vele a társaság.

Ha egy bt-ben (például halálozás miatt) elfogynak a beltagok vagy a kültagok, és fél éven belül nem lép be legalább egy újabb, azzal a társaság megszűnik. De jobb ezt nem bevárni, hanem végelszámolást csinálni. Megkockáztatom, hogy bt-ről lévén szó, ezt most is elhatározhatod, nem kell bevárni a hagyaták átadását.

bocs, a tényállás előbbi vázolásánál rosszul írtam: "tudom, hogy kétszemélyes nem lehet a bt" - természetesen
egyszemélyesre gondoltam :).

Tisztelt szakértő fórumozók!

Édesanyám nemrég elhunyt, elvált volt, testvérem nincs, én vagyok az egyedüli örököse.
A lakásban, amiben élt, fele tulajdon az övé volt, a másik fele viszont a kétszemélyes bt-nk nevén van,
amelyben anya volt a beltag, én a kültag.
Ilyenkor hogyan száll át a bt-ben a részesedésem? Mi van akkor, ha a beltag örököse a kültaggal azonos
személy? Tudom, hogy kétszemélyes nem lehet a bt, viszont nincs, akit bevonhatnék tagnak, emellett nemhogy nem akarom a cég törvényes működését helyreállítani, hanem meg szeretném ezt a bt-t szüntetni.
A cégnek forgalma, bevétele évek óta nincs, adóssága sincs. Csakis az volt a szerepe, hogy "aludt", mint a lakás felének tulajdonosa.

Ilyenkor mit lehet tenni? Megvárom a hagyatéki eljárást, és utána rögtön megszüntethetem a céget kültagként, ill. a beltag örököseként?
Vagy alakuljon át a csonkán maradt bt egyszemélyes kft-vé, és majd azt szüntessem meg?
Szeretném ezt az egészet teljesen törvényesen lefolytatni. Az a célom, hogy a lakásban a cég tulajdonrésze valahogy az
enyém legyen (természetesen minden adót befizetve), egyben a cég meg is szűnjön.

Köszönöm a választ.

Igen.

Üdvözlöm!
Anyával 1/2 - 1/2 arányban vagyunk egy ingatlan tulajdonosai. Mindkettőnk tulajdoni részére a másik fél javára haszonélvezeti jog van bejegyezve.
Anya halála után a testvérem és én leszünk az örökösök. A testvérem tulajdoni részén rajta marad az én haszonélvezeti jogom?
Köszönöm

Mint bármi másról.

Hogyan tudok vegrendelkezni online tőzsde számláról? Köszönöm előre is!

„Adásvételi szerződés nélkül hogyan lesz tulajdonjogilag övé a lakás, hogyan jegyzik be a tulajdonjogot a földhivatalba?”
Félreértetted. Ott természetesen sehogy, de nincs is erről szó : nem az ingatlanra írtam ezt, hanem arra, hogy ha eladnád az ingatlant, akkor a pénzt nyomnád a gyerek kezébe.

Leírásod alapján ez a különvagyonod, édesanyád lényegében a vételárat adta neked ajándékba, abból "vetted" a lakást. Ez különvagyonnak számít, a házasság alatt is főszabály szerint. Hogy igazolható-e? OTP-ből nekem (bíróságon keresztül) már sikerült 25 évre visszamenőleg az összes kivonatot megkapni (a honlapjuk szerint 5 évre lehet), talán 35 évre is lehet. Talán.

Nem vagyok ügyvéd, még jogász sem.

A lakást, melyben ketten laktunk édesanyámmal, az önkormányzattól édesanyám vette meg az én nevemre, az ő haszonélvezeti jogával, mindössze három hónappal a házasságkötésünk után. Édesanyám a vételárat szinte biztosan átutalással fizette meg. Ezek a csekkek ugyan sajnos már nincsenek meg, ám ezt követően, édesanyám halála után én vettem át az ő LAFO számláját. Nem tudom, így harmincöt év távolából visszakereshető-e a banknál (OTP) vagy a lakást értékesítő onkormányzatnál ez a befizetés.

Ha jól értem, az elajándékozás az erre érdemes gyereknek csak akkor jó ötlet, ha az ajándékozást követően még legalább tíz évig élek, ellenkező esetben ugyanaz a helyzet, mintha ezt végrendeletileg csak őrá hagynám, vagyis a másik gyerek így is, úgy is, igényt tarthat a kötelesrészre.

Az egyik gyereknek történő eladással kapcsolatban csak két problémám van:
Egyrészt nem értem ezt a mondatot: "Akár az egyik gyerekednek is adhatod : ha ezt nem hivatalosan, okirat nélkül teszed, akkor abból még kötelesrészi igénye sem lehet a másik gyereknek." Adásvételi szerződés nélkül hogyan lesz tulajdonjogilag övé a lakás, hogyan jegyzik be a tulajdonjogot a földhivatalba?
Illetve: sajnos messze nincs annyi készpénzem, hogy ezt meg lehessen tenni anélkül, h a vételár köszönő viszonyban legyen a lakás tényleges/becsült forgalmi értékével.

Soha nem gondoltam volna, h nekem ilyen dolgokkal kellé majd foglalkoznom, nem is szívesen teszem. Nem tudom, mindez Veled személyesen/hivatalosan megbeszélhető lenne-e, természetesen ügyvédi tanácsadás keretében.

Mindenesetre még egyszer köszönöm, h foglalkozol az üggyel.

wartburg,

A fő kérdés az, hogy csak elméletileg, vagy csak szerinted a tied az a lakás?
Ténylegesen különvagyonod, és ezt igazolni is tudod? Az, hogy adásvétellel, és hogy a házasságkötés után került nevedre, nem minden, a lényeg, hogy mi a vételár forrása. Ha az házasság előtti vagyonod volt, vagy házasság előtti vagyontárgyad eladásából származott (esetleg örököltél vagy ajándékba kaptál pénzt), akkor különvagyon.

Egyébként ha most nem vitatják a gyermekeid a lakás különvagyoni jellegét, később tehetik, ha te rendelkeztél vele. Akár az egyik gyermeknek ajándékozod, vagy akár végrendeletben hagyod rá, a másik gyermeked minimum kötelesrészre lesz jogosult (ajándék eseten csak ha 10 éven belül halsz meg, illetve, köteles rész akkor jár, ha azt elérő más hagyatékot nem örököl). De akár hivatkozhat arra is, hogy a lakás a közös vagyon része volt, és a feléről nem rendelkezhettél volna, mert azt már a házastársad halálakor meg kellett volna örökölnie. Macerás visszamenőleg ezt érvényesíteni, de nem lehetetlen.

Ha idegennek, harmadik félnek adod el az ingatlant, akkor abból már senki nem örököl semmit értelemszerűen, és a pénzzel azt csinálhatsz amit akarsz. Elköltheted, elégetheted, elrulettezheted. Akár az egyik gyerekednek is adhatod : ha ezt nem hivatalosan, okirat nélkül teszed, akkor abból még kötelesrészi igénye sem lehet a másik gyereknek. Csak ugye ne közvetlenül a te számládról utald át neki...

Kedves drbjozsef,

köszönöm a részletes és érthető választ!!
A gyermekeim mellesleg nagykorúak, és az egész (egyelőre csak elméleti szinten) azért merült fel bennem, mert szeretném, ha erről a lakásról (ami gyakorlatilag aímúgy is az enyém) én rendelkezhetnék. Mondjuk odaajándékozhatnám az egyik gyereknek, aki rengeteget tesz és segít a mindennapi életünk lelki és gyakorlati megkönnyítésére, míg a másik sajnos semmit sem. "Történelmileg" így alakult, nagyon sajnálom, de az ember természetes igazságérzete szerintem úgy van vele, h ezzel (is) igyekszik megháláni, megbecsülni és honorálni a gyderekétől kapott segítséget és támogatást.

wartburg,

Az örökösök az örökhagyó vagyonát öröklik meg. Ami nem az ő vagyona, azt nem. Ingatlannál természetesen a közhiteles nyilvántartásból indul a hagyatéki eljárás, ha ez a bizonyos ingatlan 1/1-ben a te neveden van, akkor ez az ingatlan főszabályként nem kerül bele a hagyatéki leltárba.

Ha valakinek igénye van, érdekelt az öröklésben, például azért, mert egy ingatlannak a közös vagyon okán az örökhagyó ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosa volt, és hivatkozik erre, akkor ezt lehet rendezni, akár a hagyatéki eljárásban is. Ha van megegyezés, akkor úgy, ha nincs, akkor a bíróság fog dönteni, a közjegyző ilyen kérdésben nem dönt.

Esetedben a gyermekeid a nem örökölnek ebből az ingatlanból a házastársad halála esetén. Hivatkozhatnak rá, és akkor vagy megegyeztek, vagy pereskedtek - a különvagyoni jelleget neked kellene bizonyítanod (és nem nekik azt, hogy ez közös vagyon).
Ha a gyermekeid kiskorúak, és amúgy is te vagy a gondviselőjük, akkor ez nem nagyon szokott szóba kerülni, tekintve, hogy a nevükben neked kellene eljárnod. Elvileg a gyámhivatal beleköthetne, és rendelhetne ki eseti gyámot a kiskorú gyerekeknek, de ez se nagyon jellemző, hiszen nem is tudnak az ingatlanról. Kivéve, ha valaki nem kezd el zsizsegni ez ügyben - mondjuk az örökhagyó szülei mennek a gyámhivatalhoz, mert ők azt szeretnék, hogy az unokáik örököljenek abból is (már ha tényleg közös vagyon).

Tisztelt Fórumozók,

már házasságkötést követően került a nevemre (vásárlással) egy öröklakás.
Kérdésem: ha a házastársam esetlegesen meghal, akkor gyermekeink automatikusan (felerészben) öröklik a lakás 50%-át, vagy, mivel a tulajdoni lapon én vagyok az 1/1 tulajdonos, ez az örökség csak az én halálomat követően nyílik majd meg, s addig az ingatlant akár elajándékozhatom családon belül?
Köszönöm!

Kálmánka,

Hogy érted?

A hagyatéki törvény 19.§(1) szerint a hagyatéki eljárás akkor indul, ha a jegyző (az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti település jegyzője) értesül az örökhagyó haláláról.

Ilyen értelemben mindig az "önkormányzat" indítja az eljárást.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A települési önkormányzat jogosan indíthat hagyatéki eljárást?

Szerintem de. Azért tartják.

(A kérdező helyében én megpróbálnám ezt rendbe tenni magam. Nem a hagyatéki ügyintéző dolga a halotti anyakönyvi kivonat hiányait kitölteni. Még akkor sem, ha várhatóan semmi gond nem lenne, ha nem csinál semmit.)

Valóban, ez mondjuk igaz. Se nem elvált, se nem házas végülis.

Szerintem megoldották már a körkérdést, vagy valami hasonlót. Az, hogy a teljes anyakönyvi rendszer össze van kapcsolva, nem csak annyit jelent, hogy amit már digitalizáltak, azt mindenki látja. (Őszintént szólva én azt sem hiszem, hogy a 14. előtti adatok felvitelét ne végeznék folyamatosan.)

Nem mellesleg most látom, hogy azt se írták rá, hogy házas lett volna az örökhagyó. Ha így marad, akkor a közjegyző úgy figyelmen kívül hagyja az "özvegyet", mint a pinty. Nem azért, mert elváltak, hanem mert arról sem fog hivatalosan tudni, hogy házas volt.
MOndom én, hogy előreszaladt a kérdező; ott csinál problémát, ahol nincs.