Öröklés

Az édesanyád hagyatéka az örökös(ök) tulajdonát képezi. Azokkal édesapád nem rendelkezhet. Tehát joggal követelheted azok kiadását, vagy értékük megtérítését.

Tisztelt Tanácsadó !

Édesanyám 29 évet élt együtt második férjével.
A házasságkötésük után édesanyám nevén lévő ingatlanba költözött a férje. / A házasság kötés előtt is édesanyám nevén volt az ingatlan/.
Férje egy hete meghalt. Két személyi kölcsönt és egy hitelkártya tartozást hagyott maga után. Ezeknél a kölcsönöknél édesanyám semmit nem írt alá. A férje nevén semmi nincs és ingo vagyontárggyal sem rendelkezett. Tulajdonképpen az ingatlanon sem történt semmi beruházás. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben is ökörlődik-e a személyi kölcsön.
Férjének gyermeke sincs, szülei sem élnek már.

Válaszát köszönöm.

Sajnos vélelem van arra, hogy a házasság fennállása alatt kötött visszterhes ügylet a házastárs hozzájárulásával köttetett. Így a kölcsönök a házastársi közös vagyon részévé váltak, és 1/2 részben édesanyádat terhelik. Ha a bank megtalálja édesanyádat, és érvényesíti a követelést.

Kedves Goodwitch !

Köszönöm választod.
Érthetem úgy, hogy a fennálló személyi kölcsön tartozás felét örökli édesanyám?

Köszönöm .

Nem egészen.
A kölcsön 1/2-e eleve édesanyádat terheli a házasságuk miatt. Ha a férje hagyatékában kizárólag a tartozás (másik fele) van, akkor érdemes visszautasítani az örökséget, és akkor azt lenyeli a bank, ha más biztosítéka nem volt. De ez utóbbi csak az elhunyt tartozására igaz.

Mondjuk arról eddig nem volt szó, hogy a férj után ki örököl...

A férj után nincs örökös /nem volt gyereke, tesvére és szülei már meghaltak. Édesanyám semmit nem örököl utána csak az adósságot. Ha nincs örökség, nem tud mit visszautasítani. Vagy azért a hagyatékin utasítsa vissza a "semmit" és akkor a kölcsönt lenyeli bank?

Az öröklést lehet visszautasítani, függetlenül attól, van-e örökség. Jelen esetben egyébként van hagyaték, csak az negatív.
Viszont ha a férj az együttélés alatt vette fel a kölcsönöket, akkor a visszautasítástól függetlenül a közös vagyon ráeső részével a feleség az egész tartozásért felel.

Köszönöm szépen a választ.
Akkor sajnos édesanyámnak a továbbiakban törleszteni kell a férje adósságát.

Obudafan

Na, most elgondolkoztattál!

Az nem úgy van, hogy a házassági életközösség megszűnik az egyik házastárs halálával, amikor is a közös vagyon megosztására kerül sor? Ebben az esetben a vagyonmérleg negatív, és a fennálló közös tartozások, mint vagyonelemek 1/2 - 1/2 arányban osztódnak? Amiről meg te írsz, az a házasság fennállása alatt a behajtás/végrehajtás tűrésének a szabálya tkp?

Mondjuk esetünkben ha nincs közös vagyon, akkor hiába felel a házastárs akár a feléért, akár az egészért, a te verziód szerint a bank az egészet bukja.

Meggyőzhető vagyok, és tényleg érdekel, hogy erről ki mit gondol.

meszimo, obudafan nem pontosan ezt írta. Azt írta, hogy a közös vagyon rá eső részével felel. De az, mint írtad 0.

„Ebben az esetben a vagyonmérleg negatív, és a fennálló közös tartozások, mint vagyonelemek 1/2 - 1/2 arányban osztódnak?”

Egymás között igen. De külső harmadik személyek felé azért egyetemleges a felelősség.

Csjt. 30. § (2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
(3) Az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Ha közös vagyon nincs, akkor nincs felelősség.

Obufdafan, értem amit írsz, meg tudom is, de nem változik meg alapjaiban a helyzet, ha a vagyonközösség megszűnik? Mert amit említesz, az arra vonatkozik, hogy a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonnal hogyan rendelkezhetnek a felek. De a halállal ez megszűnik, ilyenkor beáll a vagyon és ketté osztódik. Vagy nem? Olyan mint a válás, akkor is megosztod a közös vagyont, és ha az egyik tartozás az egyik házastárshoz kerül, akkor azt már csak attól követelheti a hitelező, az elvált házastárshoz nem fordulhat. (nyilván a vagyonmegosztásban mindenki ugyanannyit kap, tehát kap hozzá fedezetet is)

Szerintem nem történik ez máshogy akkor sem, ha a vagyonközösség megszűnése az egyik házastárs halálával szűnik meg.

Vagy mit hagyok ki?

Most vonatkoztassunk el az itteni esettől, ha igaz lenne amit mondasz, és lenne közös vagyon, összességében pozitív, de benne lennének az említett tartozások is, akkor a közös vagyonnak nyilván az egyik fele helyből a túlélő házastársé lesz. A másik fele meg a hagyaték. Ezek szerint a bank követelheti a teljes összeget az örököstől és a házastárstól is?

„Olyan mint a válás, akkor is megosztod a közös vagyont, és ha az egyik tartozás az egyik házastárshoz kerül, akkor azt már csak attól követelheti a hitelező, az elvált házastárshoz nem fordulhat. ”
Ez tévedés. Sem a felek nem köthetnek olyan egyezséget, sem bíróság nem hozhat olyan ítéletet, amely a perben nem részes harmadik személyre ilyen következményekkel járna.

Kbs

Azt mondod, hogy ilyenkor csak annyi történik, hogy a bíróság megállapítja, hogy az adott tartozás teljesítésére a felek egymás közt egyenlő arányban kötelezettek? De a hitelező továbbra is mindkét féllel szemben követelhet? És akár az egészet? És hogy érvényesül ilyenkor a házastárs korlátozott felelőssége a nem általa megkötött ügyletért (mert ugye a vagyonmegosztásig csak a közös vagyon ráeső erejéig felelt)?

Segítsetek, valami nem tiszta, de már kapizsgálom, hogy mit mondtok.

Egymás között megoszthatják a tartozásokat (ahogyan a pozitív vagyont is). De ez csak a belső viszonyukban érvényes, a hitelezőkkel szemben nem.
A felelősség azért nem korlátlan a másik fél által vállalt tartozásokra: a közös vagyonból rá eső rész erejéig felel a házastárs. Tehát a különvagyonával nem, értelemszerűen azzal sem, amit a vagyonközösség megszűnése után szerzett.

ÁÁÁÁÁ, értem. (vagy érteni vélem) ha megosztották a vagyont, de az negatív, és a hitelező mégis nekimegy a korlátozottan felelős házastársnak, akkor a feleség a korlátozott felelősségére hivatkozhat a perben, ha meg vh záradékolható okirat is van a tartozásról, akkor az vagy csak a szerződő fél ellen teszi lehetővé a végrehajtást, vagy a másik fél is aláírta a tartozáselismerőt, és akkor meg nincs korlátja a felelősségének.

Ez így jó? mármint a gondolatmenet?

Ha közjegyzői okirat van a tartozásról, de csak az egyik házastárs részéről, a hitelező pert indíthat a másik házastársnak a közös vagyon erejéig történő felelőssége megállapítása iránt. Ha ez volt a kérdés.

„Azt mondod, hogy ilyenkor csak annyi történik, hogy a bíróság megállapítja, hogy az adott tartozás teljesítésére a felek egymás közt egyenlő arányban kötelezettek? De a hitelező továbbra is mindkét féllel szemben követelhet?”

Pont ezért nem jó ötlet banki hitellel terhelt ingatlan esetén a bank kihagyásával egyezséget kötni a vagyonmegosztás során. Itt, a fórumon átlag havi két megdöbbent érdeklődő szokott megjelenni, hogy az egyezség ellenére nem fizeti a volt házastársa a kölcsönt, a bank meg tőle követel.

Obudafan, kbs

Köszönöm, összeállt a kép! Ha nagy leszek, meghálálom :-)!

Tisztelt Tanácsadó!
Én azt szeretném megtudni, hogy melyik végrendelet lenne a jobb? Apai nagymamám rám szertné hagyni a fél házat, ami az ő tulajdonában van, mert én ápolom őt minden nap, de erről nincs semmi hivatalos irat. Van két fia akiké a ház másik fele papám után. Édesapám (L) biztos nem támadná meg, de a másik fiából (B) ezt kinézem. Leginkább az érdekelne, hogyha perre vinné (B) a bíróság elfogadja teljes mértékben a sajátkezű végrendeletet is? Persze ebben leírná szépen, hogy (B) le se ..., évente egyszer ha hazamegy hozzá, vagy még annyiszor sem.
Válaszát előre isköszönöm!

„Ha nagy leszek, meghálálom :-)!”

Nana!

Ha te gondozod, ápolod akkor célszerű lenne tartási szerződést kötni. Ez simább ügy, ráadásul a tulajdoni hányad akár már most a nevedre kerülhet. A nagymama haszonélvező maradhat. A kötelesrész - kitagadás hiányában - megilleti az örököst. Tehát a nagymamád a végrendeletében csak a kötelesrész fölötti hányadot hagyhatná rád. A saját kézzel írt végrendelet - amennyiben megfelel a törvényi előírásoknak - érvényes végrendelet.

Kedves Goodwich, ObudaFan

Akkor most végül ki kell fizetnie édesanyámnak a személyi kölcsönöket?

Kedves Goodwich, ObudaFan, Kovács Béla Sándor!

Végig olvastam válaszaitokat én is, és mint meszimo számára sem, nekem sem derült ki, ami Goodwich számára már világos. Leírná valaki mi is a végeredmény (csak egyszerűen, magyarul)? Ha gondoljátok, és egyszer nagy leszek, én is meghálálhatom :)