Öröklés

Tisztelt Tanácsadók!

Nagypapám testvére 2018 novemberében elhunyt. Nem volt egyenesági leszármazottja. Több felesége is volt, de tudomásom szerint elvált mindegyiktől. Nagypapámmal nem ápoltak túl jó viszonyt, ezáltal kevés információnk van a tényleges vagyonáról. Amiről tudunk, hogy a házát eladta és haláláig haszonélvezői joga volt. Tulajdonában volt egy személygépkocsi, amelynek papírjai a birtokunkban van. Emellett feltételezhető. hogy vásárolt egy új ingatlant, illetve van pénz lekötése a Postánál, de titkosítva van. A halála óta még nem volt hagyatéki tárgyalás, vagy nem tudunk róla. A helyzetet bonyolítja, hogy halotti bizonyítványon kívül semmilyen végrendeletet vagy egyéb hivatalos papírt nem találtunk a házában, ahol élt.
1.Milyen módon tudom elindítani az ügyet?
2.Kihez forduljak segítségért?
3.Ha volt már hagyatéki tárgyalás és esetleg kizártak minket, akkor azt megtudhatjuk valamilyen módon?
4.Én, mint közeli családtag a földhivatalnál megtudhatjuk, hogy volt-e a nevén másik ingatlan?
5.Honnan vagy kitől tudhatom meg, hogy az ügy esetleg már elindult?
6.Papírok nélkül a közjegyző végez nyomozást a örökség feltérképezésében?

Tisztelettel:
Kiss Norbert

zsiráfka,

Ha ez az utolsó közös lakhelyük volt, akkor lényegében igaza van. Örökölni nem fog belőle, de megkapja a teljes ingatlanra és a hozzá tartozó berendezési tárgyakra a haszonélvezeti jogot (ez utóbbit is Ti öröklitek). Minden más vagyonából egy "gyerekrészt" fog örökölni a feleség.

Amíg ő a haszonélvező, addig nektek nemigen lesz jogotok semmire a lakással kapcsolatban. Ő lakhat benne, ő használhatja, hasznosíthatja, kiadhatja bérbe, vagy amit akar. Mint tulajdonosoknak néhány havonta jogotok van a Ptk. szerint bemenni, és ellenőrizni a tulajdonotok állapotát. Más nem.

Az, hogy fizet-e adót nem a Ti dolgotok, de a valami szabálytalan, akkor azzal őt fogják megbüntetni. Ő a haszonélvező, ő a szállásadó.

Az érdekes kérdés, hogy ha az egy ingatlan, egy helyrajzi számon, de több különálló, természetben megosztott lakást tartalmaz, akkor lehet-e korlátozni a haszonélvezetét csak az utolsó közösen lakott lakásra, és a többi lakással a tulajdonosok rendelkezhetnek. Ebben nem vagyok biztos, talán igen. A törvény konkrétan "lakást" ír. Viszont ha ez így lenne, akkor csak az egyik lakáson lenne haszonélvezete, de a többi (szobáztató) lakásból pedig tulajdonrészt, végülis bizonyos eszmei hányadot örökölne a teljes osztatlan ingatlanból.

Tisztelt Tanácsadók!

Tanácsukat szeretném kéri abban ,hogy édesapám 2 hónapja történt elhalálozása után a tulajdonában lévő ingatlanához milyen jogaink vannak nekem és testvéremnek a hagyatéki eljárásig ami még nem történt meg ,sőt még az önkormányzattól sem voltak kint a leltárt felméri. Az ingatlanba nem mehetünk be mert a felesége nem enged be minket mivel állítása szerint ő a haszonélvező. Édesapánk az ingatlant még édesanyánkkal történt házasságában szerezte. Az ingatlan 3 külön bejárattal rendelkezik melyekből 2 részt a feleség haszonszerzés céljából kiadja 1-2 hetes turnusokban érkező nyaralóknak.Megemlíteném még ,hogy a feleség az ingatlanba 3 héttel a halálozás előtt jelentkezett vissza az ingatlanba mert előtte sokáig édesanyjához volt bejelentkezve (kb 8 hónapig),illetve ki-be jelentkezve váltakozgatta lakcímeit a két cím között.Kérdezném azt is ha például a nyaraltatást feketén végzi és megbüntetik ezen időszak alatt akkor a csekket ki kaja mi vagy a haszonélvező??Szeretném tudni mit tehetek ,mihez van jogom addig is amíg el nem kezdődnek az eljárások.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Így már értem!
Köszönöm a választ!

angyalreni,

Megegyezés esetén bármi lehet. Ami, ha jól értem nincs.

Megegyezés híján bíróság dönt, esetükben praktikusan egy osztatlan közös tulajdont megszüntető kereset után.

Ha anyósod akarja rendezni a dolgot, értelemszerűen neki lenne célszerű indítania a pert.

Sajnos a helyzet az, hogy természetesen a mostani forgalmi érték után kell elszámolni. Ennek már nincs köze az örökléshez. Ami könnyíthetne elvileg az az, hogy az anyósod által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások levonhatóak, azok lányokra eső részét követelheti tőlük. De a baj az, hogy csak az igazolható költségekkel lehet számolni. Ha be tudja mutatni a számlákat az anyagokról és a munkadíjról, azok figyelembe vehetőek, de azok is csak akkor, ha értéknövelő beruházások. A sok év alatt elköltött állagmegóvás, festés, karbantartás nem számít (ha jól sejtem anyósod az egész ház haszonélvezője).

A legjobb lenne megegyezni. Mindenkinek. A per hosszadalmas és költséges lesz. Mindenkinek.

Mindenesetre a kérdésedre a válasz egyértelmű : a mostani értékkel kell elszámolni.

Akkor ki tud nekem választ adni,esetleg közjegyző,hogy miszerint kell kifizetni az örökösöket,a ház mostani értékével kell számolni vagy amikor elhunyt az apjuk?
Köszönet!

Az, hogy mennyi egy ingatlanilletőség forgalmi értéke, nem jogi kérdés.

Tisztelt Tanácsadók!

Anyósom férje kb 22-23 éve meghalt! Közös gyerek nem volt,anyósomnak van a fia meg a halott férjnek 2 felnőtt lánya. Közös ingatlan 50-50,a férje halála után anyósom nem fizette ki a lányokat,viszont azóta ugye szépítgette,jó sokat újított a házon.Akkoriba,kis faluban,kb 1.500.000.- ért a ház,most ennek többszörösét!
Anyósomban felmerült,hogy kifizeti őket és felajánlott nekik 1-1milliót,de a lányok nem fogadták el,mondván,hogy most többet ér a ház,de én azt gondolom,hogy még az az egy egy millió is sok,mert most kb 7milliót ér a ház,szóval szerintem egy egy millióval simán beérhetnék.
Az lenne a kérdésem,hogy hogyan kell nézni az ő öröklésüket?A szerint,hogy 97-ben mennyit ért a ház amikor az apjuk meghalt és aszerint kifizetni vagy ahogy most áll annak az értékéből?
Válaszukat előre is köszönöm!

Bocsánat, igaz.

vibcsi,
A köteles rész alapja lehet bővebb, mint a hagyaték. (Pl. a tíz éven belül a halál előtti ingyenes juttatások, ajándékok is hozzá számítanak.)

„ Mértéke a hagyaték tiszta értékének harmada lenne.”
A köteles rész alapjának a harmada.

vibcsi,

1. Az interneten. Vagy inkább használhatót sehol. Egy végrendeletnek nagyon szigorú alaki követelményei vannak, ha nem pártízezer forintos vagyonról van szó, célszerű ügyvédhez vagy közjegyzőhöz elmenni, és vele szerkesztetni az okiratot. És akkor nyilvántartásba is vehető, nem fordul elő, hogy "eltűnik".
2. Köteles rész leszármazót, szülőt és házastársat illet meg, ha a végrendelet hiányában egyébként törvényesen örökölne. Esetetekben a lányod (és a férjed, de ő felteszem nem igényelné, ha előbb hunynál el) kérheti, csak akkor ha Te halsz meg (férjed feltételezem nem élne vele), a te örökségedre. Mértéke a hagyaték tiszta értékének harmada lenne.

Szóval durván azzal számolhattok, hogy harmadát a lányod viszi (a te örökrészednek, ha a vagyonotok lényegében házastársi közös vagyon, akkor annak a hatoda), a többi a két unokáé. Akiknek a törvényes képviselőjük gondolom a lányod...

Tisztelt Tanácsadók!

1. Hol találok mintát házastársi közös végrendeletre?
2. Van egy lányom és neki két gyermeke. Férjezett vagyok, közös gyerekünk nincs, szüleink már nem élnek, a férjemnek van egy testvére. Mindketten -okkal - közvetlenül

a két unokára szeretnénk hagyni ingó-és ingatlan vagyonunkat. (Cs.ház az én nevemen, autó a férjem nevén, megtakarításunk közös néven.) Ha közös végrendeletet írunk, hogyan alakul az öröklés? (köteles rész, özvegyi hasz.élv.jog, stb.)
Köszönöm válaszukat.

Igen; nem.

Kedves Fórumozók!

Örökösödési ügyben szeretnék tanácsot kérni:
Apám nélkül nőttem fel, a szüleim nem voltak házasok, nem vagyok a nevén, és nem kértük sosem, hogy apaként ismerjék el. Gyerekkoromban évente látogatott, szóbeli megegyezés alapján gyerektartást fizetett, kevesebbet, mint azt anyagi helyzete engedte volna. A családja a gyerekeként ismert el, vannak közös fotók. Később ő és az apám oldali féltestvér bátyám viselkedése lehetetlenné tette, hogy folytassuk a kapcsolatot.
Kérdésem, hogy a fenti körülmények mellett van-e lehetőség örökölnöm? Kell-e szólniuk, ha apám meghal, illetve jelezni a jegyző felé a hagyatéki eljárás során, hogy van még egy rokon?
Köszönöm, ha tudnak válaszolni.

Természetesen azt csinálsz, amit akarsz. Kelleni semmit nem kell.

De akkor nem feljelentés kell?

Nem büntetőjogi kérdés ez.

„Én ezt nem tudom elhinni.”
Ne is hidd!

Kedves KBS!

Igen, azt mondják, hogy mivel rendelkezési joga volt, használta a Netbankot, tulajdonképpen azt csinált a pénzzel amit akart és jogszerűen. Én ezt nem tudom elhinni. Ráadásul aki felvette a halál előtt néhány nappal a pénzt, több helyen tett nyilatkozatot hogy az a pénz (összegszerűen le is írta amivel beazonosítható hogy melyik pénzről van szó!!!), a testvérét illeti, így akarta az elhalálozott. A rendelkezési joggal rendelkező mast kapott, ingatlant, tehát nem lett kisemmizve kapott ő is, többet is.
Tegyünk mielőbb feljelentést?

Köszönettel

Valaki azt mondta, hogy nem kell elszámolnia a pénzzel annak, aki kivette?

Kedves Eltelel, lopás gyanúja miatt bárki tehet feljelentést a rendőrségen, Ön is, s majd a rendőrség kinyomozza, lopás történt-e esetünkben vagy csak egyszerű ajándékozás.

Kedves Fórumozók!

A következő ügyben szeretnék tanácsot kérni.
Adott egy személy, akinek halála előtt néhány nappal levesznek a számlájáról x milliót. A néni teljesen öntudatlan, a pénzmozgás azután történt mikor közölte a doktor, hogy napok vannak csak hátra. Rendelkezési joga volt a számlán "A"-nak, ő utalta el/vette ki a pénzt.
Ez az x millió megtakarítas hagyaték tárgyát képezte volna normál öröklési rend szerint, ezzel tisztában volt "A".
Többszörösen érdekelt volt abban, hogy ez ne kerüljön hagyatékba, mert sokmilliós végrehajtási ügyei vannak, amire rátette volna a kezét a vh ha örököl és a nevére kerül x összeg.
Igy viszont "meglopta" a másik örököst... ráadásul egy másik számla x millióját is el akarta titkolni a testvér elől, csak "B" megtudta, hogy van még egy betétszámla.
Mit lehetne tenni? Teljesen életszerűtlen, hogy egy halálán lévő, teljesen öntudatlan ember azt kérné a rendelkezési joggal bíró személytől hogy vegye ki, vigye be neki, vagy szóban csak úgy másra hagyja.

Köszönöm a segítséget!

Szűrés, analizálás, konklúzió, predikció. Egyszerűbben szólva : tipp.

Gondolatolvasó vagy. :)

Szilárd21,

Ha úgy érted, hogy valamilyen hitelező (bank, közmű, akármi) az egyik örököst szólította fel a teljes tartozás rendezésére, akkor sajnos igaza van a hitelezőnek : a törvény szerint az örökösök egyetemleges örökösök, ami azt jelenti, hogy külön-külön is a TELJES tartozás megfizetésére kötelesek.

A gyakorlat az, hogy amelyik örökös kifizet egy (több) tartozást, és többet fizet mint amennyit az örökrésze arányában kellett volna, akkor a többletet természetesen arányosan követelheti az örököstársaitól. Felszólíthatja őket a fizetésre, bocsáttathat ki ellenük fizetési meghagyást, végső esetben perben követelheti. Meg is fogják neki ítélni. Az, hogy be is tudja-e hajtani rajtuk, az más kérdés, de például amíg megvan az ingatlan, addig az jó "zálog", vagyis a teljes ingatlan eladását blokkolhatja, amíg nem hajlandó eladni a saját részét.

(Persze, a többeik eladhatják nélküle is a saját részüket, de viszonylag nehéz úgy eladni egy ingatlant, hogy nem az egészet szerzi meg a vevő. De nem lehetetlen, szóval ez egy kétélű fegyver)