Öröklés

Fuss neki mégegyszer.

Kedves Szakértők,

Egy olyan kérdésem lenne, hogy van egy barátom, akinek sajnos édesanyja elhunyt, 2 testvére van a hagyatéki tárgyalás megtörtént. Pár hitel, közüzemi tartozás volt az édesanyja nevén. Mivel ezeket is örökölni lehet, hogy lehet, hogy csak őt terhelik ezek törlesztésével, kifizetésével? pl egy banki papíron is felsorolják a két testvért, de még is csak rámarad minden.

Ilyen esetben mit lehet tenni, hogy ne csak ő a legfiatalabb rendezze mindezeket? Mert ez így ilyen formában nem fer. Persze a házat elakarják adni, és arra a pénzre igényt tartanának.

Előre is köszönöm válaszukat/tanácsukat!

Szép napot!

Vyktor,

„Több helyen olyat olvasni, hogy ajándékozni csak az örökhagyó halála előtt lehetséges.”

??? Ajándékozni az tud, akinek van mit, és él.

Örökhagyó az életében a sajátját.

Az örökös akkor, ha elfogadja az örökséget. Utána azt csinál vele, amit csak akar.

Kedves József!

Köszönöm válaszát!

Több helyen olyat olvasni, hogy ajándékozni csak az örökhagyó halála előtt lehetséges.

A másik javaslata egyébként is szimpatikusabb.

ObudaFan:

Köszönöm. Akkor számíthatunk egy újabb hagyatékira, ha úgy dönt, hogy kell az ügygondnok?
Ha mégsem lesz meg addigra a határozat, akkor napoltassuk el a hagyatékit, vagy mi a teendő?

Szükséges, a határozatot kell vinned magaddal.

Kedves Szakértők!

Édesapám elhunyt, a hagyatéki tárgyalás kitűzve. 3 örökös van, édesanyám, tesóm és én. Édesanyám cselekvőképtelen, gondnokság alá helyezése folyamatban. Elvileg az ideiglenes gondnokkirendelő határozat (én leszek a gondnok) addigra elkészül.
Végrendelet nincs, a törvényes öröklési rend szerint mennének a dolgok.
Mivel ugye nincs végrendelet, az örökös távolmaradása nem befolyásolja az eljárást és a végzést, így felmerült bennem, hogy szükséges-e jelezni a közjegyzőnek édesanyám helyzetét a gondnoksággal kapcsolatban, vagy egyszerűen távol marad és kész. Nem szeretnénk elhúzódó ügymenetet, érzésem szerint egy egyszerű esetben az ügygondnok jelenléte nem oszt, nem szoroz, mivel, bár érdekellentét áll fenn, nem lesz sem osztályos egyezség, sem semmi bonyodalom.
Vagy ez így nem járható?
Azért lenne jó, ha minél hamarabb lezajlana ez a történet, hogy édesanyám gyámi számlájára rákerülhessen az őt megillető pénz. Van egy apukámmal közös bankszámlájuk, ami most értelemszerűen zárolva van.

De, értesítenek, küldenek még egy végzést, azt már a jogerős pecséttel - ami szintén több hét, ha azt nem akarod megvárni, akkor kell bemenni, és lehet kérni pecsétet az eredetileg kapott példányra. Nincs külön díja.

drbjozsef

Az lesz.
Valahol (talán itt a fórumban) olvastam, hogy a jogerőre emelkedést pecséttel, vagy akármivel még kérni kell a közjegyzőnél, mert nem értesítik róla az embert. Ennek van díja a már kifizetett közjegyzői díjon felül?

Március végén hívd fel a közjegyzőt, és kérdezd meg, jogerőre futott-e végzés, vagy érkezett fellebbezés. Ha utóbbi, akkor kérdezd meg, mire számíthatsz időben, biztos elmondja az eljárást és a várható határidőket.

drbjozsef

Igen, ajándékozta az eljárás keretein belül. A "lemontott" szót tévesen használtam.
Köszönöm a választ.
Hát azért a 2-3 hónapnak marhára örülök, egyszerű eljárás volt vita nélkül, gyakorlatilag 1db említésre méltó vagyonelemmel, meg némi "apróval", nem tudom, miért nem a hagyatéki előtt találta ki, mit akar.

Biztosan nem mondott le anyukád javára, sőt, biztos hogy nem "lemondott" a hagyatékról.

Legfeljebb visszautasította. De akkor nem anyukád javára, mert olyat nem lehet.

Úgy érted, édesanyátoknak ajándékozta a részét?

Akkor vissza már nem utasíthatja (rendelkezett vele).

Ha fellebbez, mert meggondolja magát, akkor új tárgyalás minden bizonnyal nem kell, a közjegyző saját hatáskörben módosítja a végzést. Ez jó esetben pár hét. Aztán újra kiküldi, újra jogerőre várással. Összesen legfeljebb 2-3 hónap. Talán kevesebb.

Tisztelt fórumozók!

Már megint kérdeznék...
Ehó 12-én megtörtént Apukám hagyatéki tárgyalása. Ott testvérem lemondott Anyám javára a saját részéről. Viszont azt mondta, hogy a fellebbezési idő alatt még agyal rajta, hogy inkább megtartsa. Na, ez és az okai engem nem érdekelnek annyira, az ő döntése. Inkább az érdekelne, ha beadja a fellebbezést emiatt, akkor az eredeti 2019.03.12 + 15 nap jogerőre emelkedést ez mennyire tolja ki, illetve ilyenkor egyáltalán mi fog történni? Újra kitűznek egy tárgyalási napot vmi világvégi dátummal, vagy csak bevezetik a megváltoztatott döntést, oszt jónapot?
Szeretném, ha a jogerőre emelkedés mihamarabb megtörténne, a saját részem hasznosítása és a rengeteg ügyintézés mihamarabbi befejezése miatt.

Na persze, de hányan ismerik az ingatlan adózás szabályait, pláne, ha nem is tervezik feltétlenül az értékesítést, csak később jön képbe? Addig meg kit érdekel?

„Ilyenkor mit mondjon a közjegyzőnek (miközben általában már eltelt 4-8 hónap a haláleset óta), hogy halasszuk el 60 napra a határozatot (merthogy 30nap a polghiv ügyintézése is) ?”

Ha milliókról van szó, akkor igen, csak ezt mondania kellett volna a közjegyzőnek.

Ezt találtam egy kis keresgéléssel :

„A hagyatéki, póthagyatéki eljárások alapja az abban készített adó- és értékbizonyítvány. Ezen bizonyítványon feltüntetett értéket az illetékes polgármesteri hivatal határozza meg, mely megállapított érték ellen felszólamlani/jogorvoslattal élni csak a hagyatéki eljárásnak ezen szakaszában lehet a polgármesteri hivatalnál."

Meg ezt :

”Az adó-és értékbizonyítvány tartalma a tulajdonosok (adósok) jogát és kötelezettségét érinti, ezáltal ügyfélnek minősülnek, és az értékbizonyítvány tartalma, megállapítása ellen panasszal élhetnek.

Szóval ez alapján az önkormányzatnál kell panaszt tenni. Amit szintén nem lehet persze utána fellebbezni.
De ha a panaszban részletes indokok vannak, akkor talán van esély a felülvizsgálatra.

Csak hát tényleg a hagyatéki tárgyaláson szembesül vele általában az ember. Ilyenkor mit mondjon a közjegyzőnek (miközben általában már eltelt 4-8 hónap a haláleset óta), hogy halasszuk el 60 napra a határozatot (merthogy 30nap a polghiv ügyintézése is) ?

wers,

Ez látod jó kérdés, én sem tudom, mert nekünk annak idején, szintén hagyatéknál, pont hogy (szerintem) jóval többet írtak be értéknek, mint a valódi volt. Ezért nem is érdekelt.

A kormányablak ezt írja (a hatósági adó- és értékbizonyítványra):

„Jogorvoslati lehetőség : Tekintve, hogy hatósági bizonyítvány, önálló fellebbezésnek nincs helye.”

Azért azt kizártnak tartom, hogy ne lehetne vitatni. Sőt, a kiállításának körülményeinek ismeretében biztos hogy kell legyen valami.

Ez elég érdekes, mert azt, hogy milyen értéket állapítottak meg az csak a hagyaték tárgyaláson derül ki.
Utána az értékről külön nincs semmi értesítés, azt csak a közjegyző kapja meg. A közjegyző apukám hagyatékiján annyit tett, hogy észrevételünket, hogy alacsony az egyik ingatlan értéke beleírta a végzésbe. Azt is mondta, hogy emiatt maga a hagyatéki végzés nem támadható, nekik ezzel az értékkel kell átadniuk.
Kb fél évvel később a nagymamám hagyatékiján egy másik közjegyző bele sem volt hajlandó írni, pedig ugyanaz az ingatlanra még alacsonyabb értéket állapított meg ugyanaz a jegyző.

Mikor lehetett volna ezt megtámadni, felülvizsgáltatni?

katkara,

Szerintem sajnos nem.

A hagyatéki végzés jogerőssé vált már.

Nem tudod érvényesen vitatni.

Vyktor,

Elfogadják az örökséget, és neki ajándékozzák (egyenes ági rokonnak illetékmentes).

Viszont ha a féltestvér szülője 10 éven belül meghal, akkor az ajándék a féltestvér köteles részi alapjába bele fog számítani.

Esetleg megpróbálhatják azt, hogy elfogadják az örökséget, és osztályos egyezség keretein belül az örökség nagy részét (az egészet nem lehet, mert az már ajándéknak minősülne, de nincs megkötés az arányokra) az a szülő örökli, akinek nem vér szerinti gyermeke a féltestvér, és ő ajándékozza a közös gyereknek a hagyatékot utána.

Ez esetben - mivel neki nem örököse a féltestvér - a köteles rész sem jön szóba.

Tisztelt Szakértők!

Örököltem az édesanyámtól egy fél házrészt. A másik fele már az enyém (mivel a hugom és az édesapám is elhunyt). A hagyatéki leltár felvételekor hibásan lett megállapítva a ház fele részének értéke, mivel az önkormányzatnál beírták az 1970-ben érvényes értéket, ami 2,5 millió forint volt, anélkül, hogy utánajártak volna, hogy most mennyit ér. A piaci ára, amin most eladtuk 11,5 millió forint. Mivel édesanyám halála váratlanul ért, a hagyatéki eljárás során elkerülte a figyelmemet ez a tény. Az SZJA kiszámításánál, ha az Önkormányzat helyesen jár el, és kijön megnézni a házat, akkor most nem kellene adót fizetnem.
Utólag fél év elteltével lehet-e valamit tenni?

Segítségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Kata

Köszönöm válaszukat!

Ha azt szeretnék a szülők, ha egyedül csak a közös gyermekük lenne az örökös, ara van lehetőség? Mi a módja?

Vyktor,

A visszautasítás esetén nem lehet megjelölni, kinek a "javára" mondanál le, a törvényes öröklés számít.

De szerintem nem úgy, hogy írtad.

Elhunyt gyermek után (ha annak se leszármazója, se házastársa nincs) a két szülő örökölne 1/2-1/2 arányban.

Ha mindketten lemondanak az örökségről, akkor a helyettesítés elve szerint az ő leszármazóik örökölnek. De külön-külön.

Vagyis ha az egyik szülőnek egy gyermeke van (a közös), a másiknak meg kettő (a közös és annak féltestvére), akkor az egyik felet teljesen a közös gyerek örökli (az első szülőtől), a másik felet meg felezi a két gyerek (a másik szülőtől).

Tehát a közös gyermek 3/4 részt, a féltestvér 1/4 részt örököl.

Is, de nem egyenlő arányban.

Tisztelt Szakértők!

Elvált szülők elhunyt gyermekük után ha visszautasítják az örökséget, akkor csak az édes testvér lesz az örökös, vagy a féltestvér is fele-fele arányban?

Úgy tudom, hogy ebben az esetben nem határozhatják meg, hogy kinek a javára utasítják vissza, hanem az öröklési sorrend határozza meg.