Öröklés

A törvény ezt mondja: a hagyatéki eljárás költségét - a közjegyzői díjazás kivételével - a hagyatéki eljárásban az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó intézkedés megtétele szükségessé vált; ha ez a személy nem állapítható meg, az örökös.

Ez alapján akár arra is lehetne jutni, hogy a megismételt eljárás költségét a téged eltitkoló örökösnek kellene viselnie. Persze ez sem lenne az igazi megoldás, mert akkor te sem az alapeljárásban nem fizettél, sem ebben. A méltányos az lenne, ha annyit fizetnél, amennyit az alapeljárásban fizettél volna, de erre törvényértelmezéssel nehezen lehetne jutni. De a költség megosztásáért érdemes küzdeni szerintem.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm szépen gyors segítségét. A közjegyzői díjjal egyetértek, az 1/3 rám eső részével mindenképpen.
Azonban a hagyatéki eljárás során felmerülő Földhivatal által rám kiszabott eljárási díj általam egy személyben megfizetett díjával nem.
A 73.§ (1)bek.b. pontja értelmében mely szerint a hagyatéki eljárás során felmerülő költséggel járó intézkedést az viseli, akinek a hibájából ez szükségessé vált. Itt nem én hibáztam, mert ők ketten tagadtak le, tehát ezzel az összeggel szeretném csökkenteni a közjegyzői díjat (vagy ha sikerül, rám eső rész díját, mint hagyatéki terhet)
Ilyenre van-e lehetőségem, mert sajnos nem látok garanciát arra, hogy másképp visszakapjam legalább ezt a kis töredék összeget?Tizstelettel.

Abból baj nem lesz, ha kéred.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérni fogom, köszönöm, hogy segít nekem.
Egyébként az a személyes véleményem, hogy a T. Közjegyző attól kéri a fizetséget, akitől látni remél erre hajlandóságot, ez a szomorú tapasztalatom.
Köszönöm szíves segítségét, maradok tisztelettel.

Egy régebbi hozzászólóéhoz hasonló kérdésre keresem a választ. A végrendelet nélkül elhunyt örökhagyó után férj és egy nagykorú gyermek maradt. Az elhunytnak és a férjnek közös folyószámlája van. Hogy alakul a folyószámlán levő vagyon öröklése? A hagyatéki végzés (még nem volt közjegyzői eljárás) birtokában a gyermek igényelhet-e hozzáférést a folyószámlához?

Fele-fele.
Ha nem volt "közjegyzői eljárás", akkor mégis ki hozta meg a "hagyatéki végzést"?

Köszönöm a gyors választ. A kérdés a hagyatéki eljárás utáni időszakra vonatkozott: tehát akkor az 50-50%-ban történő öröklést megállapító okirattal kell jelentkezni a banknál annak érdekében, hogy mindkét örökös hozzáférhessen a számlához?

A férj, ugye, nem örököl, hanem házastársi közös vagyon címén tarthat igényt a felére.
A hagyatékátadó végzést kell a banknak bemutatni.

Tisztelt jogi Szakértők!

Apai ágon féltestvéremet 2011. augusztus hónapban családi veszekedés közben a férje meggyilkolta. Elhunyt féltestvérem hagyatéki ügyében eljáró közjegyző helyettes mai napon kézhez vett megkeresésében arról tájékoztatott, hogy a hagyatéki leltár adatai szerint törvényes örököse, a házastársa, aki a féltestvérem meggyilkolásának gyanújával előzetes letartoztatásban van. A Pest Megyei Rendőr- főkapitányság a közjegyző helyettesnek hivatalosan megerősítette, a büntetőeljárás folyamatban létét és vádemelés megtörténtét

Tekintettel arra, - szólt a tájékoztatás – hogy a hagyatéki leltár adatai szerint örökös kiesése esetén én, mint az örökhagyó féltestvére lennék jogosult az öröklésre, felhívnak, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzak arra vonatkozóan, hogy kívánok-e örökös érdemtelenségére és így az öröklésből való kiesésére hivatkozni?

Kérdésem: Köteles vagyok-e nyilatkozni, illetve ha megteszem, az rám nézve milyen - az előttem ma még ismeretlen tartalmú hagyatékra vonatkozó -kötelezettségekkel jár? Logikusan, amíg a jogerős ítélet meg nem születik, nem vagyok örökös, így nem igazán értem, miért lenne szükséges arról nyilatkoznom, hogy majdan hivatkozni akarok-e az örökös érdemtelenségére, így az öröklésből való kiesésére? Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel Dezsilia

Ha nem hivatkozol érdemtelenségre, nem örökölsz. Ennyi a következmény.

Köszönöm a gyors és meghökkentően tömör válaszodat. Nem vagyok oda az örökségért, főként nem a húgom erőszakos halála révén. Hezitálok, hogy lemondok arról, de hogy mert ha nem nyilatkozom örökös érdemtelenségéről, így annak örökségből való kieséséről, ami Ptk szerint ugye nyilvánvaló, ne örököljek, hát ez bevallom meglepett. Megírnád, hogy melyik paragrafus rendelkezik erről ily tömörséggel?

Köszönöm a gyors és meghökkentően tömör válaszodat. Nem vagyok oda az örökségért, főként nem a húgom erőszakos halála révén. Hezitálok, hogy lemondok arról, de hogy mert ha nem nyilatkozom örökös érdemtelenségéről, így annak örökségből való kieséséről, ami Ptk szerint ugye nyilvánvaló, ne örököljek, hát ez bevallom meglepett. Megírnád, hogy melyik paragrafus rendelkezik erről ily tömörséggel?

Elnézést a duplázásért

Ptk. 602. § (1) Érdemtelen az öröklésre

1. aki az örökhagyó életére tört;
2. aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte;
3. aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult is - az örökhagyó, illetőleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta.

(3) Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Ebből nem csak az következik, hogy ha nem nyilatkozol, nem örökölsz, hanem az is, hogy akkor ő örököl.

Már persze ha tényleg te következel utána a törvényes öröklés rendjében.

Köszönöm.

Tisztelt Jogi Képviselő!

Apai ágon volt egy fiú testvérem,aki 1 hónapja meghalt.Az anyukája mindig tiltotta tölem,igy nemtartottuk a kapcsolatot az Anyukája befojása miatt.Volt egy lakása,és azt szeretném kérdezni,én örökölhetek-e abból,és mi a teendőm ha igen?Ugytudom nem volt végrendelet.Édesapánk már régen meghalt,másik testvére rajtam kivül nincsen,csupán az Édesanyja,és a Nagynénénk.

Várom mielöbbi válaszát!

Tisztelettel:Marcsi

Feltételezem, az örökhagyónak leszármazója sincs. Akkor az édesapátok helyén te örökölsz.

Tisztelt jogi Szakértők!

Édesapám és édesanyám 86-ban váltak el, a házasságukból 3 gyerek született, fele-fele arányban voltak tulajdonosai egy családi háznak amit közösen építettek 80-as évek elején. Édesapám félkész állapotban hagyta ránk a házat, 200 000 Ft OTP hiteltartozást kellett kifizetnie édesanyámnak egyedül, apám semmit nem fizetett azóta a házban. (Csatornát, gázt, kerítést mind mi csináltattuk meg). 92-ben újraházasodott, 10 éve a házunk közelében sem járt, ez év tavaszán halt meg. A végrendeletében a házunk nem különvagyonként szerepel hanem közös vagyonként van feltüntetve a mostani házastársával (házassági szerződést nem kötöttek anno). Kérdésem az lenne, hogy van rá valamilyen mód, hogy házunk külön vagyonéként szerepeljen a hagyatéki eljárásban?

Mitől lenne közös vagyon?

Nyilván nem közös vagyon. De látni kellene a végrendeletet annak eldöntéséhez, hogy nem azt akarta-e írni, hogy a saját hányadát részben a házastársára hagyja. Mondjuk nem lenne egy szerencsés megoldás.

A végrendeletében a lent említett házat a három gyerekére hagyta az apám (ennek összértéke 9.500.000Ft) Az új házastársával vásárolt közös ház felét benne az ingóságokkal + egy gépkocsit a feleségére. Ennek összértéke 4.600.000Ft.(az ingóságok értéke ebben nincs benne mert még csak most lesz a vagyonleltár elkészítve.)
Ha az első házat külön vagyonnak tekinthetem akkor az ö házukból nem jár a három gyereknek köteles rész? Vagy az egész vagyont kell nézni és az általunk örökölt ház értéke lefedi a köteles részt. (amikor megemlítettem a közjegyzőnek hogy a mi házunk külön vagyon ellenkezett azzal hogy ahhoz apám vásárlás útján jutott hozzá tehát nem számít külön vagyonnak) Meg lehet támadni a végrendeletet ez alapján?

A végrendeletben nem szerepel a nagyapám (az édesapám apjának)a lakásának eladásából származó kb 15 millió forint. A nagyapám hat éve halt meg, a lakását, mely egy tanácsi lakás volt 93-ban (az új házasságkötés után)apám mint egyenes ági leszármazott nyomott áron megvette. A ház eladásából származó pénz apám bankszámláján volt egészen a halála előtt két hónappal amikor is az át lett utalva a felesége bankszámlájára (A halála napján is azon a számlán volt). A hagyatéki eljárásban ez a tétel nem szerepelt és a feleség megtagadta hogy a számlaegyenlegét a közjegyző lekérje. A kérdésem az, hogy ha peres útra tereljük az ügyet ezt az összeget külön vagyonná tudnánk nyilvánítatni arra hivatkozva hogy az apám azért vehette meg alacsony áron mert egyenesági leszármazott volt, vagy a fele mindenképpen a feleségének jár.
Válaszukat előre is köszönöm.

A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.
A tanácsi lakások kedvezményes megvétele esetén a bírói gyakorlat szerint van különvagyoni hányad.

Tisztelt Jogi Szakértő!
Férjem édesanyja 3 hónapja elhunyt.A lakást elvileg a férjem és a 3 testvére örökölné. Azonban az egyik testvér pár éve magas jelzálog kölcsönt vett fel a férjével és a Mami lakását is megterhelték. A 4 gyerek úgy döntött, hogy amíg a hagyatéki tárgyalás le nem zajlik bérbeadják a lakást, hogy legalább a rezsi költséget ne kelljen fizetni, amit idáig a férjemmel mi fizettünk. Pár napja derült ki számunkra, hogy a testvér a kölcsönt már régen nem fizeti (mert közben a férjét el is hagyta), a férj sem törleszt és végrehajtáson van a lakás. A testvér "megnyugtatta" a férjeméket, hogy ez még évekig is elhúzódhat, mire az árverezés eredményes lesz. A kérdéseim: Ilyen esetben ki lehet adni bérbe a lakást? Az jó, ha a férjemnek adnak meghatalmazást a testvérei, hogy a bérbeadással kapcsolatos ügyeket intézze? Ha a hagyaték lezáródik és új tulajdonosok lesznek a lakást akkor is elveheti a bank? Egyáltalán tudunk valamit tenni?
Köszönöm: irisa99