„Meg kell szüntetni, ha tehermentesen akarja eladni.”
Úgy érted, hogy anya úgy akarja eladni a lakást, hogy megtartja a haszonélvezetet a másik tulajdonrészen? Ez nem az értéket csökkenti, hanem a keresletet redukálja (kb. nullára)
linda1985, édesanyád, ha úgy gondolja, hogy neked semmi sem jár, akkor te anyagilag ugyanott vagy, te meg nem adod el. Gondolkodjon el ő.
linda,
Igen, elméletileg igen, de nincs rá szabály, hogy mennyivel. Megegyezés kérdés.
Ha anyukádnak fontos eladni, mert pl. kell a pénz, de neked nem, akkor beleegyezhet abba, hogy megkapod az eladási ár negyedét (tehát nem csökkentette a részedet a haszonélvezet).
Ha neked kell a pénz, és anyukádnak nem fontos, akkor kérhet a haszonélvezetéért bármennyit, akár a te részed értékének a felét is azért, hogy lemondjon a haszonélvezetről és beleegyezzen az eladásba.
Az illetéktörvényben lévő számítási mód irányadónak jó, de nem kötelező semelyikőtökre nézve.
Drbjozsef, köszönöm a választ.Akkor ha jól értem, a haszonélvezeti jog miatt kevesebbet ér a részem?
Wers, igen, az egyik eladó, az édesanyám, haszonélvező.
Lyonee, a másik 1/4 tulajdonosa a testvérem.
Édesanyám a teljes ingatlan felett haszonélvezeti jogot szerzett, valamint 1/2 tulajdoni hányaddal rendelkezik.
Linda
Ki a másik 1/4 tulajdonosa? Azon is haszonélvezet van?
Meg kell szüntetni, ha tehermentesen akarja eladni.
A haszonélvező eladhatná a részét akár a haszonélvezetével terhelten is.
Természetesen az ő része nem ér attól kevesebbet, de az öröklés miatt az egész ingatlanon haszonélvezet van. Márpedig akkor a másik két 1/4-1/4 tulajdonos része bizony kevesebbet ér.
Ezt most nem értem. Ha az egyik eladó a haszonélvező, miért kellene külön lemondania? Miért érne így kevesebbet az ingatlan? (Vagy lemaradtam?)
linda,
Ha akarod, nem adod el a részed, senki sem kényszeríthet rá, ilyen módon gyakorlatilag meg tudod fúrni az adásvételt. Egy fél (vagy 3/4) ingatlant nem fog venni senki valószínűleg.
Egyszóval Te vagy nyeregben. Bármennyit is kérhetsz a részedért.
Mivel haszonélvezettel terhelt, ezért a piaci értéke kevesebb, mint ha tehermentes lenne.
Az illetéktörvényben van egy számítási mód, hogy hogyan kell kiszámolni a haszonélvezet értékét (a haszonélvező életkorától függően), de fontos tudnod, hogy az nem kötelező érvényű rád. Csak az illetékkiszabáskor számít. Vagyis, akár azt is mondhatod, hogy ha el akarja adni az ingatlant az édesanyád, akkor ingyenesen mondjon le a haszonélvezetéről, és a teljes lakás eladási árának a negyedét akarod. Persze, belemehetsz kevesebbe is, ez megállapodás kérdése, de ha nem tudtok megegyezni, akkor nem vagy köteles eladnod a részedet.
linda,
Hát ez egyszerű. Egyszerűen nem írod alá a szerződést, amíg nincs annyi pénz, amennyiért megválsz tőle.
Anyukád eléggé el van tévedve. Semmi köze a részedhez, mármint értékesítés szempontjából. Mint haszonélvező használhatja, a tulajdonjogával egyáltalán nem rendelkezhet.
Drbjozsef, köszönöm, ebben szerettem volna megerősítést kérni.
ObudaFan, az adásvételi szerződésre gondol? Még nem került megkötésre, egyelőre lefoglalózták az ingatlant, a végleges adásvételi szerződés megkötésére egy hónap múlva kerül sor.
Pontosítanám a kérdésemet: az édesanyám az adásvételi szerződés aláírásakor a teljes vételárral kizárólag maga szeretne rendelkezni, jelezte, hogy nem kívánja megfizetni részemre az engem megillető rész ellenértékét.Mit tudok tenni, hogy mégis hozzájussak az engem megillető rész ellenértékéhez?
Mi van a szerződésben arról, hogy hogyan juthatsz a pénzedhez? Mert az aláírt szerződés szerint kell eljárni.
Hogyhogyhogy?
Hát ha eladod a részed, akkor aláírsz egy szerződést, és ezzel egy időben kéred szépen a másik kezedbe leszámolni a bankócskákat.
(vagy az igazolást az átutalás megtörténtéről)
Sziasztok!
Édesapám után örököltem egy ingatlan 1/4 részét (a közjegyző a hagyatéki eljárás során az 1/4 rész értékét 3.250.000,- Ft-ban állapította meg). Az édesanyám 1/2 arányú tulajdonosa az ingatlannak és mint túlélő házastárs, haszonélvezeti jogot szerzett. Az ingatlan értékesítésre került. Hogyan jutok hozzá az engem megillető részhez?
Előre is köszönöm a válaszokat.
KBS,
Valóban, attól függően, a két unoka testvér, vagy unokatestvér.
A többen a kevesebb benne van, Gábor, de azért a kitagadáshoz komoly ok kell.
„Minden más vagyon harmadát öröklik fejenként (a feleség egy "gyerekrészt").”
Egyáltalán nem biztos, hogy a gyerekrész ez esetben egy harmad. Lehet az fél is.
Üdvözlök Mindenkit!
Végrendelet készítése előtt állok. Van egy ingatlanom, amibe én és a fiammal élek együtt. A lányom sajnos betegség miatt pár éve elhunyt, neki van két felnőtt fia, aki az elmúlt 10 évben meg se látogattak, így nem szeretném, ha örökölnének az ingatlanomból, azt szeretném teljes egészében a fiamnak adni.
A PTK ide vonatkozó részének elolvasása után megtaláltam a kizárást és a kitagadást, mint lehetőséget. Kizárás esetén nem jogosult öröklésre és ezt indokolnom se kell viszont ebben az esetben köteles részre ugyanúgy igényt tarthat. Kitagadás esetén viszont már arra se, de azt meg kell indokolnom, amit majd az örökösnek kell bizonyítani.
Melyiket érdemes alkalmazni? Vagy mindkettőt érdemes beleírni? Egyszerre kizárhatom és kitagadhatom?
Választ köszönöm!
colle,
... és hozzátéve, hogy az örökösök osztályos egyezség keretében juttathatnak egymásnak ingyenesen a hagyatékból, és a haszonélvezeti jogon - a Ptk. 7:58 és 7:59§-ait is figyelembe véve - is változtathatnak.
Érdemes megegyezni, és ésszerűbb elosztást megbeszélni, mint mindent harmadolni. Közös lónak...
colle,
A két unoka örökli a (szüleik helyén) az elhunyt és felesége által lakott lakás tulajdonjogát, és berendezési tárgyait felesben, mindkettőt az özvegy haszonélvezeti jogával terhelten.
Minden más vagyon harmadát öröklik fejenként (a feleség egy "gyerekrészt").
Sziasztok! A segitsegeteket szeretnem kerni, ha a ferj meghal es csak a felesege es a 2 unokaja el, testver nincs akkor az ingatlant es az ingosagot milyen aranyban orokli a feleseg es a ket unoka? Vegrendelet nem volt. Koszonom a segitseget!
Igen, indíthatsz pert, de neked kell igazolnod, hogy valójában ajándékozásról, vagy részben ajándékozásról volt szó.
Nem szerződéses jogviszony a kötelesrész iránti igény, csak annyi a közös bennük, hogy mindkettő kötelmi jogviszony. (Elsősorban az elévülésnél van ennek jelentősége: Ld. részletesebben a kötelesrésszel kapcsolatos szabályokat: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban )
Kedves Drbjozsef!
Köszönöm válaszát. Ezt mondjuk nem említette az ügyvéd akinél jártam. Viszont este keresgéltem a neten és találtam egy ilyet, idézem: "A Kúria azt állapította meg, hogy az örökhagyó életében a reménybeli örökösre tekintet nélkül rendelkezhet vagyonáról, még akkor is, ha ezzel az öröklési várományt teljesen kiüresíti. Ezért az örökhagyó által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert kizárólag az örökhagyó halálát követően – a hagyaték megnyílása után – az örökösnek minősülő személy indíthat."
Ez alapján én egyáltalán indíthatnék pert? Mert ha jól emlékszem az ügyvéd azt mondta, hogy a kötelesrészre jogosult az nem örökös hanem valami szerződéses jogviszony áll fenn.
Vivien798,
Én laikus vagyok, de szerintem perrel arra van esélyed, hogy a feltűnő értékaránytalanság miatt az ügyletet adásvétel helyett ajándékozásnak minősítsék.
(A szerződéseket tartalmuk és nem címük alapján kell megítélni)
Ha ez 10 éven belül volt, akkor az ingatlanból jár neked is és féltestvérednek is a köteles rész. Vagyis a törvényesen örökölt rész helyett annak harmada.
Mondjuk a házassági vagyonközösség miatt az is elképzelhető, hogy ennél is kevesebb, ha a férje erre hivatkozik, és az ingatlan egy része az övé volt eleve, az ingatlannyilvántartás ellenére is. (Bár ezt gyengíti az, hogy ha az egészet vette meg, bár alacsony áron).
Lyonee,
lehet én voltam figyelmetlen, és neked van igazad, de én úgy vettem ki, hogy a kérdező azt gondolja, hogy a 2002-es banki rendelkezés vagy akár a végrendelet után nem lehet többet a bankszámláról levenni.
Én úgy értettem hogy az örökhagyó halála előtt vettek le róla összegeket. Ami teljesen normális.
A halál napja után nyilván nem jogszerű, de ezt is írtam : az elhunyt halálának napján érvényes egyenleg kerül a kedvezményezetthez vagy örököshöz. Ha ettől kevesebb van rajta, mert utána vettek le róla, az visszakövetelhető természetesen.
Tisztelt Szakértők!
Édesanyám tavaly elhunyt, második férjével és abból a házasságból származó felnőtt lányával élt együtt. Halála előtt nem sokkal eladta a lakását a férjének, vélhetően igen alacsony áron (lévén, hogy a bankszámláján alig van pénz). Végrendeletet hagyott melynek értelmében én csak kötelesrészre vagyok jogosult, ahogy a lánya is és minden más a férjéé (csak ingóságokról beszélünk).
A kérdésem az, hogy ha ki tudom deríteni, hogy mennyi volt a vételár és bejön a számításom, hogy igen alacsony volt, akkor elvileg megtámadhatom az adásvételi szerződést értékaránytalanság miatt, DE ebben az esetben - feltéve, hogy meg is nyerem a pert -, szóval ebben az esetben a végrendelet alapján kerülne felosztásra a megítélt összeg? Ahogy tudom, a bíróság ilyenkor megteheti, hogy egy további összeg megfizetésére kötelezi a vevőt, ez esetben édesanyám férjét. Ha ez így alakulna, akkor ebből a plusz összegből is csak 1/3-ad járna, vagy ott már a törvényes öröklés érvényesülne?
Jártam már ügyvédnél, sok mindenről felvilágosítást kaptam, de ennél a kérdésnél egyértelműen bizonytalanságot éreztem nála, így remélem, hogy több szem többet lát(ott) alapon, itt egzaktabb választ kapok. Köszönöm szépen!
drbjozsef
Számla feletti rendelkezés esetén nem lenne jogszerű a pénzfelvétel, mert az csak a megbízó haláláig érvényes. Be kell jelenti az elhalálozást, a bank zárolja a számlát. Persze, ha ezt a meghatalmazott nem teszi meg, további pénzfelvétel esetén a bankot akkor sem lehet hibáztatni. Az örökös a jogosulatlan pénzfelvevőtől követelheti a felvett összeget, és nem a banktól.
De itt nem erről van szó, hanem halál eseti rendelkezésről.
A kérdező beírása alapján én úgy gondolom, hogy csak vettek ki a pénzből, nem üres a számla.