Öröklés

Sejtettem,hogy nem lesz egyszerű. Köszönöm a válaszokat.

Tisztelt Jogi Fórum!

Örökléssel kapcsolatban lenne kérdésem. Barátnőm édesanyjának van két gyermeke, egy fiú és egy lány. A fiút szeretné kitagadni a családból, hogy ne örökölhessen semmit. Mi a teendő ebben az esetben? Ha végrendeletet készít, és abban teljes mértékben mindent a lányra hagy, az elegendő? Vagy akkor is marad egy köteles rész, amit a fiú részére ki kell fizetni? (ha igen, mekkora ez a rész?) Mivel a hölgy vak, ezért milyen módon lehet elkészíteni a végrendeletet? Mert a saját kézzel írt nem jöhet szóba. (kb. mennyibe kerül egy végrendelet készítése közjegyzőnél?)
2008-ban vettek fel hitelt arra a lakásra, amiben laknak az élettársával együtt. Elhalálozás esetén az örökösök öröklik a hitelt is? Ha igen, akkor a családjogi törvény vagy pedig a banki ászf alapján?
Köszönöm

A vak közvégrendeletet tehet. Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni.

Kötelesrész illeti meg - többek között - az örökhagyó leszármazóját, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

Kitagadásnak csak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne (ennek esetei: érdemtelen az öröklésre

• aki az örökhagyó életére tört;
• aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte;
• aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.)

2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;

c)az örökhagyó egyenesági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.

Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
2. az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;

d)a házastárs, a bejegyzett élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;

5. az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból, bejegyzett élettársi kapcsolatból származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első ilyen kapcsolat.

A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).

Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

Tisztelt Segítségnyújtók!
82 éves, gyermektelen,özvegy nagybátyám szinte teljes demenciában szenved. Gondnokság alá szeretnénk helyeztetni a vagyona védelme érdekében, ami tetemes/ 3 családi ház, készpénz/
Tájékozódásom során kiderült, hogy 2010-ben öröklési szerződést kötött az egyik házára, majd még az évben annak a banknak a vezetőjével, ahol a pénzét tartotta a másik két házára is. Ezt a házat a bankvezető vetette vele 2010-ben, amit azonnal megterheltetett az öröklési bejegyzéssel. Jó nyugdíjjal is rendelkezik.Kihasználva a beszűkült tudatát, az elmúlt két évben sok pénze "eltűnt" a bankszámlájáról. Mindamellett a két örökösjelölt még az alapvető szükségleteiről sem gondoskodott. Ő már 24 órás felügyeletet igényel, de senki sem volt mellette. Most, hogy még súlyosabb lett az állapota betették a pszihiátria zárt osztályára. Úgy néz ki mint egy hajléktalan. Több mint valószínű, hogy a szerződések megkötésekor sem volt már teljes mértékben beszámítható.
Van-e mód visszamenőleg megvizsgáltatni az anyagi helyzetének a változását az elmúlt két évben? Milyen szerv jogosult erre? Mi módon lehetne fellépni a nagybátyám érdekében, hogy a vagyonának, fizetőképességének megfelelő gondozást lehessen számára biztosítani?
Válaszukat megköszönve maradok tisztelettel! B. Erzsébet

Ha lesz gondnoka, érdemes lesz elgondolkodni az érvénytelenség megállapítása iránti per elindításán.

Tisztelt Jogi Fórum!

A kérdésem a következő. Édesapám 14 éve lebetegedett kórházba került és édesanyám lett a gyámja, aminek a jogát egy éve elvették tőle, mert nem tudott rendesen elszámolni apu nyugdíjával, rendszeresen el is költötte az egészet, ezért idén tavasszal én kaptam meg a gyámságot, de a pénzhez már nem férhettem hozzá, csak apura költött számláim után kaptam vissza a pénzem, így apu számláján azóta jelentős összeg gyűlt össze. Sajnos októberben elhunyt, így most, az örökösödés okán, szeretném ha felvilágosítanának, ki örökölhet és mennyit? Egyrészt a számlán található pénz és a apum házrésze (50%) érdekelne. Én mint lánya és gyámja öröklöm, vagy édesanyámnak is ugyanolyan rész jár, mint nekem? Valamint apunak van egy nevelt lánya, akit gyerek kora óta nevel, őt is megilleti valami az örökségből?

A választ előre is köszönöm!

Ha egyedülálló szülő gyermeke nem él. az egyedüli unoka az örökös? Ha ő, de ő visszautasítja az örökséget akkor a dédunokák?

Igen.

Üdvözlöm.
Édesanyám 9 éve elhunyt, édesapám él.Van egy ház, aminek a felének a fele az enyém, másik a testvéremé.
Édesapám a testvéremnek adott egy bizonyos összeget, később nekem is adott.(De kevesebbet).Most kéri vissza mindkettőktől. Mi azt mondjuk,hogy ez az anyai örökségünk, nem adjuk és nem tudjuk visszaadni.Ez így jogszerű?Semmi dokumentáció nincs a pénz átvételéről,nincs visszafizetési határidő.Remélem érthetően fogalmaztam.
Köszönöm

Azt édesapátoknak kell tudnia bizonyítani, hogy a pénzt átadta. Ha viszont ezt bizonyítja, nektek kell tudni bizonyítani, hogy nem kell visszafizetni.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
10 éve váltam el, és most kaptam értesítést, hogy volt férjem meghalt 2012. dec. 5-én. Előző házasságából 3 gyerek született, nekünk egy közös gyermekünk van (23 éves, egyetemista). Férjem elmebetegsége miatt intézetben volt, lánytestvére volt a gyámja.Ő küldött nekünk értesítést, hogy volt férjem meghalt, és, hogy a 4 gyermek fizeti a temetést, és nyilatkozatban kérjük a gyámhatóságtól az örökség terhére a temetési költség levonását, ha a lányom örökölni akar, és igazából nem tudja kivárni, amíg megkapja a Gyámhatóságtól, minél előbb fizessük ki készpénzben! 1. Kérdésem: Jogosan kéri a lányomtól a temetésre a pénzt?2. A férjem és testvére felesben örökölt egy házat,és most azt mondja a testvér, hogy a férjem része 4 fele megy a 4 gyerek között. Az ingatlan fele kb 3000 000Ft.
Eladni nem lát esélyt, sőt azt akarja, hogy a lányomra eső örökségből vegye ki a részét a ház karbantartási, gázdíj, biztosításból, azaz, a 4 gyerek közösen fizesse ezt.
A kapcsolatot válásunk óta nem tartottuk a családdal, és ezt nem akarom elhinni, hogy a lányom annak a háznak a költségrészét fizesse.
Én úgy gondolom, ahogy az örökségből le akarja vonatni, mindaddig amíg semmi nem marad, mondván, hogy nem tudja eladni.
Mivel a többi gyerek az ő környezetében él, úgy érzem velük nem fog kitolni, csak velünk.
Mit lehet tenni ilyenkor, ha mi sosem kértünk segítséget lányom számára Tőlük, akkor miért akarja velünk fizettetni a költségeket? Szerintem a lányom egyik féltestvére benne is lakik.
Hogyan lehet realizálni az örökséget, hiszen annak idején (ezt most nem részletezem) az én nevemen lévő lakásomból kifizettem a férjemet, a végzés szerint a gyerektartást is levonták, ráadásul 10 évig nem is dolgozott, én tartottam el, és mindezek miatt az én gyermekem károsult, nem beszélve a lelki terrorról.
A tizedét sem kapná vissza, amitől annak idején a férjem életmódja miatt elesett.
Összegezve:
Tényleg fizetni kell a temetésbe, és az örökölendő házrész költségeit?
Mit lehet tenni, hogy készpénzben realizálódjon az örökség?

Válaszát előre is köszönöm:

El kell dönteni: vagy visszautasítja a gyermeked az öröklést, és akkor nem kap semmit és nem lesz költsége sem, vagy elfogadja, akkor a költségeket az örökrésze értékéig viseli, és ha nem sikerül meggyezni a többi tulajdonossal, a közös tulajdon megszüntetése iránt lehet pert indítani.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm a megtisztelő válaszát!
Sajnos a gondnokság alá helyeztetés folyamata akár fél évet is igénybe vehet. A nagybátyámnak pedig most lenne szüksége a segítségre, hiszen az örökösjelöltjei egy szociális otthonba akarják vitetni egyenesen a kórházi pszichiátriáról, illetve amíg ott nem kap helyet, addig a krónikus belgyógyászaton helyezik el. /elfekvő/ Ezt jogilag megtehetik? Egyáltalán nem vállalják az otthoni ápolását,ápoltatását, pedig több 10 millió forintos vagyont örökölnek fejenként. A nagybátyám képtelen már ez ellen tiltakozni, csak a magatartásával sejteti, hogy haza kívánkozik.

Mit lehetne tenni, hogy a jó anyagi helyzetéhez mérten, az emberi méltóságának megfelelő gondozásba részesülhessen?
Tisztelettel! Balogh.E

„a gondnokság alá helyeztetés folyamata akár fél évet is igénybe vehet.”
Minimum félévet. Az "akár" lehet két év is.

„Ezt jogilag megtehetik? ”
Amíg nincs gondonak, addig ezekben a kérdésekben ő maga dönt.

Tisztelt Ügyved ur!

Bejegyzett elettarsi kapcsolatban elek a parommal, ezert ugy szolitom a csaladtagokat mintha ferjem lenne az egyszerüseg kedveert. Aposomek 2002-ben vegrendelkeztek, ezt veletlenül a hivatal 2007-ben felbontotta, igy ervenytelenne valt. Erröl ertesitest kaptak. Anyosom 2009 tavaszan agymüteten esett at, fajt a feje, a agyvizet levezettek neki. A mütet utan 80 evesen az Alzheimer felgyorsult nala. 80 eves aposom ugy döntött hogy elmennek es megerösitik a 2007-be felbontott vegrendeletet. 2009 öszen ezt meg is tettek. Anyosom következö ev aprilisaban elhunyt, teljes örököse aposom lett. Iden augusztusban aposom is elhunyt.

A köteles reszröl parom egyetlen fiutestverevel meg 2007 elött lemondo nyilatkozatot tett. A vegrendeletben parom lett az örököse 3 haznak, testvere nemi keszpenzt kapott, sogorom lanya szinten (azon hazat lehetne venni olyan sok).

Sogorom most arra keri a paromat hogy adjon neki egy hazat. Amennyiben parom ezt nem teszi meg, a teljes vegrendeletet ervenytelenittetni fogja, mivel szerinte anyosom nem volt beszamithato allapotaban 2009 öszen mar, a 2007.es vegrendelet pedig a felbontas miatt ervenyet veszitette, igy minden az allamra fog szallni es az örökösök semmit nem kapnak, es a sogorom, ebben nagy elvezetet fogja lelni, szo szerint igy mondta.

Ez bekövetkezhet? En tudom hogy itt nem fog a sogorom megallni mert mar elöre jelezte hogy vigyazzunk az eletünkre, esetleg hirtelen baleset erhet bennünket a parommal.

Sogorom nem volt jo viszonyban a szüleivel, halalosan megfenyegette öket szoban 2001-ben, ezert döntöttek ilyen vegrendelet megiransan a szülök. Börtönben is volt mar eröszakoskodasa miatt. Most a parom azon gondolkodik hogy hogyan allitsa meg öt. Neki akarja adni az egyik hazat. De a sogoromnak nem ez kell, tudom, hiszen sokkal többje van meg igy is mint a paromnak. Nekünk semmink ne legyen azt kivanja a sogorom, es ennek fog örülni ahogy mondja.
Önök szerint lehet hogy semmisse fogjak nyilvanitani a vegrendeletet?? Mire szamithatunk? Mit tegyünk hogy megallitsk a sogorom az ellenünk valo eröszakossagaban? Azt mondta fel fog berelni valakit hogy minel hamarabb megszerezze amit akar.

Remelem van gyors jogi modja ennek.
Tisztelettel varom a valaszt.
Anna

Tisztelt ügyvédek, jogi emberek!
Édesapám meghalt, én lettem a törvényes egyedüli örökös. Apámnak egy örökösödési pere volt folyamatban, ami halálával félbeszakadt. A perbe nem hívtak be. Per az ingatlanok helyzetét tárgyalja. De a közjegyző nem hajlandó a perben nem szereplő, de az édesapámnak járó ingóságokat tárgyalni. A közjegyző csak az ingatlan bírósági határozata után hajlandó az ingóság tárgyalását lefolytatni.

• Bíróság felé leadtam a halotti anyakönyvi kivonatát, illetve később jeleztem közjegyzői határozattal, hogy én vagyok az egyedüli törvényes örökös.

Amikor a halotti anyakönyvi kivonatot bemutattam, akkor hozott egy félbeszakadási határozatot.

Engem nem hívtak a perbe és én nem is szeretnék a perbe belépni. A törvényesen engem illető örökséget szeretném átvenni. 1 éve áll a per és nem történik semmi. Holott az ingatlanokat a közjegyzői határozat alapján, a földhivatalba nevemre bejegyezték.

Van e mód, hogy a per félbeszakadását, per megszűnésre változtassam és így a törvényesen megjáró ingóság és ingatlan tulajdonomba vegyem???

Köszönöm szíves válaszukat!

Tisztelettel: Baráth Gábor

Ha édesapád felperes volt, akkor szerintem minél hamarabb perbe kellene lépned.
Ha alperes volt, akkor szerintem igazad van. Kérd a hagyatékátadó végzést.

Valami nem kerek. Nem nagyon hihető, hogy a per alatt álló ingatlanokat a közjegyző átadja - méghozzá végleges hatállyal -, a per tárgyát nem képező ingóságokat pedig még ideiglenesen sem adja át.

A kérdező szerintem alaposan félreértett, vagy rosszul fogalmazott meg valamit.

Egyáltalán nem kerek, mert pont fordítva kellett volna eljárnia a közjegyzőnek.

Édesapám alperesként vett részt a perben.
Testvérem hagyatékát édesapám örökölte, amit az élettárs megtámadott. Per közben hunyt el édesapám. De közjegyzői hagyaték listán szerepeltek a kérdéses ingatlanok is, így a földhivatal, már a nevemre írta... Birtokba nem vettem az ingatlant, mivel fogalmam sincs, hogy jogom van e már hozzá... Sürgettem a bíróságot és a közjegyzőt is, hogy hozzanak ítéletet, de arra hivatkoztak, hogy nem léptem perbe és nem is vontak perbe. Tehát az ügy szünetel! A közjegyző nem hoz határozatot amíg a bíróság nem zárja le a pert.
Én a bíróságtól semmiféle papír nem kaptam eddig! Szóval ilyen esetben mindenféleképpen perbe kell lépnem, hogy megkapjam az örökségemet?

Válaszukat előre is köszönöm

Ugyanazt a képtelenséget írtad le mégegyszer.

Mit kell az alatt értenünk, hogy "közjegyzői hagyaték lista"?

Tisztelt ügyvédek!

Érdeklődni szeretnék, hogy édesanyám halála után kötelező-e lefolytatni a hagyatéki eljárást? se ingó, se ingatlanvagyon nem volt a nevén, egyedül haszonélvezeti joga volt azon az ingatlanon, ahol lakott.
Egy üres bankszámlája volt még, amelyen soha nem volt tranzakció, és ezen kívül egy életbiztosítással rendelkezett, melynek kedvezményezettjei a törvényes örökösök, jelen esetben a 3 gyermek. A két idősebb gyermek az életbiztosítás rájuk eső részéről le szeretnének mondani a legkisebb gyermek részére.
Ilyen esetben mi a teendő, szükséges-e hagyatéki eljárás lefolytatása, vagy meg lehet úszni öröklési bizonyítvány kiállításával? Az öröklési bizonyítvány kiállításához milyen papírok kellenek? (szükség van-e hozzá hagyatéki leltárra vagy egyéb papírokra?)
Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Kovács Béla Sándor!
Tehát a közjegyző kérésére leltárba vette az örökségben található ingó és ingatlan vagyont.

Kérem írja le, hogy mit talál képtelenségnek, mert ezek szerint egy eljárási hibát talált... Kérem fejtse ki bővebben gondolatait...