hagyatéki tárgyalás

Örökölhetsz, de a törvényes örökösöknek a kötelesrészt ki kell fizetned a hagyatékból, kivéve, ha tudod igazolni, hogy az örökhagyó tartására fordított összeg még azt sem érte el, ami efölött megmaradna.

Nem minősül az közreműködésnek, ha valaki maga írja a javára szóló végrendeletet? Nem teszi ez a körülmény a végrendeletet érvénytelenné?

De, valóban, az érvénytelenné teszi. Úgyhogy nem kell reklámozni, hogy a te kézírásod. Ha nem támadják meg a törvényes örökösök, akkor nincs gond.

Köszönöm szépen!

Részemről nincs mit.

Kedves Kovács Béla Sándor!
Kissé bonyolult a dolog sztem. Hagyatéki tárgyalásra 8 hónap után kaptam idézést az állandó lakcímemre,ui. vidéken,az anyja lakóhelyén meghalt a férjem, amiről nem szóltak, állítólag "nem találtak" meg - a közjegyzők sem - (én ugyan nem voltam állandóra bejelentve a hagyatéki vidéki házban csak ideiglenesen)és hirdetmény útján kerestettek.Hagyatéki leltárról sem értesítettek.
Ezen a - sztem túl késői - tárgyaláson az özvegyi haszonélvezeti jogomat vitatták a férjem felnőtt gyermekei, akik 28 évig egy képeslapot sem küldtek az apjuknak, és mindent kipucoltak a házból a tudtom nélkül. A vgzésben a Ptk. 601 (1)-re és a Ptk.600 b.-re hivatkozással. Ez úgy igaz, h kényszerűségből éltünk külön, mert a ház leamortizálódott, benne nem volt sem víz, sem villany és a téli hónapokban fűtés nélkül??? Szétfagytak víz- és fűtéscsövek stb. Ezért volt telente az anyjánál - ideiglenes megoldásként. Nem igazán az került leírásra, amire a tárgyaláson hivatkoztam.Bíróság előtt megtámadhatom, de azt is a közjegyzőhöz kell benyújtani - írják.
Mi a véleménye a kötelesrészről? Megtámadhatom erre hivatkozással?
Nagyon köszönöm a válaszokat, és ha valaki tapasztalt hasonlót, írjon...

Nem szívesen írom le így nyilvánosan, de számomra sem túl életszerű a védekezése.
nem önmagában a külön lakásban élésssel van baj, bár azzal is. De ha elfogadjuk is z objektív okokkal magyarározott kényszerű különlakást, hihető-e, hogy az egyébként házastársi életközösségben élő személyek annyira nem tartják egymással a kapcsolatot, hogy egyikük nyolc hónap után értesül arról, hogy a másik meghalt?

Ha erre is talál meggyőző magyarázatot, akkor lehet szó a kötelesrészről.

Kedves kbs, már munkaügyben egyszer kértem itt tanácsot, most hagyatéki tárgyalással (eljárással) kapcsolatban is szeretnék egy kis segítséget kérni. Az első és legfontosabb kérdésem, hogy van e olyan esetben is hagyatéki tárgyalás, ha az elhunyt nevén nem volt semmi? Nekem az tűnik logikusnak, hogy nem szokás a semmiről tárgyalni, de persze meglehet, hogy tévedek.
Hogy kicsit konkrétabban lásd a helyzetet megpróbálom röviden összefoglalni mi a is történt.
Édesapám tavaly áprilisban meghalt, mivel szüleim elég korán elváltak, így apámmal csakritkán tartottam a kapcsolatot. Mikor elhunyt a család értesített róla. Majd mikor kértem a családot, hogy adjanak egy fénymásolatot a halotti anyakönyvi kivonatról (munkahelyre kértem), megtagadták. Tehát ezt magamnak kellett újból kikérnem. Mivel nem tudtam hogyan kell, így a polgármesteri hivatalt hívtam fel, ahol közölték velem, hogy hamarosan kitűzésre kerül a hagyatéki tárgyalás időpontja is. Mikor kérdeztem, hogy erről kapok e értesítést, közölte velem a hölgy, hogy nem, mert csak azt értesítik, aki eltemettete. A család váltig állítja nem volt semmi a nevén. (gyanús nekem ez nagyon) Kérlek, ha van valami ötleted az esettel kapcsolatban várom visszajelzésed.
Köszönöm

Ha nincs hagyaték, akkor minek a hagyatéki tárgyalás? Ha viszont van, akkor azon a törvényes örökös részt vehet. Nem a polgármesteri hivatalt kérdezd - nekik ehhez nem sok közük van - hanem a közjegyzőt.

Niccy

Édesapádnak a második házasságból azért még lehetett tulajdona, pl. lakás- és/vagy cs.házrész mint földhivatalon kívüli tulajdonlás fogalma.

Vagyis a házassági vagyonközösség alatt esetleg közösen vásároltak lakást vagy építettek egy házat és/vagy nyaralót, de "papíron" minden a második feleség nevén- esetlegesen a közös gyermek(ek) nevén
futott - okkal ok nélkül... Ennek kellene utána járni.
Beszélj ügyvéddel.

Az önkormányzattól megtudod, hogy melyik közjegyzőnek szígnálták ki a hagyatéki eljárást, tőle pedig azt, hogy mikor is lesz az. És mint édesapád gyermeke - esetleges hagyatékának úgyszintén törvényes örököse, te is jelen lehetsz azon.

Monalisa
laikus hozzászóló

Monalisa
laikus hozzászóló

Ha esetleg a hagyatéki tárgyalás már megvolt (...) de neked utóbb méis tudomásodra jut, hogy apukád tulajdonostársa lehetett valami ingatlannak és/vagy értékesebb ingóságnak (pl. autó), akkor lehet kérni póthagyatéki eljárást. De ezt az ügyvéd már fogja tudni.

Tudnám javasolni: próbáld megtudni, hogy a családnak - mármint édesapádon kívül... - hol és mi van a nevén, és hogy az mikor is lett vásárolva ill. építve. Mert ha a házasságuk ideje alatt, és a rávaló nem a második feleség kizárólagos különvagyonából származott, akkor nagy a valószínűsége, hogy édesapádnak is pénze volt benne, talán nem is kevés. Csak éppen nem írták az ő nevére...

Ezért kell ügyvéddel beszélned.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

A párom nagymamáját a múlt héten temettük el, nem sok minden maradt utánna, kevés ingóság, ami nem éri el a 300ezer ft-ot.
Örököse a párom anyja, és a mama korábban meghalt fiának a lánya.
Az anyósom a páromra hagyta az ügyintézést, és visszautazott a lakhelyére, így a hagyatéki tárgyaláson is ő fogja képviselni. Viszont most azt szeretné, ha nem lenne örökösnek megjelölve a leányunoka.
A kérdésem az lenne, hogy ez jogilag szabályos? Nem szeretném ha a végén a páromnak lenne baja belőle, mert ő fogja képviselni.

Köszönettel,

F. Melinda

Köszi a hozzászólásokat.
Monalisa, nem volt több házasság, csak az amiből én születtem. Volt egy telek a nevén amit az anyja eladatott vele, mert unokabátyámnak lakásvásárlásra pénz kellett, tehát ebből is meg lettem fúrva, viszont a megmaradt pénzből lett véve egy ház, és az nem tudom kinek a nevére lett vásárolva. Most a földhivatalnál fogom lekérni a tulajdoni lapot és ha az apám neve szerepel rajta mint tulajdonos, akkor eljárást fogok indíttatni.

A földhivatali betekintés ingyenes, a tul.lapról cerúzával akár minden adat kiírható. (Ha csak az utca/házszám van a bírtokodban, némi legális pénzért a helyrajzi számot is kikeresik, illetve azt a helyiség építési osztályán akár ingyen is megmondják.)

És arra külön figyelj, hogy az ingatlan adásvételének időpontja már "benne legyen" a házasságkötés időpontjában, mert ebben az esetben "legrosszabb esetben is" házassági közös vagyonról lehet beszélni - csak éppen a feleség nevén fut.

Tehát a telekvásárlásból megmaradt pénzzel mi lett?

„Viszont most azt szeretné, ha nem lenne örökösnek megjelölve a leányunoka.”
Mégis, hogyan dönthetne úgy az egyik örökös, hogy a másik ne örököljön? És ha a másik szerint meg az egyik ne, akkor kire hallgasson közjegyző?

Akit kérdeznbek, az legjobb tudomása szerint számoljon be a számbajöhető törvényes örökösökről. Különben még az intellektuális közokirat-hamisitás gyanúja is felvetődhet.
Egyébként ha igaz, amit a hagyatékról mondasz, akkor nem is kellene eljárás. Kérte valaki?

"A párom nagymamáját a múlt héten temettük el, nem sok minden maradt utánna, kevés ingóság, ami nem éri el a 300ezer ft-ot."
Mi az a "nem sok minden"? Mert ha van az örökhagyó nevén ingatlan, (akár 10 ft-ra értékelt is), vagy folyószámla (ami akár nullás is lehet) ez esetben hagyatéki eljárást kell indítani. Elhunyt nevén nem maradhat semmi. Viszont ha tényleg csak 300.000 Ft alatti ingóság maradt, akkor nem lesz hagyatéki tárgyalás.

F.R.

Köszönöm szépen a válaszokat, kicsit megkönnyebbültem, mert nem tudtam mivel érveljek az anyósomnak, miért kell megnevezni a másik örököst. Az nem volt neki elég hogy ez a szabály.

A hagyatéki eljárást nem tudom ki kérte, valószínű még ő amikor itt volt, a papíron meg van adva 2 dátum is, amikor lefolytatható.

Az hagyaték tényleg csak ennyi, a nagymama az anyósom nevén lévő itteni lakásban lakott haszonélvezőként. Ami maradt, egy folyószámla, valamennyi összeggel és pár régi bútor.

A halotti torkor a leányunoka anyja mondta hogy semmi nem kell, de azért ezt jobb hivatalosan is rögzíteni.
A temetési költségbe nem szálltak be.

Mit tegyünk, hívjuk fel őket hogy jöjjenek el a hagyatéki tárgyalásra, vagy szóljunk a közjegyzőnek hogy nekik is küldjön egy értesítőt a tárgyalásról?

Köszönettel,

F Melinda

Sziasztok.

Egy kis segítségre lenne szükségem. Nem nagyon igazodok ki az öröklés dzsungelében :-)
Édesapám nemrég meghalt. Nem volt se felesége se gyereke, kivéve engem. Van még egy testvére aki a temetés utáni dolgokat intézte, és ő nem jelentette be, hogy voltak az apámnak külömböző gépei (gépjárművek).
Az első kérdésem ezzel kapcsolatban lenne.. Ha én tudok róla, hogy voltak apámnak (bizonyítani elvileg nem tudom) de nincs számontartva a hagyatéki eljárásnál akkor én azt "fel tudom vetetni" hogy utánnajárjanak ?
Emelett volt apámnak több bankszámlája, amik jelenleg üressen állnak. Annyit tudok, hogy a közjegyzőnél kérhetem, hogy a számla forgalomnak nézzenek utánna. Ha utánnanéznek és kiderülne, hogy a halála után vették le a pénzt róla akkor azt én visszakaphatom ? Illetve ha ez kiderül, akkor annak aki sunyiba levette lesz valami büntetése ? Tehát mondjuk eljárás indul ellene.. vagy csak vissza kell adnia nekem ?

Bocsánat ha kicsit zavaros, sajnos egyáltalán nem mozgok otthonosan az ilyen témákban. Minden segítséget köszönök előre is.

A közjegyző megkeresheti a gépjárműnyilvántartást.
A bankokat is megkeresheti, de csak arra vonatkozóan, hogy van-e ott az örökhagyónak számlája. A számlaforgalmat a hagyatékátadó végzéssel te kérheted le, illetve te tehetsz feljelentést, vagy indíthatsz polgári pert.

Sziasztok!
Kérdezni szeretnék Tőletek:
Ha lezajlott a hagyatéki, és ott rögtön jogerőre is emelkedett, minenki beleegyezésével, de a tárgyalás, és a kedélyek lecsillapodtával valamelyik örökös úgy érzi nem járt a lehető "legjobban", utólag van-e módja bármit is tenni?
Köszönöm előre. sziasztok.

Vélem az örökhagyó halála és a hagyatéki tárgyalás között volt elég idő elgondolkodni a dolgokon, így most utólag nemigazán...

Ettől függetlenül, ha valami bántja az igazságérzetét (...) kérjen póthagyatékit - melyhez írásban fejtse ki az álláspontját, aztán a jogász közjegyző vagy elrendeli az újabb tárgyalást vagy sem.

Zárójelben: ha a többi örökös időközben netán eladta és/vagy ajándékozta az örökrészét, vagy felélte azt, utólag nehéz lesz visszacsínálni a dolgokat - ha esetleg egy picurkával több jutott volna a panaszolónak...

Monalisa
laikus hozzászóló

Szia Monalisa !
Köszi a választ.A kedves örökös álmatlan éjszakáin töpreng , mert az ellenérdekelt fél ügyvéddel felszerelkezve érkezett a hagyatékira, ezért Ő megilletődve nem merte feltenni kérdéseit.Én annyit javasoltam, h talán beszéljen Ő is egy JÓ HAGYATÉKKAL foglalkozó Ügyvéddel, aztán nosza.
Szóval akkor véleményed szerint hiába emelkedett jogerőre, még lehet valamit tenni.
Köszi.

Póthagyatéki eljárást akkor lehet kérni, ha olyan vagyontárgy kerül elő, ami az örökhagyóé volt, de amiről a hagyatékátadó végzés nem rendelkezik. Ilyen hiányában egy éven belül a hagyatéki eljárás megismétlését lehet kérni. Ugyanakkor itt született egy egyezség. Ezt véleményem szerint csak polgári perben lehet megtámadni.

ObudaFan. Köszönöm szépen, nagy segítség :-)

Nincs mit.