Öröklési szerződés

Az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának a hozzájárulásával eladható. De akkor mi marad a fedezete a szerződésnek?

Dehogynem.

Azért kell töröltetni a tilalmat, mert el szeretnénk adni a házat és így nem lehet.

HA nincs bejegyezve az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdoni lapra, akkor az eltartó azzal szemben, aki az ingatlant jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzi meg, a jogára nem hivatkozhat. Így pedig az eltartó igényének a fedezete elveszhet.

A jogait nem befolyásolja, de az érdekeit súlyosan sérti. Miért kellene törölni azt a tilalmat?

Üdvözlet, abban kérnék segítséget, hogy egy megkötött öröklési szerződésben szereplő ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom ha törlése kerül, de a szerződést nem bontjuk fel az befolyásolja-e bármiben is az örökös jogait? Köszönöm

Az biztos, hogy minden követ meg fogok mozgatni, illetve kellene egy nagyon határozott és kardos, kitartó ügyvéd, aki mindent megtesz az érdekeink védelmében. Természetesen az Öcsém is megmozgat minden követ és felkutat minden lehetőséget.

Értem. A kárnak része az elmaradt haszon is, de az azért már elég bizonytalan.

Hátha érvényesnek találja a bíróság a szerződést.

Sajnos talán az életem végéig tartó megélhetésemet biztosító termőföldet veszítem el a per alatt. Hiába kapom meg az ellenértékét nem végezhetem azt a munkát amit tudok, illetve amit a családom már közel 20 éve csinál.

„nem vigasztal tulajdonképpen az ügyvéd kártérítési kötelezettsége sem.”
Mert?

Kedves Ügyvéd Úr!
Köszönöm a segítséget, sajnos álláspontja számunkra nem kedvező, nem vigasztal tulajdonképpen az ügyvéd kártérítési kötelezettsége sem.
Azért köszönöm a kedvességét és segítőkészségét.

„Meddig terjed ki az ügyvédek kártérítési felelőssége? Van max. összeghatár? ”
A teljes kárt kell téríteni. A felelősségbiztosításnak van limitje, de az már az ügyvéd baja.

„Az írásszakértő tuti, hogy igazolni tudja. ”
Az semmit nem ér, hiszen nem arról van szó, hogy nem valódi az aláírás, hanem arról, hogy ez így nem is aláírás.

Sajnos nincs előnyomva a név, a szerződésben nem szerepel, hogy az okiratot tanúsítják xy és xz.
Írásminta gondot jelent? Az írásszakértő tuti, hogy igazolni tudja. Meddig terjed ki az ügyvédek kártérítési felelőssége? Van max. összeghatár? Nagy vagyonról van szó.

Nincs előnyomva a név? És tényleg olvashatatlan az aláírás? Akkor lehet gond. Magából az öröklési szerződésből kell kiderülnie a tanú személyének, az nem jó, ha írásminta kell a beazonosításához.

(Ha ezen bukik az öröklés, kérhettek kártérítést az okiratot szerkesztő ügyvédtől.)

A szerződésben nem szerepel a tanú neve kiírva. Az aláírása rá jellemző, egyedi, pontosan megkülönböztethető másétól. Alatta a lakáscíme szerepel, ahová ő a fia és a felesége vannak bejelentkezve. Mellesleg a tanú 20 éve vállalkozó, aláírási címpéldányai, társasági szerződések, számtalan hivatalos irat van a birtokában, ahol ugyanezzel az aláírással, lakcímmel és névvel szerepel.

ha a tanú neve az iratban szerepel és magából az iratból kikövetkeztethető, hogy ő a tanú, akkor egyértelmű, hogy nem áll fenn az alaki hiba.

Szerintem nyomtatva is van a neve. A törvényes örökös arra hivatkozik, ha jól értem, hogy maga az aláírás nem aláírás, hanem csak "szignó", "kézjegy".

HA magából a szerződésből, a szerződés összes adatából azonosítható a tanú, akkor rendben van. HA nem, akkor gond lehet.

Mellesleg az, hogy mit tudtok tenni, alperesi pozícióban annyira nem kérdés. Vártok, és reménykedtek.

[Súg] Én inkább azzal támadnám azt a szerződést, hogy fiktív. Az eltartók nagy száma eleve gyanússá teszi.

Mennyire olvashatatlan az az aláírás? Hány tagból áll? Névkezdő nagybetűk felismerhetőek?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
2004-ben öröklési szerződést kötöttük Nagyapámmal. 2013. szeptemberben meghalt, most 2014. májusban volt a hagyatéki tárgylás. Az öröklési szerződésben unokáit engem és Öcsémet nevezte meg örökösöknek.
Nagybátyám alaki hibára hivatkozva nem ismeri el az öröklési szerződést. Alaki hibaként azt hozta fel, hogy a két tanú egyike (megjegyzem akkor minden szerződést így tanúztak) aláírásával és lakcímével hitelesítette a szerződést, de az aláírása olvashatatlan. A készítő ügyvéd ellenjegyezte a szerződést. A tanú a mai napig az akkor megadott lakcímén lakik, nem igaz, hogy nem lehet azonosítani. Ők mégis erre hivatkoznak és semmissé akarják tenni a szerződést.
Mit tudunk tenni?
Válaszát előre is köszönöm!
Ivett

Van lakástulajdonod? Nincs. Akkor mi a kérdés?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz, hogy Nagymamám 2012.11.17.-én csináltatott egy Öröklési szereződést ahol az aláírásom alatt eltartó örökösként szerepelek a keresztanyámmal együtt. Nagymamám még a mai napig is életben van hála istennek egészséges. A tulajdoni lapon a II. részben szerepel
Mama:
Tul.hányad:2/4
Jogcím:adásvétel
Jogállás:tulajdonos

Keresztanyám:
Tul.hányad:1/4
Jogcím:öröklés
Jogállás:tulajdonos

Anyukám:
Tul.hányad:1/4
Jogcím:öröklés
Jogállás:tulajdonos

A III. részben pedig
Terhelés: Özvegyi jog az utlás szerinti illetőségre.
Jogosult neve: Mamám
Utalások: II/3-4

Terhelés: Elidegenítési és terhelési tilalom az öröklési jog biztosítására.
Jogosult neve: Keresztanyám
Utalások: II/2

Terhelés: Elidegenítési és terhelési tilalom az öröklési jog biztosítására.
Jogosult neve: Én
Utalások: II/2

A kérdésem pedig az, hogy lakást vásároltam a párommal 2014.05.20.-án 1/2 - 1/2 arányban ahol kijelentettük, hogy 35 év alattiak vagyunk és első lakástulajdonunkat szerezzük. A párom biztos hogy első lakástulajdonosként szerepel az én részemről pedig ez a kérdés merült fel, hogy amit mama csináltatott öröklési szereződést az minek számít? Megkapjuk a Itv.26§(6) és (9) bekezdésre az illeték kedvezményt ami 4% helyett 2% vagy pedig amit mamám csinált az nálam lakástulajdonnak számít?
Válaszát előre is köszönöm!

A törvényes örökrész 1/3-a.