Kovács_Béla_Sándor
2016.04.15. 17:03
Elég lett volna egyetlen kérdés: érvényesíthető-e kötelesrészi igény a póthagyatéki eljárásban, ha arról a jogosult az alapeljárásban lemondott. Nem.
Hagyatéki kérdés
bimbus
#
2016.04.15. 17:41
Azért ennél többről van szó. Ha a köteles részt érvényesíti a rá jogosult, akkor a sógor kárt szenved. Kérhet-e kártérítést? Ha igen, kivel szemben érvényesítheti a kárigényét?
bimbus
#
2016.04.15. 18:17
kbs!
Bocs. Igazad van, elég lett volna azt kérdezni. Köszönöm a választ.
vörös
#
2016.04.18. 07:36
Üdvözlet
Apánktól örököltünk egy kis lakást 3-an. Ketten megvettük elhúnyt bátyám lányától a részét. Ketten a húgommal rendbe tetettük és árulni kezdtük a lakást. Ekkor szólt a húgom, hogy Neki van egy papírja Apánktól, hogy az örökölt lakásból 1,5 millió a húgomnak jár, mert a teraszt Ő építette a lakáshoz. Kérdésem lenne: nem mutatta meg ezt az írást a hagyatéki ügyvédnél, nem mutatta meg, mikor a bátyám lányától megvettük a részét. Most élhet-e jogosan a követelésével és csak tőlem , az eladás utáni fele részből vonja le a részemből a 1,5 millió forintot? Válaszát köszönettel venném: vorosbanya
Immaculata
#
2016.04.18. 09:13
Itt nem kaphatsz megnyugtató választ az irat ismerete nélkül.
Azt sem értem, ha te vagy az egyik tulajdonos, akkor miért a húgod veszi át a vételárat?
Nem vagy köteles annyiért árulnod, amennyit a húgod kér az ő részéért.
Ha az az irat valódi, akkor a húgod az ingatlanból elégítheti ki igényét, nem pedig a Te vételáradból.
Én még azt is kétségbe vonom, hogy a másfél milliót készpénzben kivonhatja az ingatlanból. Egyébként teraszt csak építési engedéllyel lehetett építeni. Kérd ki az építési engedélyt, a használatbavételi engedélyt. Nézd meg, hogy az építkezés szabályosan történt-e.
Egy beruházás sohasem ér annyit a piacon, mint amennyit beletettek.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.18. 09:41
Valóban csak találgatni lehet, de úgy tűnik, az egy tartozáselismerés. Ha az - és sikertelen vele szemben a bizonyítás -, akkor az örökösök egyetemlegesen, de egymás közt egyenlő arányban tartoznak az összeggel. Vagyis a kérdezőre csak 500 000 esik.
De ha komolyra fordul az ügy, nem fog egyedül boldogulni. Azt sem érti, mi történik - ezért nem tudja elmondani se.
Immaculata
#
2016.04.18. 11:48
Ha tartozáselismerés, akkor megdönthető vélelem.
A pert javaslom. :)
A terasz mindenképpen bővítésnek számít, így az engedélyköteles. Ha nem volt engedély, akkor a tartozáselismerés hamis nyilatkozatra szól.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.18. 13:16
(A tartozáselismerés nem vélelem, hanem tartozáselismerés. Sui generis jogintézmény.)
Mirmila
#
2016.04.20. 11:41
Üdv, szeretnék segítséget kérni, fel kellene mérnünk, hogy mire számíthatunk.
Édesapám elhunyt, a lakás, amivel feleségével 17 éve éltek, a hölgy nevére lett vásárolva a házasságkötés után, hitelt is vettek fel rá. Az önerő abból lett, hogy a feleség eladta a lakását. Édesapámnak akkor nem volt semmilyen vagyona a nevén, a házasságuk előtt a szolgálati lakásában élt. Ezt a lakást évekkel később megvette, és haszonnal eladta, a pénzből autót cseréltek, berendezési tárgyakat vásároltak, éltek. A feleség álláspontja szerint minden őt illeti meg, a hagyatéki tárgyaláson csak az autó (szeretné, ha arról külön nyilatkozatban lemondanék) és a közös számla (kb. 300e forinttal) kerül elő, mivel a lakás a nevén van, az nem, illetve azzal érvel még, hogy édesapám, ha volt is pénze, mindig italra költötte el azt, tehát soha semennyi pénze nem volt. Ez így mindenképpen nagyon erős túlzás, valóban volt kb. 10 éve egy időszak, amikor apu ivott, de ezzel utána teljesen felhagyott. Jó ideig dolgozott, majd nyugdíjas lett, magas nyugdíjjal, tehát valószínűleg a közös számlán levő pénz sem tükrözi a valós anyagi helyzetet. Nem szeretnék semmiképpen turkálni a vagyon elemeiben, csak nagyon bánt, hogy a feleség teljesen ki akar zárni a fenti hivatkozásokkal bármiféle jelképes örökségből is, pedig egyébként jó volt a személyes kapcsolatunk.
Köszönöm a segítséget.
Vadsuhanc
#
2016.04.20. 12:38
Tisztelt Fórumozók !
Húgom 2008 évben elhalálozott. Egyedüli örököse én lettem. A hagyatéki eljárás 2009. évben megtörtént. 2014. év végén a helyi önkormányzat póthagyatéki eljárást indított, tekintettel, arra, hogy a húgom nevén egy 1983 évben gyártott személygépkocsit " talált ". A póthagyatéki eljárásban jeleztem, hogy a gépjárműről semmit nem tudok, de a közjegyző a tulajdonjogot nekem bejegyezte, amelyről a kormányhivatalt és a NAV-ot is értesítette. A hivatal felszólított a gépjármű átírására... az eljárást nem részletezem, de a gépkocsi forgalomból kivonása megtörtént azzal, hogy annak tulajdonosa nem állapítható meg.
Bejelentést tettem a rendőrségen a gépjármű jelenlegi tulajdonosának a megállapítására, de ez sem vezetett eredményre a rendőrség határozatában az szerepel, hogy a gépjármű jelenlegi tulajdonosa nem állapítható meg.
A NAV a közjegyző értesítése alapján illetéket szabott ki felém. Ezzel nem is lenne gondom, ha a gépjármű meg lenne. A a NAV a leveleimre azt válaszolta, hogy a póthagyatéki eljárásban a közjegyző a gépjármű tulajdonjogát " nekem adta ".
A gépjármű a nevemre azóta sem került.
Tud valaki valami érdemleges kifogást mondani a NAV határozata ellen ?
ObudaFan
#
2016.04.20. 13:40
Mirmila
Az édesapádnak is volt ezek szerint különvagyona. Ha az együttélés alatt vette meg a szolgálati lakást, akkor ugyan nem a teljes szolgálati lakás eladási ára volt a különvagyona, de az eladási árnak az a része, ami a vételi kedvezményre jut, igen. Az bizonyítás kérdése lesz, hogy ebből a különvagyonból mi lett.
A megvásárolt lakásból pedig a hotelre eső rész közös vagyon. Az persze kérdés, hogy ennek az értéke hogyan viszonyul a még fennálló hiteltartozáshoz.
li1984
#
2016.04.24. 18:15
Jó estét!Remélem jó topicban járok...Nagyanyám 30 évig élt együtt az élettársával (nem bejegyzett),aki idén januárban elhunyt. Az úrnak volt két hitele (személyi kölcsön és folyószámlahitel),amiket ezen 30 év alatt vett fel,egyedüli adósként. Az lenne a kérdésem,hogy ez tartozásokért felel-e a nagymamám? Örökös van,a néhai élettársa gyermeke (nem közös gyermek). A közjegyző az előzetes egyeztetésen azt mondta,hogy teljes egészében nagyanyámat terhelik a hitelek. Hozzátenném,hogy semmilyen tárgyi bizonyíték (ingóság) nincs arra,hogy nagyanyám élvezte volna ezeknek a hiteleknek az előnyét. Igaz tudott róla.
Előre is köszönöm a segítséget!
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.24. 18:37
A közjegyző téved, és ezt a tévedést aligha fogja belefoglalni a hagyatékátadó végzésbe.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.24. 18:38
(Más kérdés, hogy az örökhagyó tartozásaiért felelős örökös valóban követelheti az életben maradt élettárstól az arányos megtérítést.)
li1984
#
2016.04.24. 19:00
Köszönöm szépen!Remélem jól sejtem,hogy eme igényét az örökösnek bírósági úton kell érvényesítenie...Mert nyilván önként nem szeretne fizetni a nagymamám,figyelembe véve,hogy semmit nem látott a pénzből...
Lenne még egy kérdésem. Az örökség a nagymamámmal közös tulajdonú ingatlan lesz. Eladni és ki költözni nem szeretne a nagymamám belőle és nyilván nem szeretné,ha örökös beköltözne mellé az 1 szobába. Viszont kifizetni sem tudja őt,hogy békén hagyja. Azt az információt kapta egy ingyenes jogsegély szolgálattól,hogy abban az esetben,ha az örökös nem tudja birtokba venni a saját részét,úgy erre a részre kérhet bérleti díjat a nagyanyámtól. Ez igaz? El lehet ezt kerülni bárhogy?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.25. 04:58
Hát, ha a perköltséget is fizetnie akarja...
jeg193
#
2016.04.25. 10:36
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy
Azzal a tiszteletbeli kérdéssel fordulok Önhöz, 2015 decemberében Édesapám elhunyt. Édesapám részét a húgommal örököltük (hagyatéki eljárás ugyan még nem volt) végrendeletet nem hagyott maga után. a következő problémám lenne. nekem vannak banki tartozásaim melyeket havonta rendszeresen törlesztek . a kérdés a következő :
- az édesanyám részére mondjak le addig az örökségemről, míg adósságaim ki nem fizetem, milyen módon tudnám elkerülni, hogy a bankok rá tegyék a kezüket az örökségemre?
- ha időközben Anyukám meghal mi esz az én apai részemmel?
- a felvett banki kölcsönök (habár mind az én nevemen van) a volt élettársammal (akinek volt egy gyereke) közösen éltük fel, mivel neki nem volt munkahelye (maximum 1 hónapot vagy annyit sem dolgozott), én tartottam el őket. Kérdésem az lenne, hogy milyen módon tudom behajtani, hajtatni rajta a felvett kölcsönök felét. Tudomásom szerint gyesen van!
Előre is köszönöm mielőbbi válaszát
pazs
#
2016.04.25. 12:14
- Csak úgy tudod elkerülni, ha visszautasítod az örökséget. Azt viszont nem lehet konkrét személynek, hanem a testvéredé lesz az egész hagyaték.
- Nincs köze az apai részedhez a fentiek miatt édesanyád esetleges halálának.
- Ugyanúgy, mint bármilyen más tartozást: fizetési felszólítás, fizetési meghagyás, per, végrehajtás, amire fizet.
butuska9
#
2016.04.26. 16:33
Tisztelt Fórumozók!
Az édesanyám halála után örököltem olyan ingatlant, amelyen a helyi vadásztársaság vadgazdálkodást folytat. A tulajdonosi közösség amelynek édesnyám is tagja volt és az örökség révén én is tagja lettem, szerződéses viszonyban áll a társasággal a terület használata okán. A használatért a társaság a tulajdonosoknak a területük arányában díjat fizet. Édesanyam 1 éve hunyt el és az utóbbi 5 évben nem vette fel az őt megillető díjat. A szerződés szerint a díj elévülési ideje 5 év.
Kérdérdésem az hogy mint az ingatlan örököse jogosult vagyok-e az édesanyám által fel nem vett díjak követelésére.
Szép napot mindenkinek és a válaszokat előre is köszönöm :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.26. 16:38
Legfeljebb öt évre visszamenőleg.
li1984
#
2016.04.27. 13:18
Jó napot! A hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvében szereplő vagyonnál az ingatlan leltári értéke a teljes ingatlanra vonatkozik vagy csak az örökös részét jelöli?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.27. 14:19
A hagyatékba tartozó rész értéke.
HáZsé
#
2016.04.27. 15:43
Tisztelt hölgyeim, uraim.
Engedtessék meg egy kérdés.
Szeretném megtudakolni, hogy egy halálozás után, a közjegyzőnek mennyi idő alatt kell hagyatéki tárgyalást kitűzni. Van-e erre valami szabályozás.
Köszönettel.
Tisztelettel.
végrehajtó1
#
2016.04.27. 16:58
44. § (1) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a közjegyző sürgős esetben lerövidítheti.
(2) A tárgyalást - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését - ha azt igényelte, a kiegészítést - követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen.
(3) A közjegyző a (2) bekezdésben meghatározott határidőt meghosszabbíthatja
- a kézbesítés idejének figyelembevételével, ha a tárgyalás előkészítése érdekében a megkeresést vagy az idézést külföldre kézbesíti,
- az intézkedés teljesítéséhez szükséges időre figyelemmel, ha a tárgyalás előkészítése során tudomására jutott adatok alapján a tárgyalás megtartásához további előkészítő intézkedés szükséges.
li1984
#
2016.04.28. 05:35
Köszönöm a választ!Azt szeretném még megtudni,hogy az örökségbe tartozó ingatlan leltári értéke irreálisan magas,nyilván ennyiért nem lehetne eladni. Van értelme ezt megjegyezni a hagyatékin,vagy az örököst úgyis csak annak az összegnek a ráeső része illeti meg,amiért értékesítésre kerül? Illetve amennyiben az örökös használati díjat kérne a ráeső részre,úgy milyen adatokat vesznek alapul,számít-e ez a leltári érték?
