Hagyatéki kérdés

Az örökös leszármazó?

Igen,az örökös leszármazó.

Akkor direkt jó neki, ha minél magasabb érték kerül a hagyatéki leltárba.

Adózás szempontjából mindenképp, ha értékesíteni akarják, de mintha akkor ezáltal a közjegyző díj magasabb lenne.

Világos,hogy az örökösnek a minél magasabb összeg az előnyös. De a kérdéses ingatlan társtulajdonosának (ő nem örökös) ez nem jár hátránnyal? Pl. ha használati díjat kér tőle az örökös? Amire ki akarok lyukadni az az,hogy van-e értelme a hagyatéki tárgyaláson az ingatlan leltári értékét vitatni vagy mindegy?

Örökösödési ügyben kérek tanácsot.
A kanadai állampolgárságú egyik örökös rábeszélte örökhagyót, hogy végrendeletben mindent rá hagyjon, majd a biztonság kedvéért ajándékozási szerződéssel megszerezte a lakásingatlant, illetve az értékpapírokat, bankfolyószámlát is nevére íratta. Az ajándékozás után 2 évvel örökhagyó elhunyt.
A másik egyenesági leszármazó örökösnek (a hagyatéki előadó tájékoztatása alapján) elvileg jár az 1/2-nek az 1/3-a, mint kötelesrész ez esetben is.
Kérdések:

1. az értékpapírokról, bankszámláról lehet-e kapni banki tájékoztatást utólag, azok megszüntetése után, illetve ezt kikérni ki hivatott? Hagyatéki Közjegyző? És ebből jár-e az 1/6 rész kötelesrészre jogosultnak?
2. a megszerzett lakásingatlan eladása folyamatban van. Ha a hagyatéki végzés előtt eladja, lehet-e még érvényesíteni vele szemben a kötelesrészt, lévén kanadai állampolgár. Ha igen, hogyan?

„a közjegyző díj magasabb lenne.”
Az igaz.

De az ingatlan társtulajdonosának (ő nem örökös) ez nem jár hátránnyal? Pl. ha használati díjat kér tőle az örökös? Amire ki akarok lyukadni az az,hogy van-e értelme a hagyatéki tárgyaláson az ingatlan leltári értékét vitatni vagy mindegy?

Nincs.

Simonz

1. A közjegyző, jár.
2. Érvényesíteni lehet, a behajthatosag a kérdés. Ha semmi más vagyona nincs Magyarországon, az pedig nem vonzó opció, hogy külföldön elismertessetek a magyar ítéletet és ott inditsatok vegrehajtast, akkor szerintem minel hamarabb a pert el kellene inditani. Esetleg meg lehet próbálni biztosítási intézkedést kérni a bíróságtól, bár az nem lesz egyszerű. Vagy esetleg természetben (is) kérni a kotelesresz kiadását és erre tekintettel perfeljegyzest kérni, bár az sem lesz egyszerű.

Kedves Jogászok!

Olyan eset történt egy ismerősömmel, hogy a felesége elhunyt. Közösen használtak egy bankszámlát, ami a feleség nevén volt. Most kifizette a biztosító az életbiztosítást ahol a férj volt a kedvezményezett, de a feleség nevén lévő számlára utalta, a bank természetesen nem karja a hagyatéki végzés előtt kifizetni. Az a kérdésem, hogy melyik jogszabályban van pontosan leírva, hogy az életbiztosítás nem képezi a hagyaték részét? Sok helyen olvastam, de sehol nem írnak jogszabályt és nem találtam. Előre is köszönöm a segítséget.

Nem kell mindenről expressis verbis rendelkezni. Nem is lehet.

Nem az életbiztosítás a fő probléma, hanem az, hogy a bank a hagyatéki eljárás befejezéséig zárolja a bankszámlát.

(Nekem az is furcsa, hogy a biztosító a halott számlájára fizet. Ő biztosan nem a kedvezményezett.)

Onnantól, hogy a bankszámlára került, az már nem biztosítási összeg, hanem egyszerű bankszámlapénz.

Nem tudom, miért arra a bankszámlára fizetett. A férj a kedvezményezett, de most nem jut hozzá a pénzhez. Nem tud valami jogszabályt felmutatni, ami alapján ki kell, hogy fizesse neki a bank a biztosítást a hagyatéki végzés előtt? Ilyenkor azért elég nagy szüksége van az egyszerű embernek a pénzre.

Van egy halotti anyakönyvi kivonat, azzal a dátummal ad a bank egy a számláról egy igazolást. Az lesz a hagyaték.

Ha megérkezik a halál után pl. még egy nyugdíj, az sem része a hagyatéknak, vissza kel fizetni.

Akkor per lesz.

(Az utolsó nyugdíj a hagyatékba tartozik.)

„(Az utolsó nyugdíj a hagyatékba tartozik.)”

A halála napjáig. De ha utána is folyósítanak még, azt vissza kell fizetni. Gyakoroltam sajnos mostanában nem egyszer.

Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi ügyben mit lehet tenni.

Egy közeli barát elhunyt, akit a betegsége idején évekig segítettünk. Egyedülálló volt, örökös nincs, végrendeletet nem írt.
Nemrég volt a hagyatéki tárgyalása, amelyen a temetési költségekre benyújtottuk az igényt, mivel a folyószámláján volt annyi összeg.
A további összeget egyértelműen a Magyar Állam örökli.
Úgy tudom, hogy lehetőség van arra, hogy polgári peres eljárásban ezt a fennmaradó összeget az államtól visszaperelni.
A kérdésem arra vonatkozna, hogy van-e ennek az eljárásnak, pernek értelme, tehát így végrendelet és minden egyéb nélkül, pusztán arra hivatkozva, hogy évekig gondját viseltük, amikor a betegsége során szüksége volt rá, ezen alapon van értelme peres eljárást kezdeményezni az állammal szemben?
Nem a pénzéért gondoztuk, nem kértük, hogy írjon végrendeletet. Most csak azért érdeklődök ez ügyben, hogy ha netán lenne esély arra, hogy mégis kapjunk ebből a pénzből, akkor azt az esélyt ne szalasszuk el.
Egyáltalán nem célom a hosszú pereskedés, képes vagyok lemondani a pénzről.
Pusztán csak tájékozódni szeretnék.
Köszönöm a segítséget!

Egy hagyatéki kérdésben kérném szakértők tanácsát:

Szüleim családi házát a három gyermek örökölte 1/3-1/3 arányban. Egyik testvérem devizahitel károsult, ezért a bank jelzálogjogot jegyeztetett be az ő részére.
A házat el szeretnénk adni. Kell-e ehhez a bank hozzájárulása, és beleszólhat-e a bank, hogy mennyiért adjuk el?
Ha találunk rá vevőt, mi lesz az eladás menete, és ki hogyan kapja meg az őt megillető részt?
Köszönöm a segítséget!

Almon: nem.

Érdeklődni szeretnék, hogy édesapám halála után a második felesége mit örököl, a hagyatékból, ha nem volt házasság alatt szerzett közös vagyon, két évig tartó házassága volt, nem volt közös gyermek.
Előre is köszönettel.

Tisztelt Fórumozok,

Egy 5 éve elhunyt személy biztosítást kötött még a ’90-es évek végén nagyértékű ingóságokra, erről a hagyatéki eljárás során az egyedüli örökösnek nem szóltak, mégis – egy a napokban kiderült ingóság eltulajdonításkor derült ki, hogy az eltűnt értékek biztosítva voltak, előre kifizetve.
A kérdés az, hogy a biztosítónak milyen kötelezettsége van, szükséges -e tájékoztatnia az örököst, amennyiben az eredeti biztosítást kötő személy elhuny? Amennyiben nem tájékoztatja, milyen szankciótól kell tartania a biztosítónak?

Köszönöm a válaszokat!