Köteles rész

„Amíg az édesanyám nem dönt hogyan is lenne jó, eszembe jutott, hogy ezt a készpénzt most végrendelet hiányában, elhalálozás esetén 3 egyenlő részre kellene osztani?”

Elvileg igen, a törvényes öröklés szerint, ha hárman vagytok testvérek.
A gyakorlatban, ha nálad van a pénz, alapesetben be se kerülne a hagyatékba, legfeljebb, ha te bejelented. Ha nem, akkor akár meg is tarthatod - legfeljebb a testvéreid pereskedhetnek veled.

„Ha mégis szét osztaná (nem egyenlő részletre), akkor elég egy átvételi elismervényt aláíratni a pénz átvételéről?”

Elég. Elvileg semmi sem kell, se illeték, se bejelentésköteles, azt csinál a pénzével amit akar, legalábbis egyenes ági rokonai részére.
Ugyanakkor érdemes, hogy nyoma maradjon, hogy hozzájuk kerül, a későbbi félreértések és viták elkerülése végett.

„és haláleseti rendelkezést tennék rá az adott személyek javára.

Ez esetben a hagyatékba be se kerülnek az összegek, nincs vita, nincs köteles rész se.”

régebben KBS azt írta, hogy nem kerül be a hagyatékba, de bele számít a köteles rész alapjába (lehet bután fogalmaztam, mert mai napig nem nagyon értem, mire gondolt)

A haláleseti rendelkezés ingyenes juttatás. Ekként ugyanúgy beleszámít a kötelesrész alapjába, mint az örökhagyó által életében, elhalálozását megelőző 10 évben adott ajándék.

Ld.: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban

Igen, igaz, ezért is írtam azt a megoldást, ahol nincs haláleseti rendelkezés. (csak számla feletti rendelkezés, még a számlatulajdonos életében)

A kötelesrésznek épp az a lényege, hogy abból a vagyonból is jár, amit az örökhagyó másra hagyott, vagy másnak ajándékozott.
Bővebben: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban

banner,

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értékének és a 10 éven belül bárkinek ingyenes juttatások tiszta értékének az összege.

Vagyis beleszámít az ingatlan is (akkor is ha exlpicite szerepelne a végrendeletben, hogy az nem tartozik bele, mert a törvényt nem írhatja felül).

Az, hogy 4 millióra taksált mindent, az nem számít. Ha elég régi az a végrendelet, akkor lehet, hogy az az ingatlan tényleg még csak annyit ért, azért így szerepel benne. De ha nem, akkor sem érdekes. (Mondjuk nagyon régi nem lehet, ha 1/3 kötelesrészt ír, az viszonylag új szabály)

Már csak ezért is érdemes megnézni, nem-e ajándékozott az elmúlt 10 évben nagyobb értékű ingóságot, ingatlant valakinek. Mert a köteles részbe az is beleszámít.

Ha nincs ilyen, akkor az 1/12 - 1/12 részt kap a 3. testvér és édesapátok után ti, és 1/3-1/3 részt a két végrendeleti örökös.

Persze, számolni azt nem tudok.

1/12-1/12 és 5/12-5/12 lesz az.

Igen, ott ismertetik.

„(Kiegèszítès: a 3.testvèr azt a tanácsot kapta,hogy ne fogadjuk el,ha nem èrtünk egyet vele,ès ebben az esetben új tárgyalást tűznek ki.)”

Szerintem nem. Vagy felfüggeszti az eljárást, vagy ideiglenes jelleggel átadja a hagyatékot a törvény ésvagy végrendelet szerinti örökösöknek azzal, hogy az érdkeltek, akik kifogást jelentenek be a hagyatéki tárgyaláson 8 napon belül indítsanak bírósági eljárást.

Ha ezt megteszitek, a bíróság dönt, és az alapján lesz végleges hagyatéki végzés, ha pedig nem indítjátok el, akkor a határidő lejárta után végleges hatállyal átadja a hagyatékot a fentiek szerint.

Ha vita van, a bíróság az illetékes. A közjegyző nem dönt, csak megállapít.

Hogy mit ne fogadjatok el? És miért lenne jó nektek még egy hagyatéki tárgyalás? De ha annyira jó, akkor miért nem mindjárt öt? Vagy hat?

„ha a tárgyalás közben nem èrtünk egyet az összeggel,megtehetjük,hogy esetleg nem fogadjuk el,ami a leltárban szerepel?”
Természetesen. Jelezni kell a közjegyzőnek, mivel nem értetek egyet.

„Gyanítjuk,hogy a másik 2 testvèr próbálja kihasználni,hogy nem sokat èrtünk ezekhez a jogi dolgokhoz,próbálnak megtèveszteni”
Hát menjtek ügyvéddel. Vagy legalábbis keressetek fel a hagyatéki tárgyalás előtt egyet, pártízezret csak megér egy tanácsadás, ha milliós örökségről van szó...

„De gondolom,a leltárral nem lehet úgymond "csalni".”
Dehogynem. Azt a polgármesteri hivatal illetékes ügyintézője állítja össze. A közhiteles nyilvántartásokat megnézi (tehát ha ingatlan, vagy autó van az elhunyt nevén, az felthetőleg belekerül), de minden mást az öröklésben érdekeltek jelentek be. Elég gyakori, hogy az elhunyttal együtt élők elfelejtenek ezt-azt bejelenteni, ingóságok könnyedén eltűnnek, mintha soha nem is lettek volna...

„Másik: 71 ezer forintban állapították meg az eljárás költsègèt a hagyatèk èrtèke alapján,amit a tárgyaláson az öröksègünk arányában kell megfizessünk.Ha a hagyatèk èrtèke mègsem ennyi,akkor (gondolom) ez az összeg is arányában változik?”
Igen. A közjegyző díja részben fix, részben a hagyaték értékéhez igazodik.
Lásd itt :
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Innen megsaccolhatod azt is, mekkora most a hagyaték kb.

(Egyébként érdemes tudni, hogy a közjegyző díja egyetemlegesen terheli az örökösöket, akár egytől is behajthatják, aztán neki kell rendezni a többiekkel)

(A nem lajstromozott ingóságokat főszabályként nem is kell leltározni. A kérdezi amúgy is az értékelésre gondolt.)

(A köteles rész jogosultja nem örökös, nem felel a hagyatéki terhekért. Csak kivételesen.)

„(A köteles rész jogosultja nem örökös, nem felel a hagyatéki terhekért. Csak kivételesen.)”

Vagyis főszabályként a köteles részt kapó nem kell fizessen részt a hagyatéki eljárás költségébe, azt csak a tényleges örökösknek kell?

A köteles rész annyira nem örökség, hogy a Ptk. 7:94. § (1) a hagyatéki tartozások között listázza.

banner,

Igen. A négy testvér 1 milliót örökölne fejenként ha nem lenne végrendelet, ennek harmada a köteles rész, és azt öröklitek közösen Ti testvérek édesapád helyén.

Koteles resszel kapcsolatban lenne par kerdesem.

Nagymama a testveremnek ajandekozta a ra eso reszet 1/3 az ingatlannak amiben lakott, apam ugy szinten a testveremnek ajandekozta az o reszet ami szinten 1/3. Edesapam testvere akinek most 1/3 resze van most koveteli a koteles reszet. Hagyateki targyalas megvolt 3 eve. Jar neki vagy nem a nagymama altal ajandekozott resz utan a koteles resz?

Koszonettel,

Tehát.

Egy ingatlan 1/3-1/3-1/3 arányban nagymama, és két fia a tulajdonos.
Nagymama 3+éve (de 10 évenbelül?) unokájának ajándékozza a részét, 3 éve meghalt.

Ha édesapád testvérének az édesanyja halála után örökölt vagyona nem éri el a köteles részt (ha annak alapjába az ajándékozást is beleszámítjuk), akkor a különbözet igen, jár neki.

Szeretném megkérdezni, hogy a hagyatéki tárgyalás után, (ha igényli a köteles részt a másik fél) akkor a köteles rész kifizetésére mennyi időt szoktak adni a gyakorlatban, és hogyan állapítják meg az ingatlan értékét?
Köszönöm a segítséget!

Szimi,

Az ingatlant a hagyatéki tárgyalás ELŐTT felértékeli a hagyatéki leltárt összeállító illetékes ügyintéző az önkormányzatnál.
Jellemzően a NAV adásvételi adatbázisát használják, a környékre jellemző aktuális négyzetméter árak alapján. (Tehát a valós piaci értéktől jelentősen is eltérhet, ha romos lelakott vagy éppenhogy frissen exkluzívan felújított).
Ezt az értéket vitatni is lehet, ha érdekében áll valamenyik félnek.

A kifizetést nem tudom, de szerintem az ítéletekhez hasonló 15, esetleg 30 nap lehet. Ez a kötelezett dolga, előteremteni azt, ami a másik félnek jár.

Egyébként, ha a hagyatéki ügyintézőnek időben jelzed, és kéred, hogy menjenek ki, és nézzék meg, akkor azt is meg szokták tenni. Legalább kívülről megnézés is jelentősen befolyásolhatja az érték meghatározását.

Nagyon köszönöm a kimerítő választ! Viszont mi van abban az esetben ha az önkormányzatnál a hagyatéki ügyintéző nulla vagyont pecsétel le, és nem lesz hagyatéki tárgyalás? (Ugyanis az ingatlan nem képezi a hagyaték részét, mivel 10 éven belül ajándékozással került át a tulajdon jog. Ez esetben hogy tudja érvényesíteni az igényét a másik fél?
Hiszen ha lepecsételték a "nulla" vagyont, akkor is kérhet póthagyatéki tárgyalást, a köteles része miatt?

Előre is nagyon köszönöm a válaszát!

Szimi,

Az más.
Akkor a köteles rész kiadása iránt pert kell indítani.
Ott kell bizonyítani a jogosultságot, és akkor ott a kirendelt szakértő állapítja majd meg az ingatlan értékét.

A kötelesrész vonatkozásában a közjegyző csak a felek egyezsége esetén tud végrehajtható okiratot produkálni, minden más esetben pert kell indítani.