köteles rész


csillag # 2004.12.13. 17:05

Tisztelt fórum !

Szeretnék a kérdésemre választ kapni egy konkrét problémával kapcsolatban:
Az apai nagyapám 1995-ben végrendelet hátra hagyásával hunyt el. Eszerint minden vagyonát az idôsebb fiára, vagyis apám bátyjára hagyta, mivel ô gondozta évekig. A levelében többször is utalt rá, hogy mindkét fiát egyformán szereti, de mégis így kellett tennie. Tehát a másik fiát okkal nem tagadta ki, csakis az ápolas miatt kellett különbséget tennie fiai között. Viszont ha a fele örökség nem is, de azért a köteles rész még leszármazotti jogon járt volna apámnak. Ô azonban a hagyatéki tárgyaláson ezt nem firtatta, mivel tartott bátyja fenyegetésétôl.
Sajnos apám 1998-ban betegségben meghalt, így én váltam örökösévé. Igaz, hogy már ennek is több éve ugyan, de úgy hallottam, hogy az örökösödési jogok nem évülnek el.
Kérdésem: van-e még arra esély, hogy az apám elmaradt köteles részéért pert kezdeményezzek ?

köszi

zsoka

ildikó31 # 2004.12.15. 10:46

A kötelesrész sajátos öröklési jogi intézmény, a kötelesrész iránti igényt az arra jogosultnak kell érvényesítenie, azaz követelési joga van a hagyatékkal szemben. Ebből következik, hogy a kötelesrészre jogosult akaratelhatározásától függ, hogy kötelesrészét érvényesíteni kívánja-e, vagy olyan mértékben tiszteletben tartja az örökhagyó végakaratát, hogy kötelesrészére sem tart igényt.
Olyan esetben, amikor a kötelesrészre jogosult az általa megindított per során meghal, jogutódjának a per folytatására való jogosultsága nem kétséges.
A kötelesrészre jogosult jogutódjának saját nevében történő igényérvényesítését azonban az ítélkezési gyakorlat csak kivételes esetben: akkor ismeri el, amikor egyértelműen megállapítható, hogy a kötelesrészre jogosult igényét maga is érvényesíteni kívánta, és abban csak valamilyen akaratán kívülálló ok akadályozta meg. Ennek megállapításához a kötelesrészre jogosult valóságos akaratára utaló nyilatkozatok, körülmények hiányában egymagában az a tény nem elegendő, hogy az örökhagyót követően rövid idővel meghalt. Különösen irányadó ez abban az esetben, amikor az örökhagyó a végrendeletében - bár nem a kötelesrész alapjára irányadó szabályoknak megfelelően juttatásban részesítette a kötelesrészre jogosultat.


ildiko31

deaktamas # 2005.05.17. 19:31

Helló!

Szeretnék a kérdésemre választ kapni.

Édesapám nemrég elhunyt és kidedrült, hogy az én tudtom nélkül csinált egy végrendeletet, mely szerint én nem öröklök semmit, hanem egy nő örököl aki két éve élt vele együtt. A végrendeletben nem tagadott ki.
Az lenne a kérdésem, hogy mekkorra köteles rész illet meg engem?

Igaz, hogy a következő kérdésem már nem a köteles részhez tartozik, de az lenne még, hogy a végrendeletben megjelölt két tanú az élettárs rokonai (testvére és annak felesége).
Az lenne a kérdésem, hogy ez törvényes-e?

Előre is köszönöm.

Két Lotti # 2005.05.18. 08:05

Kötelesrészként arra van igényed, ami a felek annak, ami Neked törvény szerint járna. Az igényt természetsen elő kell terjeszteni, hivatalból nem veszik figyelembe.

A tanúk hozzátartozója javára tett végrendeli rendelkezés érvénytelen, kivéve, ha ezt a részt az örökhagyó saját kezűleg írta. Tehát, ha gépelte, az érvénytelen.

Láttad a végrendeletet?

üdv.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

deaktamas # 2005.05.18. 23:05

Helló!

Köszönöm a választ!

A kérdésre válaszolva, láttam a végrendeletet, mert az idézéssel együtt küldtek egy fénymásolatot. A végrendelet gépelve van, és apám csak aláírta, és a tanúk neve már kézírással van írva, ami már nem is apám kézírása.

Szóval akkor ezek szerint érvénytelen a végrendelet, de ha nem érvénytelen, akkor ez alapján meg tudom támadni?

A választ előre is köszönöm.

Két Lotti # 2005.05.19. 10:03

Igen, szerintem is érvénytelen a végrendelet. A közjegyzőnek ezt hivatalból észlelnie kéne, ha mégsem teszi (mert ők átlalában minden peres útra utasítanak), akkor nem marad más, minthogy megtámadni perben.

Volt már hagyatéki tárgyalás?


Ügyvéd - Társasági szakjogász

deaktamas # 2005.05.19. 19:43

Helló!

Nagyon szépen köszönöm a választ! Sokat segített!

A hagyatéki tárgyalás csak jövő héten szerdán lesz. Az idézéssel küldték el a végrendelet fénymásolatát.

mma@ # 2005.05.26. 19:56

Tisztelt Fórum!

Konkrét esetre szeretnék választ kapni.
Nagyszülőm tavaly ilyenkor elhunyt. Halála előtti napokban végrendelkezett, hogy az utána hagyó rész 3 egyenlő arányban osztodjon gyermeke majd egy-egy unokája között. Vagyis 1 unokát kizárt az örökségből.
Természetesen tudjuk, hogy a kizáráskor a törvényes öröklési rész megelleti a 3-dik unokát is.
Végrendelet szerint 1/3,1/3, 1/3 szerepel. Mivel a köteles részt elismertük , most nem vagyunk tisztába, hogy milyen arányú bejegyzésekre lehet számitani.
Példa:
Az öröklés tiszta értéke: 280 AK föld.
A megosztás aránya Aranykoronánként hogyan történik.? Mivel a végrendelet szerint (amit elismert a 3 unoka) 280:3=93 AK fejenként. De mivel a köteles részt elismertük, most nem tudjuk mi alapján oszlik meg az arány. A 3-dik unoka törvényes része az 1/3-ad lett volna. Most az 1/3-nak az 1/6 -od köteles rész jár, vagy a 280 AK utáni 1/6-od rész jár?
Mi szerettük volna pénzben kifizetni, de ő nem járult hozzá, mert mindenképpen a földtulajdon bejegyzéshez ragaszkodik.

A válaszukat előre is köszönöm.
mma@

Kála # 2005.05.27. 05:31

Ha a törvényes örökrész 1/3 rész lett volna, akkor a köteles rész ennek a fele (tehát nem az 1/3 rész 1/6-a).

alorinc # 2005.05.27. 08:49

Deák Tamás!

A közjegyző nem fogja a végrendeleti örökösnek átadni a hagyatékot, mert alakilag hibás a végrendelet, így a törvényes örökösnek fogja ideiglenesen átadni.
Ha nem így tenne, hivatkozz a 6/1958 IM rendelet (hagyatéki eljárásról) 61.§. (2) bek.-re.

Két Lottinak abban igaza van, h. peres útra utasítanak, de nem általában, hanem ha a végrendelet tartalmilag hibás, csak akkor. Mert a közjegyző nem vizsgálhatja a végrendelet tartalmi hibáit.

vinnie # 2005.11.25. 02:58

A következő szituációval kapcsolatban lenne egy kérdésem:
Az örökhagyó hagyott maga után végrendeletet, ezen kívül kötött örökösödési szerződést is, melyekben kitagadja egyetlen leszármazottját és egyedüli örököséül a jelenlegi feleségét jelöli meg. A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző az örökösödési szerződést végrendeletként vette figyelembe, mivel az nem tartalmazott tartási jellegű szolgáltatást. Jár-e ilyenkor a köteles rész a leszármazott részére?

Pfifferling # 2005.11.25. 08:11

Érdekes helyzet...
Öröklési szerződés mellett kizárt a kötelesrész, végrendelet mellett helye lehet. Ha tényleg kitagadásról volt szó (de annak szigorúak a feltételei), és nem csak kihagyásról, akkor nem jár kötelesrész.
Ha a közjegyző öröklési szerződésnek tekinti a végintézkedést, és ezt az örökösök nem vitatják - nincs helye kötelesrész megállapításának.
Ha egy örökös vitatja ezt, akkor a közjegyző hagyatékot csak ideiglenesen adhatja át és az örökös 30 napon belül perrel érvényesítheti az igényét.
De előtte mindenképpen ajánlatos ügyvéd tanácsát kérni...

ObudaFan # 2005.11.25. 15:41

Illetve egészen pontosan a hagyatékot teljes hatállyal csak abban az esetben lehet átadni, ha az igénylô kötelesrészének kielégítését nem természetben igényli és a hagyaték teljes hatályú átadásához hozzájárul. Ilyen esetben a kötelesrészt az érdekeltek által közösen megállapított biztosítéki összeg erejéig a hagyatéki ingatlanokon jelzálogjog bekebelezésével kell biztosítani. A hozzájárulást nem lehet figyelembe venni, ha az érdekeltek a biztosítéki összeg tekintetében nem egyeznek meg.

Öröklési szerződésnek valóban csak visszterhes ügylet tekinthető, így annak hiányában a kitagadás jogszerűségét vizsgálni kell. Ez viszont abból, amit leírtál , még nem derül ki.

vinnie # 2005.11.25. 15:48

Köszönöm a válaszokat, csak annyit kérdeznék még, hogy a kitagadásnak mik a szigorú feltételei. Ha esetleg tud valaki linket, ahol ennek részletesen utána tudnék nézni megköszönném.

ObudaFan # 2005.11.25. 16:41

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; (Érdemtelen az öröklésre
  1. aki az örökhagyó életére tört;
  2. aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetôleg ezek valamelyikét megkísérelte;
  3. aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.)
  1. az örökhagyó sérelmére súlyos bûncselekményt követett el;
  2. az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bûntettet követett el;
  3. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
  4. erkölcstelen életmódot folytat;
  5. jogerôsen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértô magatartása miatt is kitagadhatja.

A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése elôtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

vinnie # 2005.11.25. 18:00

A felsoroltak közül esetleg az 1/b jöhet szóba konkrétan úgy, hogy az örökhagyó életében bíróságon meg lett támadva az örökösödési szerződés, mivel - lehet, hogy most nem fogok szakszerüen fogalmazni - méltánytalannak éreztük, hogy az örökhagyó nem a tartása és ellátása érdekében kötötte ezt a szerződést a feleségével, hanam azért, hogy az eredeti örököst ( az egyetlen leszármazottat) kizárja. Ekkor még a végrendeletről nem tudtunk, így az nem volt megtámadva. A konkrét kérdésem az, hogy ebben az esetben tudnak-e 1/b cikkre hivatkozni a kitagadás érvényesítése érdekében.

vinnie # 2005.11.25. 18:19

Annyi még ide tartozik, hogy a bíróság az örökösödési szerződés érvényességéről nem hozott ítéletet, mert a per - konyhanyelven - félbemaradt és át lett keresztelve "közös vagyon megszűntetésére".

ObudaFan # 2005.11.25. 18:26

A per nem tartozik az 1/b alá, másrészt meg a kitagadás okát pontosan meg kell jelölni a végintézkedésben.

vinnie # 2005.11.26. 23:35

Köszönöm az újabb válaszokat.
Egyébként a gyakorlatban elképzelhető, hogy figyelembe vesznek olyan indokot is, ami a 6 pontba nem illeszthető bele (pl. rossz viszony, az örökhagyó nem számíthat a leszármazottra nehéz helyzetben stb.) ?
Valakitől hallottam, hogy a köteles rész korábban is említett 1/2 mértéke az eredetileg öröklendőhöz képest csak egy maximális érték, a pertől függ, hogy ebből mennyit sikerül kiharcolni. Igaz ez?

ObudaFan # 2005.11.27. 09:35

Nem vehető más figyelembe.
A kötelesrész nem maximális, hanem pontos mértékét határozza meg a Ptk. Az más kérdés, hogy a hagyatéki tartozások megelőzik, vagyis ha az örökhagyó tartozásai kifizetése után alig marad valami a hagyatékból, akkor a kötelesrész max. annyi lesz.

vinnie # 2005.11.27. 16:48

Köszönöm, és a kötelesrész arányáról még annyit kérdeznék, hogy ha megítélik, hogy a kitagadás nem jogszerű, akkor a leszármazott és a feleség fele-fele arányban örököl, vagy a leszármazott a felerész felét kapja, vagypedig a végrendeletetet teljesen érvénytelenítik és mindent a leszármazott kap?

ObudaFan # 2005.11.28. 18:11

Nem érvénytelenítik teljesen, hanem a kitagadás lesz érvénytelen, és az kizárásnak minősül, így tehát a végrendeleti örökös örököl, míg a "kitagadott" csak kötelesrészre lesz jogosult (ami alapból annak a fele, amit örökölne, de, amint írtam, az egyéb hagyatéki tartozások megelőzik).

piloland # 2005.12.17. 21:27

nálunk van egy végrendelet, mely kézzel iródott és a nagymamám megindokolta benne a kitagadást, mégis érvényesiteni akarják. a nekünk megitélt részből peren kivül akar az illető egyezkedni. másodfokon adta be kérelmét erre vonatkozólag, de a biróság elutasitotta, mondván, hogy ez egy másik per alapja. édesanyám nem tudja, mit tegyen...

ObudaFan # 2005.12.19. 16:37

Nehéz így válaszolni, mert nem írtad le, hogy most milyen perben álltok (valószínűleg hagyatéki eljárásban, és a bíróság szerint ezt külön perben érvényesíthetik), mire hivatkozik a másik fél.

Ebben a témában 2005.11.25. 17:41:45 alatt leírtam a kitagadás feltételeit. A http://www.jogiforum.hu/forum/35/5692 témában 2005.10.23. 17:25:02 alatt pedig a végrendelet alaki kellékeit is, ennek is meg kell felelnie az okiratnak.

xxyy # 2006.01.31. 01:11

Kedves Fórumtagok!

A következő témában kérném a segítségeteket!
Édesapám nemrég meghallt. Halála előtt fél évvel végrendeletet írt, melyben engem, és hugomat tett minden vagyona örökösévé, Rajtunk kívül még van egy öcsénk, aki már legalább 15 éve feléje sem nézett, őt emiatt kitagadta. Édesapám az utóbbi időben már nagyon beteges volt hozzánk költözött, és majd 1 évig én ápoltam. Mi üzentünk öcsémnek, hogy jöjjön látogassa meg, de ő feléje sem nézett, még a temetésére sem jött el( pedig akkor még nem tudott a végrendeletről).
Ebben kitagadás okául arra hivatkozott, hogy a tartási kötelezettségnek nem tett eleget.
Beadtuk a végrendeletet, kitűzték a hagyatéki tárgyalás időpontját is. Az lenne a kérdésem, hogy mire számíthatunk?

  1. van e jogi alapja öcsémnek, hogy megtámadja a végrendeletet (illetve mit szól ehhez egy ügyvéd, bíztathatja -e sikerrel pereskedés esetén) legalább a köteles részért, elegendő-e az az indok a kitagadáshoz, hogy régóta haragot tartott, és én és hugom támogattuk édesapámat az utolsó időkig, és ez köztudott volt a környéken, akárhány szomszéd, vagy ismerős is tanusíthatja.
  2. Ha megtámadja, nekünk, vagy öcsénknek kell bizonyítani az igazunkat (-át)? És mi ilyenkor az eljárás.
  3. illetve ha minden rendben menne, lemondhatok -e a saját részemről a lányom javára a hagyatéki tárgyaláson? Mert úgy tudom, hogy ha eladjuk majd valamikor a édesapám házát, akkor az jövedelemnek számít, és adót kellene ezután fizetnünk. A lányomék meg most állnak lakásvásárlás előtt, és ezt " papíron" felhasználhatnák.

Köszönöm előre is a segítséget!!!