köteles rész


ObudaFan # 2006.03.22. 17:21

Édesapád nem tulajdonos még az ingatlan-nyilvántartáson kívül sem, mert az ingatlan már édesanyádé volt a házasságkötés előtt. Egy esetleges hagyatéki eljárásban a közös vagyon megosztásánál a törlesztés felét kellene kompenzációként figyelembe venni, hiszen közös vagyonból költöttek különvagyonra. Így tehát az ingatlant 1/5-1/5 arányban öröklitek jelen állás szerint.

csokimano # 2006.03.22. 10:44

Kedves Fórumosok
Kis segítségra volna szükségem, és nem biztos, hogy túl érthető lesz!
Édesanyám előző férjével építette a házát kb. 35 éve, abból a házasságból lett 2 gyerek. A szülők elváltak, majd a volt férj meghalt. A 2 gyerek lemondott a ház felének örökléséről. Anyám összeházasodott az én édesapámmal, mi 3-an vagyunk testvérek. Apám a tuajdoni lapon nem szerepel, de a lakásépítési kölcsön törlesztése már a közös évek alatt történt. Kérdésem az volna, hogy nekünk is le kellene-e mondanunk a (nem tudom a jogi megfogalmazását) az örökrészünkről ahhoz, hogy mind az 5 gyerek egyenlően részesüljön majd? Nem nyerészkedésből kérdeztem ezeket, nem szeretném, hogy ez majd a későbbiekben gondot jelentsen, és nem akarok többet kapni, mint más!
Válaszotokat előre is nagyon megköszönöm!
Csokimano

ObudaFan # 2006.03.04. 13:42

Ha valóban tartási szerződés, és nem színlelt ajándékozás, akkor nincs kötelesrész.

Gréti16 # 2006.03.04. 13:33

Kedves Fórum Tagok, az alábbi kérdés megválaszolásában szeretném segítségeteket kérni.

Abban az esetben, ha a szülő egy idegennel szeretne eltartási szerződést kötni a lakás fejében, akkor is létezik a gyereke számára köteles rész, és az mekkora? Köszönettel

kiábrándult # 2006.02.01. 07:45

Kedves xxyy, ha eladod az örökölt ingatlanrészedet, csak akkor kell utánna adót fizetned, ha többért adod el, mint amekkora érték után kifizetted az örökösödési illetéket: az eladási ár és a kiszabott illeték alapjának különbsége számít jövedelemnek, annak alapján kell adót fizetni. Másrészt a keletkezett jövedelemre a közeli hozzátartozód lakásvásárlása esetén is élhetsz a lakásvásárlási adókedvezménnyel.

derill # 2006.01.31. 15:00

Volt tartásdijat megállapitó határozat? Ha volt, és ennek ellenére nem teljesitett, jó eséllyel indulhattok, azonban a leveledből azt vettem ki, hogy nem volt. Szerintem a köteles részre igényt tarthat, azonban valószinüleg annyira nem érdekli az egész, hogy nem fog bevállalni egy pert.

Természetesen lehetősége van a végrendelet megtámadására, de mint emlitettem abból amit irtál azt vettem ki, hogy nem fog vele foglalkozni.

Mindenképpen lemondhatsz a lányod javára.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

xxyy # 2006.01.31. 01:11

Kedves Fórumtagok!

A következő témában kérném a segítségeteket!
Édesapám nemrég meghallt. Halála előtt fél évvel végrendeletet írt, melyben engem, és hugomat tett minden vagyona örökösévé, Rajtunk kívül még van egy öcsénk, aki már legalább 15 éve feléje sem nézett, őt emiatt kitagadta. Édesapám az utóbbi időben már nagyon beteges volt hozzánk költözött, és majd 1 évig én ápoltam. Mi üzentünk öcsémnek, hogy jöjjön látogassa meg, de ő feléje sem nézett, még a temetésére sem jött el( pedig akkor még nem tudott a végrendeletről).
Ebben kitagadás okául arra hivatkozott, hogy a tartási kötelezettségnek nem tett eleget.
Beadtuk a végrendeletet, kitűzték a hagyatéki tárgyalás időpontját is. Az lenne a kérdésem, hogy mire számíthatunk?

  1. van e jogi alapja öcsémnek, hogy megtámadja a végrendeletet (illetve mit szól ehhez egy ügyvéd, bíztathatja -e sikerrel pereskedés esetén) legalább a köteles részért, elegendő-e az az indok a kitagadáshoz, hogy régóta haragot tartott, és én és hugom támogattuk édesapámat az utolsó időkig, és ez köztudott volt a környéken, akárhány szomszéd, vagy ismerős is tanusíthatja.
  2. Ha megtámadja, nekünk, vagy öcsénknek kell bizonyítani az igazunkat (-át)? És mi ilyenkor az eljárás.
  3. illetve ha minden rendben menne, lemondhatok -e a saját részemről a lányom javára a hagyatéki tárgyaláson? Mert úgy tudom, hogy ha eladjuk majd valamikor a édesapám házát, akkor az jövedelemnek számít, és adót kellene ezután fizetnünk. A lányomék meg most állnak lakásvásárlás előtt, és ezt " papíron" felhasználhatnák.

Köszönöm előre is a segítséget!!!

ObudaFan # 2005.12.19. 16:37

Nehéz így válaszolni, mert nem írtad le, hogy most milyen perben álltok (valószínűleg hagyatéki eljárásban, és a bíróság szerint ezt külön perben érvényesíthetik), mire hivatkozik a másik fél.

Ebben a témában 2005.11.25. 17:41:45 alatt leírtam a kitagadás feltételeit. A http://www.jogiforum.hu/forum/35/5692 témában 2005.10.23. 17:25:02 alatt pedig a végrendelet alaki kellékeit is, ennek is meg kell felelnie az okiratnak.

piloland # 2005.12.17. 21:27

nálunk van egy végrendelet, mely kézzel iródott és a nagymamám megindokolta benne a kitagadást, mégis érvényesiteni akarják. a nekünk megitélt részből peren kivül akar az illető egyezkedni. másodfokon adta be kérelmét erre vonatkozólag, de a biróság elutasitotta, mondván, hogy ez egy másik per alapja. édesanyám nem tudja, mit tegyen...

ObudaFan # 2005.11.28. 18:11

Nem érvénytelenítik teljesen, hanem a kitagadás lesz érvénytelen, és az kizárásnak minősül, így tehát a végrendeleti örökös örököl, míg a "kitagadott" csak kötelesrészre lesz jogosult (ami alapból annak a fele, amit örökölne, de, amint írtam, az egyéb hagyatéki tartozások megelőzik).

vinnie # 2005.11.27. 16:48

Köszönöm, és a kötelesrész arányáról még annyit kérdeznék, hogy ha megítélik, hogy a kitagadás nem jogszerű, akkor a leszármazott és a feleség fele-fele arányban örököl, vagy a leszármazott a felerész felét kapja, vagypedig a végrendeletetet teljesen érvénytelenítik és mindent a leszármazott kap?

ObudaFan # 2005.11.27. 09:35

Nem vehető más figyelembe.
A kötelesrész nem maximális, hanem pontos mértékét határozza meg a Ptk. Az más kérdés, hogy a hagyatéki tartozások megelőzik, vagyis ha az örökhagyó tartozásai kifizetése után alig marad valami a hagyatékból, akkor a kötelesrész max. annyi lesz.

vinnie # 2005.11.26. 23:35

Köszönöm az újabb válaszokat.
Egyébként a gyakorlatban elképzelhető, hogy figyelembe vesznek olyan indokot is, ami a 6 pontba nem illeszthető bele (pl. rossz viszony, az örökhagyó nem számíthat a leszármazottra nehéz helyzetben stb.) ?
Valakitől hallottam, hogy a köteles rész korábban is említett 1/2 mértéke az eredetileg öröklendőhöz képest csak egy maximális érték, a pertől függ, hogy ebből mennyit sikerül kiharcolni. Igaz ez?

ObudaFan # 2005.11.25. 18:26

A per nem tartozik az 1/b alá, másrészt meg a kitagadás okát pontosan meg kell jelölni a végintézkedésben.

vinnie # 2005.11.25. 18:19

Annyi még ide tartozik, hogy a bíróság az örökösödési szerződés érvényességéről nem hozott ítéletet, mert a per - konyhanyelven - félbemaradt és át lett keresztelve "közös vagyon megszűntetésére".

vinnie # 2005.11.25. 18:00

A felsoroltak közül esetleg az 1/b jöhet szóba konkrétan úgy, hogy az örökhagyó életében bíróságon meg lett támadva az örökösödési szerződés, mivel - lehet, hogy most nem fogok szakszerüen fogalmazni - méltánytalannak éreztük, hogy az örökhagyó nem a tartása és ellátása érdekében kötötte ezt a szerződést a feleségével, hanam azért, hogy az eredeti örököst ( az egyetlen leszármazottat) kizárja. Ekkor még a végrendeletről nem tudtunk, így az nem volt megtámadva. A konkrét kérdésem az, hogy ebben az esetben tudnak-e 1/b cikkre hivatkozni a kitagadás érvényesítése érdekében.

ObudaFan # 2005.11.25. 16:41

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; (Érdemtelen az öröklésre
  1. aki az örökhagyó életére tört;
  2. aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetôleg ezek valamelyikét megkísérelte;
  3. aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.)
  1. az örökhagyó sérelmére súlyos bûncselekményt követett el;
  2. az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bûntettet követett el;
  3. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
  4. erkölcstelen életmódot folytat;
  5. jogerôsen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértô magatartása miatt is kitagadhatja.

A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése elôtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

vinnie # 2005.11.25. 15:48

Köszönöm a válaszokat, csak annyit kérdeznék még, hogy a kitagadásnak mik a szigorú feltételei. Ha esetleg tud valaki linket, ahol ennek részletesen utána tudnék nézni megköszönném.

ObudaFan # 2005.11.25. 15:41

Illetve egészen pontosan a hagyatékot teljes hatállyal csak abban az esetben lehet átadni, ha az igénylô kötelesrészének kielégítését nem természetben igényli és a hagyaték teljes hatályú átadásához hozzájárul. Ilyen esetben a kötelesrészt az érdekeltek által közösen megállapított biztosítéki összeg erejéig a hagyatéki ingatlanokon jelzálogjog bekebelezésével kell biztosítani. A hozzájárulást nem lehet figyelembe venni, ha az érdekeltek a biztosítéki összeg tekintetében nem egyeznek meg.

Öröklési szerződésnek valóban csak visszterhes ügylet tekinthető, így annak hiányában a kitagadás jogszerűségét vizsgálni kell. Ez viszont abból, amit leírtál , még nem derül ki.

Pfifferling # 2005.11.25. 08:11

Érdekes helyzet...
Öröklési szerződés mellett kizárt a kötelesrész, végrendelet mellett helye lehet. Ha tényleg kitagadásról volt szó (de annak szigorúak a feltételei), és nem csak kihagyásról, akkor nem jár kötelesrész.
Ha a közjegyző öröklési szerződésnek tekinti a végintézkedést, és ezt az örökösök nem vitatják - nincs helye kötelesrész megállapításának.
Ha egy örökös vitatja ezt, akkor a közjegyző hagyatékot csak ideiglenesen adhatja át és az örökös 30 napon belül perrel érvényesítheti az igényét.
De előtte mindenképpen ajánlatos ügyvéd tanácsát kérni...

vinnie # 2005.11.25. 02:58

A következő szituációval kapcsolatban lenne egy kérdésem:
Az örökhagyó hagyott maga után végrendeletet, ezen kívül kötött örökösödési szerződést is, melyekben kitagadja egyetlen leszármazottját és egyedüli örököséül a jelenlegi feleségét jelöli meg. A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző az örökösödési szerződést végrendeletként vette figyelembe, mivel az nem tartalmazott tartási jellegű szolgáltatást. Jár-e ilyenkor a köteles rész a leszármazott részére?

alorinc # 2005.05.27. 08:49

Deák Tamás!

A közjegyző nem fogja a végrendeleti örökösnek átadni a hagyatékot, mert alakilag hibás a végrendelet, így a törvényes örökösnek fogja ideiglenesen átadni.
Ha nem így tenne, hivatkozz a 6/1958 IM rendelet (hagyatéki eljárásról) 61.§. (2) bek.-re.

Két Lottinak abban igaza van, h. peres útra utasítanak, de nem általában, hanem ha a végrendelet tartalmilag hibás, csak akkor. Mert a közjegyző nem vizsgálhatja a végrendelet tartalmi hibáit.

Kála # 2005.05.27. 05:31

Ha a törvényes örökrész 1/3 rész lett volna, akkor a köteles rész ennek a fele (tehát nem az 1/3 rész 1/6-a).

mma@ # 2005.05.26. 19:56

Tisztelt Fórum!

Konkrét esetre szeretnék választ kapni.
Nagyszülőm tavaly ilyenkor elhunyt. Halála előtti napokban végrendelkezett, hogy az utána hagyó rész 3 egyenlő arányban osztodjon gyermeke majd egy-egy unokája között. Vagyis 1 unokát kizárt az örökségből.
Természetesen tudjuk, hogy a kizáráskor a törvényes öröklési rész megelleti a 3-dik unokát is.
Végrendelet szerint 1/3,1/3, 1/3 szerepel. Mivel a köteles részt elismertük , most nem vagyunk tisztába, hogy milyen arányú bejegyzésekre lehet számitani.
Példa:
Az öröklés tiszta értéke: 280 AK föld.
A megosztás aránya Aranykoronánként hogyan történik.? Mivel a végrendelet szerint (amit elismert a 3 unoka) 280:3=93 AK fejenként. De mivel a köteles részt elismertük, most nem tudjuk mi alapján oszlik meg az arány. A 3-dik unoka törvényes része az 1/3-ad lett volna. Most az 1/3-nak az 1/6 -od köteles rész jár, vagy a 280 AK utáni 1/6-od rész jár?
Mi szerettük volna pénzben kifizetni, de ő nem járult hozzá, mert mindenképpen a földtulajdon bejegyzéshez ragaszkodik.

A válaszukat előre is köszönöm.
mma@

deaktamas # 2005.05.19. 19:43

Helló!

Nagyon szépen köszönöm a választ! Sokat segített!

A hagyatéki tárgyalás csak jövő héten szerdán lesz. Az idézéssel küldték el a végrendelet fénymásolatát.