köteles rész

A gépkocsi is ide tartozik, motor, csónak, motorcsónak, stb.:)

Ha nem vehetitek birtokba az ingatlant a haszonélvező joga folytán, akkor teljes részletességgel írjátok fel az ingatlanban található bútorokat, nagyobb értékű tárgyakat.

ObudaFan írta:
„ezt kinek kell bizonyítania? milyen formában?
gondolom, kihirdetésnél meg fogják kérdezni az érintetteket.....és ha letagadják????”

Akkor pert indíthatnak, és abban neked kell ezt bizonyítanod.
.
milyen formában kell bizonyítanom, az örökhagyó még életében ajándékozott pénzösszeg köteles részre jogosultnak juttatásának tényét, amennyiben bírósági útra kerül?
a hagyatéki tárgyaláson, ami a közjegyzőnél megtörtént, ott letagadtak mindent...

Ahogyan akarod, és ahogyan tudod; szabad bizonyítási rendszer van.

Segítséget kérek!

Van egy családi ház melyben én vagyok a többségi tulajdonos,de rajtam kívűl még van 2 személy akinek fejenként 9/225 részük van.Ők nagyon régen örökölték ezt a tulajdoni hányadot,kb 22 éve.
Végülis hallottam valami olyasmit,hogy eltulajdonítás jogcímen ellehet venni a részüket ha bizonyos ideje nem tettek semmit a házért.Tényleg van ilyen?
Mert mióta én "felnőttem"(előtte meg az édesapám),tehát a másik két tulajdonos nem,csak én újítottam,korszerűsítettem és tartottam fent a házat.
Arra lennék kíváncsi,hogy meglehet-e ezt tenni,hogy eltulajdonítom a részüket és ha igen ez kb mennyi idő és mekkora költség?
Köszönöm.

Elbirtoklás címén, 15 év után, polgári perben.

Köszönöm a gyors választ!
És esetleg azt lehet tudni,hogy egy ilyen polgári per kb mennyi idő alatt jut a végére?

Az rengeteg mindentől függ. Egy évtől felfelé.

Kedves Fórumozók!

Édesanyám hagyatéki tárgyalása a jövő héten lesz, szeretnék egy kis segítséget kérni.
Öcsémmel ketten köteles részt öröklünk, másik húgunk kapja a közjegyző előtt felvett közvégrendelet értelmében az édesanyánk nevén lévő ingatlant. Ez még OK, értem. A végrendelet úgy fogalmaz, hogy mi ketten a ház 5 évvel ezelőtti vételárának 1/6-odát kapjuk, mert a húgomék, akik vele éltek, banki kölcsönből ráköltöttek a házra, és így annak összegét anyám húgomra hagyja.

Lehet „vételárat” örökölni?
Végigolvastam a bejegyzéseket, és ha jól értem, akkor a közjegyző tartalmilag nem fogja vizsgálni a végrendeletet, csak formailag. Gondolom, ha ez nekünk nem tetszik, megtámadhatjuk a végzést, és mehetünk perre. Mi lesz a hagyaték tárgya?

Arra gondoltam, felhívom telefonon a közjegyzőt, aki tárgyalni fog - és megkérdezem a részletekről. Ilyet lehet?
Köszönöm a segítséget.

Már hogyne vizsgálná a közjegyző a végrendelet tartalmát?

Egy alakilag rendben lévő végrendeletet megtámadni úgy, hogy "nekünk nem tetszik", enyhén szólva baromság.

Kedves Fórumozók!

Apám halála után kötelesrészi igényemet szeretném érvényesíteni. A kérdésem az lenne, hogy ha hitellel terhelt ingatlan és autó maradt utána, hogyan kaphatom meg a kötelesrészt? Ha jól értelmeztem, a kötelesrész is hagyatéki teher, viszont a sorrendben a bank mögött állok. Ilyenkor mit tehetek? Illetve az igényem érvényesítésével a tartozásáért nekem is kell felelnem? Nem szeretnék tartozást kapni...

Köszönöm a választ,
rubinette

Kedves kadaj01 és Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a választ! Elnézést, nem fogalmaztam pontosan. A végrendelet szó szerint így fogalmaz: „A megvásárolt ingatlan vételárának 1/6-1/6 részét két gyermekemre hagyom.”
Én laikusként a törvény alapján úgy értelmezem, hogy az ingatlant örököljük, és annak tiszta értékét. Márpedig akkor nem a vételáron, hanem annak jelenértékén, levonva belőle a húgomék által ráköltött összeget.
Tehát a végrendelet nem fogalmaz pontosan...? Ilyenkor mi fog történni? A közjegyző korrigálja a hagyatéki végzésben? Vagy helybenhagyja- vételárat öröklünk - és nekünk kell aztán fellebbezni?
Kérhetünk mi betekintést bármilyen a végrendelet szövegét alátámasztó iratba? Pl. adás-vételi szerződés, hitelszerződés, számla, ami bizonyítja, hogy ténylegesen a lakásra költötték azt az összeget?

Az az érzésem, hogy érdemes lenne ügyvéddel mennünk a tárgyalásra, bár legkevésbé sem szeretnénk pereskedni...
Köszönöm, ha visszajeleznek!

rubinette

Az örököshöz kell fordulni, aki köteles kiadni a kötelesrészt akkor, ha a hagyatéki hitelezői igények nem emésztették fel a teljes hagyatékot.

Kedves Kovács Béla Sándor,

2006 szeptemberében lezajlott Budapesten, keresztanyám hagyatéki tárgyalása. Férje nem volt, gyermeke nincsen, öten voltak testvérek. Végrendeletében, egy hozzá közelálló családra hagyta budapesti ingatlanát. Élő rokona, a nagymamám, a végrendelet alapján nem örökölt. Idézet a végrendeletből:"sok segítséget kaptunk (városnév) élő nővéremtől és férjétől. Ezért az egykori X ingatlan 1994 évi eladásából (városnév, cím)vásárolt lakást- hozzájárulásukkal- unokáik, mint örökösök kapták. Így jelen végrendelet róluk, ezrt nem intézkedik."

A kérdésem az volna,hogy a nagymamám a végrendelet ellenére, jogosult-e a köteles részre? És ha igen, irányulhat -e a köteles rész igénylése csak és kizárólag az keresztanyám budapesti ingatlanára? (mást nem szeretnénk érvényesíteni)

Segítségüket előre is köszönöm!

Testvér, mint örökös nem jogosult kötelesrészre.

Örökös soha nem jogosult köteles részre. A testvér viszont a nem javára szóló végrendelkezés esetén jogosult lehet az örökös részre. Egyébként a kérdező azt írta, hogy a nagymamája nem örökölt. Álláspontom szerint jogosult a köteles részre.

javítok: köteles részre.

„Örökös soha nem jogosult köteles részre.”
Dehogynem. Ha az örökrésze (jussa) nem éri el a köteles részét, akkor jár neki a különbözet köteles részként.

Ptk. 661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A testvért nem.

A kérdező kérdéséből azt vettem ki, hogy az örökhagyó keresztanya gyermeke a kérdező nagyanyjának. Ha így van, akkor jár a köteles rész.

Ezt majd a kérdező eldönti. Te viszont ezt írtad: „A testvér viszont a nem javára szóló végrendelkezés esetén jogosult lehet az örökös részre.” Ez pedig biztosan nem igaz.

Üdvözletem!
Segítséget szeretnék kérni!
Nagymama a ház 50%-nak a tulajdonosa egyedül tartja el magát. 2 gyermeke van, és a lányával tartási szerződést kötött, így a fia az Ő 25%-át úgymond átadta a lányának. A nagymama 80 feletti beteges néni,de a fia is végstádiumban lévő daganatos beteg.Ha a fiúgyermek korábban hal meg, akkor az Ő gyermekei igényt tarthatnak a köteles részre? Véleményünk szerint az eltartási szerződés megtámadható lenne, mert ez valószinű csak azért íródott, hogy kizárja a fiúgyermek családját az öröklésből. Ha a fiúgyermek elhunyt, akkor az Ő gyermekei megtámadhatják a tartási szerződést?

Előre is köszönöm a hozzászólásokat

A nyugdíjszelvény- és az esetleges takarékbetét igazolná hogy a szerződés színlelt volt, hiszen a nagymama el tudta tartani magát - mármint anyagilag. Azt hogy az egészsége okán rászoltult-e gondozásra - és mióta, azt legjobban a háziorvos tudná véleményezni.

Amúgy bizonyára sok tartási szerződést megtámadnak mert a perköltség és az ügyvédi díj messze megtérül ha a bíróság netán nekik ad igazat: több milliós ingatlanrészhez juthatnak. (Ha elbukják a pert nos legalább megpróbálták...)

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves Monalisa!
Köszönöm a választ.
A nagymama egészségileg biztosan rászorult a gondozásra, mert sajnos nincs jó állapotban, de itt konkrétan arról van szó, hogy csak azért írhatták a tartási szerz.-t, hogy kizárják a fiúgyermek családját az öröklés egy részéből. (a nagypapa részétmegörökölte a fiúgyermek)A nagymamát valóban a lánygyermek "segítette" eddig is, de a fiú nem is tudta, mert Ő még talán rosszaabbúl van mint a nagymama.
a témában olvastam hasonló eseteket a fórumon és a leírt esetek között többször is felmerült az, hogy ez egy "ál" eltartás, mert valójában nem a tartás-ról szól. Ha eddigis el tudta magát tartani, akkor ez után is igaz segítséggel, de nem kifejezett eltartással élhet.
Illetve megköszönném, ha ahhoz is tudna valaki hozzászólni, hogy az unoka a köteles részre igényt tarthat-e ha sajnos bekövetkezik az édesapja halála a nagymama halála előtt.
Előre is ismét köszönöm!