köteles rész

Várja meg míg jogász érdemben válaszol - nem akarok esetleg téveset írni.

Időközben hozzáolvastam:

A tartási szerződéssel elidegenített vagyontárgyra a kötelesrész nem jár. Ha tudják bizonyítani a szerződés színleltségét, akkor jár a kötelesrész, ha nem, akkor nem.

Az eltartási szerződés olyan mint az adásvétel: ő adta -még életében- az ingatlanát, a lánya adta a tartást mint ellenértéket.

Megtámadhatják - más kérdés, hogy sikerrel járnak-e. Ha a szerződés valós, tehát valóban nyújtottak tartást az arra rászoruló szülőnek, akkor nem fognak a javára itélni.

Tehát azt kell tudni bizonyítani, hogy eleve nem is az eltartás volt a felek szándéka.

Ügyvédhez kell fordulni, és valószínüleg bírósági eljárás lesz a dologból.

ml.

Ha per lesz a dologból, azt hogy a néni mennyiben szorult rá ápolásra/gondozásra, illetve a mindennapi háztartási ill. házkörüli munkákban segítségre, azt a bíróság általi kirendelésre kerülő igazságügyi orvosszakértői vizsgálat fogja véleményezni, valamint a tanúvallomások.

Aztán a bíróság majd dönt a színleltség kérdésében. (Egy ilyen per eltarthat 1 - 2 évig is mire a jogerős itélet megszületik.)

Annak a gyermeknek a helyén, aki a hagyaték megnyíltakor már nem él, a gyermekei örökölnek egymás közt egyenlő arányban. A köteles részi igény is megilleti őket.

De ahhoz hogy a konkrét esetben az ingatlan tulajdoni hányad beleszámítson a köteles rész alapjába, bizonyítani kellene, hogy a tartási szerződés színlelt, ajándékozást leplezett. Egy ilyen bizonyítás még akkor sem könnyű, ha a bizonyítandó tény valós - hát még ha nem az.

köszönöm kbs, monalisa!

Évek óta öregek otthonában élő apám a nővérem -egyetlen élő testvérem - állítása szerint végrendeletet készített, melyben minden vagyonát nővéremre hagyja. Úgy tudom ez csak akkor lehetséges, ha engem nyomós okokra hivatkozva kitagad. Van-e jogom azt kérni, hogy láthassam a végrendeletet és megtudhassam mivel indokolták a kitagadásomat?

A jegyző el fogja küldeni a másolatát a hagyetéki időpontjával, persze csak akkor, ha a végrendelet érvényes. Úgy látom itt nincs szó kitagadásról, ezért a köteles rész mindenképpen megilleti majd.

Nem kitagadott, kizárt. Azt pedig még indokolni sem kell. A végrendeletet majd láthatod, ha úgy hozza a sora, és még hatályos lesz. Addig kérheted, hogy mutassák meg, de ha nem akarják, akkor nem mutatják.

Tisztelt forumozók!

Lehet-e kérni a köteles rész kiadását, ha a hagyadék átadása már megtörtént?

Segítséget előre is köszönöm.

Tisztelt "carica"!
Lehet kérni, sőt az örökösnek már ki kellett volna adni.A köteles rész hagyatéki tartozás . Az örökhagyó tartozásának kielégítését követően kell kiadni.

Kedves Dr.Attika!
Köszönöm a gyors választ!
Nem nagy összegre -az örökhagyó tartozásait levonva kb. 1.5-2 millió-tekintettel abban bíztunk , hogy pereskedés nélkül is lerendezhetjük az ügyet, de a másik fél ügyvédje többször tájékoztatta bennünket, hogy jogerős hagyatéki végzés már született az ügyben, és a kérésünk teljesítése jogilag nem megalapozott.
Ezek szerint csak a bíróságon érvényesíthetjük a jogainkat?

Kedves "carica"!
Ez nem így van. A kolléga vagy trükközik vagy nem jól tudja a jogi helyzetet kezelni. nem kell még pereskedni.

Kedves Dr.Attika!
Szerintem a kollega minden áron szeretne az ügyet bírósági útra terelni. De ebben az esetben hogyan érvényesül a jóhiszeműség elve? Vagy ezt az elvet ő nem köteles szem előtt tartani?

Követelésetek nektek van, ti indíthattok pert. Ő nem követel semmit, miért indítana?

Szeretnénk peren kívül egyeszségre jutni, de ha erre nem hajlandó, akkor csak arra gondolhatunk, hogy érdekében áll pereskedni.

Rendben, de ő nem fog pert indítani, mert neki a jelenlegi állapot teljesen jó.

A köteles részt nem kivenni kell, hanem kiadni. Nyilván, ha nem adják ki, akkor perben lehet csak az igényt érvényesíteni. be kell adni a FMH-t minnél előbb.

Természetesen, hogy a végrendeleti örökösnek ez az állapot jó, és ezért szeretne kikényszeríteni a pert, hogy elhúzza az időt.
Mit jelent a FMH?

Fizetési meghagyás melyet a bíróságon lehet kezdeményezni egy formanyomtatvány kitöltésével, és alapként a követelt összeg 3%-a mint illeték befizetése. (Ha ellentmond per lesz a dologból, akkor előtte további 3%-ot kell még fizetni.)

Azonban ha jól tudom 1 M Ft-ig csak a FMH, annál nagyobb összeg követelése esetén eleve peres eljárás = 6% illetékköteles. (Pernyertesség esetén a bíróság kötelezi az alprest ezt is megtéríteni - az esetleges felperesi ügyvédi díjon kívül.)

"Mona"
laikus hozzászóló

Csupán annyi kiegészítés, hogy junius 1-től bíróság helyett a közjegyzők járnak el fizetési meghagyás dolgában.

Köszönöm szépen minden kedves Fórumozó hozzászólását.
Összefoglalva:
Tavaly a hagyatéki eljárás lezárult úgy, hogy a kötelesrészt nem kértük (az ügyvédünk elfelejtette eljönni a tárgyalásra, s később sem tájékoztatott a közjegyzői megkeresésekről).
Egy év elteltével mi mégis úgy döntöttük, hogy érvényesítjük az igényünket. A törvényből kiolvastuk, hogy a kötelesrész nem jár automatikusan, hanem azt kérni kell. A megkeresésünkre az örököstársunk ügyvédje közölt velünk, hogy a jogerős hagyatéki végzést követően a követelésünk jogilag nem indokolt.
Tehát a következő lépés az lenne, hogy számoljuk ki a kötelesrész mértékét, s ha ez (fejenként, vagy összesen?) meghaladja az 1 milliót, akkor indítsuk a pert? s ha kevesebb mint 1 millió- keressük fel a közjegyzőt?

Ha a sajnálatos esemény bekövetkezik, akkor haszonélvezeti jogot kell bejegyeztetni az élettárs javára. Igaz ezis illeték köteles. Az ő halála után a tulajdonjog tisztán megmarad. Összes többi megoldáshoz az édesapja aláírása elengedhetetlen.

Köszönöm szépen dr Attika!

Az a kérdésem még, hogy ajándékozás nem jöhet szóba?

carica

Igen, 1M Ft-ig fizetési meghagyással kell indítani, afölött lehet fmh-val is, perrel is.

Llama

Miért kellene nektek "ajándékozni" azt ami az örökléssel jog szerint a tiétek - vagyis a kötelesrész., az örökösnek pénzben kell megváltania.

Keress fel egy ügyvédet, ő majd eljár az ügyben.

ml.