Orokles , vagyonmegosztas

Kedves Derill!

Kimásolom azt a kommántár részletet, amire a véleményemet alapoztam:

„Az öröklésről lemondás és az örökség visszautasítása között tehát lényeges a különbség: lemondásnak csak az öröklés megnyílása előtt lehet helye, visszautasításnak csak utána. Lemondani csak az örökhagyóval írásban kötött szerződésben lehet, a visszautasítás egyoldalú és alakisághoz nem kötött jognyilatkozat. A lemondás kiterjedhet a lemondónak jutó örökség bármely részére is, ezzel szemben a törvényben meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen”.
Az örökös a hagyatékot más személy javára szólóan nem utasíthatja vissza. Az örökhagyó halála után tett az a nyilatkozat, amellyel a törvényes örökös az örökséget ellenérték nélkül olyan személyre ruházza át, aki az öröklésből való kiesése esetén nem örökölne, az örökség elfogadása és egyidejűleg annak elajándékozása (BH1982. 94.).

Nem tudok másra gondolni, minthogy vagy a gyakorlat működik rosszul, vagy az öcséd ajándékként kapta meg a részedet.

Egyébként azt hiszem félreértetted (valóban félreérthető volt) Pofit, mert ő nem a véleményemet nem tekintette együttműködőnek, hanem arra a kérdésemre reagált, amikor megkérdeztem, hogy együttműködőek-e a féltestvérei.
De azért mégegyszer köszi :-)

Üdv: Zsusz

Arra a tanácsodra gondoltam, ahol azt modtad, hogy fellebezzen, illetve a Bíróságon az illeték mértéke ennyi.

Mint írtam, ebben az esetben ne fellebbezzen, mert a közjegyző el fogja utasítani, azért írtam, h. az Illetékhivatalhoz forduljon.

Zsusznak igaza van, a lemondás CSAK AZ ÖRÖKHAGYÓ ÉLETÉBEN TÖRTÉNHET, lévén ez egy írásbeli szerződés az örökhagyóval, szegény a halála után már nem nagyon tud írni.

Amit Te tettél az max. a He. 58.§ (3) bek.-en alapuló átruházás a hagyatéki eljárás keretében, de semmiképp lemondás.

Mindenkit üdvözlök!

Lenne harom kerdesem: mit tartalmazzon egy örökresz elajandekozasarol szolo nyilatkozat? Kell-e hitelesitettni közjegyzövel vagy ügyveddel? Ezt azert kerdezem mert az aki Magyarorszagon örökölt, külföldön elö Magyar Allampolgar. Aki az örökreszt ajandekul kapna szinten Magyar.
Remelem erthetöen fogalmaztam!?
A valaszokat elöre is köszönöm!
Tisztelettel: Kriszti7

számomra nem.

1. Már megörökölt örökrészről beszélünk?

   Ha igen, akkor ingatlan képezi-e az örökrészt?

2. Ha merökölendő örökrészről beszélünk, akkor lemondó nyilatkozatot írsz az örökhagyóval vkinek a javára.

mar megörökölt örökreszröl van szo, es itt egy ingatlanrol van szo.

pontosan fogalmazva, egy tehermentes öröklakas 1/4 reszeröl.

elnezest kerek ha nem erthetöen irtam le az elöbbiekben! nagyon siettem.

ingatlan ajándékozásnál (adás-vételnél is) kötelező közjegyző áltatl készített közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okirat, mert ez alapján fogják bejegyezni az ingatlannyilvántartásba a tulajdonszerzést.

Ezt a kérdést kifejezetten szeretik a szakvizsgán, mert a PTk. nem tartalmazza!!!

Ha jol ertem akkor a külföldön elö örökös forduljon közjegyzöhöz v. ügyvedhez es az altala hitelesitett nyilatkozatot tovabbitsa.
Termeszetesen magyarra forditva.

Valaszt nagyon köszönöm!

Kedves Kriszti7!

Az ajándékozás egy szerződés, tehát mindkét fél szükséges hozzá, az is aki kapja.

Szerintem szerencsés lenne magyar ügyvédet vagy közjegyzőt keresni, mert a magyar jogot kell alkalmazni.

Megoldható, hogy a szerződésen a külföldi aláírását a külképviseleti hatóság hitelesíti, így megspórolható az utazás, ha egyébként az illető nem jön Magyarországra.

Üdv: Zsusz

Zsusz: a kommentár egy jogirodalmi értelmezés, a jogszabály viszont jogszabály.

A BH 1982-es, azóta változhatott (igaz, hogy a jogszabály közben nem változott, de a jogirodalmi értelmezések, kommentárok ettől függetlenül szoktak változni, elég hozzá mondjuk egy ujabb BH), az anyukám 2000-ben halt meg.

Nem ajándékozás volt. Ugyanis amennyiben az örökséget elfogadom, akkor én fizetek öröklési illetéket, aztán az ajándékozás következtében fizet ajándékozási illetéket az öcsém. Semmiféle szerződést nem kötöttünk, kizárólag azt a nyilatkozatot irtam meg és alá. Illetéket pedig csak ő fizetett, és kizárólag öröklésit. Bejegyezve is ugy lett, hogy öröklés a jogcim.

Tehát a jog ugy látszik alakul.

Jogilag igazatok van, a Ptk. tényleg azt irja, hogy csak az örökhagyó életében lehet lemondani, azonban a valóság ugy látszik mégis más.

Tapasztaltam már több esetben - főleg kapcsolattartási, gyermekelhelyezési ügyekben - hogy a jogszabálynak köze nincs a valósághoz.

Valószinüleg itt is ez történik, de majd utánakérdezek egy birótól.

Elöször is köszönöm a hozzaszolasotokat!

A külkepviselet altal valo hitelesitest, en ugyan laikus vagyok, jo megoldasnak latom mert az illetö aki ajandekozna a közeljövöben biztosan nem utazik Magyarorszagra. Igy ha a nyilatkozatat megirta az örökresz elajandekozasarol akkor menjen a Magyar Konzulatusra es ott ervenyesitse azt......stb.
Logikusan hangzik, hogy müködik-e azt majd meglatjuk. Eleg ha odatelefonal az illetö es megkerdezi a külkepviseleti szervnel hogy ez lehetseges-e. Tenyleg egyszerü. Erre mi nem is gondoltunk.

Üdvözletem: Kriszti7

derill: ehhez nem kell bíróhoz fordulnod, lentebb írta:

Amit Te tettél az max. a He. 58.§ (3) bek.-en alapuló átruházás a hagyatéki eljárás keretében, de semmiképp lemondás.

Ez esetben valóban az fogja fizetni az öröklési lletéket akire átruháztad, és öröklés jogcímén fog örökölni az illető

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha házasság előtt vásárolt ingatlan bérleti díjából vásárolok valamit, az válás esetén kinek a tulajdonabába kerül, lehet e közös vagyon ?

Kedves Kriszti7!

A hozzászólásom elejét nem olvastad figyelmesen!

Az ingatlan ajándékozáshoz szerződés kell, nem elég egy nyilatkozat az ajándékozó részéről! A szerződésre mindenképpen kell ügyvédi ellenjegyzés, vagy közjegyző által közokiratba kell foglalni.
A külképviseleti hitelesítés az ezen a szerződésen (amit a magyar ügyvéd vagy közjegyző készített, és kiküldtek a külföldinek) igazolná azt, hogy az aláírás a külfölditől származik. Ezután a szerződés visszaküldésre kerül, a megajándékozott is aláírja, és az ügyvéd ellenjegyzi. Ezután mehet a földhivatalba.

Szerintem ez lenne a megfelelő eljárás.

Üdv: Zsusz

Kedves Derill!

Azt hiszem az Alorinc által felhozott jogszabályhely lesz valóban a megoldás a talányra. Én csak a Ptk.-ban kerestem a választ. Megint tanultam valamit :-)

Az nekem egy kicsit erős lett volna, hogy ennyire eltérjen a gyakorlat a jogszabálytól, legalább is konzekvensen. (Esetenként bármi előfordulhat.)

Üdv: Zsusz

Még szeretném azt is megkérdezni, hogy mit takar a csjt. 27§ 1. bekezdése, mert erre hivatkozik a peres fél az albébérleti díj közös tulajdonba kerülésével kapcsolatban. Köszönöm !
Ez az előző kérdésemhez kapcsolódik!

Segítséget szeretnék kérni.
Olyan ügyvédet szeretnék fogadni, aki már nyert meg az enyémhez hasonló ügyet. A Complex CD Jogtárban két, az enyémre illő esetleírást is találtam. A bírósági határozat számai alapján honnan tudnám megszerezni a felperesek ügyvédeinek a nevét? Mi ennek a módja? Hová forduljak?
Előre is köszi!
T.

Amire jogosan hivatkoznak az ez a rész:

Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit

Igen Közös vagyon lehet a fentiek figyelembe vételével.

Zsusz!

Köszönöm a felvilagositast!
Most mar mindent ertek.
Üdv.: kriszti7

Segítsetek. Örököltem, illetve most van folyamatban. Apám meghalt, felesége velem egyidős, van egy kistestvérem. A házasság nem volt sikeres, ezért apám házassági külön vagyonról szerződést írt.Az ingatlan és ingóság kizárólag az ő tulajdona. A nagy ház fele engem illetne, kistesómé a másik fele. A feleségé a haszonélvezet, igényt tart mindenre, nekem csak az illetékfizetés jutott örökségül. Megegyezni nem akar.Nekem lakásproblémám van, a kacsalábos palotarészembe be sem költözhetnék. Hogy van ez?. Apu pont ezt nem akarta, mert cudarul éltek.Mit tehetek?
Tika

1. A palotában él a túlélő házastárs?
2. Mint leszármazó kérheted a haszonélvezet korlátozását (ptk 616.§. (1)) természetesen csak az örökrészed mértékéig. /De itt figyelembe kell venni a túlélő házastárs szükségleteit/

ezt a Bíróságnál jelentheted be

3. Kérheted a haszonélvezet megváltását /Ha az 1. kérdésre a válasz IGEN, akkor ez nem járható út/ legfeljebb a többi a túlélő házastárs által nem használt tárgyakra DE: mód van arra, ha a ház mérete meghaladja a szokásos mértéket, hogy mégis sikerül /hivatkozz a He. 72./C§. (2) bek.-re, a közjegyző ez esetben bizonyítást folytathat le, ha nincs öröklési jogi vita/.
ezt a hagyatéki eljárás keretében

Ez részleges megváltás, esetedben Te örökölsz 2/6-ot, míg kistesód 3/6-ot (özvegyi joggal terhelten) és a túlélő házastárs 1/6-ot

4. Írtad, hogy nem tudtok megállapodni, ez lenne a negyedik ötletem, mert megállapodni a túlélő házastárs által lakott lakásra is lehet.

Miért nem jó bizonyíték az általam készített hangfelvétel a bíróságon tartási szerződés megtámadásánál? Miért büntethetnek engem azért, mert hangfelvételeket készítettem a beszélgetésekről a saját lakásomban?

Bár nem vagyok otthon a Pp.-ben, de van olyan, hogy személyiségi jog, amit gondolom megsértettél azzal, hogy vkinek a hangját rögzítetted, tudta és beleegyezése nélkül:

Ptk. 80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.

Szia mindenkinek! A helyzet a következö keppen alakult. Ma felhivta az illetö a közjegyzöt aki a hagyateki targyalast vezette es kerdesere hogy lemondhat-e meg
a mar megörökölt örökreszeröl vagy azt mar csak elajandekozni tudja(aprilis 5.-en zarult le a hagyateki targyalas) a jegyzö a következöt valaszolta: egy lemondo nyilatkozatot küldjön a külföldön elö magyar örökös, amit az ottani lakohelye szerint illetekes közjegyzövel hitelesittetsen.

A jog azt mondja............A valosag azonban megis mas. Mint ahogy ezt mar Derill is emlitette/irta.

Üdv.:kriszti7