Orokles , vagyonmegosztas

Számíthatsz kötelesrészre, de nem a tartási szerződés által érintett dolgokból, hisz azok nem tartoznak a hagyatékba. A fennmaradó résznek az 1/4-e fog megilletni, mint kötelesrész.

Semmilyen indokkal, erkölcsileg is igazolható, hogy az elmúlt 11 évben csak ő tartotta a kapcsolatot édesapátokkal ő gondozta ápolta, temetette el. Nincs indok amivel Te megtámadhatnád!

Na jó, de ennek az a feltétele, hogy édesanyád tulajdoni része rendezve legyen. Jelezd a testvérednek, hogy amennyiben nem kapod meg az édesanyád részére fele részben járó ingatlan rád eső részét (tehát negyed részt), akkor pert inditasz. Egyébként akkor kellett volna pert inditanod, amikor az anyukád meghalt, mert attól, hogy nem volt bejegyezve a földhivatali nyilvántartásba, attól még tulajdonos társ volt, ha az ingatlan nem volt apád különvagyona.

Nem ártana ügyvédhez fordulnod.

Ez hibás lépés lenne, ugyanis a házastársi vagyonközösségre való igényt a hagyatéki eljárásban kelett volna bejelentened, nem tetted a Te sarad.

Igen, de tulajdoni igény nem évül el, hivatkozhat rá, hogy nem tudta, hogy a feleség akkor is tulajdonos, ha nem jegyezték be.

Üdvözletem!

Egy szomszédomnak szeretnék információt gyüjteni!
Az a problémája hogy ketten vannak testvérek,és él még az Édesanyukájuk!A szomszédom Nő(53éves) a testvére Férfi(48éves).A férfinek nincs az anyukáján és a testvérén kívül más közeli rokona,egy szóval se feleség,se gyermek!Viszont van egy lakása ami teljesen tehermentes,és 100%-ban Õ a tulajdonosa!Viszont most nagyon beteg.A kérdés az lenne evvel kapcsolatban,hogy ki örököl ha esetlegesen elhalálozik az illető?
Előre is köszönöm szépen a segítséget a szomszédom nevében is!
Tisztelettel:Fericsi

Leszérmazók és házastárs hiányában az örökhagyó (férfi 48 éves) szülöi örökölnek fejenként egyenlő részben, de mivel édesapja már meghalt, ezért édesapja részét testvére (Nő 53 éves) fogja megörökölni.

alorinc:Nagyon szépen köszönöm a gyors választ!
Délután megmutatom a szomszédnak a válaszodat!
köszönöm
Tisztelettel:Fericsi

Szia mindenkinek!Édesapám majd egy fél éve halt meg és most az lenne a kérdésem hogy, mivel nem vagyok egyedüli gyermek-mert apámnak van az első házasságából két fia-lehet-e nekik követelni valamit a házból?Ezt úgy tudom lehet mivel évekkel ezelőtt nálunk lakott az egyik,de akkor még csak albérlet volt és nem volt a miénk(Most vettük meg kb. 1 éve).Ilyen körülmények között is örökölhetnek a házból vagy nem?A másik kérdésem az hogy az ingó dolgokat(hűtő,szekrénysor,hűtőláda,tv,stb.) anyámmal közösen vették és semmi nincs az első házasságából, hogy ezekből az ingóságokból kaphatnak-e vagy nem?Mi a javaslatuk!Köszönöm mindenki megértését és előre is köszönöm a válszokat!

Szia!
A féltestvéreid örökölnek édesapád után -függetlenül attól, hogy mikor szerezte az ingatlant - az a lényeg, hogy vagy részben az ő nevén van, vagy édesanyáddal közösen szerezték. Mindenképpen csak az apai rész után örökölnek, vagy a törvényes öröklés szerint (mind a hárman egyenlő részben kaptok) vagy ha van végrendelet, akkor annak alapján.

Kedves Pofi!

Csak kiegészíteném a Kála által írtakat.

Ha nincs végrendelet, akkor édesanyád, mint az elhunyt házastársa, özvegyi haszonélvezeti jogot fog kapni a teljes örökség felett.

Ha a ház esetleg kizárólag édesapád nevén volt, és azt az anyukáddal való házasságuk alatt szerezték a közös vagyonból, akkor a közjegyző előtt mindenképpen jelezzétek, hogy a ház felére házassági vagyonközösség címén édesanyád igényt tart. Ha ezt a többi örökös nem ismeri el, akkor sajnos ezt perben kell majd kérni, hogy a bíróság állapítsa meg. Mindenképp körültekintően járjatok el, ha probléma van kérjetek jogi segítséget.

Üdv: Zsusz

Köszönöm !
Köszönöm nektek,hogy ilyen gyorsan választ kaptam kérdéseimre.A házat közösen vették a szüleim(50-50%).Végrendeletet nem hagyott édesapám.A bibi csak annyi,hogy a házon kölcsön van és még nincs kifizetve.Most az lenne a kérdésem,hogy ebben az esetben ha követelnek a házból,akkor nem kell kifizetniük a háznak a rájuk eső részének a kölcsönét?És ha nem tartanak igényt a rájuk eső részre kérhetjük-e,hogy adják írásban,hogy lemondanak a részükről(a későbbi követelőzések elkerülése érdekében)?És ha igényt tartanak a részükre kérhetjük-e,hogy fizessék ki a rájuk eső rész kölcsönét a pénzintézet felé?

Előre is köszönöm a válszotokat!

Kedves Pofi!

Véleményem szerint, mivel az örökös a teljes vagyont örökli, ezért ha hárman lennétek örökösök, harmadolni kellenne az édesapádra jutó részt a kölcsönből is.

Lemondani nem lehet, az a jogban mást jelent.
Amit tehetnek, hogy visszautasítják az örökséget (teljes egészében).
Ez azonban nem biztos hogy számodra elegendő.
Azt ugyanis nem tehetik meg, hogy valaki javára, pl. a tiedre utasítják vissza.
A Ptk. szerint ha valaki visszautasítja az örökséget, helyette a leszármazói, illetve a törvényes örökösök örökölnek. Tehát ha valamelyiküknek vannak kiskorú gyermekei, utána ők fognak örökölni, és kiskorú örökségét senki az ég világon nem utasíthatja vissza.
Szóval nem egyszerű a dolog.

Egyébként nem kell követelniük a házat, az már a törvénynél fogva részben az övék lett.

Ha ez a visszautasítás dolog nem működik, akkor kénytelen leszel megállapodni velük, hogy kifizeted őket, vagy esetleg netán neked ajándékozzák a részüket.

Ha nem túl együttműködőek, jó lesz időben ügyvédet fogadni.

Ha valami nem világos, írj!

Ha bárki szerint másképp van, vagy van valami tippje, írjon!

Üdv: Zsusz

Van lehetőség arra, hogy a javatokra lemondjon az öröklési jogáról.

Mig visszautasitás esetén (Ptk. 674-675. §) a többi örökös egyenlő arányban kapná meg annak az örökrészét, aki azt visszautasitja, lemondás esetén megteheti azt, hogy bizonyos személy javára mond le (egyébként én is igy mondtam le az öcsém javára édesapám esetében még életében, édesanyám esetében halála után).

603. § (1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésről.
(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt ugyanúgy lehet megtámadni, mint a végrendeletet.
604. § (1) A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás kétség esetében csak arra az esetre szól, ha e meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása kétség esetében csak a többi leszármazó javára szolgál.

Kedves Derill!

Köszönöm a hozzászólásod. Ha jól értelmezem az általad megadott paragrafusok bekezdéseit, akkor elég bonyolult dologba fogtunk. De a biztonság kedvéért-és ha persze megkérhetnélek rá-kifejtenéd nekem ezeket a bekezdéseket bővebben?! Csak azért, hogy tisztábban lássunk.

Szia Zsusz!

Olvastam a véleményed és nem úgy ismertem meg őket hogy, együtműködőek lennének!!! De ha nem akarják kifizetni a rájuk eső részt és mégis igényt tartanak a részükre? Abban az esetben mit tehetünk? És kötelezhetnek-e arra, hogy fizessük ki őket a házból -ha éppen azt kérik- még úgy is, hogy kölcsön van rajta?

Udv!

Hagyateki targyalason (2005.03.30.) a kozjegyzotol atvettem a hagyateki vegzest.

Az ebben szereplo egyik ingatlan (uzlet) hagyateki erteke nagyobb, mint a piaci erteke.

• Milyen fellebezesi lehetoseg van a hagyateki ertek felulbiralasara?
• Mennyi ido van a fellebezes benyujtasara?
• Hova kell benyujtani?
• Van-e az eljarasnak dija?

Ertekcsokkento tenyezok-e az alabbiak:

• az ingatlan tulajdoni lapjan 43 m2 szerepel, DE ebbol az uzlethelyseg 28 m2, a fennmarado 15 m2 parkolo+jarda
• az ingatlan komforfokozata:viz, villany, futes nincs

Hol kell az ilyesmiert reklamalni?

Udv!

Pofi: Zsusz válaszaival semmi gond nincs, igyekszik reális és elfogulatlan lenni. Nem tudom, neked mi a foglalkozásod, de a jog sajnos olyasmi terület, mint az informatika, vagy az orvostudomány.

Iszonyat mértékben szerteágazó és minden mindennel összefügg, rengeteg részletszabálya van.

Nagyon nehéz pontos választ adni egy bonyolultabb kérdésre. Ezt azok tudják a legjobban, akik régóta irnak a fórumon. Ráadásul néha a jogszabályok is többértelműek, ha leül 8 jogász értelmezni 10 féle eredményre juthatnak.

A legjobb példa erre a határozatok esete. Egy ügy teljes mértékü ismeretében hoz mondjuk az I. fokú hatóság (gyámhivatal) egy döntést. II. fokon megváltoztatják (ugyanazon iratok alapján, és még az sem biztos, hogy az a jó döntés). Ezután a biróság megint megváltoztatja, majd mondjuk felülvizsgálati eljárásban egy teljesen más, mindhárom előző döntéstől különböző döntés születik. Ez nem azt jelenti, hogy senki nem értett az egészhez, sőt az is lehet, hogy az első fokú gyámhivatal hozta a jogilag helyes döntést, azonban mondjuk az ítélőtábla (ahol ráadásul tanácsban döntenek) másképp gondolta, esetleg csak azért, mert az I. fokú gyámhivatali döntést egy férfi hozta meg, az ítélőtáblai tanácsban pedig csak nők voltak.

Ugyanez persze forditva is előfordulhat és ez a jellemzőbb, amikor a bíróság, vagy pl. az ítélőtábla hozza a helyes döntést, már csak azért is, mert szakmailag sokkal képzettebbek, mint mondjuk egy gyámhivatali ügyintéző.

Az informatikában is ezt tapasztalhatod, nem mükszik ugy a gép, ahogy szeretnéd, hivod az informatikust aki "mindenhez" ért, de sajnos a Te problémádról viszont valószínüleg éppen fogalma nincs.

Vagy elmész az orvoshoz és hiába ő a legjobb azon a szakterületen, lehet, hogy fogalma nincs mi bajod van.

Tehát a jogban előfordul, hogy valaki hibázik - nálam is előfordult már, és valószinüleg még elő is fog. Azzal, hogy Zsusz rádszánja a szabadidejét - sokszor órákat töltenek a válaszadók naponta a neten - azzal maga is gyakorol, hiszen itt az életből jött kérdésekre kell lehetőleg minél rövidebb idő alatt választ adni, meg neked is segit önzetlenül, ingyen. Emiatt max. hálával tartozol neki.

Zsusz egyébként általában jó válaszokat ad, nem hibázik sürübben, mint én.

Most pedig a kérdésed: amennyiben igényt tartanak a részükre, ki kell, hogy fizessétek, vagy birtokba kell őket engednetek. Ez azt jelenti, hogy akár ugy, hogy a házat a mostani értéken eladjátok - természetesen ehhez tehermentesiteni kell, és annak költségeit levonhatjátok a befolyt összegből elszámolással -, akár ugy, hogy megváltjátok az ő részüket, ki kell őket fizetnetek. Ha tegyük fel a ház összértéke 8 millió (értékbecslést kell késziteni), de van még rajta 2 millió kölcsön, akkor 6 millióból jár nekik a rájuk eső rész. Ha Ti nem vagytok hajlandóak kifizetni, ők kérhetik a közös tulajdon megszüntetését a biróságtól, melynek eredménye a ház elárverezése lehet, ami senkinek nem jó. (Ajánlom figyelmedbe: Dr. Grád András: Félrelépők kézikönyvét, amelyben ir a vagyonmegosztásról is, igaz élettársak, házastársak esetében, de ez nem sokban tér el).

olaszrizling: a kérdéseidre a végzésben van a válasz, olvasd el. A fellebbezési határidő is, a benyujtás helye is, dija nincs. Birósághoz fordulás esetén a perérték 6 százaléka.

Az értékbecslést a tényleges állapot ismeretében készitették, tehát mindazt, ami szerinted értékcsökkentő tényező, figyelembe vették. Ha a szakértői véleménnyel nem értesz egyet, esetleg kérhetsz másik szakértőt, de a költségeit Neked kell fizetned. Ugyanez áll, a hagyatéki érték felülvizsgálatára is. Csak azért, mert Te azt állitod, nem fogják csökkenteni az értékét, bizonyitanod kell, hogy miért nem ér annyit.

Derill köszönöm.
e-mail ment

olaszrizling:

írj a közjegyzőnek, a fellebbezést nála kell benyújtani. A hagyatéki eljárásban nem kérdezte, hogy elfogadod-e illeték alapjául az ingatlan értékét?

A háv-ban szereplő érték az Illetékhivatalt nem köti, így akár szólhattál volna, hogy túlzónak tartod, és az Illetékhivatal ennek ellenére úgy dönt ahogy jónak látja. A közjegyző sem maga értékeli fel az ingatlant, hanem a hagyatéki leltárelőadótól kapott Adó- és Értékbizonyítvány alapján írja be az ingatlan értékét.

Tehát ezen a jogcímen ne fellebezd meg a végzést, hanem az Illetékhivatalhoz fordulj, mert ő határozza meg az illetéket!

„derill csak óvatosan a jogi tanácsadással :-)”

Te mondtad: „a jogban előfordul, hogy valaki hibázik - nálam is előfordult már, és valószinüleg még elő is fog”

de egyébként minden stimmel

Kedves Pofi és kedves Derill!

Azért írtam, hogy nem lehet lemondani, mert mint azt a Derill által is idézett jogszabályhely is mondja, arra csak az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben kerülhet sor, és mivel Pofi édesapja már elhunyt, ez nem lehetséges már. Ha megtették volna, akkor valóban megjelölhették volna, kinek a javára mond le.
Az örökhagyó halála után nem lehet lemondani, csak visszautasítani az örökséget, arra pedig más szabályok vonatkoznak, mint írtam volt, és amint arra Derill is utalt.
Szerintem Derill, amikor édesanyád halála után lemondtál az örökségről, az visszautasítás volt, és azért nem volt gond, mert nem volt más örökös, mint a testvéred (azaz például nem voltak leszármazóid).

Persze a tévedés lehetősége mindig bennem van, mint mindenkiben, ezért is a használom a "szerintem" és egyéb töltelékszavakat.

Egyébként köszönöm Derill a védelmet, bár nem találtam meg, Pofi melyik mondata idézte elő. A tartalmával azonban teljes mértékben egyetértek, az összehasonlítást, mármint magaddal, pedig megtiszteltetésnek veszem.

Üdv: Zsusz

alorinc: nem tudom mire irtad, légyszi fejtsd ki bővebben. Azt irtam, hogy ha nem ért egyet, fellebbezze meg és kérjen másik szakértőt (főleg, ha nem is volt szakértői vélemény).

Zsusz: le lehet mondani, nem kell az örökhagyó életében megkötni a szerződést. Én mint emlitettem ugyanezt tettem, édesapám életében lemondtam az öcsém javára, majd az anyai részről édesanyám halála után mondtam le az öcsém javára (a bátyám volt a 3. örökös, de az én részemből ő emiatt nem kapott). Voltak leszármazóim is. Nem visszautasitás volt, konkrét személy, az öcsém javára akartam lemondani és meg is tettem, ráadásul az öcsém utközben kapott el, tehát egy hevenyészett, kézzel irt lemondó nyilatkozat volt, mely csak annyit tartalmazott, hogy az édesanyám, mint örökhagyó utáni törvényes örökrészemről lemondok xy öcsém javára. Dátum, aláirás.

A mondat:" Szia Zsusz!
Olvastam a véleményed és nem úgy ismertem meg őket hogy, együtműködőek lennének!!! "