Orokles , vagyonmegosztas

Udvozlet Mindenkinek. A kerdesem a kovetkezo lenne. Most tudtam meg hogy edesapam meghalt 3 evre ra. Mivel kulfoldon elek 84-ota senki a rokonsagbol nem tudatta velem hogy edesapam elhunyt. Edesapam masodszor megnosult es a mostohaanyammal epitettek egy hazat kb a hetvenes evek elejen . A hivatalos papirok amiket sikerult megszereznem a mostohaanyam esku alatt azt mondta a vagyon ugyi targyalason hogy az apamnak semmifele vagyona nem volt. Szerintem egy hazassagban mindennnek a fele-fele jar.
Jelenleg a haz es a telek a mostohaanyam neven van hogy mikor lett atiratva azt nem tudom , de ha at lett iratva a mostohaanyam nevere a haz es a telek az azzal a cellal let hogy engemet mint egyetlet orokost apam reszerol kizarja mint orokost.
Mit javasoltok , mit lehet tenni ebben az ugyben.

Nem eskü alatt, ugyanis sem a biróság, sem a közjegyző előtt nincs helye Magyarországon eskünek.

Szerezz be egy tulajdoni lapot arról az ingatlanról, ami közös volt szerinted. Abból kiderül, hogy átiratták, vagy tényleg csak az anyósod nevén volt.

Ha végig az anyósod nevén volt, akkor csak abban az esetben van lehetőséged követelni, ha tudod bizonyitani, hogy a házassági vagyonközösség alatt épitették, és közös vagyonból, tehát nem az anyós különvagyonából.

Kedves Címzett!

A szüleim 19 éve -borzalmas tortúra után- édesanyám kezdeményezésére elváltak apám alkoholizmusa és brutalitása miatt. Házasságuk ideje alatt (a válás előtt 2 évvel) költöztünk be abba a lakásba, amelyben máig édesanyám, 21 éves lánytestvérem és jómagam élünk. Az ingatlanhoz banki kölcsönszerződéssel jutottunk hozzá (édesanyám, mint tulajdonos - édesapám, mint társtulajdonos). Az előleget a nagyszüleim (anyai) biztosították, s az összes(!) részletet -a mai napig- édesanyám fizette. Édesapámnak sem a válás előtt, sem azóta nem volt munkahelye!!! (ha információim jók, jelenleg hajléktalan)
Fontos, hogy tudja, hogy az eltelt idő alatt gyermektartást nem fizetett, s kiskorú veszélyeztetése miatt el volt tiltva a környékről. A válás után szülei családi házába költözött tőlünk, amit később előlegért(!) értékesített - így került az utcára.
A válás után vagyonmegosztás nem történt, mert édesanyám nem merte vállalni a további szembesítéseket.
A napokban (19 éve nem láttuk) előkerült, jelezvén igényét az 50%-os tulajdonra. Akkor sikerült elküldenünk, s úgy döntött a család, hogy végére kell járni a vagyonmegosztásnak.
A kérdésem az lenne hogy Ön szerint milyen kimenetele lehet egy ilyen indítványozásnak? Lebonyolítható a procedúra anélkül, hogy a feleknek találkozniuk kellene egymással? Jogilag illeti őt az 50% ezek után is?

Nem. Én nem ezt tenném. Ha az ingatlant mostanában nem kell elidegeniteni, akkor nem csinálnék semmit. Nem szép ilyet mondani, és nem akarok fájdalmat okozni - bár azt hiszem nem fogok - de a hajléktalanok nem élnek tul soká. Menjen ő biróságra - szerintem nem fog. Ha meg igen, akkor még mindig jó esélyetek van a pernyerésre, főleg, ha jó az ügyvédetek.

Azt is lehet, hogy pereltek, ez esetben kérjétek hirdetményi idézését azzal, hogy tudomásotok szerint haléktalan. Jogilag illetheti, hiszen házastársi közös vagyonnak minősül, ha viszont tudjátok bizonyitani, hogy soha egy fillérrel sem járult hozzá, nem biztos, hogy kap belőle akárhány százalékot is.

Köszönöm szépen a válaszod. Én azt hiszem, hogy megnyugtatóbb lenne, ha új lakásba tudnánk költözni és megelőznénk a zaklatásokat. Ugyanis azt kifelejtettem, hogy ketten jöttek...
Ha van valami ötleted, előre is köszönöm!

Nem számit, hányan mennek. Inditson pert ő, ha nem tetszik neki. De végül is a Te ügyed, perelhetsz is akár.

Az biztos, hogy a per várhatóan évekig eltart, tehát nem lesz jobb a helyzet tőle, viszont a per miatt talán még inkább elmérgesedik a viszony. Ha ő alkoholista, akkor neki a pénz azonnal kell. Esetleg egy ilyen alkalommal el lehet vinni egy ügyvédhez gyorsan, kössön egy adásvételi szerződést, ami szerint x forintért eladja a saját részét, kifizetni neki a pénzt és vége az ügynek. Perrel sem lenne olcsóbb, mert akkor még perköltséget is kell adott esetben fizetni.

Hogy ne kelljen újabb topicot nyitnom, ide írok.

A történet a kérdésemhez magyarázatként:

Feleségemék hárman vannak testvérek, de van egy mostohatestvérük apai részről, akiről még gyermekkorában az apa lemondott, s a nevét is így a gyereknek megváltoztatták. Viszont vér szerint az apa az apa, de nem nevelte, nem fizetett gyerektartást stb.

Az anya elhúnyt, s a fél házrészt 3-an örökölték, illetve az egész házra az apa részéről haszonélvezet van. Ahogy az lenni szokott, az apa öregedésével elkezdődnek a manipulálási tervezgetések. Ez a történet.

Kérdések:

1. A mostahagyerek (akiről az apa lemondott) örökös lesz-e az apa után?
2. Mi történik, ha ennek a mostohának a gyereke (tehát az unoka) beköltözik a házba? Kell-e ehhez a három gyerek beleegyezése?
3. Joga van-e az apának az ő fele házrészéről egyvalaki részére lemondani, kirekesztve így a többieket az örökségből, akár a mostohagyerek (az ő szempontjából vér szerinti gyerek) részére? Ha joga van, jár-e a többiek részére anyagi kielégítés?
4. A problémák és egymásra mutogatások elkerülése miatt lemondhat-e valamilyen módon az apa a három gyerek részére az ő fele házrészéről? S ha igen, mi ennek a módja?
5. Egyáltalán eladhatja, elajándékozhatja az apa a tulajdonrészét anélkül, hogy ehhez a másik fél tulajdonosai (azaz a 3 gyerek) hozzájárulnának egyezőleg?

Feltételezem még egyéb variációk is lehetnek, de most nem jut több eszembe. Sajnos a mai lakáshelyzet miatt úgy látszik mindenki variál, hogy a saját gyermekei előnyösebb helyzetbe kerüljenek, s kockáztatja így, hogy testvéreivel esetleg a viszony rosszá válik.

Köszönöm előre is.

Ez attól függ, hogy mondott le. Nyilt örökbefogadás esetén ugyanis ugyanugy örököl, ezen felül csak a Csjt. 48. § (3) bekezdése alapján mondhatott le, az titkos, akkor nem örököl. Más lemondási módot a jog nem ismer. Amit irtál, ezek szerint nyilt örökbefogadás volt, gondolom a házastárs fogadta örökbe, tehát örököl.

Beköltözni csak a haszonélvező hozzájárulásával tud, ugyanis a haszonélvező a haszonélvezeti jogát bárkinek átengedheti. Ha nem ez történik, akkor természetesen kell a tulajdonostársak beleegyezése is.
Természetesen az apa lemondhat a fele házrészéről bárki javára, ez esetben azonban a törvényes örökösök igényt tarthatnak a kötelesrészre. Viszont el is adhatja a saját részét, ez esetben nincs örökség, továbbá életjáradéki, tartási, öröklési szerződést is köthet rá, ez esetben sincs öröklés. Természetesen lemondhat, ajándékozással pl. de nem javasolt. Az ilyen esetekben, amikor már az életében viták vannak, addig biztositott az ellátása, amig az örökösök reménykedhetnek abban, hogy örökölnek. Amint tisztázott a dolog, már nem lesz annyira fontos számukra, hogy gondoskodjanak az apáról, és vagy egyik sem fog róla gondoskodni, vagy egyre hárul (a legjobb szivü gyermek) az egész teher, mig a juttatásból csak ugyanannyit kap mint a többi. Ez tapasztalat.

Természetesen eladhatja, elajándékozhatja, azonban eladásnál a tulajdonostársaknak elővételi joguk van, tehát azonos feltételekkel elsősorban őket illeti meg a szerződés megkötésének lehetősége. Ha nem élnek vele, akkor természetesen bárkinek eladhatja. Az viszont elgondolkodtató, hogy talál-e olyan személyt, aki egy lakott közös tulajdont megvesz. Szerintem nem. Inkább valamelyik testvér jöhet szóba és tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződés.

Egyet értek derillel, csak azt nem értem miről mond le az apa?

„Joga van-e az apának az ő fele házrészéről egyvalaki részére lemondani”

Lemondani annyit jelent, hogy aki törvényes öröklsre jogosult, az az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben v. részben lemondhat az öröklésről.

Ki után örökölne az apa, aki még életben van? A nagyszülők? Ha a kérdés ez, igen lemondhat, helyette a többi törvényes örökös fog örökölni (az apa testvérei, ha nincsenek, akkor az apa gyermekei, feltéve ha, hogy a lemondás nem szólt arról, hogy a leszármazókra is kihat)

Ha a kérdés az, hogy a ház 1/2 része ami még az apáé (lévén házastársi vagyonközösségbe tartozott, vagy egyébként is így lett bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba) hogyan lesz felosztva, halála esetén, a gyermekek között, akkor minden gyermek örököl, ahogy azt derill is írta.

Hogy ne kerüljön a hagyatékba köthet tartási/életjáradéki szerződést.

Végrendelkezhet és akkor csak a végrendeleti örökös örököl a többi gyermek kötelesrészre lesz jogosult.

alorinc: itt nem végrendeletről van szó, hanem arról, hogy a tartást megváltják, tehát lemond a lakásról (igazából nem lemondás) annak fejében, hogy ne kelljen tartásdijat fizetnie.

Ez igazából beszámítás, beszámítják a lakás értékét a tartásdijba. Tehát a tulajdonjog átmegy az anya nevére, vagy ugy, hogy eddig is csak az ő nevén volt, és az apa nem kéri az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését, vagy pedig ugy, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlannyilvántartásból töröljék a tulajdonjogát, és a felesége tulajdonjogát bevezessék.

Ez azért érdekes, mert ez nem adásvétel, nem öröklés, hanem tartásdíjba beszámítás. Ilyen tulajdonátruházási jogcímet így nem ismer a Ptk. viszont szerződési szabadság van, tehát elvileg köthetnek a felek egy olyan szerződés, amely szerint a tartásdíjat vagy annak egy részét ily módon, egy összegben (illetve jelen esetben természetben) fizeti meg, illetve beszámítja.

belezavarodtam...

„ a tartást megváltják, tehát lemond a lakásról (igazából nem lemondás) annak fejében, hogy ne kelljen tartásdijat fizetnie. ”

Ki fizet, Kinek tartásdíjat, és azért, hogy ne kelljen lemond a lakásról? Ki tart el kit?

„
Azt hittem meghalt az anya, törvényes öröklés általános rendje szerint örökölt a 3 gyermek az apuka haszonélvezetével terhelten a fele házrészt. És azt hittem SZTé azért aggódik, hogy a másik fele házrész 1/4-ét - apja halála esetén - a 4. mostohagyermek fogja örökölni.

”

alorinc szerintem nem Te zavarodtál bele, hanem én. Ezt egy másik topicba akartam irni, ahol az volt a kérdés, hogy a tartásdij fizetése fejében lemondana a saját lakástulajdonáról, és ezt hogyan lehet megoldani. Aztán hogy került ide nem tudom, de utána nem olvastam vissza az előző kérdést, csak a saját válaszomat, meg a Te kérdésedet.

Neked meg maximálisan igazad van, lemondani a házrészről igy nem lehet, hanem csak ugy, hogy valamilyen jogcimen átruházza: adásvétellel, ajándékozással, vagy tartás fejében (ez esetben életjáradéki, tartási, vagy öröklési szerződéssel). SzTé ugy értette, hogy lemondani, hogy a többieket kirekesztve másoknak juttatni, viszont nyilván jogilag nem tudta helyesen megfogalmazni.

"Azt hittem meghalt az anya, törvényes öröklés általános rendje szerint örökölt a 3 gyermek az apuka haszonélvezetével terhelten a fele házrészt. És azt hittem SZTé azért aggódik, hogy a másik fele házrész 1/4-ét - apja halála esetén - a 4. mostohagyermek fogja örökölni."

Igy Te jól hitted (illetve igazából azért aggódik, hogy bárkinek a javára ugymond lemond, tehát mondjuk szinlelt szerződéssel, ami visszterhesnek látszik, de mégsem az egy személynek juttatja), az utolsó válaszomból meg látszik, hogy egész másról szól. Az egy másik topic szövege lett volna tehát, de most fogalmam nincs melyiké:( Igy jár az aki kapkodik. Majd utánanézek:)))

Kedves Derill:

Nagyon köszönöm a választ, de ezt a nyítl örökbefogadást nem értem. A gyerekről nem a felesége javára mondott le, hanem a nagynénje javára. Ugyanis a felesége már nem élt. A gyerek persze tudja, hogy ő az igazi apa, de még a nevét sem viseli, a nagynéni családnevét jegyezték be. Azt nem értem, ha - ugyan a vér szerinti apa ő -, de jogilag így már nem ő az apa, akkor is ez a nyílt lemondás áll fent? Elvileg nem is kellett volna a gyereknek tudni ki az igazi apja. Vagyis ebben az esetben is örökös lesz a gyerek?

617. § (1) Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl.
(2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után.

Az örökbefogadottnak kettős öröklési joga van [kivéve a titkos örökbefogadást (Ptk. 618. §), ami azt jelenti, hogy örököl az örökbefogadó és annak rokonai, valamint a vérszerinti rokonai után is]. Ugyanez fordítva azonban nem igaz. A § (4) bekezdése szerint ugyanis, ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokonai nem örökölnek, törvényes örökösök az örökbefogadott vérszerinti rokonai. Ez tehát azt jelenti, hogy amíg az örökbefogadott után az örökbefogadó rokonai közül egy személy is örökölhet, a vérszerinti rokonok mindaddig nem örökölhetnek.

és mielőtt megkérdeznéd mi a titkos örökbefogadás

Csjt. 48. § (3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.
(4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(5) Nincs szükség

1. annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §);
2. annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §);

Ez attól még nyilt volt, ahogy alorinc irja, ugyanis rokonsági körben történt, ahol nyilvánvalóan ismerik egymást a rokonok, ráadásul itt meghatározott célszemély részére, és a nyilt örökbefogadásnak ez a lényege, hogy nem általában járul hozzá a gyermek bárki általi örökbefogadásához, hanem csak ahhoz, hogy egy bizonyos személy fogadhassa örökbe. Itt ez történt.

kérdés:ha az örökhagyónak egy nevelt lánya és egy unokahúga van,mely módon hagyhatja összes vagyonát nevelt lányára(aki nagykorú)?

Végrendelettel.

A végrendelet kevés.Simán meg lehet támadni.Más javaslat?

simán meg lehet támadni?

Na jó akkor legyen közvégrendelet azt NEM LEHET "simán megtámadni". Elmegy egy közjegyzőhöz és közokiratban foglaltan végrendelkezik. tudok ajánlani magánban.

Igen, a közjegyző közhitelesen tanúsítja az okiratot .De ez elég ahhoz,hogy az unokahugit kizárja az örökségből?Marad még vmilyen lehetősége az örökség megszerzésére?

Sima végrendelet is elegendő, ugyanis az unokahug esetében nincs kötelesrész. Tehát kizárhatja azzal, ha másra hagyja a vagyonát. Megtámadni sok mindent lehet, de eredményesen megtámadni ezt nem fogja tudni. Az unokahug itt csak akkor örökölne, ha nem volna végrendelet, amiben másra hagyják a vagyont. Õ pedig csak annyit örököl, amennyit az örökhagyó nem hagy másra, illetve amennyit kifejezetten rá hagy.

Hali!

Ketten vagyunk testvérek, édesanyánk 11 éve meghalt. A szüleink házassága idején épült ház anyai része nem került elosztásra. Most édesapánk is meghalt. A testvérem eltartási szerződést kötött vele, tudtom nélkül. Kitagadás feltételei nem állnak fenn, bár 11 év óta sem velem sem gyermekeimmel nem tartotta a kapcsolatot. Az lenne a kérdésem, hogy mire számíthatok? Valamennyi örökös tudta nélkül érvényes-e az eltartási szerződés?
Válaszotokra mielőbb számítok!

Az eltartási szerződés természetesen az örökösök tudta nélkül is érvényes. Viszont ha az anyai rész nem került elosztásra - mert soha senki nem inditott hagyatéki eljárást - és az anya nem kötött eltartási szerződést, akkor az anyai rész fele Téged illet. Menj be a földhivatalba, kérd ki a tulajdoni lapot és nézd meg, hogy az anyai résszel mi a helyzet. Ha még anyád nevén van, akkor indits hagyatéki eljárást. Ha már nem, akkor nézz utána, hogy került más nevére.

Házasság alatt épült a ház, de édesapám nevén volt mindig. Édesanyám halála után volt hagyatéki eljárás, de az ingatlanból nem részesültünk, mert az apám nevén volt. Számíthatok-e az eltartási szerződés mellett a köteles részre, illetve az eltartási szerződés milyen indokokkal támadható meg?