Kapcsolattartás

„De ha elmegy bulizni míg a gyerek ott van,így hogy fogja megismerni?”
Emberileg nagyon is megértem a problémáját, de tisztában kell lennie azzal, hogy ez morális és nem jogi kérdés. A jog szerint a kapcsolattartás alatt a jogosult saját belátása szerint osztja be a gyermekkel töltendő időt, éppen úgy, mint ön, amikor ön van a gyermekkel.

„Úgy is megtagadhatom, hogy én látom rajta, hogy esetleg használt valamit?”
Nem, ez nem az ön döntése. Ha a jogosult akarja tartani a kapcsolatot, akkor a szabályozás szerinti időben élhet ezzel és a kapcsolattartás alatt saját belátása szerint osztja be az időt.

„3 évet hogy fognak kártéríteni,vagy ez mit foglal magába?”
amíg nincs szabályozás, addig nincs mit megszegni. Vagyis visszafelé semmit nem fognak kártéríteni. Ez a jövőre vonatkozik, amikor esetleg hiába várja apukát a megjelölt időben és helyen.

„teljesen le vagyok lombozva emiatt”
Nem kell, ez nem a világvége. Oda kell figyelni, tájékozódni és kiállni saját magáért és a gyermekért. Menni fog... :-)

kisokos
Köszönöm a segítséget. Azért is írtam ide,hogy tájékozódjak :)

Ismét kis (vagy inkább nagy) segítségre lenne szükségem, remélem, valaki tudja a jó választ!
A kapcsolattartást szabályozó rendelet szerint, a gyámhatóság a végrehajtási eljárást felfüggeszti a 14. évét betöltött gyermek önálló, befolyásmentes döntésére, feltéve, ha igénybe veszik a meghat. közvetítői eljárást, VAGY vmelyikük kéri a kapcstartás újraszabályozását, vagy megvonását.
A helyzet az, hogy az anya a sorozatosan beadott végrehajtási kérelmek miatt, a büntetést úgy kívánja elkerülni, hogy hol a gyereket kéri, jelentse be, nem kíván kapcsolatot tartani, hol meg a másik utat próbálja. Amíg a végrehajtás nem fenyegette, semmit nem tett a kapcsolattartás megváltoztatása érdekében (csak akadályozta).
Úgy értelmezem, hogy a felfüggesztés ilyenkor mindig 4 havi haladékot jelentene az anyának, és ez alatt nincs végrehajtható láthatás, tehát ez egy jó kis játék, a gyerek nagykorú lesz, és „megmenekül” az apjától.
A kapcsolattartás megvonására nincs indok, gondolom, a nagykorúsághoz közeledő gyerek későbbi tartásdíja érdekében ezt nem is meri kérni. (Még nem teljes a kép, még nem láttuk mit, de - ma tudta meg - minden előzetes értesítés nélkül, két db végzést és egy nyilatkozattételre szóló behívást kapott mára. Nem világos, hogy a meghallgatása nélkül milyen végzést hozhattak, hiszen minden feltételekhez kötött.)

Az 1. kérdésem az lenne, hogy jó ellenlépés-e az apa részéről, ha a közvetítői eljárást visszautasítja azzal, hogy ragaszkodik az érvényes határozat végrehajtásához, ami a szokásos, vagyis, páros hétvége, szünidő fele? Jogosan értékelnék-e a hátrányára? (Előzőleg rengeteg kedvező, írásos ajánlatot tett az egyeztetésre, amelyekre nem válaszolt az anya.) Én ezt támogatnám.

A 2. kérdésem az, hogy jól értem-e, vagyis, ha nincs közös megegyezés, a második esetben (módosítás, megvonás) gyámhatóság az eljárást nem függesztheti fel, és amíg más határozat nincs, addig az eredetit kell végrehajtani, az eljárás alatt is? (Apa ellen semmi nem hozható fel, tökéletesen megfelel az „előírásoknak”)

Köszönöm a válaszokat, ha van jó ötlet, szívesen fogadom!

Bocsánat, kissé pongyola voltam (ki mit tudott meg, stb.), siettem, de remélem érthető.

Most láttam, hogy két „kapcsolattartás” topic van.
A kérdések már nem is érdekesek, a meghallgatás lezajlott, és muszáj megosztanom a tapasztalatokat: Pedagógus anya évek óta minden eszközzel akadályozza két kamasszá lett gyerek kapcsolattartását. Az egyezségüket jóváhagyó bírósági határozatot nem tartja be. Írásban nem hajlandó egyeztetni, a telefonbeszélgetések szövegéről viszont később hazudik. A gyerekekről egyedül dönt, apás hétvégére programokat szervez. A 14 éves gyereket mama a saját laptopjával leküldte a családsegítőbe, hogy olvassa fel a sérelmeit (amit a mama írt), és kérje, hogy az apjától vonják meg a kapcsolattartási jogot. Indokok pl.: az apja ki akarja kérdezni a leckét, nem tv-zhet és internetezhet korlátlanul, moziünnep hétvégéjén az apja csak 4 és nem az általa kért 9(!) mozira vitte el, templomba akarja vinni vasárnap. Nem viccelek, le van írva!
Az apa pontosan megjelenik minden kapcsolattartáson, főz, takarít, programot szervez, tanul a gyerekkel, fizeti a magas tartásdíjat. Minden kérést, ajánlatot levélben jelez, az e-mailekről sms értesítést is küld, hogy biztosan megkapja a másik.
Anya vagy nem válaszol, vagy egy-egy helyesírási, mondatszerkesztési hibán gúnyolódva visszaküldi a levelet. Egy válaszlevélben kijelenti, hogy „nincsenek apás napok, mert anyás napok sincsenek”, tehát ő ugyan nem pótol. Ezt megismételte a gyámhivatalban is, ahol erre semmilyen reakció nincs.

Ügyintéző közli, hogy egyezzenek meg, ami szerinte annyit tesz, hogy az apa fogadja el, hogy a gyerek, akit az anyja mindenféle jóváhagyás (apai/bírósági) nélkül külföldre küldött egy évre, kizárólag e-mailben fogja az apjával a kapcsolatot tartani, persze ezt is csak a páros hétvégéken. Ez lenne a folyamatos kapcsolattartás.
Anya közli, hogy ő ezt elfogadja, elismeri, hogy eddig ő mondta a gyereknek, hogy az apja kérdéseire nem kell válaszolnia e-mailben sem, de csak azért, mert túl sok a kérdése. Elismeri, hogy a gyerek telefonszámot cserélt, és azt sem adták meg az apának, többszöri kérésre sem. Apa ragaszkodik az érvényben lévő határozathoz, de elfogadná a szünetekben való pótlást. A gyámh. előadó szerint ez túlzás, mert ha a gyerek nem akar a szünetekben hazajönni, akkor nem jön, és kész. Tehát, mondjon le az időszakos kapcsolattartásról is.
Az előadó szerint az apa nem kérheti az elmaradások pótlását, mert a gyerek nincs itthon, és mivel olyat kér, ami teljesíthetetlen(?), őt fogja bírságolni.
Az egyezség az lenne, hogy az apa fogadja el, kéthetente kap egy e-mailt, és egy év alatt kétszer, a téli és tavaszi szünetben, kaphat 3-4 napot. Más nincs. Ha nem tetszik, megbírságolják.
Végül: az előadó közölte, hogy ha nem egyeznek meg, olyan végzést hoznak, amiben mind a két szülőt elmarasztalják, és addig fogják bírságolni, míg egyezségre nem jutnak. (Hát, komolyan fontolóra veszem, hogy mégis családsegítő kívánok-e lenni!)

Azt kérdezi tőlem az ismerős apuka, lehetséges-e, amit a gyámhivatal ügyintézője állított, azaz, ha a kapcsolattartás megkezdődött, akkor azt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha közben bármikor megszakad.
Mondta ezt arra, hogy az apa és anya lakása egy udvarban van, ezért a gyerek pénteken este hatkor rendben megjelent, viszont semmit nem hozott magával, mert csak azt akarta közölni, hogy legfeljebb csak az együtt étkezésekre hajlandó, és csak akkor marad, ha az apja az édesanyával kitalált programokra elviszi (Jó sokba kerülnek, mondanom sem kell.).

Tehát, mivel a gyerek hatkor megjelent, kicsit maradt, és utána lógott meg az anyjához, akivel aztán valahová el is mentek, ez már megvalósult kapcsolattartásnak számít. Egyrészt az igazságérzetem tiltakozik, másrészt az ügyintéző eddig mindenben tévedett, harmadrészt, ezt a kijelentést az anya felbujtásának értékelem.

Igaza van az ügyintézőnek? Erről sehol semmit nem találtam még.

Gyarapítom a kérdéseket, talán szerencsém lesz.
1.) A gyámhivatal nem tartja a határidőket annak ellenére, hogy egy hónappal ezelőtt, már írásban panaszoltuk. (Egyelőre csak a saját ügyintézőnek.) A megindított eljárásokkal kapcsolatosan most értesítő végzést küldtek, abban leírják, hogy a rendelkezésükre álló határidő 22 mnap, de az eljárás megindításának napját kihúzták. A végrehajtási kérelmet faxon küldtem, később el is postáztam, de ők azt írják, a kérelem a hivataluknál 17 nappal később került iktatásra. Csakhogy, őket a határidő a kérelem megérkezésének, vagy a hivatalból történő eljárás megindításának napjától, és nem az iktatás napjától köti.
Mi számít beérkezésnek? A fax, vagy a postai úton érkezett kérelem?
Ezzel az iktatásos dátummal megkerülhetik a határidőket?
2.) Minden kapcsolattartás elmarad a gondozó szülő hibájából, de nem kéthetente, hanem a 30. napot megvárva, kettőt együtt jelentünk, közben levéllel bombázva az akadályozót, hogy pótoljon, és akkor nem jelentjük. Elutasítja. A gyámhivatal viszont – úgy tűnik - óvja őt a bírságolástól, most pl. bevárta a második két esetet is, és a négyet összevontan, egy esetként kezeli.
Ez jogos, vagy van értelme ellene panaszt tenni? Így az életben nem lesz egyetlen komoly szankció sem, konzerválják a bajt.
3.) Az értesítő végzésben leírják, hogy a jogosult az iratokról másolatot készíthet, viszont nem akarnak másolatot adni, mert nem tudják, hogy annak mi a menete. Nem tudják, hogy kell-e érte fizetni, ha igen, akkor azt hogyan dokumentálják, stb. A következő alkalomra ebből is fel kellene készülnünk, hogy kisegíthessük őket, :) jó lenne, ha valaki biztosat tudna ennek a menetéről.
4.) Az első elmaradás pótlásáról olyan határozatot hoztak, amely a kérelemben szereplő két gyerek helyett, minden indoklás nélkül, csak az egyikről rendelkezik. Szóban közölték, hogy az engedély nélkül külföldre küldött gyerekről nem fognak határozatot hozni, mert ő külföldön van.
Jogos-e ha fellebbezek a határozat ellen, az indokolás nélküli kihagyás miatt, vagy a végén tényleg a kapcsolattartó szülőt bírságolják meg, mert kekeckedik, ahogyan erre legutóbb a figyelmét is felhívták? Különösnek tartom, hogy a jelenlegi meghallgatás jegyzőkönyvében nyomát sem látom annak, hogy az elmaradt esetekre (4), vagy a pótlás lehetőségére kitértek volna, de az apa is azt mondja, kizárólag arról akarták meggyőzni, hogy fogadja el kapcsolattartásnak a levelezést és telefonálást. Egyik szülő sem kérte a kapcsolattartás újraszabályozását.
Ha van tudor, köszönöm a segítséget! (Nem mondom, hogy remélem, de talán másnak is hasznos lesz.)

Minden elmaradt kapcsolattartás egyedi esetnek számít és egyedi elbírálást követel meg!!
Azon nyomban forduljon a felettes szervhez!!

Új kérdésem lenne.
A párom nővére tavaly meghalt és az eddigi nála és a szüleinél nevelkedő 6 éves gyerek az apához került, aki addig havonta egy alkalommal látogatta elfoglaltsága miatt. Az anyai nagyszülők két hetente megkapták nyárig vagyis 6 hónapon keresztül, aztán az apa meggondolta magát és azóta nem láthatják, láthatjuk a gyereket. A gyámhivatal kissé az apa kezére játszik, hiába van a nagyszülőknek ügyvédjük semmire sem megy három hónapja.
A gyámhatóság a három hónap alatt elmaradt láthatásokért az apát csupán, anyagi helyzetére tekintettel 6.000.- büntette meg.
A nagyszülőkről pszichológiai szakvélemény készült az apa által megnevezett pszichológusnál, aki mindkettőjüket(!) a gyerekre veszélyesnek ítélte meg, ezért mostantól 3 hónapig nem tarthatják semmilyen formában sem az unokájukkal a kapcsolatot, így természetesen mi sem.
Megjegyzem mi próbálkoztunk az apával felvenni a kapcsolatot a gyerekkel való kapcsolattartás miatt, sikertelenül.
A kérdésem az elhunyt anya testvére -azaz mi- tarthatunk-e igényt valamilyen formában a gyerek láthatására?

Köszönöm a gyors választ!
Abban is tudna segíteni, hogy ezt hogyan és milyen formában lehet kezdeményezni?

Kedves segítők és sorstársak, köszönöm a hozzászólásokat. A rendeletben és a Ket-ben megfogalmazott szabályokat ismerem, a gondot az okozza, ami ott nincs, és esetleg csak az ezzel hivatásszerűen foglalkozók tudhatják a megoldást innen-onnan. Mostanáig olvastam az OBH állásfoglalásait hasonló ügyekben, és ott rengeteg kérdésre választ kaptam. Amire nem, azt most én fogalmazom meg, és küldöm tovább nekik.
Nagyon hasznos volt, hogy az eseteket egészen pontosan leírták, javaslom másoknak is, muszáj a lehetőségeket és a lehetséges végeredményeket pontosan ismerni. Fontos dolog, hogy az ember hiába csak a jogaihoz ragaszkodik, ha nem elég ügyes, hihetetlen indokokkal, de valóban ő is bírságolható, vagy még rosszabb is lehet.
Mindenkinek sok sikert!

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném megtudni, hogy a nyári szünet alatt van-e folyamatos kapcsolattartás?
Lolo

Természetesen volt rendszeres kapcsolat.
Az anya haláláig szinte minden hétvégén találkoztunk a gyerekkel és a családdal.
Külön programokra is jártunk a párom unokahúgával hármasban.(Pl.:Állatkert, kirándulás,mozi,szánkózás)
A sógornőm halála után pedig minden második hétvégén találkoztunk vele, amikor a nagyszülőknél volt.

Van a kérelemnek valamilyen kötött tartalmi vagy formai előírása, szükséges-e ügyvéd közreműködése, illetve személyesen kell-e eljuttatni az illetékeshez?

T. Mosza!
Köszönöm gyorsaságát.
Tehát a beidézett rész az esetemre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a nyári szünidő alatt is van folyamatos kapcsolattartás?
A szabályozás a nyári szünet időtartamát, 30-30 napban osztja fel a szülők között, tehát a fennmaradó hetekben lehetőség van a hétköznapi és hétvégi kapcsolattartásra, abban az esetben is, ha a határozatben ezt külön nem említi meg?
Lolo

Köszönöm a válaszát!

Még egy kérdésem lenne.
Azt írta, hogy a kérelembe írja bele a kapcsolattartás mikéntjét. Arra vonatkozóan van valami szabály, hogy mikor láthatja a gyereket, mit kérhet a kérelemben?
Neki is az jár ami eddig a nagyszülőknek? (kéthetente egy hétvége, stb.)

T. Mosza!
Ez nem ellentétes a törvénnyel, ami kimondja, hogy a nyári szünet alatt nincs folyamatos kapcsolattartásnak helye?
Lolo

A következő mondat értelmezésében kérném a segítséget: Arra, hogy a nyári szünidőben ne biztosítsa a gondozó szülő az apa számára a folyamatos kapcsolattartási jogot nem ad lehetőséget a hatályos jogi szabályozás, és ily módon a kapcsolattartási szabályokat tartalmazó határozatok sem adhatnak rá lehetőséget.
Lolo

Ha jól értem akkor erre vonatkozóan nem kell a kérelembe írni semmit.
Gondolom elég sokáig fog elhúzodni ez az ügy, mert az apa semmilyen láthatást sem akar a párom részére biztosítani Véleménye szerint az anya egész családja rossz hatással van a gyerekre.

Tehát a törvény szerint a szünetek alatt nem lehet gyakorolni a folyamatos kapcsolattartást, de a gyh. értelmezése más? A törvényt kell batartani vagy a gyh.
álláspontját?
Lolo

Mit tehetek, ha a gyh. folyamatosan ellenem intézkedik, az apa elleni, kényes végrehajtási kérelmeket 2006 óta nem bírálja el, ha a 2. fok nem utasítja jogszabály kövtésre a gyh.-t, sőt az előbbi mondatottal indokolja álláspontját, ha, ha, ha. Mi a megoldás, hol tudok segítséget kapni? Ügyvédek elképedve olvassák az indoklásokat és tehetetlenek vagyunk? Ki lehet még felettes szerv?

Lolo

A bírósághoz nem akarok fordulni, mert ezt az ügyet már összességében kell kovizsgálni.
Lolo

1.-et 2. alkalommal kértük, nem akarja elengedni az ügyet az ügyintéző.
2.-at nagyon nehéz elindítani, mert határozat hegyek születtek. Lehetséges összevonni az összes határozatot és a Bírósághoz fordulni?
Képtelenség határozatonként pert indítani, mert a Markó u-ba költözhetnék.
Lolo

A 2. foknak a saját levelével küldte el az elfogultságunkat. E levele miatt is a jogi képviselőm feljelentette a gyh.-t, de a 2. fok nem tette át másik kerületbe.
Szóba jöhet talán rendőrség, minisztérium vagy milyen szerv lehet hatásos? Nyílvánosság?
Lolo

Köszönöm, remélem benne van a számomra elfogadható segítség, a hosszúsága miatt holnap olvasom el, anyai teendőim hívnak és ha megengedi jelentkeznék.
Már a könyv íráson is gondolkodtunk, mert kabaré az ügy, de drámai is, mert csodás példa arra, hogy a hatalmával milyen módon tud visszaélni egy-két hivatal.
Remélem jövőre már a 45. helyen jegyzik az országot.
Lolo

Kedves mosza, most láttam a kérdést. Természetesen nem arra utalt a gyámhivatal munkatársa, hogy ha fellebbez az üf. akkor megbírságolja, hanem arra, hogy ha nem akarja megérteni, hogy nekik van igazuk, méghozzá azért, mert ők ezt tanulták, és ebből vizsgáztak, akkor úgy veszik, hogy nem akar együttműködni, és megbírságolják.
Más indokkal nem tudnak arra szolgálni, hogy miért is van igazuk, ugyanis amikor valamire választ adnak, nem tudják megmondani, hogy hol lehet ez törvényben, rendeletben, stb. Leírni sem hajlandóak, úgy sem, hogy az apa a tanácsomra ilyenkor kifejezetten kéri, hogy ez kerüljön jegyzőkönyvbe. Ilyenkor egyszerűen nem válaszolnak neki, vagyis szó nélkül gépelnek tovább, és nem teljesítik a kérést.
Persze, értem, kínos ez nekik, viszont aki nem ért hozzá, próbáljon utánanézni. Az nem szégyen, ha azt mondja, nem tudom, de utánajárok.

Tehát, azt közölték vele szóban, hogy a külföldön tartózkodó gyerek kapcsolattartásával összefüggésben nem kérhet végrehajtást, mert hogy is tartana kapcsolatot, ha egyszer nincs itt. Ésszerűbben indokolni nem tudják, nem akarják, ezért a határozatból egyszerűen kihagyták.
Mások eseteiből azt szűrtem le, hogy az ügyfélnek nagyon hosszú ideig „illik” türelemmel viszonyulni az ilyesmihez, különben úgy tűnik, hogy a kifogásaival ő maga lassítja az eljárást, nem együttműködő, stb.. Ezért először azt az utat próbáljuk, hogy csak nekik írtuk meg, mi az, amit másképpen szeretnénk, mit kifogásolunk. Láthatják, hogy viszonylag felkészültek vagyunk, nem akarunk velük összeveszni, hagyunk lehetőséget a változtatásra. Eddig nem látszik az eredmény, így megvárom az új határozatot, és aszerint lépnék tovább. Több türelem már nem lesz indokolt.