Kapcsolattartás

Alapvetően egyetértek veled.
„„Ott van az alapvető hiba, hogy a gyerek nem a „szülőé“, ahogy sokan hiszik, hanem önálló személyiség, akinek szüksége van szülőre, hogy egészséges és normális felnőtt váljon belőle.””

Ezt azoknak a nőknek is meg kellene érteniük, akik képesek kisajátítania gyereküket, vagy önös bosszúból vezérelve eszközként felhasználni! De továbbmegyek! Az egyik előző beíró azt írja hogy „bántásképpen látja apuka a gyerekét” ezt aztán hogy elhet csinálni? Ha apuka akkor joga van nem csak látni! Ezt a beíró anyuka nyilván elfelejti! Talán azért mert jogot formál a gyerekre? Ergo=tulajdonának tekinti?

„Szomorú dolog a válás, de egy hétvégi apa sem tehet meg bármit a gyerekkel, teljesen nyilvánvaló, hogy mivel alapvetően az anya neveli a gyereket joga van hozzá, hogy elküldje a búsba az apát aki kocsmázni viszi a gyereket.
”
Nem, ki kell, hogy javítsalak. Akkor teheti szóvá a kocsmázást, ha van rá tanúja. De akkor nagyon.
Egyébként ha ebből az észjárásból indulunk ki, akkor a fél ország kocsmáztatja gyerekét, és a bíróságnak el kell venni az ilyen szülő életét is! Legalábbis anyuka szerint! Csak azért, mert anyuka agya kórosan működik a volt férj felé, és minden szart rá akar kenni! Tehát elidegenít!

„Az apa vagy nevelje normálisan a gyereket, vagy elmehet a búsba”

Egyetértek-. De ez vonatkozik anyára is! Nem kell a debil szurkálódás, hogy azért akarja látni a gyerekét, hogy bánatot okozzon! Nem kell a tartásdíj 1 napos elmaradása esetén szólni bakónak! Nem kel baszogatni az apát! Nem kell olyan elvárásokat támasztani, amiket nem tud teljesíteni! Nem kell akadályt gördíteni az elé, hogy egyforma jogai legyenek a gyereket nevelő szülőével! Mert valljuk be, az alkotmányunk nem tesz különbséget ember és ember között! A nemek szerinti szétválasztás sem megy. Akkor miért volna egyik szülőnek nagyobb, és több joga bármire is? Csak érdekességképpen: a jog azt mondja, hogy a gyereket el kell helyezni. Azt nem mondja, hogy egyik szülőjénél! Tehát lehetne egyik helyen az állandó, a másik helyen az ideiglenes lakcíme!
Egyébként Turkat írja egy tanulmányban: a tartásdíjjal gondban lévő apák nagy részénél, 90 %!!! Előzetesen bebizonyítható az, hogy a gyereket nevelő fél állandó támadásnak teszi a különélő szülőt! Tehát a nem adom a gyereket játékot játszó agyhalott nők azok akik mindezt kiprovokálják. A jog pedig kérlelhetetlen. Hiszen a gyereket tartani kell. Viszont ezt a férfiak Turkat szerint úgy élik meg hogy csak a pénzük kell.

Márpedig a gyermek nagyjából a szülő tulajdona. Nem teljesen, és NAGYON NAGYON rosszat nem tehet a gyerekévbel, de amíg csak kicsit rosszat tesz, addig sem az államnak sem más emnbereknek nincs joguk bneleszólni.

„Ott van az alapvető hiba, hogy a gyerek nem a „szülőé“, ahogy sokan hiszik, hanem önálló személyiség, akinek szüksége van szülőre, hogy egészséges és normális felnőtt váljon belőle.Szomorú dolog a válás, de egy hétvégi apa sem tehet meg bármit a gyerekkel, teljesen niylvánvaló, hogy mivel alapvetően az anya neveli a gyereket joga van hozzá, hogy elküldje a búsba az apát aki kocsmázni viszi a gyereket. Az apa vagy nevelje normálisan a gyereket, vagy elmehet a búsba.”

NINCS JOGA ERRE AZ ANYÁNAK. A nemzetközi egyezmények úgy fogalmaznak, emberi és gyermeki jogi egyezmények, hoigy az állam elfogadja a szülő nevelési módszereit KIVÉVE, ha az súlyosan árt a gyereknek. A szülőnek nem kötelessége a legjobban nevelnie a gyerekét, vagy egyesek szerint a legjobban, hanem úggy nevelheti, ahogyan akarja, joga van hozzá, KIVÉLVE (ez csak ritka kivétel lehet, tehát nem minden második szülő), mondom kivéve, ha a gyereknek súlyosan árt. Ha a gyereknek nbem enged tv-t nézbni, vagy beviszi a kocsmába de nem ad neki alkoholt, ezek nem azpok a kategóriák, amik súlyosan ártanának a gyereknek, ergo a társadalomnak kuss van az ilyen szülői magatartáshoz. TZudomául kell vennünk, hogy vannak jobb és rosszabb szülők, okosabb és butább szülők, de mindnek joga van szaporodni. Jól is néznénk ki, ha egy teszten kellene keresztül mennie mindenkinek, éls aki nincs a legjobb 5%-ban, az vagy nem csinálhatna gyereket, vagy nem nevelhetné saját maga.

A nemzetközi emberi jogi egyezmények szerint az állam tudomásul veszi a szülő nevelési módszereit, KIVÉLVE, ami egy szűk kivételt takarhat csak, kivéve, ha a szülő súlyosan árt a gyerekének. De amíg nincs ez a kivétel, addig az államnak kuss van a gyerekhez, és a szülő maga dönti el a gyereknevelés hogyanját és mikélntkjét, és az állam csak tudomásul veheti, és kussolhat.

Sziasztok!
Határozat szabályozza a szünetek felosztását. "A tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszter a tanév rendjét meghatározó rendeletben foglaltak az irányadók."
A határozatot hozó szerv álláspontja szerint a szünetek időtartamában csak azokat a napokat kell figyelembe venni, mikor egyébként is tanítási nap lenne. A többi napon(hétvége)a szünet alatt is, szintén a páros ill. páratlan hetek lépnek érvénybe.
Elvesztem ennek az értelmezésében és ebben kérem a segítséget.
Előre is köszönöm.

Lolo4343, honnan idézed ezt az állásfoglalást? Melyik szünettel kapcsolatban kaptad? Esetleg, ez ilyen részletességgel szerepel a rátok irányadó kapcsolattartási (egyezségetekben) határozatban? (Abban kitértetek arra is, hogy a gondozó szülőé minden második hétvége?)

Az állásfoglalás szóban hangzott el. A határozatban a szünetek vonatkozásában így szerepel az idézett rész, hogy a tanítási szünetek .......
Jelen esetben a téli szünet miatt van végrehajtási eljárás, mert az ügyintéző szerint, a dec.22-31 tartó szünetből le kell vonni az ünnepeket(ezt értem), de szerint a hétvégét is(ezt nem értem miért).

Azért kérdeztem a határozatodat, mert abban lehetnek az általánostól eltérő szabályok, amelyekben magatok egyeztetek meg, vagy egy speciális élethelyzetre szól az ítélet.

Ha a határozatotok nem tér ki arra (nem szokott), hogy az ünnepekből, és a hétvégékből a gondozó szülőt mindenképp megilleti ez és ez, akkor a hivatalnak nincs igaza. Általában úgy szól a határozat, hogy az iskolai szünetek második fele a kapcsolattartó szülőt illeti. (Annak első nap 9. órájától, az utolsó nap 18. órájáig folyamatosan.) Ez rendkívüli kapcsolattartás, és ezalatt (ha valami specialitás nincs nálatok) egy folyamatos időszakot tölthetsz a gyerekkel. Bármilyen ünnep tartozik bele, az is hozzád esik ilyenkor. Ebben az időszakban tervezhetsz utazást, nyáron hosszabb nyaralást. Hogy tennéd, ha közben haza kellene szaladgálnod a gyerekkel? A gyerek egész évben a gondozó szülővel van, ennek a szülőnek nem „jár” külön hétvége. A szünet egyik fele folyamatosan az övé volt, Te sem kapsz többet, de ugyanannyi neked is jár. Megegyezhettek úgy, hogy az ünnepet mindenképpen felezitek, akkor is, ha az egész hozzád kerül, de ebben az esetben, a szünet előtti időszakból méltányos, hogy a Te rövidített napjaidat visszapótolja a gondozó szülő. Remélem, érthetően fogalmaztam.
Nézd át a kapcsolattartási határozatodat, és ha ott nincs a hivatal álláspontját alátámasztó kitétel, ne fogadd el, kérd írásban (szerintem nem fogja leírni), ha végzést hoz, fellebbezd meg.

Hoppá, Te véletlenül nem a gondozó szülő vagy, és a határozat a páros hétvégéket adja a kapcsolattartónak? A kérdésnek ugyanis csak akkor van értelme, hiszen a téli szünet 2. felébe a köztes hétvége nem esett bele.
Ha Te vagy a gondozó szülő, és a másiké a páros hétvége, valamint a szünet 2. fele, akkor a téli szünet tavaly úgy alakult, hogy a karácsonyi hétvége is a kapcsolattartóé, mert páros, valóban függetlenül a szünettől.

Olvasom a végzésben leírtakról a véleményt.
Mi van akkor, ha ideiglenes elhelyezésről szóló végzésben, nem ejt szót a bíróság a pótlásról?
Tehát elméletileg a nevelő fél megteheti azt, hogy minden kapcsolattartáskor beteg lesz a gyerek, vagy ne adj isten csak pont ma nem jó. A gyámhivatal szerint mivel csak annyi van leírva, hogy 24 órával a kapcsolattartás előtt értesíteni kell egymást a feleknek, így max értesít hogy nem jó. Hiába jelentem, nincs mit számon kérni.
Ez tényleg így van?

„(8) Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha

1. az a kapcsolattartásra kötelezett miatt maradt el,
2. az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.154

(9) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével, illetve a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdésének b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.155 ”

Mint látod, a 149/1997. Korm. rendeletben (30.§) világosan ott áll: „pótolni kell”. Nem az, hogy lehetőség, hanem az, hogy kell. A gyámhivatali gyakorlat azonban az, hogy azt gondolja, csak akkor kérhetsz pótlást, ha a határozatodból ezt nem felejtették ki, mert szerintük azt kell végrehajtatni, ami oda van írva. (Ált. csak ilyenkor persze.) Mivel a hivatalt nem csak a határozat, de a vonatkozó jogszabályok és rendeletek is kötik, én biztosan nem hagynám rájuk, hogy a rendelettel ellentétesen hozzanak végzést. (Ha ők nem így gondolják, akkor a bíróságtól kell kérni, hogy a rendeletben meghatározottak szerint egészítse ki a határozatot.)

Az esetem különleges az eljárásokat illetően, mert a hivatal szerint a jogosult folyamatos aznapi lemondása esetén is pótlási joga van a folyamatos kapcs.tartás vonatkozásában. Érdekes továbbá, hogy a 2. fok helybenhagyja a 1. fok határozatait. És ez csak egy eset, ebből százat tudnék idézni.

Én a gondozó szülő vagyok és a határozatban semmi különleges kitétel nincs megfogalmazva, ezért nem értem, hogy bármelyik szünetból miért kellene leszámolni a hétvégét és a maradék napokat elosztani!?

Lenne esetleg itt SZAKEMBER, aki válaszolna a tegnap feltett két hozzászólásomra? - Megköszönném.

Az indulatos hozzászólásokra nem véletlenül nem reagáltam...

• 1 kérdés: Hogyan kell akkor eljárni, ha a gyerkőc dönt úgy, hogy az adott folyamatos kapcsolattartásra nem szeretne elmenni. Ha ő kéri, hogy hívjuk fel az apát, hogy most itthon maradna és ő beszéli meg vele?

Köszönöm

Lolo, ha 2007. előtti a határozat, akkor a szünetre a kapcsolattartónak jár a rendkívüli (szünet fele) és az a folyamatos kapcsolattartás, ami a rendkívülijén kívül esik. (Nem a szünetből számolják le a hétvégét, hanem megkapja a szünet felét, és a hétvégéjének azon részét, amely nem esik a saját szünidejére.) Ott tévedsz (ha 2007. előtti hat.), hogy azt gondolod, neked is jár a szünet fele, és abból akarnak „leszámolni” napokat. Azért, ha számolgatni szeretnénk, valóban kiszámolhatjuk, hogy 365 napból hányat tölt a gyerkőc veled, és hányat a másik szülővel. Méltánytalannak érzed így is az arányt? A másik szülőnek egy teljes évből mindössze 26 hétvége „jár”, a szüneteken túl. „Leszámolnád” a 26-ból azt, ami a Te szünidős feledre esik?

Mindfoglalt: ha a gyerek nem akar elmenni, és ezt a papával egyeztetni lehet, akkor semmi gond. Elengedheti pótlással, vagy anélkül. Ha az a baj, hogy nem bíztok egymásban, és attól tartasz, hogy a papa később kéri az elmaradást végrehajtani, akkor az egyeztetést elfogadható formába kell önteni: írásban kéred, hogy a köv. kapcsolattartás helyett fogadjon el egy másik alkalmat pótlásnak. Ha hozzájárul (bizonyíthatóan), rendben van. Ha nem, akkor végrehajtatható.

Megnéztem a régebbi kérdésed is, és a leírt viszonyból úgy tűnik, nagyon rossz ötlet, hogy a gyerek beszélje meg az apával, hogy menne, vagy sem. A problémát a felnőtteknek kell rendezni. Ha valóban a gyermek érdekét tartod szem előtt, akkor őt ebből hagyd ki. Senki nem fogja elhinni, hogy ebben a helyzetben a gyermek önállóan és befolyásmentesen dönt, vagy kér valamit, ami véletlenül éppen a vele élő gondozó szülő kívánságával egyezik. (indulatmentes vélemény volt.)

Történetesen kétszer volt már ilyen eset - tőlem függetlenül:

1. Rossz lett a fiam matek dogája, de következő hét hétfőjén lehett írni javítót. A gyerkőc úgy jött haza suliból, hogy rossz jegyet kapott, de ő megbeszélte a tanító nénivel, hogy szeretne javító dogát írni. Azt mondta nekem egyszerűen, hogy hívjuk fel apát, hogy most nem szeretne menni, mert dolga van. Én tárcsáztam, de ő beszélt az apjával.
2. Élete első versenye volt pénteki napon. Pont a kéthetenkénti apás hétvégére esett. (Apját nem érdekli, hogy a fia sportol, egy év alatt egyszer sem vitte el vagy nézte meg a gyerkőcöt.) Szintén ő mondta, hogy nem megy apához, mert a meccs fontosabb. Fel is hívtuk az apját - ismét a gyerek beszélt vele. Elmondta, amit akart, de hallottam, hogy az apja felemelte a hangerejét. Ezután közölte a gyerek, hogy jó, jó, akkor inkább megyek, de csak másnap...

Elsőnél nem szólt, hogy pótoljuk. Hát ennyi.

Most olvasom vissza, hogy a tegnap esti hozzászólásomat mennyire elírtam (talán ezért hangzott hülyén):
"Nagyvonalakban elmondta az elmúlt időszak eseményeit, és azt tanácsolta, hogy kérjük a bíróságtól a kapcsolattartás újraszabályozását. Azt mondta, hogy szerinte úgy adjuk be, hogy pl. kéthetente szombaton reggeltől késő délutánig vihesse csak el apuka a gyerkőcöt." - a családsegítős kapcsolattartónk adott természetesen tanácsot, csak kimaradt...

Kaméleon!
Nem arról van szó, hogy én csökkenteni akarom a napokat. Arra kérdeztem rá, hogy kell számolni a szünetek felét, pont azért mert szabályosan akarok eljárni. A határozat 08-as.
Köszönöm és várom a válaszodat.

Lolo4343, elsősorban annak van jelentősége, milyen részletességgel szabályoz a határozatotok.
A rátok érvényes szabályok megállapításánál kötelezően figyelembe kellett volna venni a 149/1997. Korm. rendelet vonatkozó előírásait, és aszerint a folyamatos kapcsolattartás a szünidő gondozó szülővel tölthető részében szünetelne. Tehát, nem kellene a saját szünetrészedben a hétvégére a gyereket átengedned. Csakhogy, ha a határozatba ezt nem írtátok bele, akkor nem is így lesz végrehajtható. A gyámhivatal jól ítélt az esetedben. Más kérdés, hogy ilyenkor tájékoztatni kellene a szülőket, hogy gubanc van, de ott a lehetőség az újraszabályozásra, hogy később ne legyen.
Ha újraszabályoztatod, hogy a rendeletnek megfelelően legyen végrehajtható a határozat, arra is figyelj, hogy pontosan írjatok körül minden rendkívüli esetet. Pl., ha a szünet páratlan napból áll, akkor nem lehet úgy felezni, hogy a szünet második felének első napján, 9 órakor jelenjen meg a kapcsolattartó. Ugyanis ilyen nincs, és a határozat megint nem végrehajtható. Ilyenkor méltányosan abban kell megegyezni, hogy egyszer az egyiknek, egyszer a másiknak jut kevesebb, vagy máshonnan pótol egy napot. Szóval, neki kell esni, és jó hosszú, részletes, végrehajtható szabályokat (egyezséget) kidolgozni a saját esetetekre, úgy, hogy a rendeletnek és nektek is megfelelő legyen.
(Nem olyan bonyolult, mint ahogyan írtam, és amilyennek elsőre látszik. Két éven belül bíróság, túl, a gyámhivatal fog újraszabályozni.) Sok sikert!

Kaméleon
A határozat rögzíti, hogy nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcs.tartás idejével részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcs.tartás.
Ezek után igaza van a gyh-nak?
Köszi a választ.

Természetesen pontos véleményformáláshoz az iratokat és az ügyet is pontosan kellene ismerni, de még mindig azt gondolom, hogy igen. Amit most idéztél, arról már én is kértem régebben itt magyarázatot, mert ugyan én jól értettem, a gyámhivatal, ahol ügyintézünk, nem. Idézem neked, mert azóta már biztosan tudom, hogy jó a magyarázat:
„Az a rendelkezés, hogy az időszakos kapcsolattartás alatt a folyamatos szünetel, csupán annyit jelent, hogy pl. ha a jogosult szülőnek a nyári szünetből egy teljes hónap jár, és ebbe beleesik két „rendes“ hétvége (folyamatos) kapcsolattartás is, annak a pótlását nem lehet kérni, ilyenkor elsőbbséget élvez az ún. időszakos kapcsolattartás.
Ez a rendelkezés azért került bele a jogszabályba, mert voltak ugyanis olyan jogosult szülők, akik úgy értelmezték, hogy amikor időszakos hosszú kapcsolattartáson volt náluk a gyermek, akkor a közbeeső két folyamatos hétvégi kapcsolattartás úgymond „elmaradt“, és ennek pótlását kérték. Tehát ha egybeesik az időszakos és a folyamatos kapcsolattartás, akkor egybeesik és kész.”

Amire én hivatkoztam a 2007-es változás nyomán, az nem erről a folyamatosról szól, hanem arról, ami nem esik egybe az időszakos kapcsolattartással, de a gyerek szünidejében van. Akkor, amikor – 2007.01.01-től – a gondozó szülő huzamosan gyerekkel tölthető időszakát sem lehet a kéthetenkénti megszakítással megzavarni. Ezt viszont csak az tudja érvényesíteni, akinek a határozatában szerepel. (Ne kérdezd miért, mert nekem sem logikus, viszont ma egy nagyon jó gyámhivatali vezetővel voltak óráim, és ezt a problémát vele oldattam meg.)

Ami még rád nézve fontos lehet: úgy tűnik nekem, mintha azt gondolnád, neked is van időszakos kapcsolattartásod. A folyamatos és az időszakos (rendkívüli) kapcsolattartás is csak a külön élő szülőre vonatkozóan létezik.
Te a gondozó szülő vagy, aki együtt él a gyerekkel. Még a szünetekben folyamatosan együtt tölthető idő sem lesz a Te időszakos kapcsolattartásod, mindössze, ez alatt a másik szülő nem kapja meg a folyamatosát. (Az újraszabályozás után.)

Köszönöm a válaszokat. Elképesztő, hogy a határozatok értelmezéséhez is jogi segítséget kell igénybe venni, ha azt pontosan be akarom tartani, mert a sorok mögött csak a jogász és tapasztalt tud olvasni.

Tisztelt Hozzáértők!
kérdésem a következő:
Mi az útja módja annak, ha a gyámhivatalnál (túl vagyunk a 2 éven )szeretném indítványozni a kapcsolattartás megváltoztatását. Jelenleg két naponta 16 órától 18 óráig van apának kapcsolattartása, illetve természetesen minden második hétvégén. A gyerekek iskolai, illetve szabadidős elfoglaltságával egyre nehezebb összeegyeztetnünk a hétköznapi kétszer két órát, hiszen eleve a sulinak 16 órakor van vége, plussz még a szakkörök, edzések... eddig az ő napjain nem jártak sehova, csak rohantam velük haza, de igazából egyre jobban kínlódnak, hogy ők inkább a szakkörre mennének, vagy éppen a haverjaikkal lennének, a tanulásról már nem is beszélve. Egyre több összetűzésük van emiatt az apjukkal, legutóbb már odáig fajult a helyzet, hogy a nagyobbik kerek perec azt mondta apának, hogy utál nála lenni.. Na, ezt nem szeretném! Mert az apjuk, és a tisztelet nem veszhet el...
Az "apák oldalát védőknek" üzenem, hogy én nem az a fajta anya vagyok, aki apa ellen neveli a gyereket, soha egy perccel nem kurtítottam meg egyetlen kapcsolattartását, sőt... ez a hétköznapi kapcstartás is az én ötletem volt annó, de akkor még óvodások voltak a gyerekek... Most viszont egyre inkább érződik, hogy a GYEREKEK ÉRDEKÉBEN változtatnunk kell.
Sajnos apával nem vagyunk beszélő viszonyban, ő halottá nyilvánított engem, én pedig, a mai napig tartok tőle.(válásunk oka jó pár pofon és megaláztatás volt...) Muszáj a gyámhivataltól segítséget kérnem, a mediációt teljes mértékben elutasítja, csakis saját szemszögéből nézi a világot, még a gyerekei érdekeit is hátrébb sorolja. Semmiféle kompromisszum, rugalmasság nem jön szóba nála...

A gyámhivatal mit és hogyan vizsgál ilyen ügyeknél? Nézik-e a gyermekek érdekeit? Vizsgálják-e a szülők hozzáállását? Hasonló lefolyású, mint egy bírósági per, szakértőkkel, környezettanulmánnyal, tanúkkal, mindenféle gusztustalan játszmákkal? Vagy egyszerűbb, tisztább és gyorsabb?

Nem szeretném megvárni, hogy a gyerekeim szembe szálljanak az apjukkal, amiért az akaratukat, vágyaikat állandóan korlátozza...
Igazából - a gyermekek elmondása alapján - ez a hétköznapi kétszer két óra sem arról szól -sajnos- hogy együtt vannak, hanem csak arról, hogy elviszi őket, mert ehhez joga van...amit egyre inkább nehezményeznek is a gyerekek...

„A gyámhivatal mit és hogyan vizsgál ilyen ügyeknél?”
Elsősorban azt, hogy jelentősen megváltoztak-e azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapozta, és ha igen, akkor a kapcsolattartás milyen módosítása felelne meg leginkább minden résztvevő igényének. Természetese fontos a "gyermek legjobb érdeke", a szülők hozzáállása és még sok egyéb faktor.

„Hasonló lefolyású, mint egy bírósági per”
Legfeljebb részben. A gyh beidézi mindkét felet és tekintélyét felhasználva igyekszik megállapodást kidolgozni. Ha ez eredménytelen, mert pl. meg sem jelenik az idézésre, vagy nem tudnak a felek egyezséget kötni, akkor eldönti a kérdést. Ehhez nem szükséges szakértői véleményt kérnie, de persze akár ez is lehet a megállapodás vagy döntés. Hogy a folyamat mennyire lesz gusztustalan, vagy éppen tiszta és gyors, az sajnos a résztvevőkön, elsősorban rajtad és a férjeden múlik.

Tisztelt Hozzáértők !

Lenne egy érdekes kérdésem melyben érdeklődnék mi a véleményük és mit tehetnék:

A helyzet a következő röviden: Válásunk után közösen megegyeztünk anyukával hogy mely iskolába íratjuk a gyerekeket. 1,5 év után már annyira megromlott a viszonya a tanárnőkkel (akik elmondták a véleményüket róla) hogy a megkérdezésem nélkül majd ahozzájárulásom nélkül átíratta egy másik iskolába a gyerekeket. Én fordultam gyerekjóléti szolgálathoz , gyámügyhöz de érdemileg semmit sem értem el mert mire odáig jutott a dolog már 2 hónapja másik iskolába jártak a gyerekek. Most anyuka ebben az iskolában is összetűzésbe került a nevelőkkel és egy 3. iskolába akarja adni a gyerekeket... Egyszerűen nem tudom mit tehetnék, kérem adjanak tanácsot. A gyerekek még szinte be sem illeszkedtek a második iskolába...

köszönettel: