Hagyaték

Kovács_Béla_Sándor:

Nem látom.

Ha annyira értenék a dolgokhoz, mint Te, akkor biztosan látnám, és nem kérdezősködnék itt.

Mindenesetre köszönöm a semmit!

Másvalaki segítene?
Esetleg tanácsadási díj ellenében.
(vagy ezzel kellett volna kezdenem?)

Pontim,

Egyébként, ha a termőföldön kívül van bármilyen más hagyaték is, akkor érdemes lenne egy tárgyalásra elmennie a testvéreknek, mert akkor illetékfizetés nélkül, egymással osztályos egyezség keretein belül le tudnák a közjegyző előtt rendezni az ügyet.

„Mi a teendőjük, ha
még a hagyatéki eljárásban sem akarnak személyesen
megjelenni. ”

Megbízni egy ügyvédet, vagy meghatalmazni valakit, hogy menjen el a hagyatéki tárgyalásra, és ott képviselje őket.

Az, hogy nem megy oda, és más se intézi helyette a változtatást, az nem fog menni.

Pontim,

Annak minősülnek. Közeli hozzátartozók. Egymásnak.

Ha pl. az ajándékozás miatti illeték szempontjából kérdezed, akkor ott nem számít, hogy közeli hozzátartozó, mert ott illetékkedvezmény az egyenes ági rokonok között van. Márpedig a féltestvérek, de még az édestestvérek is, egymásnak nem egyenes ági leszármazói.

„Ptk.8:1§(1) 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;”

Pontim korrigálása.
A kèrdèsem az lenne, hogy az elhunyt gyerekei
akik fèltestvèrei egymásnak mièrt nem minősülnek közeli hozzátartozónak?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem, hogy öröklés esetén a féltestvér miért nem
számít az elhunyt apa közeli hozzátartozójának? Az elhunyt első házasságából született 3 gyermeke, a második házasságból egy gyermek. Termőföld a hagyaték. A három gyermek
visszautasítaná, illetve oda szeretné ajándékozni a féltestvérüknek az örökségét
mert nem szeretnék a
termőföldet használni, és annak
k semmilyen terhét vállalni. Mi a teendőjük, ha
még a hagyatéki eljárásban sem akarnak személyesen
megjelenni. A kapcsolat a négy testvér között jónak mondható.
A választ előre is köszönöm.
Üdv.Pontim

„A kulcs nálam van”
Na, látod!

A házban nem lakik senki.
A kulcs nálam van, mivel másfél éve a feleségem és én tartjuk karban az épületet és gondozzuk a kertet.
Laikus fejjel úgy gondoltam, hogy a „húzza hasznait és viseli terheit” kitétel a haszonélvező halála után megoszlik a többi tulajdonos és az örökös(ök) között.

Ki használja az ingatlant? Kinek van hozzá kulcsa?

Nem kérhetem?

„Mikortól kérhetem ”
Lépjünk egyet vissza: kérheted?

Tisztelt Szakértők!

Mivel a nővérem halálának időpontja szerint kirendelt közjegyző nem hajlandó információt adni, kérném szíves segítségüket.

Tényállás:
Nővérem férje, öccsének lányaira hagyta a tulajdonát képező ingatlan 2/5-2/5 részét. A maradék 1/5-öt özvegye örökölte, a teljes ingatlanra vonatkozó holtig tartó haszonélvezettel.
Nővérem a részét végrendeletében rám hagyta.
Az utolsó másfél évben pénzügyeit én intéztem, de amikor az elhunytát az OTP-nél bejelentettem, számláját zárolták. Azóta a költségeket én fizetem.

Kérdésem:
Mikortól kérhetem a két lánytól a rezsiköltségek részarányos viselését (adó, biztosítás, szemétszállítás, gáz-, víz-, villanyszámla)?

Köszönettel:
Paja

Köszönöm szépen,megyek tovább az ügyvédhez

„ Így nagyobb értékre elkövetett sikkasztás lesz.”
Ne szaladjunk annyira előre! Egyelőre csak el kell számolnia a felvett összeggel.

Barnabi4
Nem vitatható az összegszerűség sem. A helytállási kötelezettség terjedelme, ami sikerrel vitatható. Tessék okosnak lenni!

Ennek a tizede lehetett volna igazolható. Így nagyobb értékre elkövetett sikkasztás lesz.

Fekvőbeteg lett.Nem tudott elmenni vásárolni,csekkeket befizetni,pénzt felvenni.

Milyen céllal adták ki a meghatalmazást?

Segítséget szeretnék kérni.Meghatalmazás van bankkártyás használathoz és az illető kórházba kerül (2 hét múlva meghal),a kórházba kerülése után 1 nappal leszedhető-e a kártyáról nagy mennyiségű pénz (1800000 Ft.) Köszönöm válaszát.

Barnabi4,

Így van, vitatható a jogalap és az összegszerűség is, esetetekben az előbbi ugye nem, mert az elhunyt jogutódai vagytok, viszont az összeg az igen.
Írj egy tértis levelet a jogosultnak, egy olyan összeggel, ami szerintetek jár, aztán döntse el mit akar csinálni.

De az FMH-nak mindenképp ellent kell mondani.

drbjozsef,
Köszönöm a választ, mert így már értem, hogy akkor van alapunk ellent mondani. Azt hittem a jogosságra nem mondhatunk ellent, hisz valóban volt hitele az elhunytnak, ezen nincs mit vitatni. A másik amit meg vitatni lehet az csak az öszegszerűség. De így akkor naná hogy ellent mondunk természetesen.

Barnabi4,

„De akkor ennek értelmében mégiscsak lehetséges tartozást örökölni, mert egy fizetési meghagyás kinyitja a kaput az örökség tárgyain túlra.”

Szép megfogalmazás, csak egy kicsit sántít. Ahogy előttem írták, akár nem létező tartozás is behajtható, ha a kötelezett elmulasztja az ellentmondást egy fizetési meghagyásra. Helyesebben így hangzana :

„De akkor ennek értelmében mégiscsak lehetséges tartozást örökölni, mert egy fizetési meghagyás és az örökösök vétkes hanyagsága kinyithatja a kaput az örökség tárgyain túlra.”

Ha a tartozás összege több, mint az örökölt vagyon, és erre a tartozásra kaptok fizetési meghagyást, akkor annak ellent kell mondani, azzal az indokkal, hogy a követelés összege meghaladja a hagyatékként örökölt vagyont, akár nevesítve, hogy mik azok a tárgyak az örökségből, ami még megvan, és viheti a jogosult, akár összegszerűen beleírni az esetleges eladásból befolyt összegeket, amennyit követelhet.

Ez után a jogosult vagy befizeti az illetéket és peresíti a követelését, ahol a törvény szerint úgyis nektek lesz igazatok, és a hagyaték erejéig szól majd az ítélet, vagy nem peresíti, hanem kibocsáttat egy új fizetési meghagyást a helyes, általatok is elfogadható összegre, és akkor azt kifizetitek neki. Amíg nem felel meg az összeg, addig ellentmondhattok.

Barnabi4, nem érted a válaszokat. A fizetési meghagyásnak ellent kell mondani. A másik tanács : Ügyvéd

A közjegyző nem ad jogi tanácsokat. Az egy másik szakma. Ügyvéd vagy mi...

De akkor ennek értelmében mégiscsak lehetséges tartozást örökölni, mert egy fizetési meghagyás kinyitja a kaput az örökség tárgyain túlra. Mi vagy ötször feltettük a kérdést a hagyatékin a közjegyző asszonynak, hogy de ugye sehogy nem történhet meg, hogy a saját pénzünk bánja. Akkor miért nem tájékoztatott minket arról, hogy elég egy fizetési meghagyást kérni aminek jogos követelés esetén nyilván nem tudunk ellent mondani és akkor vihetik is amink van, nem csak a hagyatékra kiterjedően. Most már biztosan lesz egy látogatásunk a következő fogadó órájára a jövő héten, kíváncsi vagyok mit fog erre mondani.