Hagyaték


kochmarianna # 2021.09.22. 16:28

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Arra szeretném tudni a választ, hogy édesapám halála óta a testvérem önkényesen kisajátította mind a két autót napi használatra. Amint az egyik autóra igényt tartanék, mindenféle ürüggyel közli velem, hogy nem tudja odaadni az autót. Milyen lehetőségem vannak ebben az ügyben, hogy számomra is használhatóak legyenek ezek az járművek?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.22. 16:36

Felszólítod, hogy hagyja neked is használni. Célszerű lenne megegyezni előre a használat megosztásában. (Lehet időben, ha több autó van, akkor természetben...)
Figyelmeztesd, hogy ha továbbra is akadályozza a használatodat, akkor használati díjat fogsz követelni tőle az érintett időre; sőt az esetleges kár megtérítését is. (Amely kár akár autóbérlés díja is lehet.)

Marcell # 2021.09.23. 22:55

Szeretném a segítségüket kérni a következő esethez:
Testvérem halál eseti rendelkezés útján kapott egy nagyobb összeget ( több millió Ft.). Testvérem és az örökhagyó nem álltak rokonsági viszonyban, testvérem nem tudott a rendelkezésről.
Az örökgagyónak van egy gyermeke, de nem tudnak róla semmit. ( külföldön él, de nem tudni melyik országban, nincs telefonszám se elérhetőség)
Hagyaték már megvolt, mindent az ismeretlen gyermek örökölt.
Testvérem a hagyaték óta ( 2 éve ) nem nyúlt a pénzhez, mert várja hogy esetleg jelentkezik az ismeretlen gyermek. Nem érzi magáénak a pénzt.
A kérdéseim a következők lennének:

  1. Ilyen esetben van e köteles rész?
  2. Ha igen, akkor ez milyen mértékű?
  3. Mennyi idő van rá, hogy jelentkezzen? Van e elévülési idő?
  4. Mivel nem lehetett értesíteni az ismeretlen gyermeket a halálról, meddig van joga ptk. szerinti perre vagy köteles rész igény benyújtására, ha egyszer valamikor tudomást szerez az édesapja haláláról?

Válaszukat előre is köszönöm!

oligaliga # 2021.09.24. 04:28

Marcell

Úgy érted, hogy testvéred banknál elhelyezett pénz felett kapott rendelkezést az örökhagyó haláleseti rendelkezésével? Ha igen, akkor nyugodtan felveheti, az a pénz az övé. Nem tartozik a hagyatékba, köteles részt nem kell belőle fizetni, öröklési illetéket nem kell fizetni. Hasonlóan működik, mint az életbiztosítás: annak az összege sem tartozik a hagyatékba.

drbjozsef # 2021.09.24. 04:48

Én a köteles rész esetén nem lennék ebben teljesen biztos.
A haláleseti rendelkezés lényegében jogilag ajándékozás. A hagyatékba nem tartozik - pont úgy, mint az örökhagyó halála előtti 10 évben általa juttatott ingyenes adományok.
Van konkrét döntés, hogy a haláleseti rendelkezéssel szerzett összegből köteles rész sem jár?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 05:00
  1. Igen.
  2. Az attól is függ, mikori az a rendelkezés. Ha 2014. március 15. előtti, akkor a fele, ha későbbi, akkor a harmada.
  3. Az általános 5 év alatt évül el.
  4. A tudomásszerzésétől számított öt évig nem áll meg vele szemben az elévülési kifogás. (Pert akármikor indíthat, azt nem lehet neki megtiltani.)
oligaliga # 2021.09.24. 06:14

1. Igen.
2. Az attól is függ, mikori az a rendelkezés. Ha 2014. március 15. előtti, akkor a fele, ha későbbi, akkor a harmada.
3. Az általános 5 év alatt évül el.
4. A tudomásszerzésétől számított öt évig nem áll meg vele szemben az elévülési kifogás. (Pert akármikor indíthat, azt nem lehet neki megtiltani.)

Kivéve, ha a haláleseti rendelkezés bankszámlára vonatkozik. Ebben az esetben az örökhagyó halálkori egyenleg nem tartozik a hagyatékba, nincs kötelesrész.

Kogeza # 2021.09.24. 07:51

Marcell

Ha az örökhagyó gyermeke örökölt legalább annyit, mint amennyit kapott a testvéred, akkor kötelesrész iránti igénytől nem kell tartania a testvérednek.

(Pontosabban örökölt legalább annyit, mint amennyi a kötelesrész lenne adott esetben, de szerintem a fentebb írták is teljesültek.)

drbjozsef # 2021.09.24. 08:51

oligaliga,

Akkor mégegyszer : a "nem tartozik a hagyatékba, nincs kötelesrész" kijelentést mint ok okozati megoldásként érted? Mivel nem tartozik a hagyatékba, ezért nincs köteles rész?

Ha igen, akkor az ajándékok sem tartoznának a köteles rész alapjába...

Márpedig a Ptk. egyértelműen fogalmaz : hagyaték + az örökhagyó ingyenes adományai. Ez éppen eléggé az.

Van olyan passzus más törvényben, mondjuk a pénzintézetiben, ami konkrétan kivételként nevezi meg a haláleseti rendelkezést?

Önmagában a rendelkezés csak azt eredményezi, hogy az összeg nem kerül be a hagyatékba ÉS a kedvezményezett azonnal rendelkezik vele.

drbjozsef # 2021.09.24. 08:53

Egyebekben viszont Kogézának teljesen igaza van, ha az örökség eléri a köteles rész értékét, akkor nincs is miről beszélni a kérdező esetében.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 10:05

Oligaliga, tévedsz. A hagyatékba, persze, hogy nem tartozik bele. De a köteles rész alapjába igen.
(Ahogy az elajándékozott dolog sem tartozik bele a hagyatékba - de a köteles rész alapjába igen.)

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 10:07

(Bocs, doktor, később olvastalak.)

oligaliga # 2021.09.24. 10:55

drbjozsef

Nem része hagyatéknak, nincs köteles rész, és nem számít ingyenes ajándéknak sem.

A régi Ptk. szerinti szabályokat az MNB évekkel ezelőtt levezett: https://alk.mnb.hu/…_2009_06.pdf

A lényege: „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 535. §-a (1) bekezdése értelmében irányadó (a takarékbetét-szerződés részletszabályait tartalmazó külön jogszabály), a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 10. §-a szerint a nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. Miután a Ptk. 535. §-a (2) bekezdése alapján a magánszemélyek által bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ezért a halál esetére szóló kedvezményezett jelölés a magánszemély bankszámla-tulajdonos és a hitelintézet egymás közötti jogviszonyában a hitelintézetnek adott megbízásként értelmezendő, melyet a hitelintézet a számlatulajdonos halála esetén köteles teljesíteni, ha a kedvezményezett a számlatulajdonost túléli.

Az új Ptk.-ban ez kifjezetten már nincs benne, mert a pénzintézeti törvény alapján fizetési megbízásnak minősül, amit az elhunyt még életében adott a banknak.

oligaliga # 2021.09.24. 11:02

Nem halál esetére szóló ajándékozás, mert nem az örökhagyó és a kedvezményezett között jön létre ajándékozási szerződés, hanem az örökhagyó és a pénzintézet között a kifizetésre vonatkozó megbízás. Ráadásul halál esetére szóló ajándékozás csak olyan vagyontárgyra alkalmazható, ami dologi hagyománynak minősül.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 11:21

De. Az. Mi más lenne? Van valamilyen más ügylet is, amelyre ráillik, hogy az egyik fél a másiknak ellenszolgáltatás - vagy jogszabályi kötelezettség nélkül (tehát ingyenesen) meghatározott értéket juttat?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 11:23

ami dologi hagyománynak minősül.
És? Az, hogy "X.Y. kapjon kétmillió forintot" nem dologi hagyomány?

oligaliga # 2021.09.24. 11:42

Az, hogy "X.Y. kapjon kétmillió forintot" nem dologi hagyomány?

Ha az örökhagyó így végrendelkezik, akkor igen. De a halál esetére szóló rendelkezés a bankszámla esetében nem az! Ez a rendelkezés nem arról szól, hogy X.Y. kapjon kétmillió forintot, hanem arról, halálom esetén a bankszámlám egyenlegét X.Y.-nak fizessék ki.

Még egyszer: a halál esetére szóló ajándékozás az örökhagyó és a megajándékozott között létrejött szerződés, a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 11:48

Ez szofisztika.
Ha a kedvezményezett nem fogadja el az összeget, akkor nincs kérdés, ha meg elfogadja, létrejött a szerződés.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 12:00

Tarczay kolléga irányadó bírósági gyakorlatként hivatkozza az álláspontunkat, bizonyára tud hozni döntvényeket is.

Hol vagy, Áron?

drbjozsef # 2021.09.24. 12:12

oligaliga,

Ebben az MNB idézetben egy szó nincs arról, hogy jogilag minek minősül ez. Arról van szó amiről én is írtam : azonnal megszerzi az összeg feletti rendelkezést.

Ilyen logikával azt mondhatnám, hogy ha én átutalok valakinek X millió forintot (ellenszolgáltatás nélkül), akkor az nem ajándék, mert nem annak a félnek adtam, hanem én csak a banknak adtam egy megbízást, bocs, semmi közöm ahhoz, akinek utaltam, azt a bank intézte.
Hát nem túl életszerű.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 12:13

Öröklési jog - Anyagi jog, Úmjs. 4. (HVG-ORAC, 221 B/5 oldal, 2014)

Kovács_Béla_Sándor # 2021.09.24. 12:13

BH 1978.120

Marcell # 2021.09.25. 09:54

A testvérem a banknál elhelyezett pénz felett kapott rendelkezést az örökhagyó haláleseti rendelkezésével. Nem álltak rokonsági kapcsolatban. Több mint 10 millió Ft. értékben.
Tehát a lánya, ha egyszer valamikor tudomást szerez az édesapja haláláról, akkor jelentkezhet a köteles részért? Így ez elég lutrinak hangzik. Vagy különítse el a testvérem a köteles rész szerinti összeget egy bankszámlán és a többivel nyugodtan rendelkezhet? Meddig tartogassuk a számlán a pénzt? Akár több 10 év, ha bármikor indíthat pert?
Köszönöm a segítséget!

drbjozsef # 2021.09.25. 10:49

Marcell,

Igen, jelentkezhet, követelni nem tilos. Látod nem egységes az álláspont, hogy jár-e, de feltehetőleg inkább igen.
De ha nem volt a bankszámla a hagyaték része, akkor erről lehet, tudomást sem szerez, hiszen nem került be a hagyatéki leltárba.

De ha mégis, akkor is ott van az amit Kogéza írt : ha az általa örökölt vagyon több, mint amennyi az őt megillető köteles rész lenne, akkor nem jár neki. Ha a köteles részi igény kielégül a hagyaték más vagyontárgyaival, akkor azon felül már nem jár.

Láttad a hagyatéki végzést? Hozzáfértek? Vagy legalább tudod, hogy mennyi értéket örökölt a lánya? A közjegyzőt tudod ki volt, aki eljárt?

Marcell # 2021.09.25. 11:11

A bankba banktitok miatt nem adnak ki információt, hogy volt e más is örökös . Tudjuk ki volt a közjegyző, meg is kerestük, de ő is a titoktartásra hivatkozva nem ad információt. Mi úgy gondoljuk, hogy nem volt bent a hagyatékban ez a rész, mert akkor a tesómat is hívták volna a tárgyalásra. Vagy rosszul gondolom?
Nem tudjuk, hogy egyáltalán örökölt e lány valamit, mert bentlakásos intézményben lakott az örökhagyó a bankszámláján kívül nem volt semmie, kivéve a személyes használati tárgyai.