Hagyaték

Arra is van "törvény", hogy ha nem vettél fel kölcsönt, akkor azt nem is kell visszafizetni. De ha kapsz egy fizetési meghagyást, és annak nem mondasz ellent, akkor azzal elismered, hogy mégiscsak tartozol, és bizony, vissza kell fizetned.
Ugyanígy itt is: Ha nem vitatod a fizetési meghagyást, akkor minden javaddal felelsz a tartozásért.

#Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm szépen a választ, de akkor viszont nem értem, hogy az a törvény, ami szerint mi csak a hagyaték tárgyaival vagy ha már eladtuk őket akkor az érte kapott pénzösszeggel felelhetünk mindenért, az így hogy valósul meg, annak hogy szerezhetünk akkor valóban érvényt?

Valamit tisztázzunk: ha lesz veled szemben egy jogerős fizetési meghagyás, akkor az abban foglalt követelésért a teljes vagyonoddal tartozol.

Kedves fórumozók, tudnátok tanácsot adni mi a teendőnk az alábbi helyzetben, mik lennének a helyes lépések és mire számíthatunk? Az örökségünkben egy darab hitellel szereplő követeléskezelő a hagyaték lezárulta után még két további tartozást követel, a tartozások meghaladják az örökség értékét. Szeretnénk elkerülni a további költségeket mivel már így is rengeteg pénzt kidobtunk az ablakon a semmire, közjegyző díja, autó átíratása a saját zsebünkből ment. Megérkezett a MOKK-tól a fizetési meghagyás és a két utóbbi követelés miatt szívesen ellent mondanánk mert gyanús de attól tartunk, hogy ha bizonyítják a két később előkerült követelés jogosságát, akkor nem az örökségből hanem a magán vagyonunkból kell a perköltséget fizetnünk, ez vajon így lenne? Ha nem mondunk ellent hanem közöljük a közjegyzővel, hogy vihetik az örökrészeinket akkor terhelhetnek a magán vagyonunkra bármilyen költséget a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban ha az örökségből bármilyen okból nem nyerhető ki a költség ? Aztán még az is kérdés számunkra, hogy mi lesz az őket megelőző hagyatéki terhekkel, mint például a temettetés költsége. Aki a temettetést fizette nem kíván semmit a nevére venni de igényt tart bármilyen haszonra ami egy valamikori eladásból vagy árverezésből származik. Ha lemondunk a követeléskezelő részére az örökrészről akkor az mentesít minket a temetés költségeivel kapcsolatban és a követeléskezelő fog tartozni a továbbiakban ezzel és ki kell fizetnie mikor esetleg elárverezik az örökséget? Köszönöm előre is ha valaki tud információval szolgálni.

Az öröklési szerződéssel elidegenített ingatlan nem számít bele a köteles rész alapjába.

Immaculata

„A kötelesrészt pénzben kell kiadni és nem ingatlanban.”

Mivel a kérdező szerződéssel örökölt - aminek valljuk be, elég kicsi az esélye, hogy perrel semmissé tudnák nyilvánítani - így a köteles rész lehetősége kizárt szerintem. A hagyatékátadás jogerősen megtörtént, én úgy gondolom, hogy további aggodalomra nincs oka.

cs.b

A kötelesrészt pénzben kell kiadni és nem ingatlanban.

(Mi az, hogy az örökhagyó törvényes örökösei "nem kerültek elő"? Ha van hagyatékátadó végzés, akkor abban az is benne van, ki a törvényes örökös. De szerintem már a hagyatéki leltárban is utalnak rájuk - még ha annak nincs is joghatása.)

Ez nem öröklési igény, ráadásul csak nagyon korlátozott körben tudná megtámadni.

Üdv., a következő kérdésem lenne: ha öröklési szerződéssel jutottam ingatlanhoz, amelyet a közjegyző érvényesnek talált, a hagyaték jogerősen át lett adva, viszont az elhunyt törvényes örökösei nem kerültek elő, eladható-e az ingatlan igénymentesként? Arra gondolok, mivel az öröklési igény nem évül el, egyszer akár elő is kerülhet a leszármazott és pereskedhet. Ilyen esetben az eladott ingatlant kérheti vissza, így bevonva a perbe a vevőt is, vagy csak annak az ellenértékét?

Köszönöm a válaszokat!

Héta1,

Törvényes öröklés esetén nem tud olyat csinálni. Nem örökös, pont.

Lehet, pont azért akarnak bejutni, hogy hátha találnak valami papírt, ami ennek ellentmond, például egy végrendeletet.

Én nem hármasban mennék, hanem vagy én is ügyvéddel, vagy két tanúval. Nehogy olyat találjanak a lakásban, ami most nincs ott...

Sőt, megmondom őszintén, én egyáltalán nem várnám meg az ügyvédet meg a rokont. Ha Te vagy a legközelebbi hozzátartozó, akkor a közös képviselővel (társasház esetén) és két tanúval, bemennék a lakásba, és felvennék egy leltárt. Nincs mit kifogásolniuk rokonéknak, hiszen semmi közük nincs a hagyatékhoz.

Persze, most, hogy már megegyeztetek az időpontban és a közös bemenetelben, rosszhiszeműség lenne előtte bemenni, de hát ezt te tudod, mennyire akarsz elibe menni a dolgoknak.

Köszönöm szépen a parentéliás szt, most tovább kérdeznék, melyhez néhány információ. A halálesetről a parentéria dédszülői unoka értesült, aki külföldön van. Ügyvédett bízott meg, aki a temetést is intézte. Én, a nagyszülői parentélia szinten vagyok, egy héttel később értesültem az ügyvéd által. (Örökhagyó telefonjából szedték ki a számom) Az örökhagyó lakásába be akarnak menni, esetleges iratok végett, ill a lakásban lévő dolgok felleltározására, mit érdemes az örökségben megjeleníteni. Egy időpontot beszéltünk meg, amikor a külföldi rokon is itthon lesz, hármasban bemegyünk körül nézni. Kérdésem: nem származik bajom abból, ha a lakásba bemegyek? Az ügyvédnek tudnia kell, hogy a parentélia szerint az ügyfele nem örököl. Tudja olyan irányba vinni az eseményeket, hogy ügyfele mégis örököljön?
Köszönöm előre is a választ.

Maurito,

A köteles rész értelme pont ez : hogy csak úgy ne lessen senkit kisemmizni "bizonyos okokból".
Az ajándékozás itt nem számít (ha az örökhagyó lenne a megajándékozó, akkor számítana, de akkor is beleszámítana a köteles rész alapjába), benne volt az ingatlan a hagyatékba, jár belőle köteles rész.

T. Fórumtagok!

Volt egy ingatlanom amit édesanyamnak ajándékotam, majd halála előtt édesanyám végrendeletben az unokáira hagyta ezt az ingatlant. Testvérem nem örökölt hiszen az ingatlanra végrendelet van. Ez után az ingatlan után a testvérem kérhet kötelesrészt? Tudok azzal ervelni hogy bizonyos okokból én ajándékoztam édesanyámnak és neki semmi köze hozzá?

„mivel a tartási szerződés nem egyenes ági rokonok (nagymama-unoka) között jött létre.”

Úgy véled, hogy a nagymama-unoka kapcsolat nem egyenesági rokonság?

Köszönöm a gyors válaszát!
Annyi kérdésem lenne még, hogy édesanyám fele részben tulajdonosa egy háznak. A másik fele az ő edesanyjáé, akivel nincs jó viszonyban. A nagymama ezt a részt ráíratta a féltestveremre, (édesanyám fiára) tartási szerződés ellenében.
Azt szeretném kérdezni, így édesanyám jogosult e a másik félből köteles részre, mivel a tartási szerződés nem egyenes ági rokonok (nagymama-unoka) között jött létre.

Szafi8,

A féltestvéreid jogosultak köteles részre minden olyan ingyenes juttatással adott vagyontárgy után köteles részre, ami az örökhagyó halálát megelőző 10 évben történt.

A köteles rész egy kötelmi jelelegű igény, nem számít mit csinálsz vele te, a köteles részt ki kell fizessed a jogosultnak.

Ha a cél a féltestvérek köteles részének kizárása, akkor arra más megoldás jöhetett volna szóba (tartási szerződés, öröklési szerződés).

Tisztelt Fórum!
A kérdésem a következő lenne: szüleim nekem ajándékozták a lakásukat ajándékozási szerződéssel, melyben fele-fele arányban voltak tulajdonosok. Igy én lettem a tulajdonos, nekik holtig tartó haszonélvezeti joguk van. Mindkét szülőnek van az előző házasságábol egy egy gyermek. Ők jogosultak lennének a köteles részre?
Nemrég született gyermekem. Amennyiben az ő nevére kerül, akkor is jogosultak még?
Válaszukat előre is köszönöm!

Héta1,

Igen, esetedben a parentéláris öröklés lesz a törvényes öröklés rendje.

Leszármazó és házastárs hiányában a szülői parentélia az első, az örökhagyó szülei örökölnek úgy, hogy ha ők kiesnek, akkor a helyettesítési elv szerint az ő leszármazmazóik örökölnek.

Ha jól értelek, hogy az örökhagyónak a szülei sem élnek, és nekik sincs élő leszármazója (tehát az örökhagyó testvére/féltestvére vagy azok leszármazói), akkor ez a parentélia kiesik, és a nagyszülői parentélia szerint megy az öröklés.

Ebbe tartozik az örökhagyó szüleinek a testvérei, és azok leszármazói (mert a nagyszüleik közösek). Tehát ők fognak örökölni.

Az örökhagyó nagyszülőjének a testvére a dédszülői parentéliába tartozik, annak leszármazója (az unoka) nem fog örökölni, mert van örökös az előző parentéliában.

zeretném megtudni, hogy ki hogy örököl, ha nincs végrendelet.
Örökhagyónak, sem gyereke, sem házastársa nincsen. A szüleik testvéreinek élnek a gyerekei.
Ezen felül az örökhagyő nagyszülőjének a testvérének az unokája is él.
Ki fog örökölni?
A parantélia szintek tesznek megkülömböztetést a szülők testvéreinek leszármaziottja ill. a nyagyszülői rokonság között?
Előre is köszönöm szépen a választ.

Hacsak nincs valami egyéb jogcíme rá, akkor szerintem nem.

Kérdezném, hogy aki hagyatéki tárgyalás előtt visszautasította az örökséget, az attól még részt vehet a hagyatéki tárgyalásokon?

„A félreérthetőség ellen”

Kekeckedsz? (péntek délután?) Beidéztem, mire reagálok. Nem az volt a kérdés, hogy szabad-e pl. ölni.

Klára54,

Az ilyen esetek sajnos tipikusan olyanok, ahol ugyan elvileg felléphetnél igénnyel, csak ezt neked kellene tudnod bizonyítani bíróság előtt, és ez az esetek túlnyomó többségében rendkívül nehéz, vagy még inkább gyakorlatilag lehetetlen.

Ha bármit tudsz bizonyítani (pl. az ingatlan eladása után a pénzt a testvéred kapta, és AZT a pénzt kapta, akkor az ajándékozásnak minősül, és legalább köteles rész járna neked belőle), azt lehet kérni a testvértől, de ha elutasítja, neked kell pert indítanod bíróságon, és ott bizonyítani.

Rövidebben: ez a hajó minden bizonnyal sajnos már elment.

„Életében mindenki azt tesz amit akar.”

A félreérthetőség ellen : a saját vagyonával legalábbis. :D