Hagyaték

kovist,

Legfeljebb Te is egy két soros levélben tájékoztasd a bankot, hogy a hagyaték vagyont nem tartalmazott, a Ptk. 7:96§(1) alapján sajnos nem áll módodban az elhunyt tartozását megfizetni.

De semmi egyéb.
Esetleges ajánlott levelet át kell venni, bár elvileg az is az elhunyt nevére fog érkezni - válaszolni kell rá ugyanúgy a fentivel.

Pont akkor szívjátok meg, ha bementek aláírni.

Semmi.

Sziasztok!

Hagyatéki eljárással megörököltünk öcsémmel közösen egy bankszámlát, csak hiteltartozással. Utólag tudtuk meg , hogy erről le is lehetett volna mondani... Mindegy , volt a hiteleken biztosítás. ("A" hitel + egy személyi kölcsön, 90 illetve kb 300e HuF értékben) A biztosító, a pénzintézetnek írt 2 soros levelében orvosi papírokra hivatkozva megtagadta a biztosítás fizetését. Visszamentünk a közjegyzőhöz aki készítette a hagyatéki végzést, azt mondta, hogy amit hozott határozatot azt már nem tudja visszavonni. Viszont nem vagyunk kötelesek fizetni, mivel passzívák voltak csak a hagyatékban, törvényben benne van , hogy csak adósság nem örökölhető, és a saját vagyonunkkal nem felelünk. A bank munkatársa telefonon értesített, hogy ki fogják adni behajtó cégnek a tartozást, ha nem megyünk be aláírni az új szerződést, amin a nevünkre vesszük a bankszámlát.

Ez ügyben szeretnék Önöktől tanácsot kérni, hogyan tudunk eljárni helyesen, vagyis ilyen esetben mik a teendőink?

monaa,

Visszakövetelheted.
Hogyan kapta anyukád a nyugdíját? Postán? Akkor szerintem ott kellene kezdeni. EZt írja a posta honlapja :

„A havonta esedékes nyugdíjat (kivétel ÉLETJÁRADÉK) az elhunyttal közös háztartásban élő, az elhunyttal azonos – hatósági igazolvánnyal igazolt – lakcímmel (állandó lakcím, vagy tartózkodási hely) rendelkező közeli hozzátartozó (a házastárs, gyermek, örökbefogadott gyermek, unoka, szülő, örökbefogadó szülő, nagyszülő és testvér) veheti át. A felsorolásban szereplő jogosult esetén a felsorolás sorrendiséget jelent. Az összeg kifizetése Nyilatkozat az elhalálozás hónapjára megillető ellátás kifizetéséhez elnevezésű nyomtatvány kitöltését, valamint a nyilatkozó személyének azonosítását követően történhet meg.”

Kérd, hogy mutassák meg a nyomtatványt ki írta alá, ki vette át a pénzt.

Tisztelt Fórumozók!
Édesanyám január 1-én halt meg. A közjegyző megkereste a nyugdíjfolyósítót, ők azt az infót adták, hogy nincs édesanyámnak náluk lévő nyugdíja, azaz valaki átvette a január havi nyugdíját. Honnan tudhatom meg, hogy ki vette át és mennyit? Mert jelenleg senki sem vállalja, hogy átvette volna. És hogyan követelhetem vissza, a jogtalanul átvevőtől?

Tévedni emberi dolog. Most inkább ezek a Coelhó-s cuccok jönnek be.

Akkor miért írtad lentebb hogy nem lehet?

Drjozsef én sokat olvaslak a forumon, és értelmes okos embernek gondollak.

Ezért kérdeztem tőled hátha azt rá egy jó terjedelmes választ

Isten útjai kifürkészhetetlenek.

Igen szerintem ezt..

De akkor ha a kötelesrészre szorított kijelenti hogy fizetne , akkor semmiféleképpen nem tud alá tenni a köteles részt kérő hogy őt ez nem érdekli tulajdoni rész kell neki?

Ha kijelenti hogy fizetne- akár részletfizetéssel stb akkor semmiképpen sem teheti hogy tulajdont kérne mert ugy sem fogadják el?

milyen esetekben juthat tulajdoni részhez? ez nagyon ritka?

Ezt kérdezted?

"Nem lehet"

Ezt arra mondod, hogy ha a köteles részre szorított közli hogy fizet - akkor esélytelen , és lehetetlen hogy tulajdonrészt kapjon a köteles részt kérő?

( Bocsánat ide akartam írni)

Nem lehet.

Azért kérdezem mert pl
Főszabály szerint pénzben kell kiadni.

Eset mondjuk: a köteles részre kötelezett közli hogy fizetne..

A köteles részt követelő közli : nem érdekli a pénz ő tulajdoni részt szeretne.

Na most a része kb egy wc nyi méretű lenne vagy annyi se. Ráadásul ajándékhoz neki milyen tulajdoni köze lenne?
És ismeretlen a köteles részt követelő attól.higy jogosult rá. Tehát az ajándékozott és a köt részt kérő jó ha egyszer látták egymást az életben és rosszban is vannak.

Ilyen esetben lehet tulajdoni része???
Ha közli az ajándékozott hogy ő fizetne ?

Minden esetben a bíróság dönt, természetesen mérlegelve a felek igényeit elsősorban, és a lehetőségeiket is.

És azt a köteles részre kötelezett dönti el hogy ő fizetni nem tud sem ok értékesíteni az ingatlant?

Vagy a bíróság mondja ezt ki róla valami alapján?
Vagy ezt a köteles részre szorított döntheti el minden esetben nem?

Epifeni,

Nem azért.
A köteles rész törvény szerint elsősorban pénzben jár. Olyankor már nem örököl a jogosult, nincs köze a hagyatékhoz (és az ajándékhoz sem), de jár belőle neki törvény szerint meghatározott rész, de az alapesetben, főszabály szerint pénzben.

Csak kivételes esetben (ha se fizetni nem tud a kötelezett, se értékesíteni az ingatlant a saját tartása veszélyeztetése nélkül) ítélnek meg jobb híján résztulajdont.

Én most itt lakásra gondoltam elsősorban.

A köteles résznél is azért a főszabály a pénz fizetés elsősorban, mert annyira kicsi lenne a hányad hogy tulajdoni részt hülyeség lenne adni?

Illetve mondjuk kapott vki vmi ajándék lakást és a köteles részt kérő mi alapon kontárkodna bele tulajdoni joggal más ajándékába?

Esetleg a használati megosztási szerződést is létrehozhatja a bíróság, és osztatlan közös marad az egész, de ez is csak akkor ha fizikailag tényleg különálló lakásokra osztható.

Epifeni,

Természetben megosztható az ingatlan, ha abban két (több) külön lakás szabályosan kialakítható. Mindkét (minden) tulajdonos a másik jogainak sérelme nélkül tudjon benne lakni. Már egy közös wc sem igen az. (Jó régen, társbérletekben, akár három család is osztozott egy nagyobb polgári lakáson, de azért azok az idők szerencsére elmúltak).

Ez esetben vagy társasházzá és albetétekké alakíthatják az ingatlant, vagy teljesen megosztják külön helyrajzi számokra (ha a telekméret is engedi).

Ha nem, akkor valaki kiköltözik, valaki meg használati díjat fizet - vagy, kéri a közös tulajdon megszüntetését a normál módon (megváltás, árverés).

Egy lakás vagy egy lakásos ház nem osztható meg a természetben.

Drbjozsef

"Egy természetben meg nem osztható ingatlan tekintetében ilyet nem lehet."

A természetben meg nem osztható ingatlan tulajdonképpen mit jelent?
Gondolok itt egy 1/12, vagy 1/9 részre mondjuk egy köteles rész során.

Ez azt jelenti hogy annyira kis részt képvisel vki az ingatlanból hogy csak készpénzben lehet őt kifizetni?

természetben ( mondjuk egy wc résznyi) lehetetlen?

Értem, köszi szépen!

Ha ő is tulajdonos lesz, osztatlan közös tulajdonosok lesznek. Ez azt jelenti, hogy mindegiykük egyformán jogosult a lakást használni, a többiek jogos érdekeit nem sértve. Egy természetben meg nem osztható ingatlan tekintetében ilyet nem lehet.

Ha azt mondja, hogy ő használni akarja az ingatlant, de te - a többi tulajdonos által neked juttatott jogcím birtokában - ezt megakadályozod, akkor többlethasználati díjat követelhet tőled. Vagyis a rá eső bérleti díjat, szóval ha nem jut közös nevezőre a többi tulajdonos társsal, akkor elhúzódó macerára lehet számítani.

Eladhatja a részét, kérheti a közös tulajdon megszüntetését bíróságon, de ezek mind elvileg nem érintik a bérletedet, Kivéve, ha birtokbahelyezést akar, mert be akar költözni. Feltételezem, ha egy tulajdonostárs akar beköltözni, az erősebb érv, mint hogy a többi bérbe akarja adni, és ki kellene költöznöd.

Szóval, ha nincs megállapodás mindenki között, abból csak a púposkodás lesz, senkinek se jó az.

drbjozsef,

köszönöm szépen a választ, sokat segített.

Egyetlen kérdésem maradt: mi történik akkor, ha a két tulajdonos kiadná nekünk a lakást, a harmadik azonban nem szeretné? Van rá lehetősége, hogy kvázi megvétózza a másik két tulajdonostárs döntését? Már felkerestem a 3-ból két tulajdonost, ők szeretnék, ha maradnánk, a 3-ik személy azonban eddig nem tudtam elérni, és tudni szeretném, mik az eshetőségek.

Imiface,

Az örökös az örökhagyó halálával megörökli a hagyatékot, aki így jogutódja is. Viszont amíg a hagyatéki végzés nincs meg, addig az örökös "ismeretlen".

Mivel jogutódok, ezért a szerződésed július 31-ig érvényes.

Én azt tenném a helyedbe, hogy megkeresném mind a három várható örököst, és megérdeklődném, hogy egyrészt mi várható az öröklésnél, ki fogja az ingatlant örökölni, illetve hogy ez vagy ezek a tulajdonosoknak mi a célja vele.

Ha továbbra is ki akarják adni, akkor minden további nélkül köthettek szerződést a hagyatéki előtt is. Célszerűen mind a három aláírásával, de ha ők egymás között megegyeznek, akár az egyik is elég. Szintén célszerűen átmenetileg, de lehet hosszú távra, mintegy előszerződésként, hogy ha jogerőssé válik a hagyatéki végzés, akkor a tényleges bejegyzett tulajdonossal kötheted meg a véglegest.

Ha meg amúgy sem értenek egyet, vagy nem akarják kiadni tovább, akkor úgyis költöznöd kell. Minél előbb felveszed velük a kapcsolatot, annál előbb tudni fogod mi lesz a szitu.