Hagyaték

Tisztelt Fórumozók!

Albérlőként élünk egy lakásban, érvényes bérleti szerződésünk van július 31-ig. Azonban a múlt héten elhalálozott a lakás tulajdonosa. Mivel végrendeletet nem hagyott, a legjobb tudomásom szerint 1/3-1/3-1/3 arányban fogja majd örökölni a lakást a felesége, a feleségétől született közös kiskorú gyermeke illetve az előző házasságából származó felnőtt lánya (természetesen a hagyatéki eljárás során megállapodhatnak másképpen is, de most vegyük alapul a fenti öröklési helyzetet). A bérleti szerződés mindentől függetlenül ugyebár továbbra is érvényes július 31-ig, azonban kivel kell megállapodni a szerződés meghosszabbításáról, amíg nem zárul le a hagyatéki eljárás? Vagy mivel nincs „igazi” tulajodnosa jelenleg a lakásnak, ezért július 31-től ki kell költöznünk mindenképpen? Mit lehet tenni ilyen helyzetben? A válaszokat előre is köszönöm.

(Az ügyvédi munkadíj főszabályként a tárgyértékhez igazodik. Márpedig három testvér köteles része pont háromszor annyi, mint egyé. Ha a viszonylag kis tárgyérték miatt óránkénti vagy tárgyalásonkénti a díj, akkor lehet megtakarítás, hiszen három ember követelésének az érvényesítéséhez nem kell háromszor annyi idő vagy alkalom.)

Puding,

megbízhatnak közösen a testvérek egy ügyvédet, és indíthatnak közösen is pert. Igen, így azért olcsóbb lehet, mint külön-külön.

Üdvözlet, segítsèget szeretnèk kèrni.
Édesapàm januàrban elhunyt, nővèremmel mi lennènk az örökösei az ő ingatlan tulajdonànak. Ez egy fèl hàz,(szüleink elváltak, de èdesapám nem tudta kifizetni èdesanyànkat, ezèrt 1/2 rèsz továbbra is az ő tulajdona) Több hitel tartozás miatt vègrehajtàs van az ingatlanon. Èdesapám járulèkànak 50% tiltàsra is került 2012-ben.
A hagyatèki eljàrás mèg nem törtènt meg, ès informàciót a teljes összegről nem kapunk, amíg az meg nem törtènt.Tulajdoni lap alapjàn becslésünk 12 millió. Bonyolítja a helyzetet,hogy mèg vàlàs elött èdesanyám is adóstársként szerepel az egyik hitelen, de nem tudja kifizetni.Ennek jelen tőkèje 2 millió vègrehajtó 5 milliót kèr.
A kèrdèsem, ha valaki szeretnè megvenni az ingatlant 12,5 millióèrt èdesanyànk eladhatja e, mèg a hagyatèki elött, úgy hogy a pènz úgyvèdi letètbe kerülne ès ezt az összeget mind a sajàt, mind a minket terhelő vègrehajtàs összegére fordítja. Mi van abban az esetben ha valami miatt esetleg ez a pènz nem elèg a bankoknak ès a vègrehajtónak? Az ügyvèdben aki intèzi teljesen megbízunk, ès szerinte lehet egyezkedni a bankokkal. A vevő kedves ismerősünk, így nem szeretnènk megkàrosítani, hogy esetlegesen terhelt ingatlant kapjon. Próbàlkozott már valaki hasonlóval?

Nem így van, ezt mindenki maga érvényesíti.

Robi89,

„Ha jól vettem ki szavait akkor az özvegy mindenféleképpen a hitel adósa ha netán csak egy néven futott volna a hitel akkor is, mivel az volt a közös otthonuk.”

Nem. Az özvegy is adósa a hitelnek, ha az csak édesanyád nevén volt, és az édesanyád is adósa minden olyan hitelnek, amit az életközösség alatt vettek fel, de ez független a közös otthontól, független mindentől. Házastársaknál közös a tartozás, ha csak az egyik fél vesz fel személyi kölcsönt például. A házasság miatt, nem a közös otthon miatt.

„Én abból indultam ki, hogy nekem is van egy hitelem, és élettársam adóstárs, mivel neki van hivatalos ingatlanrésze a házban. A bank enélkül nem kötött volna szerződést velünk.”
Ez más dolog, házasoknál kicsit máshogy van.

„Az ingatlanban a haláleset előtt alapban édesanyámnak, férjének és a lányuknak 1/3 1/3 1/3 részük volt. Én azt feltételezem, hogy ezért mindhárman benne vannak a hitelszerződésben.”

Nem feltétlenül, a lány lehet akár zálogkötelezett is csak. De a házastársak jellemzően adósok is mindketten - de ez sem ezer százalék.

„Ha van még 1 millió közös tartozásuk akkor köztem, a közös gyerek gyerek és az özvegy közt szétdobják 1/3 1/3 1/3 arányban?”

Nem. Ha házastársi közös tartozás (akár csak édesanyád, akár csak férje nevén), akkor a FELE nem is hagyaték, az az özvegy tartozása marad. A másik fele öröklődik, hogy MI SZERINT, erre írta az ügyvéd úr, hogy nincs konkrét gyakorlata. Lehet 11/3-1/3-1/3. De lehet más is, nyilván, ha hivatkozik rá valaki, akinek más kedvezőbb. A bíró mérlegel, HA nincs megegyezés.
Ha az ingatlanhoz tartozó gyerekkel is közös tartozás, akkor annak eleve csak az 1/3 része kerül a hagyatékba, és azt kell elosztani.

CSAK AZ ÖRÖKHAGYÓ TARTOZÁSA ÖRÖKLŐDIK. Hogy az éppen a nevén van (de akkor annak a fele valójában nem az övé, hanem a házastársáé), vagy éppen egyáltalán nincsen a nevén (de a házastársáén van, tehát a fele édesanyádé), az majd kiderül.

Ezért előfordulhat, hogy ha pl. vettek fel valami hitelt (személyi kölcsönt, vagy autóhitelt), az nincs is a nevén édesanyádnak, de ha hivatkozik rá az özvegy, akkor bekerül a hagyatékba. Ha szerinted meg nem oda való valami, amit bejelentettek, akkor nem lesz megállapodás a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző előtt, és mehet a bíróságra az, akinek eltérő igénye van. Aztán majd a bíróság eldönti.

„Továbbá ha jól értem az egyetemlegesség miatt a hitelező pedig a teljes hitelt követelheti akár rajtam is és nem csak édesanyám 1/3-t.”

Így van, de csak az örökrészed erejéig, többet nem, és ha azt kifizeted/végrehajtják rajtad, akkor azt a részt, amit nem neked kellett volna megfizetni, követelheted a többi örököstől. Pont mint eddig : ha nem tudtok megegyezni, go to bíróság.

„Ha a hitelező megkeresne, akkor mondhatom -e neki, hogy vigye az ingatlanrészemet, vagy a másik két fél meg tudja akadályozhatja az árverezés ekkor?”

Mondhatod, sőt : a hagyaték tartozásaiért főszabály szerint elsősorban a hagyaték tárgyaival felelsz. Ha nem akarsz fizetni, felajánlod neki az ingatlanrészedet. Oldja meg. Eladja a lakóknak, vagy elárverezi, neked édesmindegy. Tőleg megveheti a többi örökös, ha meg tudnak egyezni.

„A bank mondhatja -e, hogy mivel a többieknél nincs már mit foglalni, az ingatlant meg nem engedik elárverezni, ezért tőlem foglalna, mivel nálam még lát vagyont.”

Olyan nincs, hogy nem engedik árverezni. Ez nem kívánságműsor. Ha lakáshitel, vagy legalábbis az ingatlan a fedezete volt a hitelnek, akkor van rajta jelzálog, a bank érvényesíti, nem számít mit akar a többi tulaj (vagy éppen te), ha senki sem teljesít.
Tőled csak az általad örökölt vagyon erejéig követelhet. Ha megvan az a vagyon, akkor azt, ha nincs meg (mert mondjuk időközben eladod, de ezt a hiteles ingatlant nyilván nem is teheted), akkor annak értékével kell legfeljebb helyt állnod. Többel nem.

„Mert ha ezek így vannak, akkor hiába pozitív az egyenleg, ezt az örökséget ép ésszel nem szabad elfogadni, mert a másik két félnek nem érdeke, hogy azt az ingatlant mostanában eladjuk amiben élnek és ki tudjanak mondjuk fizetni.”

A hagyatéki tárgyaláson ki fog derülni mi került a hagyatékba, vagyonként, és tartozásként. Lehet, hogy vannak még más hitelek is, és lehet, hogy nem is lesz pozitív az öröklés. Ott eldöntheted, mit akarsz. Az egészet visszautasítani lehet, de ennek legfeljebb akkor van értelme, ha szinte biztosan nem pozitív, vagy, ha viszonylag keveset örökölnél, és sok macera lenne vele. Mert, mint fent szerepelt : az örökség erejéig kell helyt állj. Saját vagyonoddal nem. Nem bukhatsz egy örökségen (elvileg, ha olcsón elkótyavetyélsz valami értékeset belőle, akkor persze a sajátodból is követelhetnek). De amíg megvannak az örökség tárgyai, addig azt bukhatod legfeljebb.

„mert félek hogy van arra lehetőség, hogy a másik két fél ne engedje az ingatlant elvinni.”
Lásd fent : ez nem kívánságműsor.

Persze, a legjobb tanács, amit ilyenkor adni lehet az az, hogy keresd meg őket, üljetek le a hagyatéki előtt már, és beszéljétek meg a dolgokat. Az ingóságait nyilván elbuktad már, hiszen nem tudsz róluk, nem fogják bejelenteni a hagyatékba. De ha nem kifejezetten rossz a viszony, és nem ellenségesek, érdemesebb megbeszélni, megegyezni, legalábbis megpróbálni. Egy hagyatéki per több év is lehet, sok vitával, sok perköltséggel, felesleges időfecsérléssel és idegeskedéssel. Tegyél egy próbát, hátha korrektül állnak hozzád. Aztán ha nem, még mindig megpróbálhatod akár a pert is.

Mondjuk amíg az özvegynek haszonélvezete van az ingatlanon, nem is nagyon tudsz vele mit kezdeni. Igazából semmit, konkrétan.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm válaszát.

Sajnos a "méltányos az lenne" dologgal nem tudok foglalkozni, mivel nincs kapcsolat édesanyám másik családjával.
Így csak azzal tudok számolni, hogy mi azt amit követelhetnek rajtam.

Azt szerettem volna csak megtudni, hogy a többi tulajdonos (nem az örökség alapján szerzett) hiteléért/hitelrészéért is felelnem kell -e ha öröklök, vagy sem?

"Annak semmi gyakorlata nincs még, hogy a hagyatéki terheket hogyan kell ilyen esetekben felosztani"

De akkor ezek szerint ez random dolog. Ez mindig a bankon, vagy az adott bírótól függ, hogy akarja megítélni.

Én attól félek, ha már ilyen nagy összeget is követelhetnek tőlem, akkor nem elég, hogy azt mondom az én 1/6 részemmel, hogy vigyék az ingatlant, mert félek hogy van arra lehetőség, hogy a másik két fél ne engedje az ingatlant elvinni.

Nem azért, mert "az volt a közös otthonuk", hanem azért, mert házasok voltak.

A többit, ne haragudjon, de nincs érkezésem elmagyarázni. Sajnálom, ha nem sikerült elsőre érthetően elmondanom.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm válaszát.
Ha jól vettem ki szavait akkor az özvegy mindenféleképpen a hitel adósa ha netán csak egy néven futott volna a hitel akkor is, mivel az volt a közös otthonuk.

Én abból indultam ki, hogy nekem is van egy hitelem, és élettársam adóstárs, mivel neki van hivatalos ingatlanrésze a házban. A bank enélkül nem kötött volna szerződést velünk.

"Valószínűnek tartom, hogy az egyszerűség kedvéért egyenlő arányban szétdobják közöttük."
Ezt hogy kell érteni?

Az ingatlanban a haláleset előtt alapban édesanyámnak, férjének és a lányuknak 1/3 1/3 1/3 részük volt. Én azt feltételezem, hogy ezért mindhárman benne vannak a hitelszerződésben.

Ha van még 1 millió közös tartozásuk akkor köztem, a közös gyerek gyerek és az özvegy közt szétdobják 1/3 1/3 1/3 arányban?

De ez nem olyan, mintha az özvegy és a közös gyerek adósságának is 1/3-át megkapnám úgy, hogy az ő eredeti ingatlanrészükből viszont nem kapok semmit cserébe?

Tehát mondjuk az ingatlan 1/6 lesz az enyém, de a hitel 1/3-ával fogok tartozni (pl. fizetni havi szinten).
Továbbá ha jól értem az egyetemlegesség miatt a hitelező pedig a teljes hitelt követelheti akár rajtam is és nem csak édesanyám 1/3-t.

Ha a hitelező megkeresne, akkor mondhatom -e neki, hogy vigye az ingatlanrészemet, vagy a másik két fél meg tudja akadályozhatja az árverezés ekkor?
A bank mondhatja -e, hogy mivel a többieknél nincs már mit foglalni, az ingatlant meg nem engedik elárverezni, ezért tőlem foglalna, mivel nálam még lát vagyont.

Mert ha ezek így vannak, akkor hiába pozitív az egyenleg, ezt az örökséget ép ésszel nem szabad elfogadni, mert a másik két félnek nem érdeke, hogy azt az ingatlant mostanában eladjuk amiben élnek és ki tudjanak mondjuk fizetni.

Akkor az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanból az örökhagyó illetőségét a gyerekek öröklik az özvegy haszonélvezetével terhelten. (Az özvegy kérheti a haszonélvezet megváltását, akkor ő is egy gyerekrészt kap.) A hagyaték többi részéből az özvegy is kap egy gyerekrészt. Annak semmi gyakorlata nincs még, hogy a hagyatéki terheket hogyan kell ilyen esetekben felosztani az özvegy és a leszármazók szerint. Valószínűnek tartom, hogy az egyszerűség kedvéért egyenlő arányban szétdobják közöttük. (A hitelezőkkel szemben akkor is egyetemlegesen tartoznak.) De szerintem igazán méltányos az lenne, ha összeadnák a teljes pozitív hagyatékot, megvizsgálnák, abból ki milyen arányban részesül, és ebben az arányban terhelné az örökösöket az örökhagyó tartozása. Csak ez sokkal bonyolultabb.
Az özvegy a kölcsönnek akkor is adósa, ha esetleg csak az örökhagyó szerződött.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!
A párja az a férje volt. A gyerek pedig a közös gyerekük.

Az a "párja" férj vagy élettárs? Nagyon nem mindegy.

Tisztel szakértők!

Édesanyám után örökölnék egy ingatlanrészt. Az ingatlannak édesanyámon kívül a párja és a másik házasságából származó gyereke a tulajdonosa. A házon hitel van.

A hitel ingóságnak vagy ingatlannak számít? Ketten vagy hárman örököljük? Azt sajnos nem tudom hogy a hitel lakáshitel, vagy más fajta hitel, aminek a fedezete az ingatlan.

Mivel hárman voltak tulajdonosok és együtt is éltek, én úgy gyanítom a többi féllel közösen vették fel a hitelt és nem csak édesanyám. Sajnos én nem látok bele a hitelszerződésbe.

A közjegyző csak a bank követelését ismertette, de úgy gondolom, hogy az hagyatékba nem az egész hitelt kellene belevenni, hanem csak édesanyám részét a tulajdoni hányad arányában.

Ebben valaki meg tud erősíteni? Ha igazam van, akkor ezt a közjegyzőnek kell jeleznem, hogy rosszul van számolva?
Nem szeretném ha egy nap a bank a hármuk teljes hitelét rajtam követelné, hisz a másik két fél életben van.
Köszönöm a segítséget.

Robi

A 7:4. §-nak nincs (4) bekezdése. Azt akarod kérdezni, hogy az (1) bekezdésének második mondata analógiásan alkalmazandó-e az életbiztosításra? Szerintem nem. Az viszont elképzelhető, hogy a kötvényben van valami hasonló feltétel.

Szép napot!

Ha egy közlekedési balesetben egy házaspár elhuny, és megkötött életbitosítások kedvezményezettjeként egymást jelölik meg, akkor Ptk 7:4 (4) alapján egyaránt kiesnek a kedvezményezetti sorból? Vagy esetleg más az eljárási rend, és a kedvezményezett örököse igényt tarthat bármire?

Ildikó,

NEm tudom miért érzem, hogy 5x ugyanaz a kérdés jön elő más nick alól... :/

De :

1. - Nem "esik" örökség alá, nem része a hagyatéknak, de az örökös(ök) köteles részi alapjába beleszámít. Lehet igénye.
2. - Honnan tudhatnánk azt? Kérni bármit lehet. Hogy jár-e neki, azt ki kell számolni.

(egy példa a "Haszonélvezeti jog - ajándékozás tulajdonjog" topikban a mai napon van).
Hogy milyen áron kell számolni, majd a bíró eldönti, ha nem egyeztek meg, és beperel.

„Jogos ez a kérés”

Úgy tűnik igen.

Köszönöm a választ! Én úgy gondoltam, hogy mindig van. Nem háborogtam csak nem értettem, és tefonon majd csak hétfőn lehet hívni őket. Mégegyszer köszi

Pont azért nem lesz hagyatéki tárgyalás, mert egyedül vagy örökös, és nincs vita se.

(Az jut eszembe, amikor a jóembernek olyan gyorsan kihúzza a fogát a fogorvos, hogy szinte le se tud ülni. Erre háborog, hogy mi ez, máskor negyedóráig szokták kínozni vele.)

Kedves fórumozók!

Örököltem egy házat, én vagyok egyedül örökös, nem valami nagy értékű, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ma kaptam a Dabasi közjegyzőtől egy levelet, hogy fizessek be 63.525 Ft-ot, és 30 napon belül küldi a hagyatékátadó végzést. Most én ezt nemértem, hogy létezik az, hogy semmi hagyatéki tárgyalás nem lesz csak úgy kiküldenek egy összeget, hogy fizessem be, vagy ez valami átverés? Eddig akármikor örököltem mindig személyesen kellett menni a közjegyzőhöz, ráadásul ez nem is ajánlottan lett feladva csak be volt dobva a postaládába. Még azt sem tudom, hogy mennyire értékelték fel a házat mert arról sem kaptam semmiféle papírt, amikor meg kintvoltak felbecsülni, nem mondták meg.
Köszönöm a segítséget!

15-től.

Ajándékozásnál nem is egyértelmű (ld.: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban )

De a te példádban speciel mindkét időpont az új törvény hatályba lépése utáni.

Meg kellene egyezni.

Tavaly ősszel egy hirtelen jött 2 hónapos betegség után meghalt a férjem.17 évet éltünk együtt,mindkettőnknek második házassága volt.neki egy fia nekem egy lányom volt.A lányomékkal rendszeres kapcsolat, a fiával mikor összekerültünk nem volt kapcsolat, évekkel ezelőtt megszakadt.Elmondása szerint megsértődtek mivel mindent nem vett meg nekik.Én családcentrikus vagyok, többször próbálkoztam összehozni őket,.de elzárkózott,azt mondta ha nem kiváncsiak rá ő nem akarja.6 éve aztán a közösségi oldalon egymasra találtunk és felvettük velük a kapcsolatot.3 évig tartottuk, mi minden névnap,születésnapra meg közben is legalább havonta elmentünk, hozzájuk,karácsonyra pedig meghivtuk az egész családot magunkhoz.Ők csak karácsonyra jöttek el.Aztán egyik napról a másikra megszakadt, nem jelentkeztek,mi még karácsonyra is pénzt adtunk nekik de ők nem jöttek el hozzánk.Azóta se volt kapcsolat, annyira redukálódott, a név,szülinapján kapott egy smst köszöntéssel. Mi továbbra is minden alkalomra irtunk.Tavaly a betegsége felmerültekor mikor kiderült hogy menthetetlen elmondtam nekik,Akkor eljöttek és attól kezde mindennap telefonon érdeklődtek hogy van,Ez három hét volt ,azalatt háromszor voltak itt hétvégén, és meghalt.A temetést teljes egészében én álltam, a temetésünkre félretett pénzünkből, és a halotti tort is én fizettem a melletünk levő étteremben, az ő családjának, nekem csak a lányom volt ott velem, más családtagom már nincs, az ő családjából volt a másik 23 fő.Mivel a hagyatéki leltárnál nyilatkoztam hogy semmije nem volt, hagyatéki tárgyalást nem tüztek ki.fél óta velem nem tartották kapcsolatot,csak a temetésig.A héten hagyatéki tárgyalásra idéztek,ahol a közjegyző ismertette,hogy ügyvéd által terjesztett be kérelmet hagyatéki tárgyalásra.Az ügyvéd ismertette igényüket.,Nekem tulajdonomat képezte egy 2004-ben vásárolt gépkocsi amit az első férjemtől vagyonmegosztás során kapott pénzből vettem .ügyvédje azt mondja házassági közösség alatt szerzett vagyon, 700.000 ft.-ra értékelik és kéri a felét..Ezenkivül férjem 2015.-ben karácsonyra egy nagyobb összeget 500000 ft.-ot ajándékozott nekem és abből vettünk az én nevemre egy szőlőt.ennek is a felét kéri.Az adásvételi én vagyok a vevő, és minden barátja tudja, esetleges per esetén tanusitja is ,mivel nekik elmondta,hogy nekem veszi.Amikor összekerültünk volt a férjemnek egy ingatlana amit 5 év után értékesitettünk.számon kéri rajtam az ügyvéd hová lett a pénz.Hiába mondom, hogy elköltöttük,többször külföldön üdültünk.nem fogadja el.most volt az általuk kért hagyatéki ahol én elmondtam, hogy ez a helyzet.valószinű per lesz belőle mert ő nem fogadta el,. Én meg az ő követelését nem fogadtam el.kérésem:Jogosan követeli ezeket a dolgokat mert nem értem.Elég a bajom és még ilyenekkel kell foglalkoznom.

Úgy emlékszem, hogy ha adnak is egy példányt, hivatalosan ki is postázzák az összes érintettnek.