Hagyaték

Mért ajánlod fel az államnak?

Add el valamelyik tulajdonostársnak.

Díjtv. 32/C. § (1) bekezdés v) pont szerint tárgyánál fogva díjmentes a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján.

Jó estét kívánok
A hagyatéki eljárás elején járok.
Jelentéktelen, nyúlfarknyi területek (10 hrsz) rengeteg tulajdonos tarssal. Egy hrsz nagyobbacska amelyre már régebben megeggyeztem aki évek óta használja, de anyukám nem nagyontudott már aláírni.
Pár százezer forint az összes értéke (kb.4,5.)
Ha szerződést megkötnénk az eljárás után, de a tulajdonjog atjegyzese előtt, megúsznám a bejegyzési illetéket? Lehetne, h engem már nem jegyezbe a földhiv.?Ha minden hrsz.utan fizetni kellene a 6000 ft plusz kjö díj a 300 e ft vételárból nem sok marad.
A külterületet ( 0,015 ak osztatlan közös) fellehet ajánlani a Magyar Államnak

Köszönöm a segítő válaszát.

Egyszerübb ha A tulaj kifizeti a B tulajt a házból.

(Egyébként ez egyáltalán nem öröklési kérdés, közömbös, hogy jött létre a közös tulajdon.)

erdeklodo123,

Az osztatlan közös tulajdon főszabálya ez :

„A tulajdonosok mindegyike jogosult tulajdona használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. ”

Ebből következik, hogy amikor a "B" tulajdonos felszólítja "A" tulajdonost, hogy adjon kulcsot, és csináljon helyet, mert "B" tulajdonos be akar költözni, vagy hasznosítva a tulajdonrészét, bérbe kívánja adni a részét, és ezt "A" tulajdonos megtagadja, akkor ONNANTÓL követelhet a "B" tulajdonos többlethasználati díjat az "A" tulajdonostól. Azelőttre nem. Mert ha önként nem használja a tulajdonát, akkor nem jár neki semmilyen kompenzáció.
Egyik tulajdonos sem tilthatja meg a fentiek alapján a másiknak, hogy beköltözzön, DE ha az egyik - jellemzően : a birtokos tulajdonostárs, tehát aki tényleg ott lakik - MÉGIS megteszi ezt, akkor a fentiek szerint lehet eljárni.
Ha ez se tetszene "B" tulajdonosnak, kérheti "A"-t, hogy vegye meg a részét (vagy adják el az egészet közösen), ha az erre sem hajlandó, bármelyik tulajdonos kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését perben. (és elvileg persze "B" tulajdonos bármikor eladhatja bárkinek a saját részét, nem kell hozzá 'A' beleegyezése, csak elővételi joga van. De egy lakott fél ingatlanrész persze sokkal kevesebbet ér, mint egy beköltözhető fél ingatlanrész)

Kedves Szakértők!
1/2-1/2 arányú öröklés esetén milyen szabályok vonatkoznak a lakás használatára?
Gondolok itt arra, hogy ha "A" tulajdonos életvitelszerűen a lakásban él, akkor "B" tulajdonos valamilyen módon szedhet-e tőle ezért bérleti díjat?
Megtilthatja-e "B" tulajdonos "A" tulajdonosnak azt, hogy a lakásban éljen?
Továbbá a hagyatéki eljárás előtti időszakra vonatkozóan követelhet-e "B" tulajdonos "A" tulajdonostól visszamenőleg bérleti díjat?
A segítséget előre is köszönöm!

Én is...

Tegyük hozzá a biztonság kedvéért, hátha a kérdező is gyengeelméjű : a másodunokatestvér nem is házastárs, és nem is szülő.

(Persze, egy másodunokatestvér is lehet valakinek a házastársa, vagy valakinek a szülője, de az, hogy az örökhagyó másodunokatestvére egyben a szülője vagy a házastársa is, az rendkívül ritka. Nem teljesen lehetetlen, a Habsburg dinasztiában mindkettő előfordulhatott, meg ennél cifrábbak is, de én ezt itt azért kizárnám)

De a másodunokatestvér nem leszármazó...

Talán félreérthettél valamit, és nem köteles részi igénye van.

Ez nem vélemény kérdése. A törvény teljesen egyértelmű: Ptk. 7:75. § "Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne".

Kedves Szakértők!

Egy elhunyt személy végrendeleti örököseitől a törvényes örökösök köteles részt követelnek. A törvényes örökös oldalági rokon (elhunyt személy elhunyt szülőjének elhunyt testvérének elhunyt gyermekének a gyermeke, szóval másodunokatestvér). A dolog elvileg egyszerű lenne, gondolnánk, hogy nem jár köteles rész, azonban ügyvéddel beadott egy fellebbezést, és egy másik hagyatéki szakértő ügyvéd is azt mondta, hogy jár neki köteles rész. Vettem a fáradságot és a pénzt 5 különböző ügyvéddel konzultáltam, volt ahol kinevettek, volt ahogy 100 %-ra mondta az ügyvéd, hogy kizárt a köteles rész jogossága. Mi az önök véleménye erről? köszönöm

A tanúk és a feljegyzések jó dolgok. Már amire.
Van olyan tanúd, esetleg szerződésed az elhunyttal, ahol az ápolását, gondozását kifejezetten juttatás fejében vállaltad ?
Mert ha nem kérte senki, és nem ígért érte senki semmit, akkor szép dolog a karitatív tevékenység, de azt önkéntes, ingyenes alapon szokás. Utólag kérni? Miért nem kérted az elhunytat, hogy fizessen a munkádért?

Cseresznye.

Tiszelt Szakértők!
Hagyatékkal kapcsolatos kérdésem lenne:
Az elhunyt ápolását, gondozását, ügyeinek intézését láttam el több hónapon keresztül halála előtt. Erről a tényről tanukkal ellátott részletes feljegyzésem van, ami közvetlenül az elhunyt halála után született és több tanu, törvényes örökösök egy része is aláírta, de ez a feljegyzés más okból született, nem ebből a célból.
A törvényes örökösöktől milyen módon kérhetem ezen költségek megtérítését? Békés út kizárt, nem lehet velük tárgyalni, milyen jogi lehetőségek vannak? A hagyatéki tárgyaláson nem adtam be ezt az igényemet, de közben változott a helyzet és be szeretném hajtani rajtuk.

Harley Quinn,

Ha először megkapod a hagyatéki végzést, akkor az még nem jogerős. Amikor az lesz, akkor mehetsz azzal intézni a hagyatékot, például a bankba.
Ettől teljesen független, hogy a végzésben szereplő közjegyző által megállapított díjat megfizesd. Ha nem teszed, majd végrehajtatja.

(Megjegyzés : ne lepődj meg, hogy ha bemész a jogerős végzéssel a bankba, akkor nem kapod meg a pénzt rögtön. Több banknál is az a gyakorlat, hogy be kell mutatni a végzést, azonosítanod kell magad, és 2-3 hét múlva vissza kell menni, és akkor utalják át, vagy fizetik ki neked az összeget. Backoffice munkára hivatkoznak, ami szerintem bullshit, de nem nagyon lehet mit tenni.)

Mondjuk a (jogerős) végzésre már a bank is fzetni fog szerintem.

Nincs ilyen összefüggés.

Köszi, és a hagyatéki eljárás díjának megfizetése után, azonnal lehet a végzéssel menni a bankba levenni a pénzt?

„A hagyatéki eljárás díját le lehet vonatni a hagyatékból?”
Ha esetleg úgy érted, hogy majd a közjegyző molyol ezzel, akkor azért nincs kapcsolat, mert a közjegyző csak papíron adja át a hagyatékot, egy végzéssel, ő abból nem vonhat le semmit. Te mész el a bankba a pénzért - ha van.

Harley Quinn,

„A hagyatéki eljárás díját le lehet vonatni a hagyatékból?”
Ennek nincs értelme. Egyiket kapod, másikat adod, nincs kapcsolat közöttük. Fizetheted abból is ("levonod te"), de a saját zsebedből is. A közjegyzőnek aztán tökmindegy.

„Mi történik ha valaki nem fizet időre? Automatikus lemondást jelent?”
Dehogy, sőt. Fizetési meghagyással, végrehajtással behajtja a közjegyző. Tekintve, hogy EGYETEMLEGES a közjegyzői díjtartozás, több örökös esetén és bármelyiktől behajthatja az egészet, aztán egymás között játsszák le ahogy akarják az örököstársak.

„Illetve mi van akkor ha a hagyatéki eljárás többe kerül, és befizetés után derül ki, mint amennyi maga a hagyaték?”
Semmi. Így jártál. Azért az befizetés előtt kiderül, de már a végzés után esetleg, de akkor is általában már késő visszakozni - bár bizonyos feltételek esetén egy fellebbezés és öröklés visszautasítása működhet esetleg.

Tisztelt Jogászok!

A hagyatéki eljárás díját le lehet vonatni a hagyatékból? Mi történik ha valaki nem fizet időre? Automatikus lemondást jelent?
Illetve mi van akkor ha a hagyatéki eljárás többe kerül, és befizetés után derül ki, mint amennyi maga a hagyaték?

tmsnmeth80,

Nem nagyon.
Mint magánszemély, eladhatod (és vehetsz is) követelést, ha azt nem üzletszerűen végzed.
Ugyanakkor ha az általad eladott követelést Gipsz Jakab fogja követelni az adósodtól, akkor szerinted mi alapján fogják megállapítani, hogy Gipsz Jakab követelése jogos-e? Igen, bizonyára már te is rájöttél : az engedményezési szerződés (amiben benne vannak az adataid) és persze az eredeti kölcsönszerződés (amiben szintén benne vannak az adataid) alapján. Máshogy nem megy az, és hát ha igényed van, nincs nagyon jogalap arra, hogy ezt titkosan kelljen kezelni.

Kedves Szakértők!

Eszembe jutott egy kérdés. A kölcsönszerződésben én vagyok a kölcsönnyújtó és a bácsi a kölcsönfelvevő. A tartozást, hogy lehetne úgy behajtani, hogy a nevem és a címem titkos maradjon az örökös előtt, a hagyatéki tárgyaláson és a Végrehajtónál is? Eladhatom a tartozást, vagy milyen más megoldás létezne arra, hogy az örökös ne tudja meg a nevemet és a címemet? A bácsi (adós) jó ember volt, viszont az örökbefogadott lánya (örökös) egy büntetett előéletű drogos prostituált és nem szeretném, hogy zaklasson engem és a családomat.